Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

1985. augusztus 17., szombat

Választások előtt Orosházán

A szakszervezeti munka felelősségéről

Beszélgetőtársaim

Ezerkétszáz ember sorsa, érdekvédelme, munkakörülményeinek alakulása igazán nem irigylésre méltó felelősséget ró vezetőikre, akár politikai, állami, vagy szak- szervezeti tisztségviselőikre gondolunk, A gazdaság nehézségeinek halmozódásával egyre nagyobb a követelmény a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége iránt. A bonyolult körülményekről. a szakszervezeti munka nehézségeiről beszélgettünk Orosházán, a városi tanács egyesített gyógyító-megelőző intézete szak- szervezeti bizottságának tagjaival. Körünkben volt Ralik Istvánné szb-titkár. Faragó Gáborné gazdasági felelős. Blastyák Andrásné és Móricz Éva bizalmiak, valamint Pólyák Jänoßne, az intézet párlvezetőségének társadalmi és tömegszervezeteket patronáló tagja.

— 1983-ban kooptáltak

szb-titkárnak — nyilatkozik Rálikné. — Főállásban a 2- es belosztályon dolgozom. A járások megszűnésétől, 1984 elejétől hozzánk csatolták a járás hét községében dolgozó egészségügyieket is. A távolság, a szétszórtság miatt nehéz velük a kapcsolatot tartani, ehhez már olyan titkár szükséges, aki főállásban foglalkozik a szakszervezeti munkával. Ez fontos tanulság a megválasztásra kerülők számára. A választásokra már tavasz óta készülünk. Átnéztük a káderutánpótlás helyzetét, felmértük, hogy milyen szervezeti változásokra

van szükség. A bizalmi személyét, munkájának jelentőségét egyre inkább mindenki elismeri. Nagy körültekintéssel közvélemény-kutatást folytattunk: a csoporttagok elégedettek, a bizalmival. vágy mást szeretnének inkább, és kit javasolnak?

— Nálunk 24 ember dolgozik — mondja Blastyákné. a 3. számú bölcsőde bizalmija. — A kapcsolatunk baráti, beszélni is nyíltan mer mindenki. Nem mondom, kezdetben bátortalanabbak voltunk. Okkal, ok nélkül tartottunk a kritikus szótól. Túl vagyunk ezen. Bizalmit választani is egymás előtt, nyíltan fogunk. Nagyon hasznos volt a tavalyi, megyei bizottság által szervezett bizalmiképző tanfolyam, sokat tanultunk ott.

— Általában véve, jelentősen változott az őszinteség, az aktivitás a szakszervezeti taggyűléseken — állítja Faragóné. — Emlékszem, korábban meghallgattuk az előadót, bólogattunk a javaslatokra. ha kellett, szavaz.- tunk. A mostani értekezleteken egyre több a hozzászóló. Az emberek megkeresik véleményükkel, panaszukkal a bizalmit. Az idén szeptember 27-ig intézzük a bizalmiválasztást. október 8-án rendezzük a választási gyűlést, a küldöttek, az szb- tagok delegálását, majd október 15-én lesz az űj bizalmiak testületi .ülése. ahol megválasztjuk a munkacsoportokat.

— Átéltük a legnehezebb korszakot, a szakszervezeti jogok és kötelességek változásait — folytatja Rálikné. — Állítom, a bizalmiak többsége belejött a rendszerbe, nagy részük feltehetően marad is a tisztségében. Az oda-vissza tájékoztatás pontosításáért bevezettük, hogy az szb javaslatait, a szak- szervezeti értekezletek döntéseit írásban közreadjuk a bizalmiaknak. Ök sem tévedhetetlenek. sok a munkájuk. így pedig bizonyosan nem felejtik el a fontos dolgokat.

Az egyik legmaradandóbb élmény, amiről sokat beszélgetünk, a vezetők véleményezésének módja volt. Kemény diónak látszott. Végül mágis eljutottunk odáig, hogy a kritikus hangvétellel megfogalmazott véleményt elfogadta az is, akiről szólt, s azok is, akiknek szólt. Persze, az önkritika gyakorlása vezetőre és beosztottra egyaránt vonatkozik.

— Talán az is szerencsénk, hogy sok a fiatal főorvosunk — állítja Faragóné. — Nincs áttörhetetlen, éles határ az orvos és az ápolónő értékrendje között. Egyenrangú munkatársnak tekintenek bennünket.

Móricz Éva a kórház idegosztályán dolgozik: — Hosz- szú időn át KISZ-vezető voltam. majd 15 évig szakszervezeti bizalmi. Szeretem a

Kinőtték már az ebédlőt

A körtermek 3-4 ágyasak

Fotó: Gál Edit

közösségi munkát, de úgy érzem, a fiatalabbaknak is jobban kellene kapcsolódniuk. Jó gárda a miénk, érdemes értük, velük dolgozni.

— Az lenne az ideális, ha minden jó aktíva a helyén maradna — vitatkozik Rálikné. —- Mégis igazat kell adnom Évának, hogy teret, lehetőséget kíván biztosítani másnak is. Az újonnan megválasztottak képzéséről, megfelelő felkészítéséről természetesen újra kell gondoskodni.

— Rálikné egyik napról a másikra vette át az szb-tit- kári tisztet — magyarázza Polyákné. — Az elődje elköltözött. Becsületére válik, ahogyan két év alatt kiterjesztette kapcsolatait, megszervezte a bizalmihálózatot. Érzékelik a dolgozók is. hogy panaszuk nyomán intézkedik az szb. A pártvezetőség általános véleménye, hogy a szakszervezeti műn. ka lényegesen javult. Az értekezletekre igyekvőket egyre kevesebb megjegyzés kíséri. Persze, nehéz pótolni a néhány órára elmaradót, különösen a három műszakosoknál. Éva dolgára visszatérve: együtt dolgozunk, beszélgettünk a lemondásáról, és én megértem. Tud, és fog is segíteni az új embernek, ismeri a szakszervezeti munka minden csínját-bínját.

Mesélik nagy gondjukat: a fiatal nővérek az iskolából kikerülve, kevéssé ismerik a gyakorlatot, pedig teljes emberként számítanak rájuk. Talán az oktatási forma hiányossága, hogy az érettségizett nővér például nem tud vért venni, injekciót adni. kevés a gyakorlati ismerete. A 17 éves, szakiskolát végzetteket csak két műszakra lehet beosztani, az érettségizettek pedig hetenként kétszer Gyulára járnak kiegészítő szakképzésre. Mire végeznek. sokan családi

Nővérpihenő a rendelőintézetben

okok miatt nem vállalják a három műszakot, netán elhagyják a pályát. A beteg embernek pedig életmentő szükséglete az orvosi tudás mellé a nővéri ápoló kéz és ismeret. Országos gond ez, nemcsak orosházi, s valamiképpen sürgős megoldásra vár.

— Az utóbbi időben a bérben. a jutalomban is bátrabban differenciálunk — mondja Polyákné. — Mindenképpen szeretnénk megbecsülni, megtartani a jól dolgozókat.

— Egyéb gondjaink összefüggnek az intézet problémáival. — Rálikné hangja most indulatos. — A kórház épülete 18 éves, de a gyulai, több mint 100 éves megyei kórház talán nem olyan rossz állapotú, mint a miénk. Felelőtlenség így építeni egy egészségügyi intézményt, ahol emberek sorsa, egészsége dől el. Képzelje; a télen az ablakból hó hullott a betegekre. A hibákat hatalmas erőfeszítéssel, sok pénzzel lehet csak helyrehozni, például mostanában cserélik és szigetelik az ablakokat. Már a különféle fórumokon megvitattuk a VII. ötéves tervet. A rekonstrukciókra, felújításokra, javításokra több mint 130 millió forint kellene. Elavulófélben van a műszerparkunk, s még bőven sorolhatnám, mire lenne szükségünk.

A megyei szakszervezeti vezetés hangsúlyozott figyelme fordul az egészség- ügyi dolgozók egészségvédelmére. munkakörülményeire, szociális helyzetére.

„Mi úgy élünk, gondolkozunk, hogy nem lehetünk betegek” — nevetnek mindnyájan.

A szociális helyiségeket bizony kinőtték. A kórház átadása, 1968 óta, a létszám szinte duplájára nőtt. az öltöző mérete maradt. Kétszáz nővérnek egy keskeny sufnija van a földszinten. Az új rendelőintézetben jobb a helyzet, itt szintenként van öltöző. Az ígéretek szerint egy nagy rekonstrukció zuhanyozós nővéröltözőt ajándékoz majd a dolgozóknak. Biztosított az üzemorvosi ellátásuk, szakrendelésük. Elismerésre méltó eredmény, hogy az 1984-ben átadott rendelőintézet területén mindenhol tilos, csak a pihenőszobákban engedélyezett a dohányzás. A bölcsődeiek nagy bánatáról is szólnunk kell. Évek óta napi 8 óra 44 perc a munkaidejük. Ez a nyújtott műszak nagyon megerőltető a sok apróság mellett. Véleményük szerint az eddigi becsülettel nyolc órában is megfelelően tudnák teljesíteni feladatukat. Ez a felvetés, és sok hozzá hasonló áramlik az szb elé. Az újonnan választott vezetőség sem fogy ki majd a munkából, az már bizonyos.

Bede Zsóka

Politikai intézményeink 0

Az országgyűlés

Alkotmányunk értelmében „a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés". Az országgyűlés — más közkeletű kifejezéssel: a parlament — azért a legfelsőbb államhatalmi testület, mert kivétel nélkül minden állami szerv közvetlenül vagy közvetve alá van rendelve; az általa hozott törvények mindenkire kötelezőek. A legfelsőbb népképviseleti jelleg pedig azt fejezi ki, hogy az országgyűlés megbízatását (mandátumát) a képviselők megválasztásán keresztül az összes szavazásra jogosult állampolgártól kapja. Ennek révén képes kifejezni az általános társadalmi-állami akaratot, az egész nép érdekeit.

Az országgyűlésnek az államszervezetben elfoglalt helyéből következik, hogy az ország életében a legfontosabb, a meghatározó jelentőségű döntéseket hozza:

a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát;

b) törvényeket hoz;

c) meghatározza a népgazdasági tervet;

d) megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja végrehajtását;

e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját:

f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg;

g) dönt á hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;

h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Minisztertanácsát; a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;

i) minisztériumokat létesít ;

j) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek az alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.

Az országgyűlés jogköreit testületi szervként gyakorolja. Tagjait ötévenként újraválasztják. összesen 387. egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező képviselő van. Közülük 352 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, míg 35 képviselőt országos listán választanak.

A szavazás után tartott első, vagyis az alakuló ülésen — miután a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján megtörtént a képviselői megbízólevelek felülvizsgálata és hitelesítése — az országgyűlés megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, alelnököket és jegyzőket. Az országgyűlés elnöke és az őt helyettesítő alelnö- kök őrködnek a parlament méltóságán és tekintélyén, szervezik a testület munkáját. vezetik tanácskozásait; hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviselik az országgyűlést. A jegyzők feladata az országgyűlési iratok felolvasása, a szavazatok megszámolása és az ülések összefoglaló jegyzőkönyvének szerkesztése.

Az országgyűlési munka nem csak a valamennyi képviselő részvételével tartott

teljes üléseken (plénumon) folyik, hanem az ülésszakok között a bizottságokban is. Az országgyűlés megbízatásának időtartamára képviselőkből álló tizenegy állandó bizottságot választ, valamint létrehozza a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságot. A bizottságokat elnök és titkár irányítja.

Állandó bizottság működik például az építési és közlekedési; a honvédelmi, az ipari; a jogi, az igazgatási és igazságügyi; a kereskedelmi; a kulturális; a külügyi, a mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi; a terv- és költségvetési, valamint a területfejlesztési és környezetvédelmi ágazatokban. Meghatározott időtartamra valamely kérdés megvizsgálására tagjai közül, és kiváló szakértők bevonásával külön bizottságot is kiküldőét az országgyűlés.

Az állandó bizottságoknak javaslattevő, véleményező és ellenőrző feladatai vannak. Előzetesen megvitatják a parlament elé kerülő kormány- és miniszteri beszámolókat, törvénytervezeteket. Gyakran a helyszínen győződnek meg az ország- gyűlés által hozott döntések végrehajtásának helyzetéről, a törvények hatá- lyosulásáról. Alkotmányos előírás, hogy a bizottságok munkájához szükséges adatokat minden állami szerv és állampolgár köteles rendelkezésre bocsátani, és kérésre köteles a bizottságok előtt vallomást tenni.

Az országgyűlés választja meg az alkotmányjogi tanácsot. Tagjainak többsége képviselő, velük azonos jogai vannak az országgyűlési képviselői mandátummal nem rendelkező többi tagnak is, akik a jogtudomány legnevesebb hazai művelői közé tartoznak. Az alkotmányjogi tanács ellenőrzi a jogszabályok alkotmányosságát. nevezetesen, hogy a jogi normák összhangban legyenek a felsőbb szintről kiadott rendelkezésekkel, végső sorban az alkotmánynyal.

Az. országgyűlés jellegzetes szervei a képviselők megyei és fővárosi csoportjai. Azokból a képviselőkből alakulnak meg, akiket az adott megyében, illetve fővárosban létrehozott választókerületben választottak meg. A képviselőcsoportok vezetőt jelölnek ki tagjaik közül. Üléseiken megtárgyalják a következő

országgyűlési ülésszak feladatait, a megyének, a fővárosnak az ülésszak napirendjéhez. kapcsolódó problémáit.

Az országgyűlés évente általában négy alkalommal, tavasszal, nyáron, ősszel és télen tartott ülései, amelyeket a hagyományoknak megfelelően a fővárosban, az Országházban tartanak^ nyilvánosak, de rendkívüli esetben elrendelhető zárt ülés is. Az üléseken a képviselők teljes, vagyis tanácskozási és szavazási joggal vesznek részt, míg a Minisztertanács nem képviselő tagjai, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tanácskozási joggal.

A tárgyalandó napirendeket az országgyűlés maga állapítja meg. A vita lezárása után a plénum nyíltan, kézfelemeléssel szavaz az előterjesztett javaslat felett. A határozathozatalhoz — az alkotmánytörvény elfogadása vagy módosítása kivételével — egyszerű jzótöbbség is elegendő. Az ülésről kétféle: szó szerinti és összefoglaló jegyzőkönyv készül.

Dr. Bálint Tibor

Következik: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa