Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

1988-ban Békéscsabára tervezik Akvaristák egymás között... 1985. augusztus 30., péntek Népfrontválasztásokra készülve Már csak néhány hét van hátra addig az időpontig, ne­vezetesen szeptember 23-ig. amikor megyénk települése­in (beleértve a tanyaiakat és a pusztaiakat is) a körzeti, községi és nagyközségi nép­front bizottságok újjá válasz­tása elkezdődik. Ez a folya­mat október 15-ig tart, majd október 19. és november 3. között kerül sor a városi HNF-bizottságok megválasz­tására. A megyei népfront - értekezletet novemberben tartják, » egyebek között ak­kor alakulnak meg újonnan a különböző testületek, illet­ve válik ismertté: kik lesz­nek a munkabizottságok ve­zetői, az országos tanács tag­jai. valamint a HNF-kong- resszuson (1985. december 13-tól 15-ig) részt vevő me­gyei küldöttek. Erre a nagy jelentőségű politikai-társadalmi ese­ményre való felkészülés igen fontos és felelősségteljes szervező munkát igényel va­lamennyi érdekelt mozgalmi aktivistától és tisztségviselő­től. Tevékenységük meg­könnyítése céljából a HNF Békés Megyei Bizottsága olyan intézkedési tervet dol­gozott ki, amelynek figye­lembevétele nélkül aligha le­hetne eredményes, konkrét és alapos a tájékoztatás, s nem utolsósorban maga a népfront választás. Mindenekelőtt lássuk, mi­lyen lényeges szempontok alapján célszerű elkészíteni a helyi HNF-bizottságok be­számolóját. Nos. a HNF-el- nök vagy -titkár állal elő­terjesztendő anyag foglalkoz­zon az elmúlt időszak ered­ményeivel, a testületek mun­kájával. továbbá a tanács, a társadalmi és gazdasági szer­vek, valamint a HNF közti együttműködéssel, a jövő ciklusra szóló elképzelések­kel. A beszámoló, összeállí­tásakor fel lehet használni az MSZMP- és a HNF-kong- resszus dokumentumait, az országos és a helyi terveket, a HNF Békés Megyei Bizott­ságának munkaprogramját, állásfoglalásait és az ese­ménynaplót. Az említeti ajánlás külön is tartalmazza azt a sokfé­le. sokirányú feladatrend­szert, amely a szocialista de­mokratizmus szélesítésére, gazdaságpolitikai kérdések­re, társadalom, és művelő­déspolitikai célkitűzések megvalósítására vonatkozik. A HNF megyei bizottsága egyebek között javasolja, hogy a következő időszak programjával kapcsolatban a helyi HNF-testületek. a párt­ós tanácsi vezetők, továbbá az elöljárók véleményét is kérjék ki. Külön elismerésre méltó az intézkedési terv, amelyet a HNF megyei bizottsága kellő körültekintéssel állított össze. A terjedelmes anyag részletesen felsorolja a vá­lasztás politikai, káderelő­készítő, szervezési tenniva­lóit, illetve célkitűzéseit, to­vábbá a (rész)falugyűlések megtartásával, a különböző HNF-bizottságok újraválasz­tásával, a szavazás módjá­val. a megyei népfrontérte­A pécsi központtal mű­ködő Univerzum Szövetkeze­ti Közös Vállalatot felszá­molják. mivel megrendült pénzügyi helyzete, állandó­sultak fizetési gondjai, hiá­nyoztak a további eredmé­nyes gazdálkodáshoz szüksé­ges tárgyi és személyi fel­tételek. Az Univerzumnak 510 dol­gozója volt, közülük senki sem kerül az utcára. Hetven embert foglalkoztató bőr­ruházati üzemét megvásárol­ta a pécsi bőrgyár, és átvet­te a dolgozókat is. A 350 emberrel működő faipari kezlettel stb. összefüggő tud­nivalókat. A népfrontmunka színvo­nalának javítása, a szövet­ségi politika további elmé­lyítése végett a választások előkészítésekor érdemes a személyi kiválasztás szem­pontjait szem előtt tartaniuk az érdekelteknek. Itt az egyik