Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
H sokféleség átka IZIjU»JFTftá-----1 985, augusztus 17-, szombat o Ma sok, de holnap még több lesz! Magyarországon olyan sok típusú gépet alkalmaznak a mezőgazdaságban, mint talán sehol máshol a világon. Ez a helyzet rengeteg gondot okoz közvetlenül a gépen dolgozóknak, a termelőüzem vezetőinek, az alkatrészeket forgalmazó kereskedelmi vállalatoknak, és nem utolsósorban a külkereskedelemmel foglalkozóknak. Ma, amikor a termelés szinte minden területén egyre magasabbak a költségek, s már a szinten tartás is többletkiadásokkal jár, minden termelőüzemnek nagy jelentőségű, hogy mit, menynyiért, milyen színvonalon tud üzemeltetni. A legtöbb veszteséget az okozza, ha a gép valamilyen meghibásodás miatt kiesik a munkából. Ezt kiküszöbölni csak úgy lehet, ha a nagy fontosságú, várhatóan meghibásodó alkatrészeket az üzem készleten tartja, raktározza. Sok típusnál ez még több alkatrészt és rengeteg elfekvő pénzt jelent. Ez különösen a kisebb gazdálkodó szervezeteknél okoz gondot. A jó az lenne, ha a mezőgazdasági üzemek csak annyi géptípust tartanának, amennyi indokolt, s a raktározási és javítási költségek csökkentésével fölszabaduló pénzt más, a termelést közvetlenül növelő célra lehetne fölhasználni! A megyében 20 különböző típusú traktort, 9-féle kombájnt, 10 tehergépkocsi- típust. 15-féle pótkocsit, és ehhez kapcsolódóan még nagyon sokféle munkagépet (vetőgépet, ekét, bálázót) használnak a gazdaságok. Az Agroker szempontjából minden igényt kielégíteni egyre inkább lehetetlennek tűnő feladat. Mégis, hogyan tudják a legszükségesebb alkatrészeket biztosítani? Erről kérdeztük Molnár Lajost, a békéscsabai Agroker igazgatóját: — Talán bevezetésül elmondhatom, hogy évi 480— 500 millió forint értékben. 14—15 ezer féle cikket forgalmazunk. összehasonlításképpen, országosan az Agroker 80 ezer féle árucikkéből csak 5-6 Agrokernek van ilyen választéka, a többi 10 ezer alatt mozog. Részben a fejlesztések, de még inkább az újabb gyártmányok megjelenése okozza azt, hogy évente mintegy 15—18 millió forint értékű, úgynevezett lassan mozgó készlet, valamint 5 millió forint értékű elfekvő készlet képződik. — Tudnak-e segíteni önöknek a gazdaságok? — Számunkra a legnagyobb segítség az volna, ha a termelőüzemek időben leadnák az alkatrészigényeiket. Sajnos, a dolgunkat nehezíti, hogy egy évre előre kell megrendelnünk a szükséges darabszámot, s évközi módosításra nincsen lehetőség. Nagyon sok esetben előfordul, hogy úgynevezett burkolt vagy látszólagos alkatrészhiány miatt kielégítetlenek maradnak az igények. Ezen a helyzeten legújabb kísérletünk segíthet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy 8 Agroker (Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba) közös számítógépes készletnyilvántartást hoz létre, amelynek lényege, hogy megtudjuk, mi van a másik raktárában. Természetesen ez egyben az alkatrészek közös, a nevet és cikkszámot helyettesítő kódrendszerét is feltételezi, ami ma még csak részben van meg. Az importalkatrészek ebben a tekintetben egységesek, s ez körülbelül az összes kétharmada. A hazai, valamint az importkiváltó termékek körében azonban nagy a káosz. Ez még 1982-ben, az Agrotröszt ■megszűnésével kezdődött, ekkor mindenki saját rendszert épített ki. A helyzet azonban hamarosan megoldódik, hiszen az Agrotek Külkereskedelmi Vállalat most adott megbízást egy egységes, mindenre kiterjedő kódrendszer létrehozására. A jelenlegi gondokon csak hosszú évek múlva lehet segíteni. Ehhez azonban okos és előrelátó beruházások kellenének. Ha nem is oldja meg az alapkérdést, de azért sokat segíthet egy korszerű informatikai számítógépes készletnyilvántartó . lánc megteremtése is. amelyhez minden gazdaság' csatlgjjoz- hatna. Fölöslegessé válhatna a gazdaságok készlethalmozása is. De a jó és rugalmas belső elosztási rendszer se ér semmit, ha nincs mit elosztani. A helyzet kulcsa tehát valóban az, hogy az Agrotek megkapja-e az igényelt mennyiséget. Változatlanul kérdés azonban: mit is lehetne kezdeni a felszabaduló pénzzel? Erre a Békéscsabai Állami Gazdaság főagronómusa. Nagy Gyula adott több variációs választ. — Az első, ami eszembe jut, az, hogy a pénzen műtrágyát, továbbá kombájnt vagy más gépet vásárolhatnánk. Harmadikként említeném a tartalékképzést. S hogy mekkora ez az összeg? Évente 21 millió forintot költenek gépfenntartásra. A megtakarítás pedig ennek 15—20 százaléka lehetne. Pekárovics Ákos Magyar—angol vegyes vállalat alakult A Hungarofruct, a Magyar Hűtőipari Vállalat és az angol C. R. Braybrooke L. T. D. magyar—angol vegyes vállalatot hívott életre konzerv és mélyhűtött zöldség, illetve gyümölcstermékek angliai eladására. A brit cég a Hungarofruct egyik hagyományos partnere. A vegyes vállalati formától a felek a forgalom további növekedését várják, így ugyanis az eddigieknél rugalmasabban alkalmazkodhatnak a magyar vállalatok az angol élelmiszerpiac változásaihoz; az igényeknek jobban megfelelő szállítmányokat állíthatnak össze, méghozzá az eddigi külső közvetítők kikapcsolásával. A vegyes vállalati forma máris meghozta az első eredményt. A legutóbbi megrendelés a már jól bevált hagyományos cikkek mellett új termékeket is tartalmaz. így most első alkalommal szállít különlegesen kezelt gyümöcsvelőt, pizzaszószt, mélyhűtött brokkolit és szilvát a Hungarofruct Angliába. 111 »Ilii i Nagyvázsonyban a látványos, korhű kosztümökben előadott történelmi játékban több mint rétszáz szereplő, és százötven ló vett részt. A három napig tartó lovasjátékokon díjugratás és óvasbemutató is szórakoztatta a közönséget „ (mti fotó: Arany Gábor — KS) Kinn a bárány, benn a farkas „Körjárat” a békéscsabai zöldségpiacon Napfényes nyári délután indultunk el, hogy megnézzük, milyen a felhozatal, megtartják-e az előírásokat a békéscsabai nagybani zöldség-gyümölcspiacon. A vizsgálatban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei tanács kereskedelmi osztályának aktívái, valamint a megyei rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdon-védelmi osztályának munkatársai vesznek részt. Az utóbbi időben a békéscsabai nagybani piacon egyre több zöldséget, gyümölcsöt kínálnak, mind több az eladó termelő és a felvásárló, kereskedő, de itt is megjelentek a feketézők, az ügyeskedők, akik miközben befurakodnak a termelők és a kereskedők közé, felverik az árakat. Békéscsabán is ismerik őket, ám az csak később derül ki, módszereik mennyire kifinomultak. Ki fizeti a fuvarost? Délután 8 óra, a vásár- csarnok környéke lassan megtelik termelőkkel. Egyre löbb kereskedő mérlegel, egyezkedik, de üzletkötés csak elvétve akad. Azután fél 4-kor megélénkül a piac, s a vizsgálatot folytatók öt csoportban látnak munkához. Szem-, és fültanúi lehetünk az első üzletkötésnek. Pig- niczki Imre 10 forintos kilogrammonkénti áron őszibarackot adott el. A vásárló. Tóth József bemutatkozás utáni ijedtsége arra utal, hogy nála valami nincs rendben. Személyi igazolványából rövidesen kiderül, fuvaros. A kérdésre zavartan válaszol. — Kinek viszi az árut? — A feleségem Kisvárdán zöldség-gyümölcskereskedő. — Van megbízólevele vagy igazolványa arról, hogy kisegítő családtag? — Nincs, de higyjék el, nem hazudok. Önök erről gyorsan meggyőződhetnek... Még néhány kérdés és rövidesen az is kiderül, a rendelkezések ellenére nem készült vásárlást igazoló önbizonylat sem. — Nem tudtam, hogy kell. de legközelebb már biztos lesz nálam — mentegetőzik. Klicsu János sem jár jobban, aki feleségével anyósa megbízásából jött, bár ezt ő sem tudja igazolni. Meglehetősen sokat vásárolt, 18 zsák paprikát, 12—13, 10 láda barackot 15—17, és 300 kilogramm dinnyét 10 forintos áron. önbizonylata nincs, a füzet, amelyben súly és ár szerint felírtak minden tételt, ezt aligha pótolhatja. — Odahaza mennyiért árusítják majd a paprikát? — Ügy 15—16 forintért. De hogy az árut mennyiért vette, azt sem ő, sem a többi kereskedő nem tudja igazolni, s az is bizonytalan, hogy az árut haza viszik vagy valahol másutt adják tovább. Mint szürke szamár... Rövidesen rájövünk, hogy a piacon megáll az élet. Futótűzként terjedt a hír, ellenőrzés kezdődött. A termelők egyre türelmetlenebbek, kereskedő aüg mutatkozik. S miközben a gazdák idegesen vevőre várnak, egy dévaványai kereskedő alig leplezi örömét... — Végre — mondja —, bár itt lennének mindennap! A mi érdekünk is, hogy a feketézők eltűnjenek — s miközben beszél, a kezét dörzsöli örömében, és belekezd egy történetbe, amelynek ő a hőse. — Nemrég Dévaványán is megjelent egy álkereskedő a zöldségboltom közelében — magyarázza széles mozdulatokkal. — Fogtam a filmfelvevőt, erre az én kereskedőm begyulladt, hogy vegyem tudomásul, ehhez nincs jogom. Mondtam, jelentse a rendőrségnek. Azóta se láttam . . . Akár mii is mond azonban a dévaványai, ügyeskedőnek még a nyomát sem látjuk. Vagy talán mégis . . . Szabó Ferencné termelő kétségbe-, esetten magyarázkodik: — Idejött valaki, és adott 500 forintot. Azt állította, rövidesen újra itt lesz és megmondja, melyik utcába vigyem az árut. Azóta sem jelentkezett, most mit tegyek? Másokkal nem tárgyalhatok. a foglaló itt a kezemben. Csak sejtjük, a „kereskedő" miért nem jön .. . Jobb lesz tehát, ha egyelőre abbahagyjuk a munkát, hátha időközben előmerészkedik Szabóné embere és a többiek is. Köd elülte, köd utána Amikor újra megjelenünk, látnunk kell, hogy a piac még mindig nem heverte ki korábbi látogatásunkat. A rejtélyt egy idős kereskedő segít megfejteni. — Nem találkoztak velük, ugye? — kérdezte. — Pedig itt vannak, néhányat ismerek közülük. Rafináltak. A közeli utcában parkolnak le, onnan gyalogolnak ide és a termelő viszi ki kocsijával az árut. — És maga mit vásárolt? — Egyelőre semmit — válaszol. azután elhallgat. Csak nagy nehezen foki ki. — Félek, hogy megbüntetnek, nincs nálam a bizonylat és a többiek is így vannak vele. — No, vásároljon csak nyugodtan, nem büntetünk itt senkit sem — nyugtatja meg a rendőrtiszt. — A becsületes embernek nincs mitől félnie, azokat a papírokat pedig szerezze be. Az idős ember hálásan néz ránk. azután megy ;l jó hírrel . . . Egy teherautó szívességből szállít nagy mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt három kereskedőnek. Hogy ez valóban igaz-e, arról most sem tudunk meggyőződni, a papírok egy része náluk is hiányzik. Végre találkozunk egy debreceni kereskedővel, szabályos igazolványa és önbizonylata is van. — Másképpen nem lehet — jegyzi meg. — Budapesten a Bosnyákra szabályos papírok nélkül be sem engednek . .. Mit tehet az ember? A legszembetűnőbb, hogy sok a zöldség. De az árakat még késő este sem szállítják lejjebb. A paprikát lü—13, a paradicsomot 5—6. a káposztát 6. a dinnyét lü—12 forintért árulják. A termelők nehezen adják meg magukat, irritálja őket, ha másnap a tőlük vett paprikát 20, a dinnyét 17. a paradicsomot 12 forintért látják viszont a zöldség-gyümölcskereske. delemben. Sok áru, viszonylag magas ár, s ebben úgy tűnik, nemcsak a termelés költségeinek, hanem az ügyeskedőknek, a bizalmatlanságnak is nagy szerepe van. A vizsgálat lassan befejeződik. És egyetlen feketéző sem akadt horogra. Tanulság azért akad bőven. A vizsgálatot folytatók 31 kereskedőt és termelőt ellenőriztek. Tizennégy kereskedőnél állapítottak meg szabálytalanságot és csak kettőnél találtak mindent rendben. Mindez a zöldség-gyümölcsforgalma- zás állapotára utal. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, és a rendőr-főkapitányság a tapasztalatok összegzése után ajánlásokat tesz minden érdekeltnek a hiányosságok megszüntetésére. Kepenyes János Termékváltás a Finomvegyszer Szövetkezetben A Finomvegyszer Szövetkezet új termékkel, a pro- poliszos tablettával bővíti Propur elnevezésű gyógy- kozmetikai családját. A méz, a balzsam és a tink- túra után rövidesen megjelenik a tabletta is, amelynek engedélyeztetése most folyik az Egészségügyi Minisztériumban. A szőlőcukrot is tartalmazó készítmény nagyobb töménységben tartalmazza a hatóanyagokat, és felszívódása is hatékonyabb. A természetes gyógyhatású anyagok iránt a világon mindenütt nagy az érdeklődés, ezért is számít arra a szövetkezet, hogy a Propur- készítményeknek a termelés nagyarányú növelése esetén is mindig lesz piaca. A Prof)ur balzsamnak például már a tengerentúlon is akadt vevője. A Pharmatrade Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével eddig mintegy tízezer tubus jutott el az Egyesült Államokba. A magyar gyógykozmetikumot az USA-ban részletes vizsgálatnak vetették alá, s azon is kiállta a próbát. A Propur értékesítésével foglalkozó USA-beli cég így megkezdhette a termék forgalmazását az Egyesült államokban és Kanadában. Az előzetes tárgyalások alapjári a magyar szakemberek évente több mint százezer tubus Propur-készítmény tengerentúli exportjával számolnak. Azt tervezik, hogy három éven belül évi félmillió tubus krémet gyártanak. A Propur-család előállításával, fejlesztésével párhuzamosan a szövetkezet gyógyszeralapanyagok és gyógyszeripari intermedierek gyártásának bevezetésével is igyekszik átalakítani termékszerkezetét. Az idén vették át a debreceni Bio- gal Gyógyszergyártól az orvosi reagensek készítését. Ebből az idén tízmillió forint éi'tékben készítenek olyan vegyszereket, amelyeket az orvosi laboratóriumokban használnak, és az ottani vizsgálatokhoz szükségesek. Az utóbbi időben a Biogal már nem tudta gazdaságosan gyártani ezeket az anyagokat, a szövetkezet viszont a kisszervezet rugalmasságának előnyeit kihasználva éppen ezek gyártásával igyekszik megteremteni saját gyógyszergyártásának alapjait. A szövetkezet számítása szerint a gyógyszerek szélesebb körű előállításával, nagyarányú termékváltással jelentősen növelheti eredményeit. \
