Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 31., szombat Sok még a tennivaló Beszélgetés az élelmiszerek minőségéről, exportképességéről Száz éve született Hanké Mihály Sokan emlékezünk még tömzsi, mokány, energikus alakjára, villogó, élénk szemére, örök harcrakészségére, ahogyan a kommunista párt küldötteként ott ült a fel- szabadulás utáni években a városi képviselőtestület padsorában. s ellentmondást nem tűrő hangon torkolta le a jobboldal képviselőit: ,,Márpedig a demokrácia vívmányait nem hagyjuk kicsavarni a kezünkből semmiféle fondorlattal!” Száz évvel ezelőtt, 1885. szeptember elsején született Békéscsabán, munkásszülők gyermekeként. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után kőművesszakmát tanult. Természeténél fogva tanulékony, minden iránt fogékony volt. Fiatalon, 1901J-ban belépett a szervezett munkások soraiba, tagja, majd később vezetőségi tagja, illetve elnöke lett az Építőipari Munkások Szakszervezetének. Megismerkedett Marx tanaival, s 1905-ben belépett a szociáldemokrata pártba. A Tanácsköztársaság idején tagja lett a Munkás és Katona Tanácsnak, amely megválasztotta a háromtagú direktórium tagjának. A proletárdiktatúra leverése után, amikor a direktórium tagjainak menekülniük kellett, ő csak az utolsó órákban hagyta el a várost. A fehérterror elől előbb Budapestre, majd külföldre ment. ahonnan csak évek múltán térhetett haza. Hazatérését követően letartóztatták és vizsgálati fogság után rendőri felügyelet alá helyezték. Ekkorra, 1921—22- ben, már létrejöttek ismét a munkások szervezetei, de a városban szétszórtan tartották szakszervezeti összejöveteleiket. Ez a szétszórtság szükségszerűen vetette fel egy munkásotthon felépítésének kérdését. Hatalmas szervező, politikai felvilágosító munkával elérte a ' Trefort utcai munkásotthon felépítését. A másik nagy eredmény ebből az időből az 1922-es országgyűlési képviselőválasztáson elért politikai győzelem. Ekkor Békéscsaba dolgozói a kormánypárt hivatalos jelöltjével szemben ellenzéki képviselőt választottak. E két hatalmas győzelem fellendítette a helyi munkásmozgalmat és pánikot idézett elő a város akkori vezetői körében. A munkások vezetőit állandóan zaklatták. Ennek ellenére a mozgalom tovább erősödött, s ebben nagy része volt Hankó Mihálynak. Az,1925. évi községi képviselőtestületi választáson bekerült a városi képviselőtestületbe, és ott a szociáldemokrata képviselőcsoportot vezette. Máig tisztázatlan körülmények között 1934—36-ban megtorpanás következett be politikai útjában. A szociáldemokrata párt országos és helyi vezetőségén befúl az ingadozók, a kompromisszumra hajlamos erők kerekedtek felül. Hankó Mihály valószínű, ennek hatására lemondott a pártban és a képviselőtestületben viselt tisztségeiről. A felszabadulás után szakszervezeti küldöttként tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Belépett az MKP békéscsabai szervezetébe, s egy időben annak vezetőségi tagja volt. Néhány hónapig a Nemzeti Segélyt irányította, s elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a város csaknem minden polgárát mozgósítani tudták a budapesti dolgozók részére szervezett élelmiszergyűjtésben. Komoly érdemei voltak a város dolgozóinak ellátása szervezésében is. A felszabadulás utáni néhány sikeres év után a békéscsabai pártvezetésben is eluralkodott a dogmatikus, szektás politikai vonal. Ismét jogtalan sérelem érte. Fondorlatos módon, mondvacsinált indokkal kizárták a pártból, s csak 1956 után kapta vissza párttagságát. Az 1957. július 26-án hosszú és súlyos betegség után bekövetkezett halála nagy vesztesége volt a békéscsabai munkásmozgalomnak. Születésének 100. évfordulóján kegyelettel emlékezünk rá, aki egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. 4 Az Alföldön, immár vagy negyed százada mind több fúrótorony jelzi: kincset rejt a föld mélye. Ahogyan manapság tartják, fekete aranyat, vagyis olajat. Kisiskolás koromban még úgy tanultam: hazánknak olajban gazdag vidéke Zala... Való igaz, akkor az volt. Napjainkban pedig már az Alföldet emlegetik így. Hosszú, több évtizedes fejlődés után élelmiszer-gazdaságunk eljutott a fejlődésben arra a szintre, amikor bőséges választékot kínál a fogyasztóknak. Sőt, a legkiválóbb termékek elismerést, rangot szereztek a nemzetközi piacon is. Azonban a minőséggel napjainkban még nem lehetünk elégedettek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntése — amelynek célja mindenekelőtt a szervezeti korszerűsítés, egyszerűsítés, létszámcsökkentés — alapján 1983. január 1- től az élelmiszerek ellenőrzése, laboratóriumi vizsgálata a megyei állat-egészségügyi állomások szervezeti keretei közöd történik. Olajosok Szóval a kutatások nyomán ma már az olaj- és gáz - kutak tucatjai bizonyítják ez utóbbit. A síkságon krétarajzként magasodnak a horizont fölé a fúrótornyok, így Körösladány határában is. Este messzire világlanak, s mint megannyi gyöngyfüzér, apró pöttyként világítanak, jelezvén: vallatják, kutatják a mélységet, olykor keservesen. embert próbára tevő módon. Nem könnyű az olajbányászok kenyérkeresete. Mégis mind több dinasztia dolgozik a szakmában, így a Kőolajkutató Vállalat orosházi üzeménél is. * * * — Ez a mesterség is kezd apáról fiúra szállni? — faggatom id. Majoros Andrást, miközben fél szemmel fiára, Majoros Andrásra sandítok. A fiú mosolyog bajusza alatt, komótosan meg- pödri. s látszik: szívesebben válaszolna apja helyett. — Ahogyan vesszük. Nekem öt fiam van, közülük csak a legidősebb, az And- ris lett olajbányász ... — Egy családban ennyi olajos éppen elég — szól közbe a fiú. — Legalább a többiek nem csavarognak, mint mi. Mert nálunk mi a helyzet? Szinte állandóan úton vagyunk , — hallom. Való igaz, járják az Alföldet. Persze, tudták ezt akkor is, amikor ezt a munkát hivatássá választották. — Elmúlt 18 éve, hogy olajbányásznak szegődtem. Nádudvaron laktunk, s abban az időben ott az egyedüli munkáalkalom a tsz- ben volt. A mezőgazdasági munkához valahogy nem fűlt a fogam. Ismerőseim mondták, akik már az olajkutatásban dolgoztak: ..Gyere oda, ott mindig van felvéjei”. Jelentkeztem, felvettek, itt rekedtem, s közben egy kicsit azért meg is szerettem. A Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás . igazgatójával, dr. Joó Jenővel ezúttal az élelmiszer-termelés színvonaláról, fejlődésének lehetőségeiről, gondjairól beszélgetünk. — A jó minőségű termék előállításának nélkülözhetetlen eleme a rendszeres ellenőrzés — mutat a gondosan elkészített, szigorú rendben őrzött felmérésekre dr. Joó Jenő. — Központi munkaterv határozza meg, hogy iparáganként milyen sűrűn végezzünk vizsgálatokat. Ezek egyrészt a MÉM jelző- rendszeréül szolgálnak — kéthetente összegezzük és küldjük az eredményeket a minisztériumba —, valamint így ösztönözzük az üzemeket a magasabb színvonalú termelésre, a higiéniai, technológiai követelmények betartására. — Figyelembe veszik az intézet ajánlásait egy-egy vizsgálat alkalmával? — Feltétlenül! Az ellenőrzött termékminta nem térhet el a szabvány előírásaitól, ellenkező esetben a vizsgálat költségeit az üzem fizeti (egyébként saját költségvetésünkből fedezzük). Ezen túlmenően különböző szankciók alkalmazhatók a mulasztást elkövetővel szemben. A leggyakoribb a minőségi prémium elvonása. Súlyos szabálytalanság esetén fegyelmi vagy szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Amint említettem, központi munkaterv írja elő vizsgálataink gyakoriságát, de amelyik üzemből sorozaÜgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna: Orosháza térségében, a Fábián 3-as kút fúrásánál segédmunkásként kezdtem. Most is a fúrásnál dolgozom, külön részleg a beüzemelés, a termelésbe adás. Annak idején szabad napra úgy mentünk, hogy előre beosztott- k, hogy ki mikor is kerül sorra. Ma 5+5-ben dolgozunk, vagyis öt napon át 12 órás műszakot húzunk le, majd öt napot szabadok vagyunk. Mindennap hazajárunk Orosházára, ugyanis több mint tíz éve itt kaptunk lakást. Szóval, ez utóbbiak a megtartók, és nem pedig a pénz . . . — A fia szerint is? — ö tudja ... — int a fiatalemberre. — Pontosan tíz éve jöttem a vállalathoz. Előtte a Nádudvari Vörös Csillag Tsz- ben dolgoztam, géplakatosként .. . — Az pedig híres szövetkezet — vetem közbe. — A jó hírnév nem egészíti ki a keresetet — neveti el magát. — Szóval, szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebemben segédmunkásként kezdtem én is. Mert ez a mi szakmánk olyan, hogy az iskolában nemigen tanítják. Először gyakorlatot kell szerezni, majd utána lépdelhet előrébb az ember. Most már fúrómester vagyok, apuval egy berendezésnél dolgoíunk és megelőztem: rangban előtte vagyok — nevetnek össze cinkosan. tosan hibás termékek érkeznek a laboratóriumba, ott az előírtnál is sűrűbbek az ellenőrzések. Ügy érzem, nem hiába fáradozunk. — Bizonyára nem csupán emberi mulasztás okozhatja a rossz minőséget ■ ■. — Természetesen nem. Sok gondot okoz a gyenge minőségű alapanyag, hiszen belőle a . legnagyobb igyekezettel sem lehet első osztályú terméket készíteni. Érdemes említenünk néhány gondolatot a technológiai fejlettségről. Különösen a kisebb élelmiszeripari üzemek termelnek elavult, korszerűtlen gépekkel, amelyekkel a mennyiség tovább nem növelhető, s a minőség sem javítható. Amikor súlyhiányos konzervet találunk az ellenőrzéskor, tudjuk, hogy a gyártó gépsor adagolószerkezetében van a hiba. Fejlesztésekre, beruházásokra pedig alig van lehetőség. — Hogyan állják a versenyt a megyében gyártott élelmiszerek a tőkés piacon? Milyen eredménnyel zárultak a külföldi megrendelők által végzett vizsgálatok? — A három nyugat-európai exportra termelő megyei vállalat közül a Gyulai Húskombinát eddig kifejezetten jól vizsgázott. A békéscsabai és az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat termékei a tavalyi nyugatnémet ellenőrzés alkalmával ugyancsak megfeleltek az exporthigiénés követelményeknek. — A fúrómester az úr a háznál, s így van ez jól. Addig tanuljon, ameddig fiatal, fog a feje, és lehet — zárja le a dolgot az idősebb Majoros. Munkájuk szépségéről beszélnek. Büszkén mesélik, hogy brigádjuk tartja a hazai alapfúrási rekordot, mely 5845 méteres. Három évig dolgoztak rajta. Ugyancsak büszkén magyarázzák, hogy a kutatófúrásokból mind több az eredményes fúrás. — Öröm az, amikor egy- egy területet járva a szépen termelő kutakra rámutathatunk, hogy ezt is, azt is, amazt is mi fúrtuk, és egyik sem „süket", vagyis üres. meddő — magyarázza a fiú, majd együttesen próbáljuk összeszámlálni, hogy hány olajkút fúrásánál bábáskodtak. Az idősebb Majoros fél- száznál, fia a második tucatnál tart. — Azért kevés a számuk, mert nagy kutakon dolgoztunk — summázzák, majd a legújabbról, a legfiatalabb- ról, a legkedvesebbről, vagyis a ladányiról mesélnek. Az utolsó métereket fúrják. Lehet. hogy éppen a bányásznapon, ezekben az órákban, percekben érik el a tervezett mélységét. És utána . . . már a termelésé a kút, ők pedig 100 millió forintos berendezésükkel áttelepülnek Tótkomlós határába. Persze nemcsak szépsége van az olajbányászatnak. Azon kevesek közé tartozom, akik két gáz-, illetve olajkitörés szemtanúi lehettek. Borzalmas látvány a tomNe feledjük, hogy ezeket az élelmiszereket a megrendelő ország szabványához, az ottani előírásokhoz mérik. A Közös Piac tagországai „nemzeti szemléket” tartanak azokban az országokban, ahonnan importálnak. Tavaly négy alkalommal „látogattak” Gyulára, ahol alapos ellenőrzést végeztek valamennyi termelési folyamatban. Szigorúan megkövetelték a nyugat-európai higiéniai előírások betartását: a kizárólag rozsdamentes acélból készült gépsorok tisztaságát, pontosan meghatározták a csarnokok hőmérsékletét, a fényerősséget, a melegvíz-rendszer állandó hőfokát, és sorolhatnánk tovább. Szabálytalanság esetén általában kétféle szankció közül választanak: határidő kitűzésével kötelezik a vállalatot a hibák megszüntetésére, végső esetben pedig visz- szamondják a megrendelést. Megyénkben ilyen még nem fordult elő. — Ha összehasonlítjuk az említett három vállalat exportcikkeit belföldön értékesített termékeivel, milyen különbségeket állapíthatunk meg? — Kétségtelen. hogy a külföldre készülő élelmiszerek külső megjelenése, esztétikai 'hatása felülmúlja a hazai piacokra gyártott termékek csomagolását. Ami azonban sokkal fontosabb: a minőségük, a béltartalmuk egyformán magas színvonalú. Ezekben az üzemekben a belföldre kerülő élelmiszerek egyre inkább igyekeznek megfelelni a nyugat-európai szabványok szigorú k ö vetel mé n y ei nek. — Egy felmérés szerint 1985 első felében az intézet szakemberei 1362 vizsgálatot végeztek, közülük 156 termékmintával szemben emeltek kifogást. Az észlelt hiá- nyosságok mennyiben érin- tik a fogyasztókat? boló kút .. . Erről nem is beszélnek. Szólnak viszont az időjárás kegyetlenségeiről. — Hidegben, melegben, sárban, vízben, ázunk-fá- zunk, izzadunk. A mi műhelycsarnokunk teteje a csillagos ég, a berendezés fölé nem lehet kupolát építeni, munkánk egy részét pedig gépesíteni. Olajos berkekben azt is mondják: aki az első telet kibírja, lehet, hogy itt is marad. Az első telet minden gond nélkül kibírtam, de az elmúlt 18 esztendőben volt úgy, hogy megutáltam. Meg biz’ én! De kidühöngtem magam és folytattam — hallom. * * * — Nálunk nincs fagyszabadság, hétköznap-ünnepnap. A berendezés folyamatosan üzemel, mert egy leállás, majd újraindulás több — Az elért exportsikerek ellenére sem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. A húsiparban főleg a kisebb helyi üzemek követtek el szabálytalanságot. Az üdítő italok közül egyeseknél ingadozott a szárazanyag- és a széndioxidtartalom. A sütőiparban leggyakrabban súlyhiányt észleltünk, de több esetben mértünk alacsony savfokot, ami csökkenti a kenyér eltarthatósági idejét. Változatlanul sok a tennivaló a tejiparban. A tej ellenőrzésénél gyakran mérünk a megengedettnél nagyobb csíraszámot, ami rontja a minőségét, csökkenti az eltarthatósági idejét. Kifejezetten emberi mulasztás következménye, ha például mosószert, vagy egyéb „idegen" anyagot találunk a tejben. Ha pedig magas az antibiotikumok részaránya, a tej eleve alkalmatlan a sajtgyártásra. Sokat romlik a tej és a tejtermékek minősége azzal is, hogy — az üzemtől a fogyasztóig — többször megszakad a hűtőlánc. Hasonló a helyzet a konzervgyári tészta készítésénél. Ezek a termékek a legolcsóbb tojásból készülnek, amelyeknek magas a csíratartalmuk, könnyen törik . a héjuk, s így fennáll a veszélye a fertőzésnek. Időnként az előírtnál kevesebb tojást tartalmaz a tészta. Sajnos, ezek a gondok még sokáig visszatérnek, s csak lassú fejlődés várható. Végezetül hadd emeljek ki egy rendkívül fontos és. hasznos tapasztalatot. Ellenőrzéseink során láttuk, hogy abban az üzemben, ahol jól szervezett, hatékony belső vállalati minőségellenőrzés folyik, ott nemigen fordul elő szabálytalanság. A jellemző azonban még mindig az, hogjj — főleg a kisebb üzemekben — egyáltalán nem működik belső ellenőrzés, vagy nem mindig veszik figyelembe azok tanácsait. Sőt, esetenként „belső ellenségnek" tekintik őket. Ezen sürgősen változtatni kell. Köszönjük a beszélgetést. L. E. napot igényel, es bizony hónapok munkáját kockáztatjuk az esetleges leállásokkal — magyarázza a fúrómester. S milyen az olajbányászat jövője? Nem aggódnak. A 28 éves fiatalember szólal meg először. — Nyugdíjig kitartanak biztosan, addig még néhányszor megizzadok, s bizony néhány telet kint kell töltenem. ' Bízom benne, hogy még jó néhány kutat adunk át a termelésnek. Szóval, a kenyerünkért nem kell aggódnunk — nyújtja jobbját búcsúzáskor a két Majoros. Szeptember első vasárnapján immáron 35. alkalommal a bányászokat köszönti hazánk népe. Tisztelet övezi a mélyben és a felszínen dolgozó bányászokat egyaránt. Jó szerencsét! Szekeres András
