Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 10., szombat Kanadai és osztrák táncosok Gvomaendrődön Az anyanyelvi konferen­cia védnöksége, a Magyarok Világszövetsége és a Nép­művelési Intézet augusztus 19-én és 20-án rendezi meg a magyar népművészeti fesz­tivált. A magyar néptánc-; mozgalom első nagy nem­zetközi seregszemléjén a ha­tárainkon kívül működő ma­gyar tánccsoportok legjobb­jai szerepelnek­Az augusztus 19-én és 20- án este 8 órakor a margit­szigeti szabadtéri színpadon megrendezendő gálaműsoro­kat megelőzően budapesti és vidéki csoportok látják ven­dégül a távoli és közeli or­szágokból érkezett táncoso­kat. Megyénk együttesei közül a gyomaendrődi Körös men­ti szövetkezeti táncegyüttes fogadja augusztus 14-én a kanadai „Csárdás” és az ausztriai „Kulacs” néptánc­együttest. A több mint 30 táncos lábú vendég megte­kinti a helyi nevezetessége­ket, ám jut. idejük új tán­cok tanulására is. Gyalog László, a helyi együttes ko­reográfusa előreláthatóan széki vagy szatmári anyago­kat mutat be nekik. Itt-tartózkodásuk utolsó napján, augusztus 16-án es­te 8 órától közös előadáson mutatkoznak be a vendégek s a vendéglátók a művelő­dési központban. N. Ä. Sütés forró levegővel A Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet az NSZK-beli Rational cégtől megvásárol­ta a forró levegővel sütő vendéglátóipari berendezé­sek gyártási licencét. Az úgy­nevezett hőlégkavarásos sü­tők mintapéldányai elkészül­tek, azokat kipróbálásra ma­gyar, bolgár, csehszlovák és szovjetunióbeli éttermeknek átadták — az eddigi jelzések szerint a sütők kitűnően mű­ködnek. A forró levegővel működő sütő egyesíti' magában a ha­gyományos kemence és a modern grillsütő előnyeit. A nagy teljesítményű fűtőtest által felhevített levegőt ven­tillátor juttatja a sütőtérbe, így a kemencéhez hasonlóan a hő nem közvetlenül, ha­nem közvetve puhítja meg és süti ropogósra a húst, a tésztát. Az intenzív sütéssel és a közvetett hő alkalma­zásával készült ételek ízle- tesebbek, zamatosabbak a grillezetteknél, mivel a rö- videbb sütési idő alatt az ízek jobban megmaradnak. A készülék sikerrel alkal­mazható olyan helyeken is. ahol az ételek gyors mele­gítése szükséges. így az ét­termeken, gasztrofol étele­ket kínáló vendéglátóipari egységeken kívül gyermek- intézményekben, munkahe­lyeken is gazdaságosan üze­meltethetők e sütők. A 18 kilowattos, nagy teljesít­ményű berendezések üzem­ben tartása nem drágább a korábbi grillsütőkénél. hi­szen a készülék egyszerre 5 kilogramm szeletelt hús vagy 150 pogácsa sütésére alkal­mas. Ráadásul a jelenlegi hagyományos grillsütőkhöz képest negyedére csökken az étel elkészítési ideje. • A szövetkezet azt tervezi, hogy az új vendéglátóipari készülékből jövőre 200-at gyárt. Emellett a berendezés bizonyos részegységeinek ké­szítését is megkezdi, amelye­ket a licencet adó NSZK- beli partner megvásárol. Tervezik azt is, hogy a szö­vetkezet szakemberei kifej­lesztik az elektromos ke­mence jelenleginél lényege­sen kisebb változatát, ame­lyet Háztartásoknak ajánla­nak. a . ■ j Egy tévedés apropóján a a .a ■ Péntek reggel. Cseng a telefon a szerkesztőségben. ■ — A Szerkesszen velünk című rovatban egy képet kö­rzőitek, hogy Békéscsabán, a nagytemplom mögött felújí­ttatták az artézi kutat. Csakhogy ez nem igaz. A városban [nemigen törődnek a kutakkal. ; — Sajnos, tévedtünk. ■ — Kár, mert az a kút gyönyörű, akár