Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
1985, július ■>■■ szerda Iskolaigazgató és népfrontelnök — egy személyben Szilágyi_Károly körösnagyharsányi iskolaigazgató, néptront- elnök kitüntetést vett át tavaly az orosházi határörkerület képviselőjétől a felszabadulási ünnepségen Nem kis idő az a 33 esztendő, amelyet Szilágyi Károly, a körösnagyharsányi általános iskola igazgatója a helyi intézmény nevelő-oktató munkájában eltöltött. Bár nem itt született, de ez a 900 lakosú község épp úgy a szívéhez nőtt, mint szülőfaluja, Sarkadkeresztúr, ahol — a nyíregyházi képző elvégzése után — 4 éven keresztül tanított. Később beiratkozott a szegedi főiskolára és ott a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakon megszerezte a tanári oklevelet. A hatvanas években az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett. Felesége alsó tagozatos nevelő. A szülők hivatását a kisebbik fiú választotta, aki jelenleg szakközép- iskolában tanít Berettyóújfaluban. A nagyobbik viszont gépészmérnöknek tanult Miskolcon. Kihaltnak tűnik az iskola emeletes épülete, ami természetes, hiszen már megkezdődött a vakáció. Az igazga- * tói szobában Szilágyi Károlyt íróásztalánál találom. Éppen egy jelentésen dolgozik. — Nem szokatlan ez a nagy csend? — Nem, sőt nagyon is jól jött. ugyanis a nevelők egy része idegileg előbb-utóbb elfárad a tanév végére. Szerénytelenség nélkül állítom, mindig serény ember voltam, még ma is dolgozom, pedig túl vagyok a nyugdíj- korhatáron . .. Fiatal koromban bekapcsolódtam a közösségi életbe. Eleinte a diák-önképzőkörben vettem részt, majd a MADISZ-ban tevékenykedtem. Például akkoriban többedmagammal műkedvelő előadásokra készítettem fel a fiatalokat, különböző irodalmi, kulturális programokat szerveztem. Körösnagy harsányba libben neveztek ki igazgatónak, s úttörőcsapat-vezető lettem. Az első választástól kezdve vagyok tanácstag, tanácselnök-helyettes és vb-tag. A pártba 1954-ben léptem be. Az ötvenes évek végén pedig megválasztottak a helyi népfrontbizottság elnökének. — Milyen feladatok megoldása szerepelt napirenden? — Akkoriban a maihoz hasonló célok elérésén munkálkodtunk. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy itt faluhelyen az országgyűlési, tanácstagi választások előkészítésén és az ezzel összefüggő feladatok ellátásán kívül túl sok tennivalója nemigen volt a népfrontnak. Ahogy mondani szokás, eléggé félreeső helyen, Békés megye északkeleti csücskében fekszik Körösnagy- harsány, ám az elszigeteltség korántsem jellemző ránk. Részt veszünk a különböző szintű megyei, városi tanácskozásokon. Jól sikerültek a korábban rendezett magyar—szovjet, valamint magyar—lengyel baráti találkozók. Vagy: az úttörő hátáról- gárda vetélkedőkön több tanulónk is sikeresen szerepelt, s ennek alapján jutalomüdülésen vehetett részt Zánkán. illetve Csillebércen. Ha már a határőrséget említettem, hadd mondjam el, hogy 1984. október 6-án, a község felszabadulásának 40. évfordulóján Kiváló Határőrközség lett Körösnagy- harsány. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztünk, amelyen az orosházi határőrkerület képviselői kitüntetéseket, jutalmakat adtak át azoknak az aktivistáknak, akik kiemelkedő eredményt értek el e fegyveres testület tevékenységének segítésében. — Hogyan látja — mint népfrontelnök — a település jelenlegi helyzetét és milyenek a fejlődés kilátásai? — A HNF a tanáccsal közösen most a vízhálózat bővítéséhez kért segítséget. Egy éve még csak a gerincvezeték volt meg, de később a mellékutcákban is lehetőség nyílt a bekötésre. A költségek fedezésére nem hoztunk létre vízműtársulást, hanem a háztulajdonosok a vésztői OTP-től vettek fel kölcsönöket. Egyébként a próbanyomást ellenőrzik és a tisztítás munkálatait végzik a szakemberek jelenleg. Nemrég újítottuk fel a főutat, és jó néhány szakaszt folyami kaviccsal terítettünk le. Így még rossz időjárás esetén is lehet rajtuk közlekedni. Noha a legtöbb utca mindkét oldalán megvan a járda, de sok helyen korszerűsíteni kellene. Ami az utazást illeti, Vésztőre a vonat ingajáratban közlekedik. Reggelente autóbusz indul Gyulára, illetve Debrecenbe, délben pedig Szeghalomra lehet utazni... A két vegyesbolt alapvető élelmiszerekből jól kielégíti a vásárlók igényeit. Sőt, aki tartós fogyasztási cikket akar vásárolni, például bojlert, tv-készüléket, kályhát, stb., megrendelés alapján napokon belül megveheti. A művelődési ház épülete sem régi. Egyik nevelőnk a községi könyvtárat, másik az intézmény munkáját vezeti és szervezi. Az is jó, hogy 1984 óta filmvetítés is van heti egy alkalommal. Az egészségügyi — s ezen belül — a gyógyszerellátás a biharugrai körzeti, valamint a szeghalmi szakorvosok segítségével megoldott feladatnak számít. A hetedik ötéves tervidőszakban egy orvosi rendelőt és egy orvosi lakást szeretnénk építeni. Szólnom kell még iskolánkról is, amely az óvodával és a művelődési házzal együtt közös igazgatás alá tartozik. Ösz- szesen 89 diákunk van és a tantestület létszáma: 15. Szolgálati lakásainkat fel kell újítani. A napközis konyhánk nemcsak nekünk, hanem az óvodának és az öi-egek napközi otthonának is főz ebédet. Az 1965-ben átadott oktatási intézményünkhöz a tantermeken kívül tornaszoba, két műhely, egy előadóterem és ebédlő tartozik. A kilátásokra vonatkozóan pedig azt tudom mondani, hogy ezek biztatóak, már ami a népességmegtartó erő növelését illeti. A fiatalok — a korábbi gyakorlattól eltérően — kezdenek visszajönni, mert itt akarnak letelepedni. Bukovinszky István Vasasszakmunkás-avatA Kedden a vasasszakszervezet Költői Anna utcai székházában vasas szakmunkásokat avattak. Az ország 73 vasipari szakmunkásképző intézetében több mint hatvanezren tanulnak, elsősorban kohászati, gépipari és vil- lamosenergia-ipari szakmákat. Június utolsó napjaiban 14 ezrén fejezték be tanulmányaikat, tettek sikeres vizsgát, hogy önálló munkáséletet kezdjenek. A keddi ünnepségen 340 kimagasló szakmai és mozgalmi munkát végző tanuló vett részt. és a meghívottak között volt több szakszervezeti főbizalmi és iskolaigazgató is. Jelen voltak az érintett minisztériumok, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a SZOT és a KISZ vezetői is. Az ünnepség résztvevőit Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára köszöntötte. az idősebb kollégák nevében Gajdos Ferenc, a Danu- via marósa üdvözölte az új ifjú szakmunkásokat, akik — régi hagyományként — emléklapot és szerszámkészletet kaptak útra valóul. A tálán visszatérő nyár újra a szabadba csalogatja a pihenni vágyó embereket. így a gyomaendrődi Liget fürdő is megte- ük egy-egy napsütéses délutánon, olykor kétezer-kétezer- ötszáz vendéggel, akik közül bizonyára sokan a gyógyhatású víz kedvéért váltanak belépőjegyet Fotó: Fazekas László Ellesett pillanatok Vakajtó? A város legifjabb lakótelepe. S a legelhanyagoltabb is. Igaz, nagy része még építési területnek minősül, de a már átadott házak környékét tavaly október óta illett volna rendbe tenni. Egy hónapja sincs, hogy a lakók többszöri kérése után elkezdték feltölteni a házak előtti óriási grundot, aztán néhány kocsi föld lerakása és elegyengetése után abbamaradt az egész. Azóta jó derékig felverte a gaz ezt a feltöltést is és most még vadabb a környék, mint azelőtt volt. Mégsem ez a legbosszantóbb körülmény, amely állandó beszédtémája az itteni lakóknak. Egy-egy napos délutánon 25—30 kisgyermek lepi el a ház előtti térséget. Akiknek van kisbiciklijük, a betonkockákon taposnak vele, mások labdáznak, rollereznek, s van, aki hintázik, mert a szülők felszereltek a porolóra egy „szükséghintát”. Legtöbb gyereknek lent van valamelyik szülője is, dehogy mernék egyedül hagyni ezen a veszélyes helyen a csimotákat. Ugyanis gépkocsik járkálnak, sőt száguldoznak időnként a ház előtt, s hiába kérték a lakók, hogy tegyenek ki forgalomszabályozó táblát — ez idáig csupasz a betonlapokkal kirakott út. — Mikor a Penza-lakótelepre költöztünk, már a lakásátadáskor rendezett volt a környék — mondja egy szülő. — Kár, hogy „kinőttük” azt a lakást és ide kellett nagyobbá költöznünk. — Legalább valami pad volna, hogy leülhessünk... — Jókat kívánsz. Hozd le a széket, ha ülni akarsz ... — A harmadikról? — Áh! Csak úgy mondom. De úgy látszik, ezt várják tőlünk, ha huzamosabb ideig vigyázni akarunk a gyerekekre... Innen miért spórolták el a padokat? — Takarékosság van mindenütt. Csak nem mindenben okos. Mi öten vagyunk, de soha sincs úgy, hogy mind az öten egyszerre étkezhessünk, mert nem férünk el a konyhai „etetőasztalnál”. Megspórolták a helyünket... — Meg a fát az asztaltól. — Zolika! Zolika! Menj beljebb, nem látod, hogy jön egy autó!? Megspórolták az ajtót is a szinteken: aki akarta, magának kellett beépítenie a bejárati folyosóra . .. — örülj, hogy nem vakajtót csináltak. — Az meg miféle újítás? — Az is a takarékosságot szolgálná, mert egy csomó faanyagot lehetne megspórolni vele. A fából készült ajtókkal és más nyílászárókkal amúgy is sok a baj: résein befúj a szél, beesik az eső. A vakajtó beépítésénél ez nem fordulhatna elő, és rengeteg hőenergiát lehetne megtakarítani. Alkalmazása esetén, természetesen, az ablakon kellene bemászni a lakásokba .:. Gyula rendezési tervének második társadalmi vitája Gyula belvárosának részletes rendezési tervprogramja tavaly készült el társadalmi vita után. A végleges rendezési tervet — amelyet az építési hatóság használ majd fel —, ez idő tájt készíti a megyei tervfező vállalat. A tervkészítés első fázisában a különböző létesítmények helyét jelölték ki. Most a részletes megoldások körvonalazódnak. A belváros részletes rendezési tervét végleges elfogadása előtt újra társadalmi vitára bocsájt- ják. Az érdeklődőket július 4-én, holnap délután 6 órára várják a tervkészítők az Erkel Ferenc Művelődési Központ 1. emeleti nagyelőadójába. Nemes Roland, a rendezési terv felelős tervezője a második társadalmi vitáról mondja: — Az első társadalmi vitán a lakosság aktivitása felülmúlta az előzetes elképzeléseinket. Egyértelműen sikeres, eredményes volt. Jó néhány olyan ötletet, elvárást megfogalmaztak a gyulaiak, amelyeket beépítettünk a megvitatásra kerülő részletes rendezési tervbe. Szeretnénk, ha most is sokan jönnének el, minél többen elmondanák véleményüket. A végleges terv így tükrözni fogja a helybeliek igényeit, hiszen a belváros jövőbeni arculata a gyulaiakért, a gyulaiaknak készül. I., S. Gratulálunk, tanár úr! A gyulai megyei kórház második emeleti folyosóján mindig a laboratórium előtt állnak a legtöbben. — Különösen ilyenkor, keddi napon — mondja mosolyogva a vezető főorvos, dr. Pintér Miklós professzor. — A gyulaiak már tudják, hogy ezen a napon nem érdemes jönni. Aztán máris csörög a telefon a parányi főorvosi szobában. — Szervusz Kálmán, parancsolj, igen? Persze semmi akadálya, küldjél érte át valakit. Tudunk adni. — A békéscsabai kolléga telefonált. így szoktuk mindig, segítünk egymáson. aho[ csak tudunk. Nagyon jó a kapcsolatunk. — Mindig a mikrobiológia érdekelte? — Igen, a kezdettől ezzel foglalkozom. 1949-ben kerültem a Skegedi Mikrobiológiai Intézetbe, az országos hírű Ivanovics professzor mellé, akkor a kutatási terület a gyermekbénulással kapcsolatos volt. Gyulára 1956-ban jöttem, laboratóriumvezető főorvosnak. azóta itt dolgozom. Hogy nem bántam-e meg a cserét? Nem. Nagyon jó kollégákkal dolgozom együtt, kiélhetem a szenvedélyemet is. mert természetesen a tudományos munkával itt sem hagytam fel. Éppen a múltkorában számoltam össze, több mint ötven tudományos közleményem jelent meg. túlnyomó részt angol nyelven. A technikai felszereltségünk aránylag jónak mondható, de a legkülönbözőbb helyeken sem győzöm eléggé hangsúlyozni a diagnosztikának a fontosságát. Nehogy félreértés essék, nem a szakmai elfogultság mondatja velem, de a tavalyi évben közel egymillió vizsgálatot végeztünk a laboratóriumban! A legváltozatosabbakat. majdnem százfélét. Ügy érzem, leginkább és leghamarabb nálunk valósult meg az integráció. Párhuzamosan folyik nálunk a fekvő- és járóbeteg-vizsgálat. De szakmailag sem hátrányos a helyzetem. 1970- ben védtem meg a kandidátusi disszertációmat. és 1983-ban neveztek ki címzetes egyetemi tanárnak. — És a közéleti— Derűsen nevet. — 1971-ben választottak meg tanácstagnak a 2. számú belvárosi körzetben, 14 évig láttam el ezt a tisztséget. ugyanakkor lettem megyei tanácstag is. 1973-ban pedig a megyei egészségügyi bizottság elnökeként is tevékenykedtem. Ebben a minőségemben is a lehetőségekhez képest azon igyekszem, hogy a megyében levő kórházak betegellátási színvonala javuljon, mert változatlanul fontosnak tartom, hogy a műszerezettséget — amennyire csak lehet — korszerűsítsük. mert bizony ezen a téren az országos átlagot tekintve lemaradtunk. Üjra szól a telefon. Lenne még miről beszélgetni, arról, hogy nagyon érdekli a város kulturális élete, imádja a zenét, a képzőművészetet, de talán a zenét mindenek- felett. Nincs idő. búcsúzni kell. visszaül a mikroszkóphoz. Hétfőn harmínchetedma- gával Budapesten, a Sem- melweis-ünnepség alkalmából „Kiváló Orvos" címmel tüntették ki dr. Pintér Miklós főorvost. Gratulálunk, tanár úr! Béla Ottó (A szerző felvétele)
