Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

1985, augusztus 27., kedd Választásra készülve Párttagok a szakszervezetekben Alig két éve, 1983 októbe­rében a párt Központi Bi­zottsága állást foglalt a szak- szervezeti munka fejleszté­séről, értékelte az ezzel ösz- szefüggő pártmunkát, üsz- szefoglalta az elvi és gya­korlati teendőket. A közeljövő eseményei szükségessé teszik, hogy a pártszervek- és -szervezetek ismét napirendre tűzzék a szakszervezetek tevékeny­ségét. Ennek lehetőségét ősz­szel, a szakszervezeti alap­szervezeti tisztségviselők megválasztásával kezdődő és 1986 februárjában, a ma­gyar szakszervezetek XXV. kongresszusával záruló szak- szervezeti választások te­remtik meg. A dolgozók százezreit meg­mozgató eseménysorozat a szakszfervezeti mozgalom al­kotó esmecseréje lesz, tagsá­gával, amelyben egyaránt helyet kaphat az elmúlt fél évtized bonyolult, ellent­mondásos fejlődésének elem­zése, és a XIII. pártkongresz- szus útmutatásán alapuló feladatok meghatározása is. A szakszervezeti választá­sok politikai jelentősége in­dokolja az önvizsgálatot, és azt, hogy a pártszervek és -szervezetek is meghatároz­zák a szakszervezeti mun­kával, a választások segítsé­gével összefüggő helyi teen­dőket. Ehhez útmutatást adott a párt Politikai Bi­zottsága is, ez évi, júniusi állásfoglalásában. Amikor a szakszervezeti választások politikai előké­szítése megkezdődött, néhá- nyan aggályosán szóvá tet­ték, hogy a közelmúlt bel­politikai eseményei, ame­lyek megkezdődtek a párt­kongresszusi irányelvek vi­tájával, majd folytatódtak a XIII. pártkongresszussal, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasiztásokkal, „ki­merítették” a pártszerveket. Várható, hogy lankad a fi­gyelem, megtörik a politikai aktivitás... Az elmúlt hó­napok azonban megcáfolták ezeket az állításokat. Sike­rült megőrizni a kongresz- szusi időszak politikai len­dületét, és ami különösen fontos: kongresszusi „néző­pontból” tudják értékelni és meghatározni a párt szak- szervezeti politikájából adó­dó, és a szakszervezeti vá­lasztásokkal összefüggő ten­nivalókat. A legfontosabb politikai feladatként fogalmazták meg, hogy a szakszervezeti tiszt­ségviselők megválasztásával összefüggő szervező munkát. a rendezvényeket fel kell használni a párt politikájá­nak megvalósítása, a párt­kongresszusi határozat végre­hajtása, a politikai aktivitás növelése érdekében. A szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták feladatává tették, hogy a beszámoláskor, a fel­adatok meghatározásakor, a kibontakozó vitákban ennek nagy hangsúlyt adjanak. A szakszervezeti tagság a vá­lasztott testületek, tisztség- viselők számára határozza meg az üzemi, vállalati, in­tézményi, megyei mozgalmi teendőket. A pártszervek és -szerve­zetek segítő, előremutató módon adjanak hangot vé­leményüknek a szakszerve­zetekben dolgozó kommunis­ták mozgalmi munkájáról, a párt Központi Bizottságának a szakszervezeti munkára vonatkozó ^állásfoglalása megvalósulásáról. A rendez­vényeken szóljanak a szak- szervezeteknek a társada­lomban betöltött szerepéről, helyi kezdeményezéseiről, ar­ról, hogy milyen módon vet­tek részt a megyei pártérte­kezlet határozatából adódó feladatok végrehajtásában. A kommunisták segítik, hogy mindezekről a munka­helyeken nyílt, őszinte esz­mecsere bontakozzon ki a dolgozókkal. Olyan légkör­ben kerüljön sor a beszá­molókra, a választásokra, amelyben a szakszervezeti tagság megérti, elfogadja a párt politikai céljait, és al­kotó módon, kezdeményező- en hozzájárul megvalósítá­sukhoz. A mozgalmi munka ered­ményes végzésének megha­tározott személyi feltételei vannak. Többek között az. hogy a szakszervezeti tisztsé­gekbe politikailag felkészült, a választók, a tagság bizal­mát élvező, érdekeit bátran képviselő, meggyőző képes­séggel rendelkező dolgozók kerüljenek. A pártszerveze­tek a szakszervezetek önálló­ságát, felelősségét tiszteletben tartva teszik meg