egy vágyálom. Űjabb telefon. Kemény, hivatalos hang. — Ilyen kút nincs Békéscsabán. Ez ominózus bakizás, ké- irem. Ugyan mit akartak ezzel elérni? ; — A holnapi számban helyesbítjük. A kút Gyulán van. — De akkor remélem, meg is teszik a helyesbítést! Az :ilyen tévedések nem használnak a sajtónak. ■ Kétségtelen! A tévedés senkinek sem használ. Helyre kell [billenteni. Magyarázkodni ugyan lehet. A képek a dosszié­iban elcserélődtek. A véletlenen múlott. Am a mentegetőd- jzés sem segít. Tanulság: pontosan és figyelmesen kell dol- \gozni! Ezzel le is lehetne zárni az ügyet. De jönnek az [újabb telefonok. ■ — Ez igaz? — Micsoda? a — Hogy ilyen gyönyörű kútja van Békéscsabának? Ügy !látszik, a választás óta a kutakkal is többet törődnek. Én ■Jaminából telefonálok. Vasárnap elmegyünk a feleségem- \mel, és megnézzük azt a kutat. Örülök, ha valami széppel !gyarapodik a város. Kérem, ezt is írják meg. Sajnálattal be kell vallani, hogy a képek elcserélődtek. 5A telefonhívások azonban ezzel nem érnek véget. Ügy tű- lnik, ennek a tévedésnek más tanulsága is van. Békéscsa­bán neuralgikus pont az artézi kút. Nosztalgiát kavar. Ben­inern is. Diákkoromból emlékszem a régi kutakra. A halas­ira, meg az angyalkáira. Eltűnésükről fura históriák ke- iringenek. A Bánát utcai is megszűnt. Lebontották. Se hí- [re, se hamva már. A jaminai alig csöpög. A fürdő kútja *már régen a múlté. Miért? Miért tűnnek el a kutak? Mi­ikor megláttam az újságot, az újjávarázsolt kútról, szívből j örültem neki. Egy pillanatig sem kételkedtem abban, hogy iez a kút nem Békéscsabán van. Miként a nyugdíjas tele- [ fonáló sem akarta elfogadni a magyarázkodást. Mondván, ■ hogyha az újság közölte, kell, hogy legyen Csabán ilyen • kút. Talán egyszerűen arról van szó, hogy vágyunk a szép- j re, a szemet gyönyörködtető harmóniára. [ És most íme be kell ismerni a tévedést. Nincs k^t. Egy ■álommal szegényebb lettem. Csak egy percig tartott, az­után pozdorjává törte a valóság. Hiányozni fog. Ügy hi■» ! szem, nemcsak nekem. Igazán sajnálom, szívem mélyé- : bői. Mert csabai vagyok. (Serédi) Országos fotókiállítás Gyulán Pataki Zoltán: Lakótelepen Fotó: Gát Edit Nyár a nevelőotthonban A nyári szünet még javá­ban tart, sok gyerek üdül, gondtalanul élvezi a szabad­ságot. S vajon mivel töltik ej idejükét azok, akik neve­lőotthonban élnek? A gyula­remetei nevelőotthon lakói­nak száma 90. Óvodások, ál­talános iskolások, szakmun­kástanulók élnek itt, sőt, né­hány végzett diák sem sza­kadt e] az otthontól, mely­nek vezetői, nevelő,- igyekez­nek olyan programot bizto­sítani számukra nyáron is, amelyet a családban élő gyerekek kapnak. Az idén egyszer minden­ki, de volt, aki kétszer is eljutott Zánkára, Szobra, Fáspusztára, ketten még külföldön, az NDK-ban is voltak. Más nevelőotthonok­kal évek óta tartanak fenn cserekapcsolatot; most pél­dául 43 szegedi gyerek van Gyulán. Az állami gondozottak 28 napra mehetnek haza, vagy nevelőszülőkhöz, ha az ott­honi körülmények megfele­lőek. Akik éppen nem üdül­nek, s nem is töltik család­ban a nyarat, azok a Vár­fürdőbe, kiállításokra, mozi­ba járnak, a kisebbeknek helyben diavetítéseket tar­tanak- A nyarat azonban nem csak szórakozással töl- * tik. Akik a 14. életévüket betöltötték, munkát vállal­hatnak, vagy az otthonban dolgozhatnak. Nyulat te­nyésztenek, a konyhán segí­tenek s kertészkednek. V. G. Kár, hogy városszerte egyetlen plakát sem híytafel a figyelmet arra, hogy teg­nap délután megnyílt Gyu­lán, a Dürer Teremben a XVIII. Székely Aladár or­szágos fotókiállítás. A Gyu­lán született fotóművész tiszteletére — a hagyomá­nyoknak megfelelően — még tavasszal emlékpályázatot hirdetett a megyei és a vá­rosi tanács művelődési osz­tálya, valamint az Erkel Fe­renc Múzeum. Az ország minden tájáról 72 alkotó küldte el különböző témájú fotográfiáit, s a beérkezett 274' alkotásból a Székely Aladár Emlékbizottság el­bírálása alapján 115-öt állí­tottak ki, köztük néhány Bé­kés megyei alkotó munkáját is. A kiállítást, amely kap­csolódik a ma befejződő gyulai országos fotóstábor célkitűzéseihez, péntek dél­után Szigeti Zoltán, a Gyu­lai Városi Tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Helybélieknek s nya­ralóknak egyaránt érdemes megtekinteni ezt a már csaknem két évtizedes ha­gyományokkal rendelkező fotótárlatot, melyre az idén is színvonalas alkotások ér­keztek be. Jellemző a szo­ciografikus látásmód, bizo­nyos ' életterek, életmódok realisztikus ábrázolása. Ilyen Pataki Zoltán díjnyertes la­kótelepi fotósorozata, vagy Kovács László a zsűri ' ál­tal legjobbnak ítélt szociófo- tói, melyek a cigányság hét­köznapjait villantják fel. Harmadik helyezést ért el Szerdahelyi Katalin Téli táj és Köd című fotója; mind­kettő lírai szépségű táj ábrá­zolás. Gyenes Kálmán Ka­rácsony-kollekciója a megyei tanács, Somogyi Ferenc Kö­télhúzás és Labdaszedő című fotói a Gyulai Városi Ta­nács különdíját érdemelték ki. Kabáczy Szilárd Anyánk című képéért Székely Ala- dár-plakettet kapott, s ugyanezt érdemelte ki Ba­logh Ferenc békéscsabai fo­tóművész a fotós alkotótá­bor, s az országos kiállítás szervezésében kifejtett több éves munkájáért. G. K. Gitárhangverseny Békéscsabán Majdnem telt ház fogadta a minap este azt a három gitárművészt, akik a VII. nemzetközi gitárfesztiválra érkeztek Magyarországra. Ezt a már hagyománynak számító találkozót Eszter­gomban rendezik meg két­évente, s ilyenkor a Filhar­mónia Békés megyei kiren­deltsége révén, megyénk kö­zönsége is találkozhat né­hány művésszel. A műsort a rossz idő a Békéscsabai Városi Tanács hangulatos, klasszicista ud­varáról az ifjúsági ház szín­padára „száműzte”. Kicsit aggódhattunk a csere miatt, mivel a klasszikus gitár hangzásvilágát előnyösebben domborítja ki a nyitott tér, s hagyománya ugyancsak, középkorba visszanyúlóan nem koncerttermet követel. Közönséget hódítanj pedig szólóhangszerrel, mely ma­gára vállalja az egész zenei atmoszférát — a legnehe­zebb zenei műfajok egyike. E kételyünk azonban már az első szám után szerte­foszlott. A műsort kezdő cseh Marie Havorka, a Brnói Konzervatórium tanára, s számos verseny helyezettje, már az első hangok után magáénak mondhatta a kö­zönséget. Könnyed elegan- ciávalj szép átkötésekkel ve­zette a dallamot- Cseh és angol zeneszerzők műveit interpretálta; fantáziát és szonatinát. Körbekerengő dallamok. vallottak a szona­tinák kötött formájú, fe­gyelmezett szépségéről, s pengő hangáradatok, glissan- dók, üveghangok a fantázia szabad formájáról. A művésznő a műsor má­sodik felében az atonális zene merész hangzásából adott ízelítőt. Bravúros tech­nikai felkészültségére val­lott, ahogyan uralta a fe­nyegetően szertekúszó han­gokat, amelyek azért nem vesztették el felidéző jelle­güket sem. A második művész ^ ki­adott műsortól eltérően egy belga gitáros, Yves Storms volt. Művészi rangját kon­certjeinek nagy száma jelzi, szinte egész Nyugat-Európát bejárta gitárjával. Műsora inkább programzene volt. Mario Castelnuovo—Tedes- co a Kanári, Böcsődal és a Fecskék című darabjaival mutatkozott be. Egyéni elő­adói stílusa, amelyhez sajá­tos arcjáték is járult, nagy­ban segítették a ráhangoló­dást, szinte magyarázták darabjait. A művek hangu­lata hol az olasz reneszánsz­ba, hol Jorge Ámado Dél- Amerikájába kísérték a hallgatót, nem feledtetve, hogy a gitár igazán .sírni vagy tombolni itt tud. Következő darabja Jua- quin Rodrigo művek a szét­szórt félhangok birodalma volt- Az esőcseppeket idéző magasságokat a mély húr szorította keretbe. Kettős hangok, pókháló-finomságú rezdülések szakadtak ki, amelyekből olyan lágyan állt össze a darab, mint a poin- tilista festők képei a pöty- työkből. Végű] Jorge Cardo­so egy látszatra egyszerű, öt hangra épülő darabjával zárt, amelynek vidám, évő- dő hangjára a nézők fel­kapták a fejüket, és akarat­lanul verte ki ritmusukat né­hány kéz. Egyszerű, közvet­len hangzásvilága Bartók gyermekdarabjaira emlékez­tetett, talán ezért tudott a közönség olyan jól ráhango­lódni erre a rés.zre. Utolsó fellépő Volfgang Lendle volt az NSZK-ból. A spanyol gitáriskola tanítvá­nya három nagylemez „tu­lajdonosa” és mindemellett igen szorgalmas művész. Virágénekek dallamát és lo­vagi szerelmek hangulatát idézte fel, majd ezt követte Bach jellegzetes trillákkal, bővítésekkel' tűzdelt nyolca­sa, amelyeknek fájdalmas eleganciája egyedien szólalt meg a művész húrján. Be­fejezésül felpengett a mű­vész átírásában — Paganini La Campanella címy nép­szerű műve, melynek dalia-' mát magukkal vihették a né­zők. Szerencsés zárás volt ez a roppant igényes mű, minu­ciózus, — pontosan követő felfogásával. A közönség ezen az estén bepillanthatott a gitárművé­szet rejtelmeibe, avatott elő­adóik segítségével, s fordít­va — a klasszikus gitár is csatát nyert, egyedül, öt hú­ron ... OlvasApályázat nőknek A szeghalmi városi könyv­tár tavasszal nagy sikerű ol­vasópályázatot indított „Nők nőkről nőknek” cím­mel. Havonta készítenek fel­adatlapokat a könyvtár dol­gozói, melyeken főként iro­dalmi, történelmi, zenei tár­gyú kérdések szerepelnek. Az üzemekben, intézmé­nyekben dolgozó kollektí­váknak juttatják el a lapo­kat, s havonta közel száz megfejtés érkezik szocialista brigádoktól, egyéni érdeklő­dőktől. Az első alkalommal indí­tott Olvasópályázat célja, hogy minél több nő járjon könyvtárba, s ily módon is gyarapítsa általános művelt­ségét. Eddig igen nagy sike­re volt a kezdeményezésnek, melynek szeptemberben tartják félidős értékelését. Év végén a legjobb megfej­tőket könyvjutalomban ré­szesítik, s az akció zárása­ként szeretnének találkozót szervezni egy népszerű író­nővel. Gyermekeknek, fiatalok­nak már több olvasópályá­zatot szervezett a könyvtár, s a későbbiekben tervezik, hogy férfiak számára is ösz- szeállítanak feladatlapokat, melyekben főként politikai és sport kérdések szerepelnek majd. g- k­Könyvek a Knerböl Domahidy András: Ár­nyak és asszonyok (Magvető) —• Homérosz: Iliász (Európa) — Gyurkó László: Négyszem­közt a forradalommal (Mag­vető) — Geoffroy de Ville- hardouin: Bizánc megvétele (Európa) — Tudományos gyűjtemény 1817—1841; Ma­gyar Hírmondó-sorozat (Mag­vető). Marie Havorka Molnár Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom