Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

o 1985. július 5., péntek KÖRNYEZETVÉDELEM megyei és helyi tanács is se­gített. Több százezer forint értékű az alapozási munka és a tetőszerkezet, amelyet a Győzelem Tsz készített el. Különben a művelődési ház új színpadot kap, s négyszáz ember befogadását teszi le­hetővé a színházterem. Egy előzetes elgondolás szerint egészségügyi közpon­tot is létrehoznak az Októ­ber 6. lakótelepen, ahol egy iskolacentrum is felépülne. Az Áfész pedig egy új ABC- üzletet nyitna meg. A VII. ötéves terv végleges elfoga­dása azonban csak 1986 első félévében lesz esedékes. Amint megtudtuk, a döntést még sok egyeztető tárgyalás, megbeszélés előzi meg. Szinte az alakuló tanács­ülés előestéjén kerestük fel Jenei Bálintot, a ©yomaend- rődi Városi Jogú Nagyköz­ségi Tanács elnökét, és arra kértük, válaszoljon a tanács és népfront együttműködésé­re, a település fejlesztésére és a környezetvédelmi teen­dőkre vonatkozó kérdéseink­re. Az általa • ismertetett té­nyek, adatok és elképzelések világosan tükrözik, hogy Gyomaendrőd csakugyan mindent megtesz várossá fej­lődéséért. TANÁCS ÉS HNF Amint hallottuk, a tanács és népfront között különösen azóta jó az együttműködés, amióta átszerveződött a HNF- bizottság, és annak titkára, Szabó Incéné kellő szervező- készség birtokában tölti be a függetlenített státust. A két testület — a megállapo­dás alapján — több fontos területen közösen látja el feladatát: így például köl­csönös képviselet az ülése­ken, a településfejlesztési tervek előkészítése, illetve véleményezése, a környezet- védelmi problémák feltárá­sa, valamint azok megszün­tetése, és így tovább. Ugyan­akkor a népfront tisztségvi­selői minden olyan társadal­mi bizottságban is közremű­ködnek, amelyek elősegítik a fiatalok lakáshoz jutását, vagy az alapellátás színvo­nalának javítását. (Egyéb­ként 40 fiatal lakásgondjá­nak megoldását vállalták el a helyi szervek. Ezenkívül 1986 végéig több mint 90 OTP-lakás épül.) Ebben az évben alakult meg a fo­gyasztók tanácsa, amelynek aktivistái figyelemmel kísé­rik az áruválasztékot és az árak alakulását. A népfront kiveszi részét a helyi fej­lesztési elképzelések széles körű ismertetéséből, a ter­vek kivitelezésére vagy anya­gi fedezetének előteremtésé­re való mozgósításból. Ilyen például a gázprog­ram megvalósítása, vagy a helyi településfejlesztési hoz­zájárulás céljának tudatosí­tása, s mértékének megvita­tása. Az előbbi esetében már­is igen jelentős társadalmi összefogás tapasztalható. Sok gyomaendrődi intézmény és gazdasági szerv 15 millió fo­rint értékű támogatást aján­lott fel, míg a mezőgazdasá­gi üzemek földmunkája mint­egy 2 millió forint megtaka­rítást jelent ebben a Szarvas várossal közösen megvalósu­ló beruházásban. ÜJ LÉTESÍTMÉNYEK A társadalmi munka érté­ke megközelítette a 20 mil­lió forintot az elmúlt évben, s ebbe beletartozik az anya­gi felajánlások összege is. A helység vezetői szeretnék, ha a tornaterem építése minél hamarabb elkezdődne. Erre a célra a lakosok és az üze­mek több millió forintot fi­zettek be. Eredetileg most júniusban kellett volna hoz­záfogni a Szabadság téren a mintegy 1000—1200 négyzet- méter alapterületű csarnok építéséhez, amely bizonyos okok miatt egy későbbi idő­pontra tolódott el. Ennek el­lenére várható, hogy még az idén tető alá kerül a csak­nem 15 millió forint értékű létesítmény. Az 1. és 2. sz. általános iskola részére ké­szülő tornaterem alapozási munkáit a fa- és építőipari szövetkezet, míg a tetőszer- kezet elkészítését a Mezőtú­ri Állami Gazdaság helyi fa­telepe társadalmi munkában vállalta el. Folyamatban van a Kato­na József Művelődési Ház ' rekonstrukciója, amelynek költsége 13 millió forint kö­rül lesz. Ehhez az Országos Közművelődési Tanács 3,5 millióval járul hozzá, de a Gyomaendrődön is egyre nagyobb gondot fordítanak a környezetvédelemre. Az a ta­pasztalat, hogy a lakosok mind többet tesznek ottho­nuk környékének csinosítá­sáért és a közterületek gon­dozásáért. A tanács minden évben kétszer ellenőrzi az utcákat, és ahol szükséges, ott erélyesen eljár a szeme- telőkkel szemben. De még így is akad probléma, külö­nösen a 4 holtágnál, mert elég s°k hulladék, trágya ke­rül ezekbe. A vízellátás gondját 1986 elejére megoldja a 2000 köb­méteres új vízműtelep, míg a szennyvíz elhelyezésére a tanácsnak 3 éven belül nem­igen lesz lehetősége. A bél­és csapadékvíz elvezetésének kérdése várhatóan 1990— 1992-ig rendeződik. Nagy ne­hézséget jelent a szeméttelep felszámolása. Az új terület (a téglagyári gödrök) ilyen célra való felhasználására pályázat készül, ám ennek eredménye még nem isme­retes. Célszerű az lenne, ha e feladat megoldásában Gyo­maendrőd a szomszéd tele­pülésekkel együttműködne. Kép, szöveg: Bukovinszky István Csatornázás a település belterületén Megfelelő ütemben halad a lakásprogram Sarkad és Vidéke áfész Vendéglátás öt településen Elismerni a jót, szóvá ten­ni a gondokat. így lehetne nagyon röviden jellemezni a Sarkad és Vidéke Áfész igazgatósági ülését, melyen a vendéglátóipari ágazat helyzetét tekintették át. A szövetkezet működési területe öt községre — Sar­kadra, Kötegyánra, Méhke­rékre, SarkadkeresztúiTa, Újszalontára — terjed ki. E településeken megtalálható 26 egységével a vendéglátó­ipari forgalomból 99 száza­lékban részesedik az Áfész. Ugyanis a megye ezen ré­szében még csak egyszáza­lékos forgalommal van je­len a magántulajdonú ven­déglátás. Ezen az igazgatósági ülé­sen is bebizonyosodott, hogy mindent egybevetve nincs szégyenkeznivalója a- szövet­kezet vendéglátóipari ága­zatának. Különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy az Áfész működési területén is­meretlen az idegenforgalom, és könnyen számon lehet tartani az átutazó vendége­ket is. így aztán méginkább figyelmet érdemelnek az el­ért eredmények. Mindenek­előtt az, hogy március vé­gén a megye 16 fogyasztási és értékesítő szövetkezete között a Sarkad és Vidéke Áfész, vendéglátóipari ága­zatával, a negyedik helyen állt. Az is biztató, hogy a szö­vetkezet 26 vendéglátó egy­ségéből 12 már szerződéses formában üzemel, s az ága­zat összes forgalmának 45,V százalékát ezek az üzletek adják. Előrelépés az is, hogy Sarkadon a Pelikán éttérem forgalma a bázishoz képest 16,7 százalékkal nőtt, vagy a Körösháti presszó, mely 11,1 százalékos fejlődésről adhat számot. Egyébként az ételforgalom kivételével a szövetkezet vendéglátóipari ágazata me­gyei szövetkezeti áltagot meghaladó teljesítményt ért el. Az ágazat nyeresége is jónak mondható, melyhez a szerződéses üzletek alapve­tően hozzájárultak. Ugyan­akkor a bázishoz viszonyít­va csaknem 4 millió forint­tal csökkent a vendéglátás­sal kapcsolatos költségráfor­dítás. Jó jel, hogy némely nagyobb egységnél a ráfize­tés is csökkent. Az említett eredmények hallatán kézenfekvő a kér­dés: melyek azok a gondok, amik indokolttá tették, hogy igazgatósági ülésen kerüljön terítékre a szövetkezet ven­déglátóipari ágazatának helyzete. A Sarkad és Vi­déke Áfész vezetői úgy vé­lik, nem akkor kell a tűz oltásához fogni, amikor az értékek megmentése már re­ménytelen. Következésképp, az mégiscsak elgondolkod­tató. hogy az ételforgalom egészében visszaesett, de kü­lönösen Sarkadkeresztúron. Mint ahogyan az is, hogy az Áfész melegkonyhás egysé­gei közül csak a 9-es számú vendéglő ért el bázis feletti ételforgalmat. Hogy mi . ennek az oka? Többek között csökkent a családi rendezvények száma. És ezt az egyéb rendezvé­nyek sem pótolták. Továbbá az alacsony haszonra, illet­ve a magas energiaköltség­re hivatkozva valamennyi szerződéses egységben fel­számolták a cukrászsüte­mény, a fagylalt, némely helyen a lángos árusítását is. Az említetteken túl azon­ban felszínre kerültek kü­lönböző emberi tényezők is. Mert az igaz, hogy a Sar­kad és Vidéke Áfész .ven­déglátó-ágazatában dolgozók legtöbbje becsületesen helyt­áll. védi a szakma presztí­zsét, egyesek azonban meg­feledkeznek erről. így az igazgatóság azt állapíthatta meg, hogy növekszik a sza­bálytalanságot, visszaélést elkövetők száma. Az idén csak a Köjál 4 vendéglátó­ipari dolgozót bírságolt meg. Helyenként „megfeledkez­nek" a kötelezően előírt étel- és italárlap készítésé­ről, asztalokra helyezéséről, mely a fogyasztókban kétel­kedést válthat ki. Vannak szerződéses egységek, ahol nem minden esetben készí­tenek kalkulációt az előfize­téses ételekre, nincs nyers­anyagjegyzékük, így a fel- használás ellenőrizhetetlen. De akad tennivaló a leltár­hiányok számának és ösz- szegszerűségének csökkenté­se, illetve a készletgazdál­kodás megítélése körül is. Vannak tehát megoldásra váró gondok a Sarkad és Vidéke Áfész vendéglátóipa­ri ágazatának portáján. És ezek akkor is odafigyelést érdemelnek, ha nem nevez­hetők „főbenjáró” problé­máknak. Ahhoz viszont jócskán elegendők — amit időben ismert fel az igaz­gatóság —, hogy zavart okozzanak az ágazat 1985. évi forgalmazási és jöve­delmezőségi tervteljesítésé­ben. Balkus Imre fl dénesmajori telefonügy Dénesmajor megyénk egyik legkisebb települése. Gyulá­tól mintegy 15 kilométerre található, az országhatár mel­lett. Talán ha háromszázan élnek itt, zömében idős em­berek. Dénesmajor ritkán hallat magáról. A közelmúlt­ban mégis több információ jutott el hozzánk arról, hogy a dénesmajori emberek kö­zött nagy a felháborodás. A kedélyeket az úgynevezett te­lefonügy korbácsolta fel. A következő történt: a gyu­lai — gyulavári — Lenin Tsz-nek van egy kis üzem­egysége (tehénistálló) Dénes- majorban. A „tsz-iroda” a falu középpontjában van. Itt volt az a telefon, ami amel­lett. hogy a szövetkezeté volt, éjjel-nappali segélyké­rő telefonként is szolgált. Ha éjszaka például mentőt vagy orvost kellett hívni, a hely­beliek tudták, hogy kihez kell szaladni az iroda kul­csáért. A termelőszövetkezet­nek viszont a paradicsomi — Újváriban található — üzem­egységében nagyobb szüksé­ge volt telefonra. A Defag­nak viszont van egy vadász­háza Dénesmajor mellett, te­lefonjuk azonban itt nincs. A tsz-nek pénze nem volt ar­ra, hogy kiépíttessen egy te­lefonvonalat a Paradicsom­ban. A Defag vállalta, hogy a tsz dénesmajori telefonvo­naláért cserébe fedezi a pa­radicsomi telefon költségét. A csere megtörtént. A ter­melőszövetkezet korábbi dé­nesmajori telefonkészüléke néhány száz méterrel arrább, a Defag vadászházába került. A dénesmajori emberek zú­golódása ekkor kezdődött. Nyilatkozatok: Püspöki Gábor, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke: — A telefoncserénél az első kikötésünk az volt, hogy a helybeliek segélykérését vál­tozatlanul biztosítani kell. Tudomásom szerint a Defag a megállapodást azóta is megtartja. Napközben min­dig található valaki a va­dászházban (az erdész, a fe­lesége vagy az ott dolgozó emberek), éjszakára pedig átkapcsolják a készüléket a vadászház melletti erdész­házba. így a telefon éjjel­nappal a dénesmajoriak ren­delkezésére áll. segélykérés­re. Szabados József, a Defag gyulai erdészeti vezetője: — A telefon segélykérésre bár­mikor a dénesiek rendelke­zésére áll. Valaki mindig megtalálható a vadászház­ban. Éjszaka pedig az er­dészhez van kapcsolva a ké­szülék. A szövetkezettel kö­tött megállapodás megtartá­sát minimális kötelezettsé­günknek tartjuk! Most pél­dául, amikor az erdész sza­badságra megy, a kulcsot az egyik dénesi családnál he­lyezzük el. Kiírjuk az er­dészház bejáratához, hogy sürgős esetben hol található. D. Nagy Károly, a Gyulai Városi Tanács gyulavári ta­nácsi kirendeltségének veze­tője: — A telefoncseréről csak. annak megtörténte után értesült a tanács, illetve a tanácsi kirendeltség. Telje­sen véletlenül tudtam meg, hogy mi történt. Azt hiszem, a szövetkezetnek illett vol­na értesíteni az embereket Dénesmajorban, és a taná­csot is, mivel a telefonkészü­lék segélykérésre is szolgál. Az emberek egyszerűen nem tudták, hogy mi történt, csak annyit láttak, hogy a telefon átkerült a vadászházba. Dr. Takács Lőrinc, a Gyu­lai Városi Tanács elnöke: — A pillanatnyi dénesmajori te­lefonhelyzettel nem értek egyet! Egyrészt, az lett volna a minimum — mivel a ké­szülék egy település segély­kérését is szolgálta —, hogy a csere előtt a szövetkezet és a Defag konzultáljon a ta­náccsal, Másrészt a telefon- készülék éjszaka most egy lakásban van, előtte pedig egy olyan irodában volt, ahol a lakosság szükség esetén hozzáférhetett. (Korábban soha nem volt olyan problé^ ma, hogy ne tudtak volna éjjel-nappal telefonálni.) Most felvetődik a kérdés, hogy mi van akkor, ha se az erdész, se a felesége nincs éjszaka otthon. A dénesmajori vegyesbolt­ban megkérdeztük néhány ember véleményét a telefon­áthelyezésről. Az elmondot­takból kiderül, hogy úgy ér­zik, pillanatnyilag nincs meg­oldva a segélykérés lehető­sége. Volt rá példa — mond­ják —, hogy mentőért kellett napközben telefonálni, de nem találták otthon az er­dészt. Végül az önkéntes rendőr, a határőrség telefon- vonaláról, „póznáról” szólt Orosházára, hogy telefonál­janak Gyulára a mentőkért. Szilágyi István erdész: — A telefon segélykérésre bár­mikor a dénesiek rendelke­zésére áll. Nem egy esgtben előfordult, hogy kevésbé fon­tos telefonokat is lebofiyolí- tottak. Ami ezt a mentős esetet illeti, itthon voltunk, de nem tudom, hogy miért nem jöttek be szólni, hogy telefonáljunk a mentőkért! Pillanatnyilag itt tartunk. Az esetből levonható tanul­ság azt hiszem kézenfekvő: amikor a termelőszövetkezet és a Defag megkötötte a cse­réről szóló megegyezést, ér­tesítették volna a tanácsot, a dénesmajoriakat, közölve, hogy a jövőben változatlanul a falu segélykérését is szol­gálja az immáron a Defag- nál lévő telefon, akkor min­den bizonnyal elkerülhetik a zúgolódást. Az emberek így csak annyit láttak, hogy a Defaghoz került a telefon. Az már más kérdés, hogy azon is elgondolkozhatnánk, vajon Dénesmajor és a hoz­zá hasonló apró, telefon nél­küli települések nem érde­melnének-e meg egy-egy ön­álló telefonkészüléket. Addig is. amíg ez megoldható, az a minimálisan elvárható köve­telmény a telefonvonallal rendelkező közületekkel szemben, hogy intézkedése­ikkel kerüljék el a dénesma- jorihoz hasonló helyzeteket! Lovász Sándor Orion-újdonságok a második félévben A következő hónapokban több Orion gyártmányú híradástech­nikai újdonság jelenik meg a hazai üzletekben, köztük színes tévék, videomagnók és hangszó­rók. Az Orion az idén számottevő­en bővítette termelését színes te­levíziókból, s az év végéig ösz- szesen mintegy 66 ezer készülé­ket szállít a belkereskedelem­nek. Ily módon csökken a hi­ány ezekből a típusokból. Au­gusztusban kerül forgalomba a Gall TX nevű energiatakarékos, 67 centiméter képcsőátmérőjű új színes televízió, amely 8 előre­programozott állomás vételére alkalmas. Speciális csatlakozóval látják el. így a műsorokat jó minőségben lehet videomagnóra rögzíteni, illetve arról lejátsza­ni. A készüléket infravörös táv­irányítóval és teletext dekóder- rel is ellátták. Fülhallgató és magnetofon is csatlakoztatható hozzá. A lengyel, illetve francia képcsövet tartalmazó Gall TX tévéből még ebben az évben kétezer készül el. Az őszi hónapokban már kap­ható lesz az Orion gyárban ösz- szeszerelt Orion—Panasonic vi- deo-magnetofon is. A japán cég­gel kialakított kooperáció ebben az évben ezer készülék, össze­szerelését teszi lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom