Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

o NÉPÚJSÁG 1985. augusztus 22., csürtörtök Tecs főterén ismét régi szépségében áll a nevezetes „vasaló­ház”, a vasaló alakjához hasonlító Lóránt-palota. A történel­mi belváros rekonstrukciójának részeként megújult épület­tömb helyreállítása 30 millió forintba került. Pécs egyik leg­szebb épületét 1883-ban emelték. A régi pompáját visszanyert épület földszintjét üzletsor — köztük Pécs legnagyobb gyógyszertára — foglalja el (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS) Kapcsolatot teremtő szolgáltatások a szeghalmi takarékszövetkezetben A betétgyűjtés és kölcsön­folyósítás elsődlegessége mel­lett bővül Szeghalmon és kör­nyékén a takarékszövetkezet kiegészítő pénzügyi szolgál­tatásainak köre. A Titász karcagi és berettyóújfalui üzemigazgatóságával kötött megállapodás alapján, 1984. utolsó négy hónapjában csak­nem 5 millió forintot szed­tek be áramdíjként a Szeg­halom és Vidéke Takarékszö­vetkezet dolgozói. Ez év ele­jén hasonló megbízásos te­vékenységre kötött megálla­podást a szövetkezet a Dé- mász-szal. Így ebben az év­ben várhatóan 30 millió fo­rint összegű áramdíj besze­désével számol a pénzintézet kollektívája. Ugyancsak az idén került „tető alá” a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-szel kö­tött megállapodás, melyben a takarékszövetkezet vállal­ta a baromfi ellenértékének folyamatos kifizetését. így az idei esztendő első öt hó­napjában ilyen címen Szeg­halom, Füzesgyarmat és Körösladány takarékszövet­kezeti kirendeltségein már több mint 6 millió forintot fizettek ki. A szeghalmi és a Körös- menti (vésztői) áfésszel pedig kétféle megbízásos tevé­kenység teljesítésére kötött megállapodást a takarékszö­vetkezet. Egyrészt, hogy né­hány községben rendszeresen fizetik az áfészek által fel­vásárolt háztáji termékek el­lenértékét. Másrészt — Okányban, Zsadányban, Kö- rösnagyharsányban, Füzes­gyarmaton, Körösladányban — a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet látja el az áfészek helyi ügyintézősé- gének adminisztrációs mun­káját. E két szövetkezetnek nyújtott megbízásos szolgál­tatási ebben az évben mint­egy 30 millió forintra tehető pénzforgalmat jelentett e pénzintézetnek. Változatlanul megbízható­nak tűnik a Sárréti Tejipari Közös Vállalattól kapott megbízatás is. Következés­képp, 1984-ben a takarékszö­vetkezet szeghalmi, fiiees- gyarmati, körösladányi, vész­tői kirendeltsége több mint 10 millió forintot fizetett ki a háztáji termelőknek az em­lített feldolgozó üzem által felvásárolt tej ellenértéke­ként. Aztán itt van az Álla­mi Biztosító szeghalmi fiók­jával kötött megállapodás. Tavaly a takarékszövetkezet központi és kirendeltségi üz­letházaiban több mint 5300 biztosítási ügyletet kötöttek, és beszedtek 7 és fél millió forint összegű biztosítási dí­jat. A takarékszövetkezet dol­gozói nagy figyelmet fordí­tanak az ugyancsak megbí­zásos kül- és belföldi utak szervezésére, mely 1984-ben 856 ezer forint bevételt je­lentett. De a nagy mennyi­ségű totó-lottó szelvények, borítékos sorsjegyek forgal­mazása, s a nyeremények ki­fizetése is jó kiegészítő pénz­ügyi szolgáltatásnak számít ebben a takarékszövetkezet­ben. Legfontosabbnak azonban azt tartják a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet dolgozói, hogy az egyéb ki­egészítő szolgáltatások inté­zése közepette nap, mint nap javul személyes kap­csolatuk működési területük lakosságával. És ez hosszú távon növeli a takarékszö­vetkezet iránti bizalmat, ami további eredményeik záloga. Balkus Imre Mikrobiológiai tanácskozás Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karának dísztermében szerdán meg­kezdődött a Magyar Mikro­biológiai Társaság évi nagy­gyűlése. A négynapos prog­ramot Mészáros János aka­démikus, a Magyar Mikro­biológiai Társaság elnöke nyitotta meg. méltatta a tu­dományág eredményeit. Szólt arról, hogy szerény le­hetőségeink ellenére hazánk szakemberei is részt vállal­nak a biotechnológiai kuta­tásokból, foglalkoznak a ví­rusok genetikai elemzésével, az interferon előállításának és alkalmazásának munkái­val. Az állatorvoslás, a mező- gazdaság és az élelmiszer­mikrobiológia témaköréből 130 előadás hangzik majd el a tanácskozáson. Szó lesz a környezetvédelmi, mikro­biológiai kutatásokról, ezzel összefüggésben a járvány­ügyi szervezet feladatairól. Tanulmányozzák a résztve­vők Kecskemét szennyvíz- elhelyező és -hasznosító rendszerét, amely a város kommunális vizének másod­lagos felhasználását, kör­forgását oldja meg. A megnyitó alkalmából adták át a Manninger Re- zső-emlékérmet, amelyet az idén Bartha Adorján, az MTA Állatorvostudományi Kutató Intézetének tudomá­nyos tanácsadója és Lányi Béla, az Országos Közegész­ségügyi Intézet főosztályve­zetője kapott meg. Levéltári kiadvány Új adatok a török elleni harcról Pannónia ’85 elnevezéssel szerdán megnyílt a szövet­kezeti szakemberek orszá­gos találkozója Harkányban. A három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — vezető szak­emberei immár a tizenhato­dik alkalommal tanácskoz­nak a mozgalom időszerű kérdéseiről a dél-dunántúli fürdőhelyen. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetke­zetpolitikai fórum, amelyet az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával min­den nyáron megrendez a TIT Baranya megyei szerve­zete. Az idei találkozó közpon­ti gondolata: a szövetkezeti mozgalom feladatai az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozatai nyomán. A munkaprogramot megnyitó előadásában Takács József, az MSZMP KB alosztály- vezetője szövetkezetpolitikai céljaink megvalósításának lehetőségeiről, módozatairól, eszközeiről beszélt az ország különböző részeiből össze­gyűlt 120 szakember előtt. A kéthetes találkozó so­rán előadások hangzanak el, konzultációkat és kerek­Zalaegerszeg ad otthont augusztus 23. és 25. között a kilencedik alkalommal meg­rendezésre kerülő országos akvarista és terrarista na­pok rendezvénysorozatának. Ez a második olyan talál­kozó (1983-ban Békéscsabán rendezték utoljára önállóan), amelynek fővédnöke már a Magyar Akvarista és Terra­rista Országos Egyesület. A rendezvénysorozatra, amely­nek programjai a városi mű­velődési központban, illetve annak több mint kettőszáz tagot számláló akvarista­körében lesznek, az ország minden részéből, így me­gyénkből is érkeznek vendé­gek. asztal-beszélgetéseket tarta­nak a szövetkezeti mozgalom és a szakminisztériumok ve­zető szakembereinek 'rész­vételével. Olyan témákat dolgoznak fel, mint a VII. ötéves népgazdasági terv koncepciója, a közgazdasági szabályozás időszerű kérdé­sei, az új bankrendszer mű­ködése, a gazdasági társulá­sok tevékenysége, a kisvál­lalkozások helye és szerepe a szövetkezeti szektorban, a szövetkezeti demokrácia to­vábbfejlesztése- A fórum rendezvényei nyitottak, azo­kon tehát bárki részt vehet a harkányi művelődési ház­ban. A Pannónia ’85-nek is lesz OMÉK-programja. Augusz­tus 24-én a szakemberek el­utaznak Budapestre, ahol megtekintik a kiállítást, s eszmecserét folytatnak a lá­tottakról. A gyakorlati prog­ram keretében szakmai lá­togatást tesznek a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben. A Budapesten mű­ködő Mezőgazdasági Szövet­kezetek Háza Harkányban számítógépes programokat és videotechnikai berende­zéseket mutat be a szövet­kezeti szakembereknek. Szombaton délelőtt nyit­ják meg a szakkiállítást, va­lamint ekkor lesz a MATOE által ez év tavaszán meghir­detett országos fotó- és gyer- mekrajz-kiállítás díjátadása is. A résztvevők szombaton és vasárnap hét előadást hallgathatnak meg, amelye­ken többek között a lakások­ban tartható terráriumi ál­latokról, díszhalbetegségek megelőzéséről, az akváriumi növényekről, technikai be­rendezésekről, halgenetikai kutatásokról is szó lesz. A találkozó ideje alatt a váro­si művelődési központ lak- berendezési bemutatót és kaktuszkiállítást is rendez. (ni) Európa csaknem mind­egyik országa közreműködik a Budapest Fővárosi Levél­tár készülő kiadványa: a Buda és Magyarország török uralom alóli felszabadításá­ra vonatkozó levéltári is­mertető megírásában. Főleg a fővárosok levéltárai vesz­nek részt e nemzetközi együttműködésben. Kapcso­latuk ugyanis a Fővárosi Levéltárral régi keletű, öt évvel ezelőtt szintén együtt hozták létre Az európai fő­városok építéstörténeti for­rásai című könyvet, amelyet a Corvina Kiadó jelentetett meg. Számos ország nemze­ti és tartományi levéltárai, múzeumai és könyvtárai is bekapcsolódtak a vállalko­zásba. A társszerzők többsé­ge már elküldte hozzájáru­lását a kiadványhoz — tá­jékoztatta az MTI munka­társát Varga J. János, a Bu­dapest Fővárosi Levéltár fő­igazgató-helyettese. Ezekben ismertetik azokat a politi­kai, diplomáciai, gazdasági, művelődéstörténeti doku­mentumokat, amelyek or­szágunk török uralom alóli felszabadításáról vallanak. Az iratok lelőhelyeit és tar­talmát a kiadvány egyik kötetében közük majd ma­gyar és angol nyelven. A hazai levéltárakban fel­kutatott ilyen jellegű iratok, levéltári segédletek jegyzé­két és az iratok tartalmi le­írását is elkészítették, és'az e korszakra vonatkozó bib­liográfiával együtt nyom­tatják ki a kiadvány másik kötetében. Terveik szerint a két kötetet egyszerre, a kö­vetkező év nyarán, Buda török alóli felszabadításának 300. évfordulója alkalmából jelentetik meg. E nemzetkö­zi kiadvánnyal a hazánk tö­rök uralom alóli felszabadí­tásának időszakát, az euró­pai országoknak a török hó­dítás elleni összefogását ku­tató szakemberek — első­sorban történészek, levéltá­rosok, muzeológusok — tu­dományos munkásságát kí­vánják elősegíteni. Ez az el­ső segédlet, amely az e té­májú iratokról tájékoztat. A szerkesztését megelőző le­véltári feltárások eredmé­nyeként sok, ez idáig nem ismert, ilyen vonatkozású irat került elő a közgyűjte­ményekből. A kutatók a kö­tetek segítségével jobban át­tekinthetik majd az 1683 (Bécs ostroma) és 1699 (Ma­gyarország felszabadítása) között eltelt időszakot. Üjabb információkat szerez­hetnek országunk török hó­doltságbeli helyzetéről, arról, hogy az európai államok miként segítették Magyaror­szág felszabadítását, milyen összefüggés volt érdekeik és ellentéteik, valamint diplo­máciai és katonai manőve­reik, a török elleni háború támogatása között. E dokumentumokat tanul­mányozva válaszolhatnak sok, ma még vitatott kér­désre; többek között arra, mi az oka, hogy csak Buda visszavételénél harcolt szá­mottevő magyar katonaság, 1686—99 között pedig egyre kevesebb magyar vett részt az európai koalíciós hadse­regben. A feltárt hazai és külföldi iratok ugyanakkor sok adattal, tényekkel bizo­nyítják: a magyar nép óriási áldozatot hozott azért, hogy kiűzzék területéről a törö­köket. Ha népes hadsereg kiállítására nem is volt ereje, rendkívüli adókkal já­rult hozzá a hadjáratok költségeinek fedezéséhez, élelmiszerrel látta el a fel­szabadító seregeket, szállí­totta azok katonai felszere­léseit, utat, hidat épített, miközben elszenvedte a had­műveletek okozta mérhetet­len pusztítást. Országos akvaristanapok Útépítés Kunágotán Kunágotán évről évre mind több lakos kapcsolódik be_a településfejlesztésbe. Míg 1981-ben csak 1,8 millió, 1983-ban és 1984-ben már jóval 3 millió forint felett volt a társadalmi munka ér­téke. Sőt, várhatóan még ennél is nagyobb összegre lehet számítani ebben az évben. Most nyáron fejeződött be — 1100 méter hosszan — a kerékpárút második szaka­szának építése. Ezenkívül ugyancsak társadalmi össze­fogással készül el a Bethlen utcában — a Rákóczi úttól a sportpályáig — a 4 méter széles betonút, a költségek jelentős részét a közúti igaz­gatóság fedezi. Minden ház- tulajdonos 7-7 ezer forintot fizet be két részletben. A kivitelezésben nemcsak a la­kosok, hanem a mezőko­vácsházi és a kunágotai tsz dolgozói is részt vesznek. A Bocskai út betonozása szin­tén szerepel a tervekben. Az általános iskola épüle­teit rendbe hozták és most a szocialista brigádok a tan­termeket takarítják. Az 1. számú óvodában jelenleg központi fűtést szerelnek. Az eredmények mellett akadnak gondok is a telepü­lésen, és ezek anyagi erede­tűek. Ezétt nem halad az orvosi lakás, valamint a művelődési ház építése. —y—n „Megszerettük őt” Augusztus 18-án töltötted utolsó munkanapját. a fás­pusztai nevelőotthonban Horváth Gyula. Kilenc évet töltött el az otthonban; 38 éve pedagógus. így érthető, hogy nehezen szakad el a gyerekektől. Az utolsó, hi­vatalos munkanapjára kü­lönösen készült, ő állította össze az otthon lakóinak egész napos programját. Sok mindenben válogathattak a gyerekek: volt lovaglás, at­létikai és horgászverseny, filmvetítés, ügyességi verse­nyek, Miss és Mister Fás-i puszta ’85 választás, diszkó, karatebemutató. Horváth Gyula nehéz szív­vel beszélt ezen a napon ter­veiről, a jövőről: — Nem tudom, . hogyan lesz a továbbiakban, nagyon a szívemhez nőttek ezek a gyerekek. Nem tudom ma­gam elképzelni nélkülük, nem szeretnék elszakadni tőlük. Persze, nemcsak Gyula bá­csinak (a gyerekek szólítják így) nehéz az elválás, ha­nem az otthon lakóinak is. Annus Anikó, aki öt éve is­meri őt, így vélekedik: — Nagyon jól éreztem ma­gam mindig Gyula bácsival, szeretem őt. Sokat foglalko­zott velünk, szokatlan lesz, ha nem lesz közöttünk. Azt szeretném, ha — aki helyet­te lesz — ugyanolyan lenne, mint ő. Pápai Gábor három éve ismeri Gyula bácsit: — Sohasem bántott, so- • sem veszekedett velem, mint ahogy a többiekkel sem. Ügy érzem, szeretett ben­nünket. A sport és a tánc foglalkoztatta legtöbbet, s szívesen jártunk a szakkö­reibe. Megszerettük őt, ki­csit rossz lesz nélküle... Kérdésemre, hogy készül­nek-e valamilyen meglepe­téssel Gyula bácsi számára a hivatalos októberi búcsúz­kodásra, mindketten egyön­tetűen igennel felelnek. p. f. A horgászverseny Fotó: Fazekas László ­Szövetkezeti szakemberek Harkányban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom