Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

1985. augusztus 30., péntek o i:nauKTiitt A Nemzetközi Biológiai Unió közgyűlése VT—20-as, Commodore 64-es A Nemzetközi Biológiai Unió XXII. közgyűlését szep­tember 2. és 7. között tartják Budapesten, a TOT Oktatási Központban. Harmincegy tag­ország és 30 nemzetközi tu­dományos. szervezet képvise­lői vesznek részt ezen a ta­nácskozáson, amelyen szer­vezeti és tudományos kérdé­seket vitatnak meg. A veze­tőség és a tagszervezetek be­számolnak háromévi tevé­kenységükről, meghatároz­zák az unió tudománypoliti­káját, tudományos program­ját a következő évekre, és megválasztják a vezetőséget. Három meghívott előadó — egy magyar, egy szovjet és egy amerikai tudós — tart előadást. A négy szimpóziu­mon többek között a trópusi kutatásokat, a bioindikátorok környezetvédelmi szerepét, a biológia oktatását beszélik meg. A kongresszus résztve­vői ellátogatnak budapesti és más közeli tudományos in­tézetekbe. A Nemzetközi Biológiai Uniónak jelenleg 45 ország és 67 nemzetközi szervezet a tagja. A magyar biológuso­kat a Magyar Tudományos Akadémia képviseli. A szö­vetség elősegíti a biológusok nemzetközi együttműködését, tudományos kutatásait, ezek eredményeinek megvitatá­sát, ismertetését. Előmozdít­ja a nemzetközi konferenci­ák szervezését, és közremű­ködik az azokon elhangzó beszámolók publikálásában. Jelenleg hat jelentős nem­zetközi programot gondoz. Ezek közül magyar kutatók részt vesznek a környezet állapotának biológiai ellen­őrzésében és a gyógynövé­nyek kutatásában, de bekap­csolódtak Európa vegetációs térképének elkészítésébe is. Az unió tudományos társa­ságainak többségében szin­tén tevékenykednek. Az utóbbi két évtizedben hazai kutatóintézetek közremű­ködtek a Nemzetközi bioló­giai, majd az Ember és a biszféra programban. Az unió tudományos szervezetként újra és újra kiállt a leszere­lés. és a békés egymás mel­lett élés politikája mellett, szót emelt a nukleáris fe­nyegetés ellen. Százötven éves a magyar hajóipar Széchenyi István kezde­ményezésére 150 évvel ez­előtt, 1835-ben épüli fel az Óbudai Ha jógyár, ez terem­tette meg a magyar hajóipar alapjait. A jubileum alkal­mából szeptember végén a Magyar Tudományos Akadé­mián ünnepi ülésen emlé­keznek meg a hajóipar 150 éves múltjáról. összegzik mai eredményeit és elemzik fejlődésének további kilátá­sait. Ünnepséget tartanak a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárban is. a Közleke­dési Múzeumban kiállítást rendeznek, a Magyar Posta pedig jubileumi levelezőla­pot bocsát ki. A magyar hajóipar a múlt század közepétől gyorsan fellendült, a fatestü hajó­a cukorgyártás A Sarkadi Cukorgyárban szeptember 5-én és 8-án tartják meg a nagykarban­tartás utáni főpróbát, a ter­melés pedig 14-én kezdődik. A gyárba 9 ezer hektárról szállítják majd be a cukor­répát. A hektáronkénti át­lagtermés a jelenlegi becslés szerint eléri a 400 mázsái, és — a tavalyihoz hasonlóan — 18 százalékos cukortarta­lomra számítanak. A legna­gyobb cukorrépa-termelő a Dombegyházi Petőfi Tsz. a Csorvási Lenin Tsz, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság. zésével, barátságvonatok in­dításával, fórumok, előadá­sok, nyelvtanfolyamok ren­dezésével járul hozzá a ma­gyar—szovjet barátság el­mélyítéséhez. Az. ismeretek terjesztésé­ben akítvan közreműködni kívánó értelmiségieket fog­ja össze a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat. Évente mintegy 150 ezer elő­adást tart a TIT 30 ezer tag­ja, akik szakosztályokba, vá­rosi és helyi szervezetekbe, csoportokba tömörülnek. Sokrétűen szervezett a fel­építése, amelyben fontos szerepet játszanak a szakmai és módszertani irányítást és segítést végző választmányok és országos bizottságok. A munkát minden szinten a küldöttek által választott el­nökség irányítja. A társulat nemcsak nélkülözhetetlen közművelődési feladatokat lat el, de egyben az alkotó ér­telmiség egyik szellemi mű­helye is. Az értelmiség másik fon­tos társadalmi szervezete a Műszaki és, Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge. Keretein belül 32 műsza­ki agrár- és természettudo­mányi egyesület, társaság, társulás működik, melyek együttvéve 170 ezer tagot számlálnak. Az MTESZ tag­egyesületei, helyi szervezetei 1200 intézményben, gazdál­kodó egységben tevékeny­kednek. A szövetség fő fel­adata a műszaki fejlesztés előmozdítása, a műszaki al­kat alig két évig gyártották, majd áttértek a vastestű ví­zijárművek készítésére. Az ötvenes évektől a kiegyezé­sig összesen 78 személy- és vontatóhajót és több mint 120 uszályt építettek a gyár­ban. Az 1870-es évek válsá­ga visszavetette áz iparág fejlődését, később azonban egyre nagyobb teljesítmé­nyű és egyre több utas be­fogadására alkalmas hajó­kat igényeltek a hajózási társaságok. Az 1910-es évek­ben vízre bocsátott gőzösök, köztük a Budapest, a Wien és a Schönbrunn a legerő­sebb és legmodernebb hajók voltak a Dunán. A kél vi­lágháború közötti gazdasági válság ismét súlyosan érin­tette a gyárat, alig kaptak a Hidasháti Állami Gazda­ság és a Sarkadi Lenin Tsz. Az idén 110 millió forin­tot fordítottak a gyár fej­lesztésére. Nagyobb méretű­re cserélték ki a régi ka­zánt, hogy a cukorgyártás­hoz szükséges hőenergia biz­tosítva legyen, néhány más új gépet is üzembe helyez­tek a régiek helyett, bőví­tették a prizmateret, hogy a répaátvételt meggyorsít­hassák, és két áj pótkocsis tehergépkocsit vásároltak.. A termelés fejlesztésére a dol­gozók több újítását is fel­használják. kotómunka feltételeinek ja­vítására irányuló javaslatok, kezdeményezések kidolgo­zása. Ebben a tevékenységi körben bizonyos érdekkép­viseleti, érdekközvetítő sze­repet is betölt. Az egyesüle­tek és a szakmai bizottsá­gok nagy számú — az évi 20 ezret meghaladó — szakmai programot rendeznek, köz­tük jelentős nemzetközi kongresszusokat, konferen­ciákat is. Nem hagyható említés nél­kül a hazánk mintegy 300 ezer nemzetiségi lakosát — délszlávokat, németeket, ro­mánokat és szlovákokat — képviselő négy nemzetiségi szövetség. Vezető szervük az országos választmány, amely­nek tagjait a szövetségek kongresszusain választják. Feladatuk az anyanyelvi és a nemzetiségi kultúra ápolása, a nemzetiségek sajátos szük­ségleteinek, igényeinek kép­viselete. a nemzetiségi lakos­ság bevonásának elősegítése a közös szocialista építőmun­kába. A társadalmi szervezetek a maguk területén nélkülöz­hetetlen tényezői a szocialis­ta társadalom fejlesztésének. Százezrek számára nyújta­nak lehetőséget a közéleti cselekvésre, s, ennek révén a szocialista demokráciának nagy fontosságú kifejezői, megtestesítői. Gyenes László (Következik: Érdekképvi­seleti szervek, egyesületek.) rendelést. Ekkor kezdték meg az ipari kazánok gyár­tását. A felszabadulás után a vállalat legfontosabb fel­adata a hazai hajópark hely­reállítása volt. Az ötvenes évek végén áttértek a mo­toros hajók építésére, szov-' jet tervek alapján megkezd­ték a tolóhajók, személyha- jók, speciális tutajvontatók vízre bocsátását. A hajó­gyár mai termékszerkezete felöleli a legmodernebb. automatikaberendezésekkel felszerelt tolóhajókat épp­úgy, mint az úszó- és por­táldarukat, konténereket és sporthajókat. A világ sok országába exportálják ter­mékeiket, éves árbevételük több mint 5 milliárd forint. Magyar cipők az USD-ban A Minőségi Cipőgyár az idén 650 ezer pár női láb­belit gyárt tőkés exportra, s ebből félmillió pár talál gazdára az USA-ban. MULLYS márkanéven olyan női divalcipőket ter­veztek. amelyeknél nemcsak a felső rész alapanyaga sev- ró, hanem a bélést is puha kecskebőrből, vagyis sevró- ból készítik. Ezekből a ki­váló minőségű, kényelmes és elegáns, és ezért drága ci­pőkből 200 ezer párat ren­delt a tengerentúli partner. Ugyancsak 200 ezer párat gyártanak másik új termé­kükből. amely lényegesen olcsóbb a MULLYS-nál, a vállalat Minő márkanévvel szerepelteti az olcsóbb sev- róbőrből készült lábbeliket. A gyorsan változó igé­nyek kielégítésére a válla­lat szakemberei további új termékek bevezetésén fára­doznak. Rövidesen ismét for­galomba hoznak bőrtalpú cipőket, amelyekkel a fo­gyasztó az utóbbi években álig találkozott a piacon. A kényelmes viseletű szandá­lokból. cipőkből a Minő több százezer párat gyárt — ha azok a tőkés piacon gazda­ságosan értékesíthetők. Fejőgép háztáji tejtermelőknek A Hajdú-Bihar Megyei Tejipari Vállalat évek óta se­gíti a háztáji gazdaságokat, s a kisüzemi termelés ösztön­zésére „fejőgép-akciót” hir­detett meg. Ennek értelmé­ben az a kistermelő, akinek három vagy ennél több te­hene van, és vállalja, hogy évenként tízezer liter tejet ad át feldolgozásra, a húsz­ezer forintos fejőgépet fél­áron, tízezer forintért meg­vásárolhatja. További ked­vezmény az is, hogy ezt az összeget három év alatt — a vállalatnak leadott tejjel, te­hát áruval — törlesztheti. Az idei első félévben már tizen­nyolc gépet adott ki a tej­ipari vállalat a hajdúsági ház­táji gazdaságok tehenészetei­be. Sarkadon szeptember 14-én kezdődik Számítástechnika a mezőgazdaságban A Kardoskúli Rákóczi Tsz kél Commodore (i4-eso rengeteg információt tartalmaz a raktári készletekről A számítástechnika drága, de nélküle dolgozni még drágább lehet — mondta egy programozó szakember. Ál­lításának igazsága többek kö­zött az energia ésszerűbb fel- használásával, az. anyagmeg­takarítással, a termelés irá­nyításával — számokkal és százalékokkal — is bizonyít­ható. S nemcsak az iparban, a kereskedelemben, hanem a mezőgazdaságban is. — Mi a helyzet megyénk­ben? Hol tart a számítás- technika alkalmazása a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben? Erről kérdeztük Ko- rompai Klárát, a Teszöv szá­mítástechnikai főmunkatár­sát. 0 Teszöv segítségével — Hazánkban a mezőgaz­dasági vállalatok csaknem 75 százalékának még nincs szá­mítógépe. Nálunk kiemelke­dően jobb a helyzet : a me­gye gazdaságainak mintegy 60 százalékában használják már a számítógépekét. A mezőgazdaságban a legelter­jedtebb gépek a magyar gyártmányú VT—20-as és a közismert Commodore 64-es. A megyei Teszöv vezetősége szinte az elsők között alakí­totta meg számítástechnikai csoportját, melynek feladata, hogy irányítsa, összehangol­ja és segítse a megye gazda­ságainak a számítástechnika alkalmazásában és felhaszná­lásában tett kezdeti törek­véseit, lépéseit. Mi ajánlot­tunk. szerveztünk be géptí­pusokat az üzemeknek. A számítógépek leendő kezelő­it tanfolyamon ismertettük meg a gépek kezelésével! a megvásárolt programok he­lyes alkalmazásával. A gaz­daságok a mi számítástech­nikai csoportunk segítségé­vel oldják meg a szervize­lést is. A Fejér megyei Teszövvel kötöttünk együttműködést, melyhez még hat megye kap­csolódik. A székesfehérvári­ak VT—20-as gépre készíte­nek úgynevezett ügyviteli programokat, s az együtt­működés keretében hozzánk. Békés megyébe a Szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetbe küldik el tesztelésre, kipró­bálásra és terjesztésre. A megyénkben egyébként az egyik legnagyobb program­készítő az Orosházi Állami Gazdaság, amely Commo­dore 64-es gépre „ír” progra­mokat — fejezi be a tájé­koztatást Korompai Klára. Mütrágyarecept és ügyvitel A mezőgazdaságban két fontos területe van a számí­tógépek alkalmazásának. Az egyik az ügyvitel, az adat- feldolgozás. Ez magában fog­lalja az anyaggazdálkodást, a vevő-, szállító-nyilvántartást és a munkaügyi rendszert. Ez utóbbi alkalmas a társa­dalombiztosítási adatok meg­őrzésére. sőt számfejti a dol­gozók havi munkabérét is. A főkönyvi könyvelési rend­szer az összes ide tartozó könyvelési feladat elvégzé­sére módot ad. Külön prog- ramcsoporl gondoskodik az á I lóeszközök n y i 1 vá n t a r t ásá - ról stb. A másik íelhasználási-*te- rület a termelésirányítás. A legkülönbözőbb programokat lehet alkalmazni: például a villamosenergia-racionali- zálási. a műtrágya-felhasz­nálási vagy a takarmányop- timalizálási programot. A takarmánykeverék- és adag­optimalizáló programok se­gítségével úgy állítják ösz- sze a szarvasmarhák, serté­sek, juhok és más állatok ét­rendjét, hogy a tápérték és az" alkotóelemek aránya megfelelő legyen, s a legke­vesebbe kerüljön. Ugyanígy, egy adott terület műtrágya­receptjét is megadja a szá­mítógép. Millió forintok ta­karíthatok meg a „takaré­kos" számítógépek használa­tával. Szarvason a Dózsa Tsz- ben háromféle típusú gépet működtetnek. — A VT—20-as számító­gépet az Öntözési Kutató In­tézettel" közösen vásároltuk több mint két éve, elsősor­ban azért, hogy megoldja a gazdaság ügyviteli, adatfel­dolgozási munkáját — tájé­koztat Feller György számí­tástechnikai szervező. — Az állóeszköz- és készletgazdál­kodásunk már teljes egészé­ben a ,;gépben van”. Ezeket a programokat a Fejér Me­gyei Teszövtöl kapjuk — a megyében mi először •— ki­próbálásra és terjesztésre. Jelenleg a termelőszövetke­zet bérgazdálkodását „visz- szük” a VT—20-asra. Annak idején a BAGE-tól vásárol­tuk a szarvasmarhatelep- irányítási és a takarmány- optimalizálási programokat, mindkettő nagyon jól hasz­nálható, jól vizsgáztak. Dol­gozunk már a vetésszerke­zet-tervezési programmal, azaz a számítógép mondja meg a betáplált adatok (elő- vetemények, felhasznált mű­trágyák) alapján, hogy mii hová. melyik táblába ves­sünk. — Van a VT—20-ason kí­vül két kis számítógépünk is: egy Commodore 64-es és egy Sharp PC—1500-as. Mind­kettőt a különböző ágazatok szakemberei használják sa­ját részterületeik — például műtrágyázás — munkájának megoldásához. Tulajdonkép­pen így népszerűsítjük is a számítástechnikát. Raktárrend A Kardoskúli Rákóczi Ter­melőszövetkezet 1984 köze­pén vásárolt két darab Com­modore 64-es típusú gépet. — Tavaly októberben ké­szíttettük el az Orosházi Ál­lami Gazdasággal a készlet­információs — nagyon bo­nyolult és nehéz — 12 prog­ramot tartalmazó rendszert — mondja Lukács Jánosné, a tsz főkönyvelője. — Ez a program kizárólag a mi ré­szünkre készült, nem pró­bálták ki sehol. Eleinte vol­tak is vele problémák, de előbb-utóbb sikerült — az utólagos módosításokkal — a gépeinkre alkalmazni. Ezzel a programcsomaggal renge­teg információt tudunk adni műszaki szakembereinknek. A számítógép megkönnyíti az anyagbeszerzést: listára írja a minimum-, a maxi- mumkészleteket. Kimutatja az elfekvő készleteket, s mindezt pillanatok alatt. _ A program használatával párhuzamosan új raktárren­det is kialakítottunk, így a gép „megmutatja", hogy a raktár melyik polcán melyik rekeszben, hány darab van a keresett alkatrészből. Ez­előtt kézzel könyveltük az adatokat. Még egy fontos do­log: nem vettünk fel számí­tástechnikai szakembert, az energetikusunk vállalta a gépek üzembe helyezését. Je­lenleg a képesített könyve­lőnk dolgozik a géppel, aki hamar megtanulta a prog­ram kezelését. Időközben megvásároltuk a takarmányoptimalizálási, a személyzeti nyilvántartó és a munkabér-felhasználási programokat. Ha ezeket mind használni akarjuk, előbb-utóbb új gépeket kell beszereznünk. Bár a fejlesz­tési lehetőségeink szűkösek, de aki egyszer elkezdett szá­mítógépekkel dolgozni, ter­melni, az nem hagyhatja ab­ba, nem állhat meg — feje­zi be a beszélgetést a fő­könyvelőnő. ♦ A számítástechnika nem olcsó — hogy a belefektetett pénz sok vagy kevés, az csak a gazdálkodás eredményén mérhető le. Tény, ahol már használják, nagyot lendíthet a gazdálkodás szekerén. Az alkalmazási területek azon­ban ma még szűkösek. Job­ban lemérhető, nagyobb anyagi hasznot hozhatna a közvetlen termelésben való szélesebb körű alkalmazá­suk. A kezdeti lépések azon­ban már biztatóak . Kép, szöveg: Hornok Ernő A Szarvasi Dózsa Tsz már több mint két éve használja a VT—20-ast az ügyviteli, adatfeldolgozási munkákra

Next

/
Oldalképek
Tartalom