fő követelmény az, hogy a választott testületek összetétele feleljen meg az adott település (a megye esetén a terület) társadalmi szerkezetének. A HNF-bi­zottságok és -elnökségek tagjainak, tisztségviselőinek olyan állampolgárokat kell jelölni, akik eddig is jól lát­ták el feladataikat, egyetér­tenek a mozgalom célkitű­zéseivel és a közéleli mun­kát is szívesen vállalják. Például az új titkárok ese­tében a rátermettség, a fel- készültség mellett lehetőleg érvényesüljön az a követel­mény is. hogy a fiatalok és középkorúak, a fizikai dolgo­zók és téesz-agrár értelmisé­giek száma növekedjen. Úgyszintén kívánatos lenne, ha a pártonkívüliek, a nem­zetiségek, az ipari és mező­gazdasági munkásak na­gyobb arányban kerülnének be, s a nők aránya sem csökkenne. Hiba lenne azon­ban, ha kizárólag a statisz­tikai szemlélet kerülne elő­térbe. Gyakorlati szempont­ból szintén javasolható, hogy a HNF-bizottságok és -el­nökségek létszámának végle­ges kialakításakor figyelem­be vennék a helyi igényeket és hagyományokat. Ami még lényeges: az ezer lakosnál kisebb településen, valamint a körzeti bizottsá­gokban nem kell elnökséget választani. Továbbá: vala­mennyi népfrontbizottság ön­álló! Javaslatként szerepel az anyagban az is: ahol a la­kosság száma vagy a hely­ség nagysága, szerkezete in­dokolja, ott a település egé­szét átfogó körzeti bizottság hálózatát célszerű létrehozni: városokban a lakótelepek ki­alakulásával pedig új körzeti bizottságokat szükséges ala­kítani. Minden önálló telepü­lésen — függetlenül attól, hogy önálló vagy közös ta­nácsú község, vagy nagyköz­ség — községi HNF-bizott- ságol kell választani. Sorolhatnánk még tovább a hasznos tudnivalókat, de nem ez volt a célunk, ha­nem az, hogy néhány fonto­sabb gondolatot felvillant­sunk a csaknem 21) oldalnyi terjedelmű intézkedési terv­vel és útmutatóval kapcso­latban. Bizonyára valameny- nyi érdekelt testület már megkapta és így elegendő ideje lesz ahhoz, hogy fi­gyelmesen áttanulmányozza. Befejezésül talán érdemes idézni egyetlen mondatot, amelyet alá is húzott a HNF megyei bizottsága: „A vá­lasztási lakossági gyűléseket és népfrontértékezleteket le­hetőleg munkaidőn kívül kell szervezni, az esti órák­ban, illetve szabad szomba­ton”. Bukovinszky István üzemet bérbe vette a pécsi központú Konzum Szövet­kezeti Közös Vállalat. A Konzum Áruház — az egyik tulajdonos — később meg­vásárolja az üzemet, és foly­tatja a termelést. A többi dolgozó másutt helyezkedett el, nyugdíjba vonult, vagy más módon rendeződött a sorsa. A vállalat épületeit és telepeit eladják, az árukészle­tet folyamatosan értékesíti a felszámoló bizottság. A közös vállalat minden korábbi hasznos és értékes tevékenységét átveszi és folytatja a Konzum. A miénktől — már ami a közlekedést illeti — a leg­távolabbi, kétségkívül Zala megye. Az elmúlt hét pénte­kén kora hajnalban kellett vonatra szállnia azoknak, akik Békésből indultak el az idén Zalaegerszegen megren­dezett IX. országos akvaris­ta és terrarista napokra. Ké­ső délután, ha a megyénk­ben akvaristák nem is, de az egerszegi kiállításra vitt díszhalak azért fürgén, és jó állapotban érkeztek meg a háromnapos találkozó szín­helyére. Most is dr. Szabados An­talnak, a Magyar Akvarista és Terrarista Országos Egye­sület (MATOE) díszelnöké­nek, a hazai díszhaltenyész­tés doyenjének, a közel egy évszázados múltra visszate­kintő mozgalomban szálló­igévé vált mondata jegyében kezdődött a programsorozat: „A világ legbékésebb, leg­barátibb és legszebb kul- túrmozgalmainak egyike az akvarista barátság, a világ­méretű akvarisztika." A vendéglátó egerszegi szakkör — amely tizenhárom évvel ezelőtt alakult, és az év eleji tagrevíziót követően ma ,.csak” 207 tagja van ... — a MATOE-val közösen igen érdekes kiállítást rendezett: a Kanizsai Bútorgyár termé­keiből összeállított lakóte­rekbe helyezték el az ország legkülönbözőbb részeiről ho­A szakszervezeteken, az if­júsági szervezeten és a népfrontmozgalmon kívül még igen sok társadalmi szervezet és mozgalom mű­ködik hazánkban. Jellegü­ket, funkciójukat, szerveze­ti felépítésüket tekintve sokfélék. Vannak kimondot­tan politikai jellegűek, rész­ben politikai funkciókat is ellátóak és politikai jellegű­nek nem minősíthetők. Van­nak szervezett tagsággal rendelkezők, s olyanok, me­lyeknek egyéni tagjaik nin­csenek. Ez utóbbiak közt akadnak, melyeknek kollek­tív tagjai vannak: vállala­tok, intézmények, egyesüle­tek. Némelyikük bizonyos állami feladatot is ellát, amit többnyire társadalmi eszközökkel és módszerekkel oldanak meg. A társadalmi szervezetek tagjai, aktivistái, tisztségvi­selői önként, saját elhatáro­zásuk alapján vesznek részt a szervezeti életben, a moz­galmi munkában. E szerve­zetek kötelező döntéseket csak saját tagjaikra hozhat­nak. A döntések valóra vál­tásában, a szervezeti tevé­kenységben az alapvető sze­repet a tagok, az aktivisták önkéntes mozgalmi munkája zott egy-eg.v díszhalfajt be­mutató, vagy éppen társas akváriumokat, terrénumo­kat. A szombat délelőtti meg­nyitósorozatba tartozott két díjátadó is: az országos egye­sület által tavasszal meghir­detett fotó- és gyermekrajz- pályázat nyerteseit is ekkor hirdették ki. Több ezer (!) gyermekrajzból választották ki azt a kb. kettőszázat, ami­vel aztán a helybeli érdek­lődök megismerkedhettek a városi művelődési központ emeleti galériáján. A kisdo­bos korosztályban a 3. osztá­lyos zalaegerszegi Víg Ákos, az úttörőkében pedig a bu­dapesti. hetedikes. Mészáros Márta vehette át az első dí­jat. Sajnos, megyénkben kis­diák rajzával, festményével nem találkozhattunk a ma­ga nemében eddig egyedül­álló országos kiállításon... Lényegesen szerényebb ■ volt a fotókiállítás anyaga. Itt az első díjat a budapesti Násfay Bélának ítélte oda a zsűri. A további helyezése­ket szegedi fotósok nyerték. Több mint százan vettek részt az egerszegi találko­zón. A házigazdák kivételé­vel mindenki más a fővá­rosból. illetve az ország ke­leti megyéiből érkezett. A legnépesebb csoportok Mis­kolcról, Szegedről és Békés megyéből. Hét előadást hall­gathattak meg a vendégek. játssza, a viszonylag kis lét­számú apparátus ennek szervezésében, koordinálásá­ban működik közre. Bár 1970 óta a nőmozga­lom immár nem működik önálló szervezeti keretek között, az általa képviseltek nagy száma — a lakosság mintegy fele — indokolja, hogy első helyen tegyünk említést a nőket képviselő országos testületről, a Ma­gyar Nők Országos . Taná­csáról. A testület ötéven­ként országos nőkonferencí- át hív egybe, amely állást foglal a nőket, a családokat érintő legfontosabb társa­dalmi kérdésekben, s meg­választja a MNOT tagjait. Az országos nőtanács részt vesz a nőket és a családo­kat érintő jogszabályok ki­dolgozásában. Taglétszámát tekintve — a szakszervezeti mozgalom után — a legnagyobb hazai társadalmi szervezet a Vö­röskereszt. Több mint 13 701) alapszervezetében csaknem egy és negyed millió tagot számlál. A szervezet a de­mokratikus centralizmus el­veire épül, alapszervezeteit a területi vezető szervek és az országos vezetőség irá­nyítják. A Vöröskereszt fő A helyi kör tanmedencéinek feladata, hogy nevelő, fel­világosító munkával közre­működjék a lakosság egész­ségének védelmében. Ebből a célból éventg mintegy 55 —60 ezer előadást rendez az egészséges életmód kérdé­seiről, továbbá különféle tanfolyamokat szervez, me­lyeknek a legutóbbi öt év­ben egymillió résztvevőjük volt. Fontos akciója a térí­tésmentes véradás szervezé­se (erre évente több mint 600 ezer esetben kerül sor). Segítséget nyújt a hátrá­nyos helyzetű családoknak, a bajba jutott embereknek, közreműködik az idősekről való társadalmi gondoskodás szervezésében. Aktív részese a 132 országot tömörítő nemzetközi liga munkájá­nak, közreműködik a ter­mészeti katasztrófák és a háborús konfliktusok áldo­zatainak támogatásában szerte a világon. Csaknem 300 ezer taggal és pártoló taggal rendelke­zik a Magyar Honvédelmi Szövetség. Mintegy 4100 klubjának és 7000 szakosz­tályának tevékenysége kiter­jed hazánk csaknem vala­mennyi településére és je­lentősebb munkahelyére. A tanintézetek 75—80 százalé­mindig sok nézője volt Részben az újabb tenyészté­si és tartási eredményekről, a genetikai kutatások újabb eredményeiről, és néhány, la­kásban is tartható állat- különlegességről számoltak be a témák országos hírű szakemberei. Természetesen maradt idő arra is, hogy az egyesület dolgairól eszmét cseréljenek. A szombat esti „kibővített" elnökségi ülé­sen szó volt az országos ta­lálkozók jövőjéről is. A jövő évi megrendezését a január­ban alakult, de mára már közel száz tagot számláló szombathelyi kör vállalta. 1987-ben a rendezés joga a fővárosi köröké és klubo­ké. s 1988-ban pedig — a tervek szerint — ismét Bé­késcsaba ad otthont az ak­varista- és terraristanapok- nak. Ebben az évben ün­nepli ugyanis alapításának harmincadik évfordulóját a helyi, azóta természetesen többször átalakult és át­szervezett kör. (nemesi) kában megtaláljuk szakosz­tályait vagy klubjait. A szervezet fő feladata a ha­zafias. honvédelmi nevelés és felkészítés. Keretei kö­zött évente mintegy százez­ren részesülnek honvédelmi elő- és utóképzésben. Sokan foglalkoznak klubjaiban, szakosztályaiban a rádiós, könnyűbúvár, repülő, ejtő­ernyős. modellező. lövész, sport- és szakágakkal. Az MHSZ munkáját minden szinten kinevezett vezetők irányítják egyszemélyi fele­lősséggel, munkájukat véle­ményezési és javaslattevő joggal rendelkező tanácsadó testületek segítik. Egészen más módon épül fel a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. Ennek po­litikai tömegmozgalomnak nem egyéni, hanem kollek­tív tagjai, úgynevezett tag­csoportjai vannak. Ilyet azok a vállalati, üzemi, szövetke­zeti, iskolai, intézményi kol­lektívák alkothatnak, ame­lyek vállalják a két nép ba­rátságának erősítésében való szervezett közreműködést. A társaságnak jelenleg közel 1800 tagcsoportja működik (1200 termelőegységekben, 120 intézményekben, 420 tan­intézetekben), melyek tevé­kenységét az országos érte­kezleten választott országos elnökség és ügyvezető elnök­ség fogja össze. Az MSZBT politikai és kulturális ren­dezvényekkel, küldöttségek cseréjével, kiállítások, vetél­kedők. pályázatok szerve­Felszámolják a pécsi Univerzum Vállalatot A művelődési központ előcsarnokában a „kollégák", a kaktuszgyűjtő klub tagjai is kiállí­tottak Politikai intézményeink Q Társadalmi szervezetek és mozgalmak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom