Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985, július 11., csütörtök o CH2ÜSS Búza vagy kukorica? Válaszolnak a termelők Megyénkben, az országnak eme, igen fontos gabonater- mő területén évek alatt állandósultak a búza- és ku- koricatermesztés méretei. Az utóbbi három esztendőben azonban olyan változások játszódtak le, amelyek módosították a termelők ítéletét a két gabonaféléről., Ezt abban érhetjük tetten a gyakorlatban, _ hogy míg búzát hat-, árpát pedig négyezer hektárral vetettek legutóbb többel, mint egy évvel korábban, addig a kukorica vetésterülete 5 százalékkal visszaszorult egyik évről . a másikra,- Sokan mondják, hogy ezt a termelői magatartást a két rendkívül aszályos esztendő számlájára kell írnunk: akik csalatkoztak a kukoricában, azok most inkább csökkentik a súlyát a vetésszerkezetben, nemhogy növelnék, amire pedig adókedvezménnyel serkenti őket a mezőgazdasági és pénzügyi kormányzat. De igaz-e, hogy a tartózkodás. okát egyedül az aszályban kell keresnünk? Hallgassuk meg magukat a termelőket! Dombegyházán Isztin Béla. a Petőfi Tsz elnökhelyettese: — Nálunk, a magas hozamok ellenére, a búza és a kukorica is minden évben, így az elmúlt három esztendőben szintúgy, a termelőszövetkezetünkben termesztett növények közül a legkevesebb nyereséget hozta. A mák. a kender, a cukorrépa és a hibrid kukorica rendre felülmúlja e tekintetben a gabonát, mégis igen nagy területen termesztjük mind a két növényt. A búza termesztése mellett a dombégyházi közösben alapvetően két érv szól. Az egyik, hogy így megfelelően korán jutunk nagyobb árbevételhez. a másik: az említett „pénzes" növényeket csak a búza után lehet termeszteni. Ezért is nő nálunk évről évre a búza vetésterülete. s az idén már elérte, sőt meghaladta az 1800 hektárt. Valamelyest emelkedett az egy hektárra számító nyeresége és az sem közömbös, hogy akkor arathatjuk, amikor más gondunk a növénytermesztésben nincs, a gabonaforgalmi meg egyenesen a tarlóról veszi át a termést. A kukoricáról, sajnos, mindez nem mondható el. Csuk igazán jó évben „veri meg" nyereségével a búzát. Akkor kell betakarítani, amikor az ezer hektár cukorrépánkat, amikor nyakunkon az őszi szántás, az őszi búza vetése és a tárolás gondjait is nekünk kell megoldani. Az idei vetőmagáremelkedés se kedvezett. Ügy tervezzük mindezek után, hogy előnyösebben termeszthető kultúrák javára visszalépünk a mostani kétezer hektárról. Orosházán Násztor Sándor, az állami gazdaság igazgatója.: — A kérdésre, helyzetünkből eredően az a válaszunk, hogy hús és tej. Gazdaságunkban az állattenyésztés adja a teljes árbevétel 71 százalékát. Miután évente '4800 tonna húst és 8 és fél millió liter tejet állítunk elő, a 4800 hektár szántónknak 70 százalékán saját szükségletre takarmányt termesztünk, fele részben — a sertéshús- tei*melés súlyához igazodva — abrakot. Ebből következik. hogy bennünket nem a gabonafélék termelői ára, hanem előállítási költségük, valamint a tej- és húsfelvásárlási árak alakulása befolyásol döntéseinkben. Két dolog azonban mindenképp figyelemre méltó a mi gyakorlatunkból is az adott kérdésben. Az egyik az, hogy az árutermelő szántóterületünkön a gabonánál jelenleg nagyobb jövedelmet adó növényeket — zöldborsót és cukorrépát — termesztünk. A másik, hogy az abraktakarmány előállításában az eddig elmondottakra tekintettel olyan takarékosságra kényszerülünk, ami hosszú távon nem tartható. Hiszen a műtrágya- és műveleti költségeket, a gépek folyamatos pótlásának költségeit káros következmények nélkül éveken át nem csökkenthetjük. Szarvason Szekeres István, a Táncsics Tsz elnöke: — A Táncsics Tsz-ben a "búza a szántó 85, a kukorica pedig a 15 százalékát foglalja el. Ezt az-arányt a továbbiakban is fenn szeretnénk tartani. Nálunk a kérdésre egyértelmű a válasz: búza. Igaz. az elmúlt két aszályos esztendő a termésátlagok és a jövedelmezőség megítéléséhez nem ad valós alapokat, de egy dolgot hadd mondjak el. A kiesések ellensúlyozására jelentősen megnöveltük öntözőkapacitásunkat. Ám a kukorica az öntözés költségeit már nem viseli el, ezért a hibrid vetőmag-termesztés területét bővítjük. Ebben az esztendőben már a szántó 80 százalékán állítunk elő vetőmagot, az öntözés fő célja pedig a takarmánytermesztés biztonságának fokozása. Mi a magunk részéről azt várnánk a közgazdasági szabályozástól, hogy a minőséget részesítse előnyben. A fehérjetartalom, differenciált árak ösztönözzenek. A termésátlagok emelésének — a 10 tonnás kukorica- és hattonnás búzaátlagtermésnek, amit mi is megcéloztunk — csak így van értelme. Szeghalmon Szabó Gyula, elnökhelyettes : / — Válaszunk: a búza. Előállítási költségei e növénynek, az utóbbi három évben 15—20 százalékkal emelkedtek, de ezt hozamnöveléssel — a felvásárlási árak módosulása mellett — ellensúlyozni tudtuk. Ugyanakkor a kukoricát ma már 25—40 százalékkal drágábban állítjuk elő, mint három évvel ezelőtt, s ezt semmivel nem tudtuk kiegyenlíteni. A búzának üzemünkben biztosabb a biológiai háttere, a termelés színvonala összhangban van a műszaki háttérrel, energiatakarékos művelésre alkalmasabb a kukoricánál és viszonylag kevesebb kockázattal termeszthető. Mindezek ellenére mégis rákényszerülünk a kukorica termesztésére, ha szerényebb keretek között is, a háztáji és kisegítő gazdaságok ellátására, a nagy értékű termelőeszközök jobb kihasználására, a vetésváltás szempontjai miatt. Ahhoz viszont, hogy a fenti válasz búza és kukorica, legyen, a belső üzemi tartalékok további mozgósítása mellett is szükséges a kukorica közgazdasági megítélésének alapvető megváltoztatása, áremeléssel, árkiegészítéssel, exportprémiummal és megfelelő műszaki háttér megteremtésével. ... és a megyében Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője: — Mind a két növényié nagyon nagy szükségünk van. Most az lenne igazán fontos, hogy visszaadjuk a kukoricának a már nálunk elért rangját. Tagadhatatlan, hogy a kémiai szerek és az energia árának növekedése a kukoricatermelőket terhelte és terheli a legjobban. Egyetlen összehasonlító adatot: tavaly a búza fedezeti összege egy hektárra számítva 10 ezer forint volt a megye 81 szövetkezetének átlagában, a kukoricáé meg 5 ezer 200 forint. Ez mindent elmond. Energiatakarékos talajműveléssel, a kukorica nedves tárolásával, a melléktermé- .kek céltudatosabb felhasználásával lehet ugyan — és kell is — a kukorica gazdaságosságán javítani, de az a sütőipari érték növelésére ma már egyértelmű, hogy a megfelelő fordulatot csak az ágazat közgazdasági helyzetének javítása hozhatja meg. A kukorica vetésterületének növeléséért meghirdetett adókedvezmény egy kicsit későn jött, vetés után, másrészt önmagában nem tette versenyképessé a tengerit a többi, jól fizető növénnyel szemben. Kőváry E. Péter Az elmúlt napokban fejezték be az utolsó simításokat Battonyán a helyi Május 1. Termelőszövetkezet 6 ezer tonnás csarnok-gabonatárolójának építésén. A létesítményt a gabona- forgalmi vállalattal közösen világbanki hitel felhasználásával több mint 10 millió forintos költséggel építették fel. A szövetkezet idei gabonáját már itt tárolják Fotó: Béla Ottó Bondár István Tóth István Sajben Mihály Ha áll a gép, nincs kereset Immár 11 éve alakult meg a Délalföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat négytagú Elektron brigádja, amely azóta 14 tagúra kiegészülve, a békéscsabai cserépgyár és a IV. számú téglagyár elektromos berendezéseinek karbantartásáért, üzembiztonságáért felelős. A brigád tagjai villanyszerelők, műszerészek, akik javarészt érettségizettek. hárman pedig technikusi minősítő vizsgát is tettek. A brigád vezetője Tóth István. Most két társával. Bondár Istvánnal és Frjkk Lászlóval a műhelyben dolgozik. Alkatrészeket készít elő felújításhoz, hibaelhárításhoz, hogy ha valahol üzemzavar keletkezik, menten fel lehessen használni. Mert az a lényeg, hogy legalábbis huzamosabb ideig ne álljanak a gépek. — Elektromos hiba miatt ilyen még nem fordult elő — jelenti ki Tóth István. — Mennyi volt a leghosz- szabb idő? — Eg.v-két óra. Általában zárlat és kábelszakadás okozza a bajt. de előfordul az is, hogy egv motor leég. — Anyagilag érdekeltek abban, hogy minél jobban lerövidítsék az állásidőt? — Ha áll a gép. nincs kereset. Pontosabban: csak órabér van. Frikk Lászlónak az a véleménye, hogy a mostani keresetszabályozás sokkal jobb. mint régebben volt. amikor csak órabért fizettek. Ezzel kapcsolatban mondja: — így bíztattak minket: becsület dolga, hogy jól dolgozzunk. Emögé azonban el lehetett bújni, mert az eredmény nem volt lemérhető. A pénz fontos mérőeszköz: amennyit értékben adunk, annak megfelelő arányban kapunk vissza forintot. — Bárcsak így lenne a hivatalokban is. Mert annak a tevékenységnek a haszna vagy a kára is lemérhető hosszabb távlatban. Ha ennek alapján fizetnének, bizonyára jó néhányan más pályát választanának. Nem is kellene külső beavatkozással csökkenteni a létszámukat — folytatja Tóth István. De térjünk csak vissza: mit is jelent egy óra állásidő, mondjuk a cseréprésnél. Frikk László számol: — Egy perc alatt 28 cserép készül. Három rész van, tehát háromszor 28. az 84 cserép. Szorozzuk meg ezt hatvannal, és akkor megtudjuk, hogy a termeléskiesés 5 ezer 40 cserép. — De ez csak a kiesés. És a kár? — kérdezem. — Igen, a kár . . . Közben fűtik a szárítót, a kemencét, a gépkezelők és a szakmunkások pedig az eget nézik, vagy legfeljebb csak takarítanak . . . Azért pedig nekik is órabér jár. — Gondolom, ennek . ők sem örülnek. — Ha miattunk történne nagyobb termeléskiesés, biztosan megkapnánk tőlük a magunkét. De ilyen még nem volt. Nem is lesz. Minden tevékenységet csak egy szempontból lehet megítélni : van-e belőle haszna a vállalatnak, vagy nincs. Ha van, nem mindegy, hogy mennyi az értéke. Bondár István ehhez a gondolathoz kapcsolódva fejti ki a véleményét : — A feladatok végrehajtását alaposan átgondoljuk. Egyáltalán nem ragaszkodunk a megszokott módszerekhez, vagy legalábbis azokat igyekszünk valamiképpen kiegészíteni. Szóval, újítunk, ha csak lehet. — Mi a mérvadó? — Olyan megoldásokat keresünk, amik olcsóbbá, gyorsabbá teszik a munkánkat. A karbantartás minőségére is gondolunk, ami rendszerint kihat a gyártás minőségére. Tóth István közbeszól: — A brigádot az újításai alapján is számon tartják. A legjobb újító közöttük Bondár István, aki már megkapta a Kiváló újító jelvény bronz fokozatát. — Hány újítása volt eddig? — érdeklődöm. — Tíz év alatt 40 és ösz- szesen csaknem 100 ezer forintot kaptam értük. De hát építkeztem, nagyon kellett, és hamar el is ment a pénz. — Mint ahogy általában a „könnyen jött"’ pénz szokott — jegyzi meg tréfásan Frikk László. • — Ilyen az újítási díj? — Sokan így gondolják. Pedig mennyire tévednek. Nekem eddig hat újításom v volt. Egy olyan, ami szikraként pattant ki az agyamból, de a többinek a megvalósítására sok időt kellett fordítanom. Az átlagosnál nemigen jött ki magasabb órabér. A brigád tagjai elismerten jó szakemberek. Persze a termelés jelenlegi szintjéhez képest. Ehhez Sajben Mihály — aki a jövőre gondolva az idén tett technikusminősítő vizsgát —, egy kis magyará'- zatot fűz: — Megkapjuk a tervrajzot azzal a kiegészítéssel, hogy azt a cserépgyár igényeinek megfelelően alakítsuk ki. — És megoldják a feladatot ? — Molnár György művezető ismeri a képességünket. Tudja, hogy amit ránk bíz, az elkészül. Néha ugyan igen nagy fejtörést okoz, de megmutatjuk neki, hogy „csak azért is” megcsináljuk. Ám a jövő más. Ahhoz a jelenlegi tudásunk nagyon kevés lesz. — Nyugtalankodunk is emiatt. Elektromos vonatkozásban különösen gyors a fejlődés, ami az iparágban is egyre érezhetőbb lesz. A mikroelektronika, a számítástechnika’ az automatika hozzánk is eljut. Nem lehet úgy gondolkozni, hogy ezt a kérdést oldja meg az, aki majd utánunk következik. Előre kell felkészülni rá. Mielőbb. így is késünk már — vélekedik Tóth István. És ehhez kevés az önképzés. Szervezett tanulásra volna szükség. Ilyen nagy vállalatnál fejlesztési műhelyre is. Nem olcsó, de nincs jobb „tőkebefektetés” a fejek fejlesztésénél. Az vonzza az új technikát is. Érdemes elmondani még, hogy az- Elektron brigád a tavalyi eredménye alapján másodszor érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Pásztor Béla Fotó: Fazekas László Új mezőgazdasági informáciás rendszer Üj információs rendszert dolgoz ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerrel együtt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek adatokkal szolgáljanak a fejlesztő- és a piaci munka előkészítéséhez. A rendszer iránt — amely korszerű szolgáltatásként működik majd — máris igen élénk az érdeklődés az üze&ek körében, s nemcsak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek jelezték igényüket, hanem ipari és kereskedelmi vállalatok is. A nagyfokú érdeklődést az információs rendszer újszerűsége keltette. A jelenleg működő különféle adatbázisok többsége ugyanis csupán tényszerűen közli a döntések előkészítéséhez az információkat, s az adatok dzsungelében csak nehezen teszi lehetővé az eligazodást. Az új rendszer viszont — speciálisan képzett információs szakemberek közreműködésével — nem ömlesztve, hanem gondosan válogatva, tömörítve, „csokorba kötve” szolgáltatja a szükséges adatokat. Egy-egy ilyen információs csokor igen értékes támpontot jelent a gyakorlati szakembereknek, a többi között a termékszerkezet módosításához, a termelési egység fejlesztési irányának meghatározásához, a .külpiaci helyzet átfogó megismeréséhez. A rendszer megvalósításához az előkészítő munka megkezdődött. Az adatok tárolására a Volán Elektronika vállalkozott, nagy teljesítményű számítógépeinek szabad kapacitását kötik majd le, s egyelőre az állat- tenyésztéssel és a növény- termesztéssel kapcsolatos hazai és külföldi kutatási eredményeket és egyéb információkat táplálják be a gépekbe. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek abban a mintegy 60 taggazdaságában, ahol a vezetés munkájának megkönnyítésére már működik számítógép, az új rendszer még az idén megkezdi az adatszolgáltatást.
