Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
1985. július 11., “sütörtök Hamupipőke Egerben n rendező: Kari Suvalo (Finnország) — Magyarországi ősbemutató Barcsay mester rajzai Gyulán Egyik legidősebb élő és tiszteletreméltó művészünknek, a (15 éves Barcsai/ Jenőnek kiállítása látható két hónapon át a gyulai Dürer teremben. Az 1900-ban született mester életműve művészet- történetünk fontos része, munkássága több irányúságában is egységes és következetes. A legutóbbi években is aktívan dolgozó idős mesternek 19í!2-ben mégis sikerült meglepnie híveit és a szakembereket, amikor a Műcsarnokban bemutatta legújabb festményeit, a teljesen absztrakt, sík konstruktivista műveket. Barcsay mester a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. ahol a művészeti anatómia tanítását osztották rá az-50-es évek elején. Talán csak anekdota, amit egyszer egyik volt tanítványa mesélt: — De mester, hogyan fogja tanítani az anatómiát? — kérdezték tőle a főiskolai növendékek. Majd megtanulom! — válaszolta Barcsay. S úgy tanulta meg. hogy módszerét, s rajzait könyvben is megjelentették, majd több külföldi országban is kiadták, összesen három nagy albuma jelent meg. az anatómiát követte az ..Ember és drapéria”, majd a ..Tér és forma" című könyv. S a szakmai mellé egy fontos emberi tényező: nem egy, néha nagy művészünknek van vállalt vagy szégyellt, életművébe sehogyan sem illeszthető ..periódusa” az ötvenes években festett képeiből. Ekkor szériában készültek a sematikus, elégedettséget bizonyító, frázisoktól hemzsegő propán gandamüvek. Barcsay ebben az időszakban anatómia könyv létrehozásán fáradozott. s már régóta tudjuk. hogy e vállalása a művészeti oktatás mekkora nyereségévé vált. Mint arról a Népújság már hírt adott, az augusztus 5-ig nyitva tartó kiállításon a Művészeti anatómia 1953 és az Ember és drapéria 1958 című könyvek eredeti rajzai láthatók. A kiállítás azok számára is nagy élmény, akik a könyveket ismerik, mert a legjobb nyomat sem tudja érzékeltetni a rajzok erejét. ami nemcsak a pontosságban. hanem a stúdiumok klasszikus szépségében is páratlan. Lyka Károly ezt irta a Művészeti anatómia előszavában: „Ebben a nagy műben mintegy kezet fog egymással tudomány és művészet. A szellem e két hatalmas motorja egyesül itt. hogy megvilágítsa a természet legszebb remekművének, az emberi testnek formarendIbos Éva Eger szép. Ahogy közeledünk, a táj varázsa egyre erősödik. A város hangulata lenyűgöző. Itt még a nagy forgalom, a rengeteg turistacsoport sem árt az összképnek. Sok a német szó, s még feltűnőbb. mennyi a finn vendég. Július 8.: kellemes, napos délelőtt. És gyerekáradat mindenfelől — a népkert felé. A tószínpadon — pontosabban a ligeti tónál, nemcsak a tószínpadon, hanem a hídon, a parton, a fák között is — Sakari Topelius eredeti finn mesejátékát, a Hamupipőkét láthatják kicsik és nagyok. A Hamupipőke Egerben az idei Agria-játékok egyik előadása — a másik Gárdonyi Géza Annuskája lesz július 11-én —, s egyben magyarországi ősbemutató. A rendező Finnországból érkezett, Kari Juhani Suvalo, a Pori Színház, művészeti vezetője. Eger és Pori testvérvárosi kapcsolata jegyében jött létre az együttműködés. A tóparton félkörben ülő közönség kedves mesedara- bot láthat, s igazán mesés környezetben. A világirodalomból jól ismert a történet. Lothar, Frankföld királya bálát rendez palotájában, erre meghívja az. ország ifjú hölgyeit, hogy közülük fiának, Hildbert hercegnek feleséget válasszanak. A többi „pályázó"-val együtt Toora és Superba kisasszonyok. Hamupipőke mostohatestvé- rei is kikenik, feleicomázzák magukat, és bizakodva indulnak el a bálba. Szegény Hamupipőkét otthon hagyják, de Barbt’a tündér segít; varázspálcájával gyönyörű báli ruhába és selyemcipőbe öltözteti a lányt. A herceg természetesen belészeret Hamupipőkébe, aki a tündér tanácsa ellenére mostohatest- vérei sértegetésére sértéssel válaszol, s ettől megszűnik a varázslat. . . Hamupipőkének el kell tűnnie a mulatságból, de cipőcskéje ott marad. Végül persze sikerül megtalálni a cipő gazdáját. A szorgalmas, jó leány boldog lesz és gazdag. Irigy, gonosz mostohatestvérei pedig elnyerik méltó büntetésüket. A mese a Grimm-fivérek gyűjtéséből terjedt el és lett népszerű világszerte. A to- peliusi változatot csak az északi gyerekek ismerik. A XIX. századi finn író müveiben elsősorban hazája történelmével, a nemzet sorsfordulóival foglalkozott, s ezeket a Téli esték meséi és a Legendás hős elbeszélései című kötetben gyűjtötte össze. Romantikus kalan- dök, reális korrajz, lírai érzékenység és árnyalt humor hatja át írásait. Olvasmányok gyermekeknek című gyűjteménye a finn meseirodalom remeke. Kedvelt művei a Természet könyve és az Országunk könyve. Sakari Topeliusnak jelentős szerepe volt a finnek nemzeti öntudatra ébresztésében; a gyerekek pedig tanítójukat tisztelik a nagy mesélőben. A finn Hamupipőke története tulajdonképpen nem sokban tér el a Grimm-vál- tozaftól. Ám ez a mese közelebb áll a valósághoz. Szereplői nem egyértelműen fekete-fehér figurák, vagyis nem csupa rossz, illetve nem csupa jó emberek; hozzánk hasonlítanak. Van bennük jó tulajdonság is, meg rossz is, ahogyan mindannyiunkban. A címszereplő jóságos, áldozatkész és szeretetre méltó; olykor huncut, önző, hiú. Két mostohatestvére pedig nemcsak gonoszkodni, irigykedni tud, hanem érezni, félni, félteni is. A mese másik jellemzője, hogy egész kapcsolatrendszere a szerelemre, a szeretetre, az ember és a természet tiszteletére épít. A végén nem egyetlen szerelmespár, Hamupipőke és Hildbert talál egymásra. Mindenki megleli a maga párját: Grim udvarmester és Mumma főszakácsnő, sőt Pippe és Púppá, a két törpe is. A mese kollektív lakodalommal zárul. A mesedarabhoz a szereplőket Szikora János, az egri Gárdonyi Géza Színház művészeti igazgatója válogatta össze, mintha ő rendezné az előadást. Békéscsabáról, Kecskemétről, Miskolcról és Szolnokról jöttek a vendég- művészek. Az így felállított „válogatott", az egyes színészek tudása szerencsésen találkozott Kari Suvalo elvárásaival, elképzeléseivel. A külföldi rendezőnek és az alkalmi társulatnak sikerült színvonalas előadást létrehozni, szép színházi élményt nyújtani a gyerekeknek. Fehér Anna Hamupipőkéje és a két mostohatestvér, Toora (Máhr Ági, aki korábban a Jókai Színházban is játszott) és Superba (Kim Borbála. szintén Békéscsabáról) sokáig eleven marad a közönség számára. A Jókai Színház tagja, Kalapos László játsz- sza a királyt, Lothart. Grim udvarmester ^ (Jeney István) és Mumma főszakácsnő (Martin Márta) mókái végignevettették a hálás, Hamupipőkének szívvel-lélekkel szurkoló közönséget. A Pippe—Púppá törpepáros talán még náluk is jobban a nézők szívébe lopta magát. A trubadúrok zenéje, a szta- niolszárnyú kismanók tánca, a szolid, a mesebeli parkba szépen illeszkedő díszlet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a játék könnyedén betölthesse az egész teret, s ne csak a tószínpadra jusson a meséből. A díszletet és a jelmezt Kalmár Kati tervezte. A ruhák színe, a gondosan megkomponált összeállítás hatásosan jellemzi a szereplőket, hangsúlyozza a helyszín természeti szépségét. Sakari Topelius Hamupipőkéje összesen tíz alkalommal látható Egerben az Agria-játékok keretében, a népkerti tónál. (A képen: Hamupipőke (Fehér Anna) és gonosz mostohatestvérei (Máhr Ági és Kim Borbála); jobbra a szolgáló lány (Balogh Judit), aki még náluk is gonoszabb.) Nietlzielsky Katalin HANGSZÓRÓ Nemcsak a számítógép!... Nehéz találni annál kedvesebb, megkapóbb látványt, mint amikor elszabadult egy kisgyerek a játéküzletben. De Van egy hely Magyarországon, ahol még kerekebbre, még nagyobbra nyílnak a szemek, igazibb az ámulat, őszintébb az irigység, s a végén erősebb a sírás. Ez a hely a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum. A legutóbbi, az elmúlt év nyarán megnyitott kiállításán az apák, nagyszülők, üktaták játékait sorolták be a tágas vitrinekbe. Ott van a Legó őse. a niai villanyvasút eredője, a Márklin-já.ték is. A talán hosszú bevezetőt meg kell magyaráznom. Mindez a hétfő esti Ötödik sebesség című ifjúsági (s nemcsak a .fiatalok körében népszerű) magazinműsor hallgatása közben jutott az eszembe. Neuman Gábor műsorvezető bevezető „hangos vezércikkében" éppen ezekről a Mürklinekröl beszélt. Pedig — hozzám hasonlóan — ő sem igen játszhatott már ezekkel. a mai gyerek számára is méltán csodálatos játékokkal. De a lényegét, az elvét, az igazságát ismerjük valamennyien. S mindez azért hangzik el, mert félünk, hogy mi, a legfiatalabb szülőgeneráció leszünk az utolsók, akik ezeket valóban ismerjük. Igen, a számitógép. A műsor riportere egy számítógépes táborba látogatott el. Kisdobos és úttörő korú gyerekek bűvölik a szüleiknek ugyan nehezen megérthető módon működő masinákat. Egy harmadikos általános iskolás kisfiú mesélte el, miket is lehet tervezni a számítógépekkel. Ö már játékprogramokat ír, már-már szakember. De hát ez önmagában még nem lenne baj. Csak hát ő is (amiről még nem tehet!), tanítói is, s talán szülei is úgy hiszik, a komputer a minden. A jelen, a jövő záloga, lényege, központja. Egy ismerősöm tizenéves l'ia legfeljebb elmondani, s nem énekelni tudja a Szózatot, a Himnuszt. Amikor apja egy kicsinyt megmosta ezért a fejét, a srác elgondolkozott. Pár nap múlva vigyorogva hívta be apját szobájába. Leültette, majd a személyi számítógépébe betöltötte a programot és a csatlakoztatott tévékészülék hangszórójából felcsendült a Szózat és a Himnusz gépi hangja.........Hát nem szebb így?" — mosolygott a kamasz, az álmélkodó és tehetetlenül bámuló apjára. A rádiómüvészet mestere Amit a magyar filmművészetnek Balázs Béla jelentett, amit a magyar színházművészetnek Hevesi Sándor nyújtott, azt adta a magyar rádiózásnak, a magyar rádióművészetnek Cserés Miklós doktor. Aki az elmúlt három évtizedben hallgatta a rádiót, ismeri ezt a nevet. Nemzedékek nőttek fel a/, általa rendezett műsorokon. Igen. a tévé előtti korszakban, abban a bizonyos hősiben kezdte, s tudta újabb és újabb nagyszerűségekkel feljebb és még feljebb emelni az ő nevével fémjelzett színvonalat. A tévé előtti korszak — íróm kormeghatározásként. Ezért is volt illő, hogy a róla szóló műsol* első részét a tévémentes hétfő estén sugározta a Kossuth rádió. A program címe önmagában is sokat mond: A rádióművészet mestere. Hangos naplót kaptunk, amelynek soraiból mégsem csak es egyedül az. irodalomtudományi doktorátust szerzett rendező (innen a ritkán használatos módon a név után vetett dr.) életét, munkásságát, sikereit és küzdelmeit ismerhettük meg. hanem a hazai rádiózás egyik érdekes korszakát is. A felszabadulás előtti és utáni évek történetét. S persze nagyszerű élmény volt megint hallani például Hemingway Nobel-díjas kisregényének, Az öreg halász és a tenger címűnek rádióváltozatából a részletet Cserés doktor el nem halványuló csillogást) rendezésében, vagy akár a feledhetetlen Kiss Manyi hangját ... S másokét, akik már szintén nincsenek közöttünk . . . A műsor második részét most pénteken, szintén este negyed nyolckor sugározza a Kossuth rádió. „Városi” Falurádiót! Kedd, kora reggel. Nekem, nekünk városlakóknak inkább még hajnal. Az óra fél hatot mutat. A Kossuthon kezdődik a Falurádió műsora. Falurádió — a zömében a falvakban élő, a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek- méltán népszerű alig fél órája. A rövid adásidő ellenére is nagyon sok és mindig friss, valóban naprakész információt ad. Csak hát nemcsak az állami gazdaságban, a téeszben, az élelmiszeriparban dolgozóknak fontos az, amit ilyenkor sugároznak. Az utóbbi néhány évben sok minden megváltozott. így az is, hogy mind több városi lakos tért vissza az ősi foglalkozásához, lett — ha csak úgymond hobbiból és így ezt csak alkalmanként űző — földműves. Mi lenne tehát, ha városiasitanák a Falurádiót, s egy kedvezőbb időpontban is sugároznák? Vagy lenne még egy kiadása mondjuk késő délután, kora este? Hallgatótábora legalább annyi lenne, mint a tisztességben megőszült hajnali bátyjának ma van. .. ..... Nemesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Miről. ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Beethoven: e-moll vonósnégyes Op. 59. No. 2. 9.03: Mongol népi dallamok. 9.13: Irodalmi világjárás. 9.43: Találkozás a Hang-villá-- ban. 10.05: Két keréken Magyarországon. 10.35: Billegető muzsika. 10.50: Lendvay Kamilló: A bűvös szék. 11.40: Molnár Géza elbeszélése. 12.45: A határok tágulnak. 13.00: Verbunkosok, nóták. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Stanley Turrentine együttese játszik. 15.00 Fények a Hangáj-hegy fölött. 15.30: Daloló, muzsikáló tájak. 16.03: Révkalauz. 17.00 : A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 17.30: Zenekari muzsika. 18.15: Hol volt, hol nem volt... i::.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 19.15: Párhuzamos életrajzok. 20.05: A magyar opera nyomában. 20.52: Az én (családi) házam, az én váram? 21.02: örökzöld dallamók. 21.40: Tanácsköztársaság. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22,30: Hubay Jenő—Farkas Gyula hangsz.: III. csárdásjelenet. 22.39: Egy igazgató névjegye. 22.59: A dzsessz világa. 0.10: Könnyűzene — hangszer- szólók. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ráduly Árpád gordonká- zik.. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvószene táncritmusban. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Dunántúli népdalkörök énekelnek. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Rockhangversenyekböl. 17.05: Billy Cobham ..Glass Menagerie*' együttese játszik. 17.25: Közvetítés az országos úszóbaj nokságról. 17.30: A Lady lámpással, (rsm.) 18.30: Slágerlista. 19.05: Közvetítés az országos úszóbaj nokságról. 19.15: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Barangolás régi hanglemezek között. 22.40: Robert Stolz-melódiák. 23.20: Angot asszony lánya. 24.00—4.30: .Éjféltől — hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Zenekari muzsika. 11.00: Muzsikáló természet. 11.10: Népdalkórusok. hangszerkettősök. /‘ 11.40: Zenekari operarészletek. 12.29: Énekeljenek a népek. 13.05: Szintézis. 13.55: Az És^ak-német Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. 14.48: Pophullám. 16.00: Kamarazene. 17.30: Annie. 17.56: Reflektorfényben eg.v ope° raária. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: Hanglemez-bemutató. 19.50: Szimfonikus zene. 20.18: Schumann: Bécsi karnevál. 21.14: Zenekari muzsika. 22.48: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17,00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hét közben. Aktuális mamagazin. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. (A műsor hívható telefonszáma: 18-111.). 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelözetes. TV. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: Játék műalkotásokkal, (ism.) 9.50: Álarcban, (ism.) 10.55: Képújság. 16.25: Hírek. 16.30: Mihail Solohov-sorozat. 18.05: Képújság. 18.10: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kénieri. Tévéfilmsorozat. 21.10: Panoráma. 22.15: Tv-tükör. 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Himnusz. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: A svédcsavar. Tévéfilmsorozat gyerekeknek. (ism.) 19.15: A király szobája, (ism.) 20.00: Zenés nyári esték, (ism.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Dosztojevszkij: Hosszú utazás. 23.20: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Koncert a stúdióban. 21,05: Dokumentumfilmek. 21.20: Tudományos magazin. 21.50: Tv-híradó. PÉNTEK BELGRÁD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-hapló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. # 18.15: Betűre . . . betűre ... — sorozat gyermekeknek. 18.45: Emberek, idő. zene — szórakoztató adás 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Billy Joel koncertje. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás — filmsorozat. 21.10: Hírek. 21.15: Művészeti est — a zágrábi ..Komedija*’ Színház előadása felvételről. SZÍNHÁZ 1985. július ll-én. csütörtökön 20.30 órakor a Békéscsabai Városi Tanács udvarán: SZENTIVÁNÉJI alom 1985. július i2-én. pénteken 20.30 órakor a Békéscsabai Városi Tanács udvarán: $ZENTI VANÉJi ALOM MOZI Békés Bástya: A cápa. Békéscsaba Szabadság: A zsaru nem tágít. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Két rodeós. fél 8-kor: Szexis hétvége. Gyula Erkel: Szívélyes üdvözlet a Földről. Gyula Petőfi: 4 és 6-kor: A szavanna fia. 8-kor: Bombanö. Orosháza Béke: 5-kor: Robinson Grusoe. 7-kor: Szentivánéji szexkomédia. Orosháza Partizán: fel 6-kor: Abigél I—II. Szarvas Táncsics: Madarak. 22-kor: Bűnös dal a Föld.
