Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

o 1!>S5. augusztus 22., csürtörtök Politikai ismeretterjesztés — a népfronttestületek szervezésében A Hazafias Népfront Bé­kés megyei elnökségének legutóbbi ülésén a résztve­vők meghallgatták az 1984 85. évi politikai ismeretterjesz­tés tapasztalatairól, és a kö­vetkező évadra szóló ajánlá­sokról. tennivalókról ké­szült tájékoztatót. Krisztoff Andrásné, a HNF megyei po­litikai munkatársa egyebek között beszámolt arról, hogy — a sajátosan mozgalmi té­mák mellett — sok vonatko­zásban a párt- és tömegszer­vezeti oktatással azonos anyagot dolgoztak fel a fog­lalkozásokon. (Például: az MSZMP XIII. kongresszusá­nak irányelvei, a felszabadu­lás 4. évtizede stb.) Ezek jól egybeötvözték a HNF Orszá­gos Titkárságának és Békés megyei elnökségének ajánlá­sait, valamint a helyi bizott­ságok elképzeléseit. A vitakörök vezetőinek, a fórumok és a más rendezvé­nyek előadóinak, propagan­distáinak, s nem utolsósor­ban maguknak a hallgatók­nak is bő választékban áll­tak rendelkezésre a külön­böző országos és megyei ki­adványok. A vitákban sok. politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életünk­kel kapcsolatos kérdés hang­zott el, ugyanis ezek már hosszabb-rövidebb idő óta igen élénken foglalkoztatják közvéleményünket. Igaz, csak 30 település adatait összegezték, de így is elég megbízható kép rajzoló­dott ki a HNF által szerve­zett ismeretterjesztés hatásá­ról, eredményességéről, és a választott tematika sokszí­nűségéről. A hat városban, a 13 nagy- és 11 kisközségben több mint 50 alkalommal tár­gyaltak ifjúságpolitikai té­mákat a résztvevők. Ezenkí­vül átlagosan 30—35 eset­ben tűztek napirendre kül-, bel- és társadalompolitikai helyzettel, államigazgatás­sal, gazdaságirányítással, történelemmel, szövetségi politikával, településfejlesz­téssel, alapellátással és szol­gáltatással, valamint kör­nyezet- és természetvéde­lemmel összefüggő kérdése­ket. A korábbi évek több ta­pasztalatát a jelenlegiekkel összevetve megállapítható, hogy fokozódott az érdeklő­dés az ifjúságra, továbbá a családi, társadalmi háttérre vonatkozó témák iránt, és nagyobb szerepet kaptak az értelmi, érzelmi és erkölcsi tényezők is. Az 1985,86. évi politikai ismeretterjesztés HNF-aján- lásainak egyik sarkalatos pontja az, hogy ezentúl is törekedni kell a helyileg jól bevált formák alkalmazásá­ra. Azokon a településeken, ahol az elmúlt évben — a párt-, KISZ-, szakszervezeti kezdeményezésekre való hi­vatkozással — nem volt po­litikai jellegű szervezett tá­jékoztatás, ott az idén indít­son ilyen foglalkozásokat a népfrontbizottság. A megyei elnökség azt indítványozta, hogy továbbra is szervezze­nek népfront-vitaköröket a testületek (munkabizottsá­gok) tagjainak, és a szülői munkaközösségi vezetőknek. Ezenkívül 6—10 témából álló előadássorozat lész moz­galmi aktíváknak, tanács- és póttanácstagoknak, lakó- és utcabizottságok, szakmai jel­legű körök, klubok és egyéb közösségek vezetőinek. La­kóterületi fórumokon vi­szont a helyi lakosság csak­nem valamennyi rétege kép­viselteti magát, ugyanis eze­ken az egész települést érin­tő politikai, társadalmi, gaz­dasági, szociális, kulturális problémákról is tájékoztat­ják majd az érdeklődőket. A szülők fórumain viszont az óvodai, általános és közép­iskolai csoportok, illetve osztályok szülői munkakö­zösségeit érintő nevelés- és oktatáspolitikai kérdések­ről lesz szó a különböző in­tézményekben. Rétegfóru- mok esetében szintén diffe­renciált módszereket alkal­maznak majd a szervezők. Az állampolgári jogokat és kötelességeket nemcsak isko­lákban, hanem lakóterülete­ken is ismertetik a különbö­ző korosztályoknak. A HNF- testületeknek szóló ajánlás külön felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmai jellegű körök, klubok és más közös­ségek vezetőinek, tagjainak tartandó politikai tájékozta­tásban szükség van véle­ménycserére, párbeszédre. Az SZMK-tisztségviselők és -tagok politikai foglalkozá­sát kívánatos külön is egyez­tetni az intézmények, a párt- és társadalmi szervek vezetőivel. Ugyancsak be kell vonni a politikai isme­retterjesztésbe mind a hu­mán-, mind pedig a reálte­rületen dolgozó értelmiséget. Ami a feldolgozandó főbb témaköröket illeti, elég vál­tozatos a felsorolás: az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozata, a nemzetiség­politika, a HNF tevékenysé­ge, a 40 éves békés építő­munka, a hetedik ötéves terv helyi vonatkozásai, és így tovább. Az ezekhez tartozó irodalmi jegyzékeket, vala­mint az előadások anyagát a HNF-testületek nagyobb részt már megkapták. —y—n Szabálysértések és elkövetőik Hétfőn, csütörtökön egész nap. szerdán pedig délután nincs ügyfélfogadás a hiva­talokban. A Békéscsabai Városi Tanács V. B. igazga­tási osztályának a szabály­sértési csoportja ebben az időben fogalmazza meg a határozatokat, továbbítja a fellebbezéseket, bírálja el a kifogásokat és küldi ki az idézéseket. Mi ilyen nap van. Ar- nóczky Józsefné csoportve­zető éppen az ügyiratokat rendezi. — Van munkánk bőven — mutat az asztalán levő papírokra. — Milyen jellegű szabály- sértések a leggyakoribbak? — kérdezem­— A bolti lopás, a park­rongálás, a jogosulatlan hor­gászás, halászás, valamint az árak ellenőrzésének aka­dályozása. Bolti lopások — Kik követik el? — A társadalom minden rétegéhez tartozó emberek. Külföldi turisták is. — Általában milyen érté­kű árut lopnak? — Néhány forintosat, de előfordul, hogy több száz forint értékűt is. — Tudna mondani példá­kat? — Egy idősebb házaspár két szelet csokoládét akart elemelni. Tetten érték. A körülmények alapján csak figyelmeztetésben részesítet­tük. — Egy 48 forint értékű halkonzerv ellopásáért vi­szont 2 ezer forint bírságot szabtunk ki. Hasonlóan egy csomag 7 forint 20 fillér ér­tékű cigarettáért, mert vi­szonylag jó keresetű embe­rek követték el, és a bolti eladókkal szembeni viselke­désük rendkívül arrogáns volt. Egyébként bolti lopásért 20 ezer forint bírság szab­ható ki. Azt pedig, aki 2 ezer forinton felüli értékű árut lop el, bíróság elé ál­lítják. — Előfordult, hogy egy fiatalember rendszere­sen lopta a pálinkát- A bír­ság nem használt. Ügyét a bírósághoz továbbítottuk. Parkrongálás — Nagyrészt gépkocsive­zetők, illetve -tulajdonosok követik el, akik közül egye­sek néni veszik tudomásul, hogy közterületen zöldte­rületre felhajtani tilos. Nem szabad parkolni az utak mentén levő zöldterületen sem. — Ilyen cselekményért általában mennyi a kisza­bott bírság összege? — 800—1000 forint. Is­métlődésnél persze ennél több, 3 ezer forint is le­het. A közterület-felügyelet, amelynek a tagjai augusztus 20-tól már egyenruhában teljesítenek szoglálatot, fi­gyelmeztetésben részesítik a parkrongálókat, vagy ha ez nem használ 100 és 500 fo­rint közötti összegű helyszí­ni pénzbírságot szabhatnak ki. Jogosulatlan horgászás, halászás — Elég gyakori mostaná­ban. A Mohosz, a htsz és a horgászegyesületek ellenőrei­nek a bejelentése alapján indítunk eljárást. — Mik általában a sza­bálysértések? — Egyesek engedély nél­kül vagy engedéllyel, de nem a meghatározott vízen horgásznak, halásznak. Elő­fordul, hogy a megengedett­nél több horgászbotot hasz­nálnak. Tilos a méreten aluli halak kifogása, illetve megtartása. — Az ilyen szabálysérté­sek „mennyibe kerülnek” a vétkeseknek? — Rendszerint 600—800 forintba. De az is előfordul, hogy ezután a Mohosz IB a horgászengedélyt bevonja. Árak ellenőrzésének akadályozása — Az ilyen cselekmény a vásárlók megkárosításával jár- Tudni kell, hogy a fo­gyasztói árat minden keres­kedő köteles feltüntetni. A beszerzést bizonylattal kell igazolnia, hogy az árkalku­láció helyességét meg lehes­sen állapítani. — Kik követnek el ilyen jellegű szabálysértést? — Többnyire kiskereske­dők és kisiparosok. Gyakori az ellenőrzés, amiben részt vesznek a kereskedelmi fel­ügyeletek, a rendőrség, a NEB, a szakszervezeti tár­sadalmi ellenőrök. — Mennyi a büntetési ha­tár? — Tízezer forint. A ki­szabott büntetés általában 2000—3000 forint. Ismétlődés esetén persze ennél jóval több is lehet. — És aki nem fizet? — Minden szabálysértés­nél a pénzbírság elzárásra változtatható. Pásztor Béla A tavaly átadott orosházi járóbeteg-szakrendelő intézetben jól felszerelt kis büfé áll a bete­gek és az itt dolgozók rendelkezésére. Az egyesített egészségügyi intézmény természetjáró szakosztálya működteti a büfét, így a hasznot a dolgozók kirándulásaira, túrázására tudják fordítani Fotó: Gál Edit Ellesett pillanatok Munkára nevelés Olyan lesz a felnövekvő generáció, ami­lyen példát lát maga előtt a felnőttektől. A példa általánosságban jónak mondható. Az idősebb szakik azon igyekeznek, hogy jó kezekbe kerüljön a stafétabot. Ám jócs­kán akad olyan eset is, ami nem a mun­kaerkölcsöt erősíti a fiatalokban. — Apu.' Becsaptak! A tizennégy éves fiatalember az egyik termelőszövetkezetben vállalt meggysze­dést a vakációban. Kiszámította, hogy a kilójáért kapott forintokból mennyi pénze gyűlik össze a kerékpárvásárláshoz. Meggy után még almaszedésre is akart jelentkez­ni. Mindennap, amikor hazaért, kis füze­tébe gondosan feljegyezte a szedés súlyát és a forintot, amit ígértek érte. Eljött a fizetési nap. A maga által ki­számítottnak még a felét (!) sem kapta meg. Tiltakozott a bérszámfejtőnél, hogy ő is látta a méréseknél a maga által sze­dett meggy mennyiségét, neki nem ennyi jár. Azt mondták: keresse meg a munka­felügyelőjét és neki panaszkodjon. ,,En nem panaszkodni akarok, csak azt kérem, amit ígértek a szedésért” — felelte. Most az apja előtt áll és az elkeseredés majd’ könnyeket csal a szemébe. — Apu! Nálatok az üzemben is úgy van, hogy nem fizetik ki azt, amit ígérnek? — Nem, fiam! Nálunk nincs így... De mondd csak ... Biztos, hogy nem tettél zsebre egy-két húszast? Tényleg annyit kaptál, amennyit mondasz? És annyit is dolgoztál?.... A gyanúsítgatások nem szülnek jó vért. A fiú először úgy meredt az apjára, mint­ha idegent látna, aki nem ismeri őt, az­tán elhűlve csak annyit tudott kinyögni: „Nahát, apu ...” Később eszébe jutott a szülőnek, hogy miért is lopná meg saját magát a gyerek, hiszen biciklire gyűjti a pénzt, az első ön­álló vásárlása lenne a kerékpár. Külön­ben sem olyan ez a fiú, nem úgy nevelte. Őszinteségre, nyíltságra, becsületre taní­totta mindig, hogy derék, megbízható em­ber váljék belőle. Olyan, aki tudja érté­kelni jól végzett munkája gyümölcsét... Elhatározta, utánanéz a dolognak, ne rom­bolja le senki a fiában ezeket az értéke­ket. Először ötöltek-hatoltak a munkahelyen. Ok rendben találtak mindent. A gyerekek csavarogtak, rendetlenkedtek, nem mond­tak otthon igazat — válaszolták. Az apa tudta, hogy a fia nem hazudik és tovább forszírozta az ügyet. Ekkor azzal válaszol­tak, hogy csoportosan végezték a munkát. 6-7 fiú dolgozott együtt és az együttes tel­jesítés után fizették a bért. Előfordulha­tott tehát, hogy, aki jól dolgozott, az is csak annyit kapott, mint aki tényleg csak imitálta a munkát... De hát nem ezt ígérték. Aki igyekezett — többen is vol­tak ilyenek — joggal érezte becsapva ma­gát. A munkára nevelésből nem vizsgáztak jól a szövetkezetben. Ezért az almasze­désre már el is maradt a jelentkezés. Varga Dezső Politikai intézményeink Q Hz államigazgatás központi szerve E megjelölés lényegében kétféle központi szervet ta­kar: a minisztériumokat és az országos hatáskörű szer­veket. Mindkét szervfajtára érvényes, hogy — szemben a Minisztertanács valamennyi államigazgatási területre ki­terjedő általános jogkörével — ezek különös hatáskörű központi szervek, amennyi­ben az államigazgatásnak csupán egy meghatározott ágát irányítják. Közülük a minisztérium a magasabb rendű forma. A minisztériumokat az ország- gyűlés törvénnyel hozza lét­re, míg országos hatáskörű szerveket az országgyűlésnek alárendelt Minisztertanács isi alapíthat. A minisztériu­mok vezetői, vagyis a mi­niszterek tagjai a kormány­nak, őket az országgyűlés, il­letve a Népköztársaság El­nöki Tanácsa választja meg. A minisztériumokra és az országos hatáskörű szervek­re egyaránt érvényes, hogy főbb feladataik közé tarto­zik : a) a hozzájuk tartozó szak­területek központi irányítása: b) a magasabb szintű jog­szabályok alapján rendele­tek, utasítások kibocsátása; c) a gazdálkodó szerveze­tek ágazati felügyelete, az intézmények irányítása; d) a társadalmi szerveze­tek törvényességi felügyele­te; e) a tanácsi szakigazgatási szervezet tevékenységének irányítása; f) az alájuk rendelt terü­leti és helyi állarpi szervek irányítása. A minisztériumok vezeté­se az országos hatáskörű szervekétől eltérő megoldású. A miniszter mellett, neki alárendelten államtitkár(ok) és miniszterhelyettesek vesz­nek részt a minisztérium ve­zetésében. Az államtitkár ki­nevezése és felmentése az Elnöki Tanács, a miniszter- helyetteseké pedig a kor­mány hatáskörébe tartozik, A szóban forgó két szervtí­pus • tagozódása alapjaiban azonos elveken nyugszik, a legátfogóbb belső egységek: a főosztályok. Az országos hatáskörű szerveknek több csoportja különböztethető meg. Van­nak olyanok, amelyeknek élén államtitkári rangban levő vezető áll. Ilyen a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság, az Állami Egyház­ügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Or­szágos Vízügyi Hivatal. Az országos hatáskörű szervek másik részét, például a Ma­gyar Szabványügyi Hiva­talt, az Országos Mérésügyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom