Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
izmiWkfiM---a lkotó álmok Az igazgató, akiről a beszámolónk szól, egyáltalán nem valamiféle szocialista szent, ha teheti, élvezi, szereti az élet örömeit, többnyire mégsem szerelemről, nem csípős halászléről és hasonlókról álmodozik. Képzelete jól működő, megújulni képes gazdaság, a mai világgal lépést tartó műszaki haladás lehetőségeit pásztázza. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a cselekvés helyett, hanem a döntéshez nélkülözhetetlen fontolgatás közben adja fejét álmodozásra. Mi több: ezt óhajtja munkatársaitól is. És íme, máris direktorunk álmai netovábbjához érkeztünk. Konokul hisz abban, hogy egyszer minden felelős beosztásban levő munkatársa, a főmérnöktől a művezetőkig csupa olyan szakemberekből áll majd, akiknek lesz bátorságuk önállóan gondolkodni, s amikor a problémák megoldásával foglalkoznak, szabadjára merik engedni képzeletüket. Igazgatónk módszeresen fáradozik egy ilyen csapat kialakításán. Rendszeresen „partira” hívja munkatársait, és közülük mindazok eljönnek, akik erre kedvet éreznek. Kívülállóknak ez a kötetlen, sokszor csapongó beszélgetés első pillantásra időt vesztegető locsi-fecsinek tűnhet. Ámde, aki már néhányszor végigült egy-egy ilyen „traccspartit”, meggyőződhetett arról, hogy ezeken a jó hangulatú találkozókon olykor kifejezetten eredeti, néha még nagynak bizonyuló ötletek, javaslatok is születnek. A vállalatnál dolgozó szellemi kiválóságok itt mindig jelen vannak, és engedve az igazgató kérésének, bátorításának, ilyenkor mindent elmondanak, ami eszükbe jut az éppen terítékre kerülő témáról. Derű. és sok-sok értelmes gondolat, kollektív töprengés, okos megoldások jellemzik ezeket a csoportos álmodozásokat. Mikor halad még gyorsabban ez a folyamat? Majd ha igazgatónk másik álma is akadály nélkül megvalósulhat: annak, aki a fejével és a kezével jól és eredményesen dolgozik, annak jó] fizethet, aki pedig rosszul dolgozik, az ráfizet. Ehhez a szabályozók már zöld utat nyitottak számára, de munkatársai tudatát semmiféle rendelettel, utasítással nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Ezt szerencsére semmiféle rendelet nem tiltja, maradi felfogás nem vitatja. Térirányító szervei is kikérik határozathozatal előtt a KISZ véleményét. A történelmi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a mi viszonyaink között a fiatalok minden rétegét átfogó, egységes ifjúsági szövetség működése a leginkább célravezető. A közös célokat azonban indokolt az egyes rétegek és korosztályok sajátosságaihoz igazodó módon érvényre juttatni. Ezt segíti, hogy a KISZ Központi Bizottsága és területi bizottságai mellett úgynevezett rétegtanácsok működnek, melyek javaslat- tevő^ véleményező, koordináló, a végrehajtást szervező, segítő és ellenőrző funkciókat látnak el. Bizonyos belső ügyekben, illetve a hatáskörükbe utalt kérdésekben, döntési joguk is van, s az illetékes szerv megbízásából elláthatják az adott réteg képviseletét, az állami és társadalmi szervek előtt. A KISZ a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete, de rajta kívül a fiatalokat tömörítő egyéb egyesületek, klubok, csoportok, ifjúsági közösségek is léteznek. Ezekben cselekvési teret találhatnak azok, akik közösségi érdeklődésűek, de a szervezeti élet kötöttségeitől idegenkednek, a jünk hát vissza hősünk álmaihoz. Megbízható kooperáció, pontos szerződésteljesítés, fegyelmezett pénzügyek. Álomvilág. A ritka kivételeket nem számítva, hol vannak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek feladatuknak megfelelően, kérésre nem várva, külön juttatást nem igényelve korrekt szerződést kötnek a termékeikre vagy szolgáltatásaikra igényt tartó cégekkel? Ha váratlanul szállítási nehézségeik támadnak — áthidaló javaslataikkal együtt azonnal közük partnerükkel, nehogy lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha a gyártmányukon változtatni, vagy áraikon módosítani akarnak, ezt csak vevőikkel egyetértésben teszik. Amennyiben rászolgáltak, megkérik a felárat, de ha fehéren-feke- tén kiderül, hogy mulasztottak, akkor a kötbért is vita nélkül kifizetik, nem dolgoztatják feleslegesen a bíróságokat. Lehet, hogy egyszer még ezek az álmok is teljesülnek? Még csak egyet hadd említsek meg a mi konokul reménykedő igazgatónk álmaiból. Felsőbb szervek, ellenőrzés, elszámoltatás. Kedves igazgatónknak már szinte rögeszméjévé vált, hogy a gazdasági, politikai ellenőrzésnek, számonkérésnek minden szinten érdemibbé kellene válnia. Gyakrabban meg lehetne vizsgálni példáu] azt, hogy milyen lehetőségeket hagyott ki, milyen haszontól fosztotta meg a népgazdaságot és önmagát az adott vállalat? Érdemben kellene tanulmányozni az okokat, ha belevágott valamibe, és az nem sikerült. Ha a kockázat, amit vállalt, arányban állt az elérhető eredménynyel, de előre nem látható nehézségek, akadályok vagy netán tévedés miatt nem vált be a számítása, akkor mi történjék? Menesszék a vezetőt ? Igazgatónk abban reménykedett az elmúlt években, hogy nem egy esetből fognak ítélni, hanem a vállalkozások egyenlegét nézik. Vagyis azt, hogy sikeres-e a legtöbb intézkedés, egyértelműen pozitívnak nevezhető-e a gazdálkodás mérlege. Amint tudjuk, ma már egyre inkább ez a mérce a gazdasági vezető munkájának megítélésében. Ez pedig — korántsem mellékesen — azt igazolja, hogy nem is képtelenek az igazgató álmai. Gyertyános Zoltán velük , járó követelményeket nem kívánják, vagy nem’ké- pesek teljesíteni. A párt egyetért azzal, hogy minél nagyobb számban jöjjenek létre a szocializmus elveit elfogadó ifjúsági alakzatok, támogatja a társadalmilag hasznos célok által vezérelt ilyen irányú kezdeményezéseket. Az ifjúsági szövetség politikai irányításával működik a Magyar Üttörők Szövetsége, amely társadalmunk mintegy másfél millió tagot számláló gyermekszervezete, az úttörőcsapatok önként tömörülő kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok demokratikus elveken felépülő és működő tömegszervezete. Célja a gyermekek szocialista szellemű nevelése, felkészítése a közéletre. Tartalmas, vonzó és öntevékenységre épülő szervezeti élet kialakításával törekszik hozzájárulni az általános iskolás korú gyerekek közösségi életének kibontakozásához. Az úttörőszövetség ifjúsági törvényben biztosított jogaival élve, képviseli és védi tagjainak és az egész gyermekkorosztálynak az érdekeit. Gyenes László Következik: A szakszervezetek 1985, augusztus 27., kedd Üvegmosóból szövőnő? Ez év januárjától átképzési támogatást kap a Pamuttextil Művek békéscsabai gyárában munkát vállaló 54 vésztői asszony és férfi. Sokan közülük korábban a nagyközség termelőszövetkezetében, illetve a megye üzemeiben dolgoztak. Hogyan kerültek ^Békéscsabára, miért kapják az átképzési támogatást, mi a véleményük új munkahelyükről? Erre keresünk választ írásunkban. — A vésztőiek felvétele, átképzése jól illeszkedik évekkel korábban kidolgozott fejlesztési elképzeléseinkbe — tájékoztat az előzményekről Hricsovinyi Pál, a gyár igazgatója. — Régebbi tervünk, hogy Békéscsabán új fonodát és valahol a megyében, ahol foglalkoztatási gondokkal küszködnek, szövődét építsünk. Ebből a szempontból Vésztő bizonyult a legalkalmasabbnak és itt jó partnerekre is találtunk. Az üzem építését az idén kezdtük él és várhatóan egy év múlva készül el. Ha minden elképzeléseink szerint alakul, az átadásig hetvenen sajátítják el a szövés nélkülözhetetlen fogásait. Ügy tűnik, a 75 éves gyár történetében ezzel a beruházással új fejezet kezdődik. A fennállása óta már többször is „leírt” üzem mintha most 7 és fél évtizedes álmából ébredezne. A fejlesztéssel párhuzamosan átalakul a termelés szerkezete, s az új fonoda átadását követően, ez két év múlva várható, csökken a gyár függősége, kiszolgáltatottsága. Ez alighanem érthető, hiszen a fonál egy része ugyanabban a gyárban készül majd, ahol a szövésre is vállalkoznak. A vésztői szövődét a Békéscsabán ma is használt 25 éves kínai gépekkel szerelik fel. Űj szövőgépek vásárlását is tervezik, de a legkorszerűbb japán berendezésekre már aligha futja. Az pedig, hogy később a fonozaj, s nyáron 35—40 fokos hőség és 80 százalékos pára- tartalom mellett dolgoznak és természetesen, legalábbis a textiliparban annak számit, három műszakban. S mit szól mindehhez az, aki még csak most ismerkedik a szövés tudományával? Bak Jánosné korábban a vésztői tsz üvegmosójában dolgozott: — Ne vegye panaszkodásnak; a szövés nehéz munka, de azért szeretek itt lenni. Nyolc hónapja járok be és teljesítményben dolgozom, így jobban járok, mintha továbbra is kapnám a támogatást. Mit mondjak, itt nagyobb a fegyelem, rágyújtani sem lehet csak úgy, a cigarettaszünetek rövidek, de mi sem időzünk feleslegesen, mert akkpr kevesebb lesz a pénz. Szóval, minden rendben, csak az éjszakai műszakot nem szerei tem ... Boetsch Margit, aki április közepéig a Gyulai Húskombinátban dolgozott, ennek éppen az ellenkezőjét vallja: — Az éjszakai műszak a legjobb... A keresetem? Egyelőre 3000 forint, any- nyit kapok, mint a húskombinátban. Ott a töltőben hideg volt, sokszor fáztunk, itt nagyon meleg van ... — Ami igaz, az igaz, egy kicsit strapás, 8 óra alatt annyit kell gyalogolnunk a gépek között, hogy ennyi erővel hazaérnénk Vésztőre. Fárasztó az oda-visszautazás is. de szerencsére, mert mi tagadás, sokan megszerettük ezt a munkát, jövő őszre eü készül a mi üzemünk is Vésztőn — hallottuk 'Bagó Mihálynétól. Mire tehát Vésztőn átadják az új üzemet, valamennyi újdonsült szövőnő megtanulja a legfontosabbakat. Hasonló előrelátással készülnek a gyárban, bár erre még két évet várni kell, a fonoda átadására is azzal a különbséggel, hogy az itt dolgozók túlnyomó többsége szakmunkásképzőben végzett, fiatal fonó szakmunkás lesz. Kepenyes János Boetsch Margit áprilistól ismerkedik a szövés fortélyaival Nehéz mesterség. Szentesi Károlyné is nehezen várja, hogy véget érjen az oda-visszautazás Fotó: Fazekas Iászjó ^ dába milyen berendezéseket vásárolnak, még a jövő kérdése. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a vállalat francia cégekkel tárgyal. * * * Az ugyanakkor teljes bizonysággal állítható, hogy a Pamuttextil Művek békéscsabai gyára az elsők között élt az átképzési támogatás lehetőségével. — A szervezett munkaerő- átcsoportosítás, mert hiszen erről van szó, a megyei ta-, nács munkaerő-szolgálati irodája közvetítésével valósult meg. Miután az átcsoportosítás a rendelet előírásainak megfelelően történt, az átképzésre jelentkezők megkapták a támogatást. A betanítás ideje dolgozónként egy év. Ennyi ideig jár, ha nem szakmunkásképzésről van szó, a korábbi kereset és az itt kapott bér közötti különbözet. Tapasztalatunk azonban az, hogy az első fél év után az átképzősök egy része már nem tart igényt a támogatásra. Teljesítményük alapján fizethető pénz ugyanis ekkorra már meghaladja korábbi átlagkeresetüket — magyarázza Pap Sándorné munkaügyi osztályvezető. A szövőnők keresete egyébként, igaz, ebben a műszakpótlékok is jelentős szerepet játszanak, meghaladja a 6 ezer forintot. Az elérhető keresetnek is köze lehet tehát ahhoz, hogy azoknak a vésztőieknek a helyére, akik időközben meggondolták magukat, ugyancsak a nagyközségből, újabbak jelentkeztek. Eddig 25-en gondolták úgy, jobb lesz, ha másutt próbálnak szerencsét. Emiatt azonban nem panaszkodnak a gyári ban. — Jobb, ha mindjárt az első napokban, hetekben távozik az, aki nem bírja ezt a munkát — mondják. Sok múlik persze a munkamódszer-átadókon, a szövőnőkön, akiket anyagilag is érdekeltté tettek. Ök hat hónapon át 500 forintot kapnak, s ha a „tanulók” fél év után teljesítményben dolgoznak, a betanítók további 1500 forintot vehetnek át. Nem utolsósorban tehát a munkamódszer-átadókon, szövőnőkön áll, vagy bukik, hogy mennyien maradnak. — A vésztőiekre hosszú távon számítunk — jegyzi meg Medovarszki Andrásáé személyzeti vezető. — A mostani átképzést felnőtt szakmunkásképzés követi. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére sarkall, hogy a szakmunkások fizetése a hasonló teljesítményt elérőki né! 5 százalékkal magasabb, mint a betanított munkásoké. * * * A szövés még ma is nehéz, fárasztó munkának számít. Az üzemcsarnokokban óriási Juhos Imrénc, aki 28 eve dolgozik a gyárban, Bak Jánosnc- nak adja át legfontosabb tapasztalatait