javaslatai­kat a kiválasztáshoz, ezzel segítve a jelölő bizottságokat megbízásuk teljesítésében. Az elmúlt öt év alatt a szakszervezeti tisztségvise­lőknek nemcsak a mozgalmi munkája „mérettetett meg”, hanem az alkalmasságuk is. Ahol szükséges a váltás, a lehetőség most adott. A párt- szervezetek ilyen értelemben is véleményt mondanak a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységé­ről. A párt Központi Bizottsá­ga 1983-as állásfoglalásá­ban javasolta a szakszerve­zetek szervezeti felépítésé­nek, működésének a köve­telményekhez történő iga­zítását. E cél érdekében most egyszerűsödni fog a szak- szervezetek megyei tanácsai­nak felépítése. Változik az iparági-ágazati szakszerveze­tek megyei középszerveinek formája is. Ez egy-egy me­gyében a jelenleginél sokszí­nűbb, szakszervezetenként is eltérő lehet. Ezek nem ön­célú változtatások, hanem a korszerűbb, hatékonyabb, az alapszervezeteket jobban se­gítő mozgalmi munkát szol­gálják. Fontos, hogy műkö­désükhöz megkapják a se­gítséget, mert esetenként még értetlenkedés fogadja a módosításokra irányuló szán­dékot. Az egyik megyei párt­végrehajtóbizottsági ülésen jegyezték meg: „Zsúfolt lesz a program év végére is!” A megállapítás igaz, hiszen nemcsak a szakszervezetek választanak. Hasonló előké­születek folynak a Hazafias Népfront szerveinél is. Jó néhány vállalat pedig ekkor választja meg, a korábbi döntéseknek megfelelően, a vállalati tanácsot. A párt­szervek segítik a koordináci­ót, a megfelelő ütemezést, támogatják az együttműkö­dést, hiszen fontos, hogy a szervezés, a rendezvények ne zavarják egymást, mind­egyik megőrizze a maga je­lentőségét. A közhangulatra a XIII. pártkongresszust követő bi­zakodó, legalább lassú gaz­dasági fellendülést remélő várakozás a jellemző. Ha ezt egy-egy konkrét kérdésben a valóság nem igazolja vissza, olyan feszültségeket okozhat, amelyre megfelelő érvekkel és időben fel kell készülni a szakszervezeti és pártszer­veknek egyaránt. Ez csak egy, az üléseken felvetődhető pél­da, de lehetne sorolni töb­bet is. A választások előtt tehát alaposan, körültekintő módon kell mérlegelni a várható helyzetet is. A párttestületek, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták sokat segíthetnek a reális értékelés kialakításá­ban, az előremutató prog­ram kidolgozásában, és eh­hez adnak politikai támoga­tást — következetesen kép­viselve és erősítve a párt szakszervezeti politikáját. Sz. Várnai Ferenc, az 'MSZMP KB munkatársa Feledékenység... A város központjának egyik boltjában egy kisgyerek — két, két és fél éves lehet — szepeg- ve furakodik a vásárlók között, láthatóan keres valakit. Az egyik eladó félrevonja a kisfiút, s kérdezi: — Hol az anyukád? A gyerek nem szól semmit, csak a könnyei peregnek egy­re szaporábban. Arra sem tud válaszolni: hogy hívják, hol la­kik. A bolt dolgozói rövid ta­nácskozást tartanak, majd egyi­kőjük kézen fogja a gyereket, s elindul vele. Sorba járják a szomszédos üzleteket, de sehol nem találják az anyukát, hiába a kérdezősködés. Nincs mit ten­ni, visszamennek. A fiúcska rendületlenül sírdogál, s tovább­ra sem mond semmit. Az üzlet dolgozói is tanácsta­lanok, a lehetőségeket latolgat­ják. Már mintegy órája fog­lalkoztatja őket a kisfiú esete, amikor beviharzik egy fiatal nő a boltba. A gyerek arca fel­derül, hozzárohan. Az eddigi „dada” megkérdi a nőtől: — Az öné a gyerek? — Igen, elfelejtettem, hogy vele jöttem — mondja kissé za­vartan, s gyorsan kifordulnak a boltból ... . Csaknem százezer néző tekintette meg a héten Debrecenben a 16. alkalommal megrendezett virágkarnevált. Mintegy más­fél millió szál virágból szőtték s fonták a kompozíciókat a virágkötészet mesterei. A díszes menetben a magyar együt­tesek és néptáncosok mellett lengyel, jugoszláv, litván, bol­gár, csehszlovák, japán, nigériai együttesek is felvonultak (MTI-fotó — KS) Körösladány D közélet aktív résztvevői Egyszerre két olyan