Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. augusztus 10., szombat NÉPÚJSÁG Sok finn barátom volt már korábban is, most újakat adott a VIT. Kedvesek, őszinték, melegszívűek. Nem csak népeink és nyelveink ősi rokonságáról beszélgetünk. Békéscsaba testvérvárosából, Mikkeliből hárman vannak a finn küldöttségben: Maritta, Erkki és Matti. Maritta fáradtnak látszik : — Az a baj, hogy minden rendezvény más irányban található. Nincs igazi fesztiválközpont, ahol előbb-utóbb valamennyien összefutnánk, a helyszíneket nagyon szétszórták. A távolságok órián siak, sok idő és energia megy el az utazgatásokra. — Több személyes találkozásra számítottam én is — mondja Matti. — Meggyőződésem, hogy ji fiatalok alapvetően egyetértenek olyan kérdésekben, mint a békéért folytatott harc, a leszerelés sürgetése, az éhezők segítése. De különböző rendszerű országokból jöttünk, eltérő világnézettel, eltérő elképzelésekkel bizonyos témákról. Ezért kellene összejönnünk, beszélgetnünk — így mint most itt —, hogy megismerhessük egymás álláspontját. Erkki nem mondható túl bizakodónak: — Beszélgetni lehet, persze. De attól, hogy mi itt megismerjük egymást, csevegünk és szórakozunk, nem változik semmi. Gyártják a fegyvereket, éheznek a szegények, szenvednek a gyógyíthatatlan betegek... — Mit gondolsz, mi értelme van a világifjúsági találkozóknak? — Félek, nem sok. Szép, szép, hogy így összejövünk, hangoztatjuk meggyőződésünket, szolidaritásunkat. De nem minden kormányzat veszi komolyan a fiatalságot... — A forró hangulat, ami a megnyitót és a záróünnepséget jellemezte a stadionban. a tömeg őszinte éljenzése, ahogyan a nicaraguaia-, kát és a chileieket" fogadta ott, meg bárhol az utcákon, mindez megható. Ügy gondolom, ez a maradandó élEgy héttel a XII. Világifjúsági Találkozó után — Omi a lap munkatársainak moszkvai tudósításaiból kimaradt Nicaraguái fiú n frontról érkezett a VIT-re Béke nélkül nincs jövő! Beszélgetés külföldi fiatalokkal mény, amit magával visz valamennyi résztvevő. Ez a találkozó értelme, hogy erőt adhat, meg reményt is. Kívánom, hogy Mattinak legyen igaza! Az osztrák delegáció tagjaival hamar összebarátkoztunk; nem kellett megvárni a magyar nemzeti klubban (az utolsó előtti napon) megrendezett baráti találkozót. Ök is két napig vonatoztak Moszkváig. Sokan most lépték át a Szovjetunió határát először. Nagy várakozással, érdeklődéssel, izgalommal. Csakúgy, mint a közülünk első ízben itt levőket, az osztrákokat is meglepte, amikor a vonatot átemelték az ittpni szélesebb sínekre. Az osztrák vonat négy kocsijában a legkülönbözőbb ifjúsági szervezetek tagjai jöttek el a XII. Világifjúsági Találkozóra. — Képviselteti magát a munkásegylet, a természet- barátok szövetsége, a szocialista ifjúság, Ausztria kommunista ifjúsága, a haladó fiatalok szövetsége. Itt vannak a különböző osztrák ifjúsági központok munkatársai és az evangélikus ifjúság tagjai is — sorolja hadarva Wolfgang. — Csak egyetlen dologban volt köztünk nézeteltérés. — Horst beszél. — Többen már a vonaton a Moszkvára félretett italkész- letet követelték. A társaság komolyabb része óvott a felelőtlenségtől, de sajnos, a hangosabbak győztek. Aztán most szánhatjuk-bánhatjuk mohóságunkat.. . Nikki az evangélikus fiatalok képviselője: — Viták azért voltak, és úgy a helyes. Végül is a keresztények elég jelentős erőt képviselnek a békeharcban. Örülök annak, hogy sokan odajönnek hozzám, és megkérdezik, mit akarok én Moszkvában. Nekem az a legfontosabb, hogy beszélgessünk egymással, hogy megismerkedjünk. Hát ezért jöttem a fesztiválra. — Közös célunk a béke — folytatja egy bájos kislány, Monika. — Sokat vártam a fórumoktól, a politikai rendezvényektől, de legtöbbet a spontán, őszinte eszmecseréktől. Egyetértettünk abban, hogy a VIT óriási lehetőséget teremt a megismerkedésre, a közeledésre, az összefogásra. Az viszont, hogy mennyire tudunk élni vele, tőlünk függ. — Nálunk a tömegtájékoztatási eszközök nagy része azt fújja, hogy a moszkvai VIT egyoldalú és nyugatellenes. Aki itt van, láthatja, hogy ez hazugság — jegyzi meg floridai ismerősöm, Madleine. Az amerikai delegáció 300 fiatallal képviseltette magát Moszkvában — köztük volt Denise King, a meggyilkolt, világhírű amerikai békeharcos, Martin Luther King lánya —, 40 államból érkeztek. Legtöbbjük most járt először a Szovjetunióban, sőt egyáltalán szocialista országban. — Bárcsak többen lennénk! Többen láthatnánk, hogy a szovjet emberek békét akarnak, s hogy milyen itt az élet. Ha hazame- gvünk, sokat mesélünk majd tapasztalatainkról. Reméljük, nekünk hisznek, és nem a szovjetellenes propagandának — mondja Carol, New' York-i egyetemista. Simon az Amerikai Kommunista Párt, Angela pártjának tagja. Sokan így hívják náluk a kommunista pártot. — Moszkvában saját szemünkkel láthatjuk, hogy a Szovjetunió nem támadásra készül, csak válaszlépésre, hogy védekezni tudjon, ha megtámadják. Azzal köszönünk el, hogy hasznos találkozó volt a XII. VIT. So Bo (Kambodzsa). — A kambodzsai delegáció két tagja, két lány Phönixnek öltözve vonult be a VIT megnyitó ünnepségén a luzs- nyiki stadionba. Azt hiszem, a mai Kambodzsát ez a szimbólum jellemzi legtalálóbban. A kambodzsaiak tudják, mit jelent élni. Ezt a legalapvetőbb emberi jogot gyalázták meg az amerikai bombázók. A Pol-Pot-i rezsim több mint 3 millió honfitársamat ölt meg, teljesen megfosztotta a népet az élethez való jogától. Úgy vagdosták le az embereket, mint a barmokat. Azért jöttem el Moszkvába, a XII. VIT-re, hogy köszönetét mondjak a Szovjetuniónak és minden szocialista ország népének a törődésért, a segítségért. Ök adták vissza nekünk az élethez való jogot, a kedvet, az erőt. Ok segítenek ma is emberhez méltó országot építeni. Külön hálás vagyok azért, hogy a kambodzsai küldöttség — a történelemben először! — részt vehet a világ ifjúságának találkozóján. Gerardo (Argentína). — Hazámban a 2 millió munkanélküli 43 százaléka fiatal. Buenos Airesben több kilométer hosszú sorok várakoznak a munkaközvetítő irodák előtt... Ügy látom, változtatni kellene életmódunkon, társadalmi rendszerünkön. De hogyan? És mit tehetek én személy szerint? Abban bízóm, hogy itt, a VIT-en találok majd válaszokat. Mert sok olyan fiatal jött el ide, Moszkvába, akinek hasonló gondjai vannak, aki hasonló kérdésekre keres választ. Robert (Nagy-Britannia). — Huszonkét éves vagyok. Először akkor gondolkoztunk el azon, mi is az élethez, a munkához való jog, amikor tavaly olyan sok bányát becsuktak Dél-.Wales- ben. Bányász vagyok. Több ezer munkatársammal együtt elveszítettük állásunkat. Sajnos, az az igazság, hogy a legtöbb fiatal munkás csak túl későn döbben rá, milyen nagy szerepe van az emberi jogokért vívott harcnak, amelyben az angol bányászok példamutatóan járnak elöl. Niedzielsky Katalin A nicaraguai • küldöttség tagjaival a magyar klubban találkoztunk. Feltűnően fiatalok voltak, legtöbbjük még tizenéves. Mégis furcsa, szinte megmagyarázhatatlan érzés fogott el bennünket, amikor velük beszélgettünk. Gyerekes: arcvonásaik, kisfiús, kislányos testalkatuk sehogy sem illett felnőttes, szomorú tekintetükhöz. Valamennyien a frontról jöttek a Világifjúsági Találkozóra; valamennyien a harcmezőket hagyták ott, és valamennyien hazatérésük után fegyvert vesznek á kezükbe, hogy megvédjék népüket. Az egyik fiú — mint később kiderült — 17 éves. A kézfején lőtt seb, de már combját is találat érte. A testvérét, aki egy évvel idősebb volt nála, néhány hónapja ölték meg, édesapjáról pedig semmit sem tud. Táncosaink Megyénk néptánckultúráját \ két néptáncpáros képviselte a fesztiválon.„ Csasztvan András és felesége Szarvasról, a Tessedik táncegyüttesből, Herényi György és Budai Beáta pedig Méhkerékről. illetve Gyuláról érkezett Moszkvába. Őket a magyarországi szlovákok, illetve a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége delegálta. Több fellépésüket láttam, és elmondhatom, hogy osztatlan sikert arattak. Premierjük a magyar nemzeti gálán volt. Teljesen azonosultak Koltay Gábor rendező elképzelésével, hogy Bartók és Kodály hagyatékán keresztül mutassák be Magyar- országot. Éreztessék, hogy a Kárpát-medencében élő népek kultúrája átszövi, kiegészíti egymást. A gála egyik legszebb része volt a nemzetiségi táncok bemutatása. Táncukból sugárzott az a hit, hogy a nemzetiségek tánckultúrája, táncainak sajátos rendje az összetartozást jelképezi. A jiemzeti gálát követően naponta többször felléptek, nagy sikerrel. András hazafelé jövet a vonaton mondta a következőket: — Nagyszerűen éreztük magunkat, amihez az is hozzájárult, hogy a közönség szereArról beszélt, hogy nekik miért kell harcolniuk, és miért kell minden családnak ilyen hatalmas áldozatot hozni. Azt akarják, hogy Nicaragua népe szabadságban éljen. A fiatalok tanulhassanak, dolgozhassanak és szórakozhassanak szabad idejükben. Amikor arról kérdeztük, hogy mit tud Magyarországról, erről az Európa szívében elhelyezkedő apró országról, akkor a következőket mondta: — Mindössze annyit tudok, hogy Magyar- ország, a világ szabadságot szerető nemzeteihez hasonlóan, támogatja a harcunkat, ami felbecsülhetetlen értékű erkölcsi erőt ad nekünk. Tudom, hogy szocialista ország, az emberek békében élnek, úgy, ahogy mi is szeretnénk. L. S'. Csasztvan András cs felesége tettel fogadott bennünket. A fellépéseink miatt sajnos, nem minden olyan programra jutottunk el, amin szerettünk volna részt venni. De azt hiszem, alapvető célkitűzéseinket elértük. Mi is kifejeztük, hogy békében, barátságban szeretnénk élni. Szeretnénk, ha a világ nemzetei nem ’ az elkülönülést, hanem az összetartozást erősítenék. Lovász Sándor Ülőn Moszkva felé: ajándékokat cserélünk a vonatok között! Fesztivál — képekben Druzsba! Főpróba a megnyitó előtt, a rendező Koltay Gábor Áll a bál: éjjel a szálló előtt Gratulálunk a születésnaphoz! Minden túlzás nélkül állíthatjuk, a megyei küldöttségünk remekül összebarátkozotl Farkas Bertalan űrhajós ezredessel, a fesztivál egyik díszvendégével. Sokszor töltöttük együtt az időt, és ennek tudható be, hogy meghívást kaptunk arra a szűk körű barát: estre, melyen Berci 36. születésnapját ünnepeltük. Küldöttségünk szerény ajándékul egy nagy üveg vodkát adott át Fetó: Lónyai Lászlí