tiszt­ségviselővel is találkoztam a Körösladányi Magyar—Viet­nami Barátság Termelőszö-| vetkezetben, akik már-már erejükön felül vállaltak po­litikai, társadalmi funkció­kat és szabad idejük egy ré­szét feláldozva becsületesen igyekeznek eleget tenni sok­irányú megbízatásaiknak. Kovalik Andrást, a téesz személyzeti vezetőjét még 1958-ban választották meg a nagyközségi népfrontbizott­ság elnökévé. — Milyen tisztségeket töl­tött be eddig és milyen köz­életi feladatokat lát el ma­napság? — Azzal kezdem a felso­rolást, hogy 1958-tól 1985-ig tanácstag voltam. Ebben az évben is jelöltek, de ezúttal nem kaptam meg a szüksé­ges szavazattöbbséget, ami főként azzal magyarázható, hogy nem abban a választó- kerületben indultam, amely­ben jelenleg lakom. Egyéb­ként az idén lettem HNF- titkár, mivel a mozgalmi munka operatív része min­dig is hozzám tartozott. Ezenkívül tagja vagyok az MSZMP nagyközségi bizott­ságának és a téesz párt-, valamint gazdasági vezetősé­gének. Propagandamunkát 1963 óta végzek. A vadász- társaság gazdasági irányítá­sában szintén tevékenyke­dem. — Hogyan működnek a népfronttestületek? — A munkaterv alapján dolgozó elnökségünk kilenc, bizottságunk pedig 35 tagú. Ha a gazdaságpolitikai, kör­nyezetvédelmi, nő- és réteg­politikai, valamint a pedagó­giai munkabizottság ered­ményeit kellene értékelnem, nemigen tudnék különbséget tenni közöttük. Mégis azt mondhatom, legintenzíveb­ben az utóbbi HNF-testület tevékenykedik. Az utak karbantartásában oroszlánrészt vállal a téesz, a gyermekintézmények pat- ronálásában, a közterületek csinosításában, rendezésében főként a szocialista brigá­dok jeleskednek. Már hat játszótere van községünk­nek. A munkahelyi kollek­tívák tagjai egyenként 15— 20—50 társadalmi munka­órát teljesítenek évente. Kardos Sándor agronómus, a téesz oárttitkára, aki a nagyközségi pártbizottság titkárhelyettese is — szin­tén sok közéleti teendőt lát el. — Volt-e előzőén valami­lyen tisztsége az ifjúsági szervezetben? — Igen, 1971-ben KISZ- titkár lettem, a katonaságnál eltöltött évek alatt pedig szervező titkárként tevé­kenykedtem. A pártba 1976- ban léptem be, és három év múlva a munkásőrségbe je­lentkeztem. Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy jól ér­zem magamat ebben a fegy­veres testületben. Ugyanak­kor társadalmi elnöke va­gyok az MHSZ-nek. Koráb­ban két éven keresztül lö­vészklubot is vezettem. Az Országos Béketanácsba 1984- ben választottak be. — Mi a véleménye az if­júság aktivizálhatóságáról, a honvédelmi nevelés eredmé­nyességéről? — Olykor elég nehéz hely­zetbe kerülök többedmagam- mal, amikor célul tűzzük a fiatalok szervezését. Közülük sokan már a családalapítás, az otthonteremtés gondjai­val törődnek, mások viszont a többletjövedelem szerzésé^ re törekedve nem tudnak részt venni a közösségi élet­ben. Ennek ellenére remé­lem, hogy például a fedett lőállás létesítésére hirdetett társadalmi akciónk sikeres lesz. Nevezetesen van egy kisebb közösség, amelyre számítani lehet a legtöbb esetben. Nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel látja el fel­adatát az MHSZ nagyközsé­gi titkára, Mihalik Jenő pe­dagógus is. Az Ifjú Gárda viszont nem rég alakult meg. Egyébként itt Körösladányban a mun­kásőrök nemcsak a fiatalok honvédelmi neveléséhez nyújtanak segítséget, hanem az elhunyt munkásőrök rá­szoruló hozzátartozóit is tá­mogatják. Például a külön­böző mezőgazdasági mun­kákból befolyt összeget ar­ra fordítják a munkásőr- szakaszok, hogy az érintett családokban élő gyermekek iskoláztatási költségeit fe-, dezzék. Ezen túlmenően hoz­zájárulnak a kirándulások­kal kapcsolatos kiadásokhoz is. —y—n Bemutatóra készül az egri Harlekin bábegyüttes szeptember 22-én, amikor a Csipkerózsikát viszik színre. Az úttörőház­ban levő bábkészítő-műhelyben közel ezer munkaórát fordí­tanak bábok és díszletek készítésére, Lovasy László bábké­szítő művész irányításával (MTI-fotó: szabó Sándor — KS) Politikai intézményeink o A Kommunista Ifjúsági Szövetség A magyar Kommunista If­júsági Szövetség fontos sze­repet tölt be hazánk politi­kai rendszerében. É szere­pet alapvetően meghatároz­za, hogy a KISZ a párt if­júsági szervezete, s egyben a magyar fiatalok önkéntes politikai tömegszervezete. Nevéhez, a vállalt kommu­nista névhez illően a KISZ világos és határozott politi­kai arculattal rendelkezik. Hivatásának tekinti, hogy tagjait a marxizmus—leni- nizmus szellemében nevelje, a fiatalok körében hirdesse és képviselje a párt politi­káját, részt vállaljon annak kialakításából, megvalósítá­sából, közreműködjön a párt utánpótlásának nevelésében, tagjait és az egész magyar ifjúságot mozgósítsa a szocia­lista társadalom építésére és védelmezésére. A KISZ-t, mint saját if­júsági szövetségét, a párt közvetlenül irányítja, egy­úttal tiszteletben tartja és ösztönzi szervezeti önállósá­gát. A közvetlen irányítás­ból adódóan a párthatáro­zatok a KISZ szervei és szervezetei számára kötele­zőek. Az egyes KlSZ-tago- kat a párthatározatok köz­vetlenül nem kötik, de az ezek alapján születő KISZ- szervezeti döntések az ő számukra is irányadóak. Ugyanis a KISZ is a de­mokratikus centralizmus el­veire építi működését, s ez tagjait is kötelezi a szerve­zet határozatainak megtar­tására, a KISZ-től kapott megbízatásai teljesítésére. A szövetségnek minden olyan 14 éven felüli fiatal tagja lehet, aki elfogadja céljait, szervezeti szabályza­tát, és határozatait, részt vesz valamelyik alapszerve­zetének munkájában és tag­díjat fizet. A tagfelvételről, egyéni elbírálás alapján az alapszervezeti taggyűlés dönt. A mozgalmi év végén, amikor az alapszervezet ér­tékeli tagjai munkáját, a taggyűlés törölheti a tagok sorából azokat, akik nem teljesítették a KISZ-hez tar­tozással járó kötelezettségei­ket. A KISZ tehát, jellegét tekintve a szocializmus ügyének elkötelezett, és ezért tenni kész fiatalokból álló fegyelmezett, politikai szervezet. Ennek egyik legfőbb biz­tosítéka, hogy .a fiatal párt­tagok zöme a KISZ-ben végzi közéleti tevékenysé­gét. Jelenleg minden tize­dik KISZ-figtal tagja az MSZMP-nek. A KISZ egyúttal tömeg­szervezet is, amely az ifjú­ság minél nagyobb részé­nek megnyerésére és tömö­rítésére törekszik. A leg­utóbbi adatok szerint tag­jainak száma meghaladja a 910 ezret, s ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok csaknem kétötöde tartozik soraiba. A dolgozó fiatalok több mint egynegyede, a kö­zépiskolai és szakmunkásta­nulók mintegy kéttizede, az egyetemi és főiskolai hall­gatók csaknem kétharmada tagja az ifjúsági szövetség­nek. A KISZ tagjai 34 ezer alapszervezetben tevékeny­kednek, ezek több mint két­ötöde oktatási intézmények­ben található. Mint a magyar fiatalok egységes politikai-társadalmi szervezetét, az ifjúsági tör­vény jelentős jogokkal ru­házza fel a KISZ-t. Eszerint a szövetség jogosult az if­júságot képviselni az állami szervek, a szövetkezetek és. a társadalmi szervezetek előtt. Joga van kezdeménye­zéseket tenni a fiatalok munkakörülményeinek, szo­ciális helyzetének, művelő­dési és sportolási lehetősé­geinek javítására, fejleszté­sére. A KISZ, mint a fia­talok érdekképviseleti és ér­dekvédelmi szervezete jogo­sult védelmezni az ifjúság érdekeit és törvényes joga­it, s fellépni az ezeket sér­tő intézkedések ellen. Ezek a jogok az ifjúság egészét, illetve egyes csoportjait érintő kérdésekben egyaránt érvényesíthetők. Hogy e jogok a gyakor­latban is érvényesülhesse­nek, különféle állami ren­delkezések konkrétan szabá­lyozták, mely kérdésekben, milyen rendelkezések meg­hozatala előtt indokolt vagy kötelező a KISZ véleményét kikérni, meghallgatni. Bizo­nyos kérdésekben csak az if-1 júsági szövetség illetékes szervének egyetértésével születhet döntés. Az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy a fiatalokat érintő egyes kérdésekben a párt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom