Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
1985. július i; csütörtök o HunsH---------------------------------------------------------------Minden negyedik Pestre és környékére? Hová mennek az agrár szakemberek? A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnövekedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gépek mellett fokozni kell a szellemi teljesítményt is. Évről évre több jól képzett, az új termelési módszereket ismerő, a piacot felmérni tudó szakemberre van szüksége a gazdaságoknak. A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki- El tudnak-e eny- nyien helyezkedni, és milyen munkakörülmények várják a pályakezdő fiatalokat? A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy mai- évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgatóval többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolákra. A jelenlegi 1600 helyre tavaly csaknem négyezren jelentkeztek, tehát több mint két és félszeres a túljelentkezés. Évről évre fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági tudományok iránt. Szerződés nélkül Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt. az egyetemre négyszeres a túljelentkezés. Divatos szakágak még: a kertépítés és a kertészet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszeripari és gépészeti szakemberekre van ma szükség a mezőgazdaságban. Hiány mutatkozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát a jövőben felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmérnöki, a kertészmérnöki állománynál a szinten tartást határozta el a minisztérium. Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2-3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakemberek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzősöknél ez az arány 1.8. Mindez azt mutatja,' hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat útján lehet állást találni. Egyre kevesebb az olyan pályakezdő, aki pályázatra jelentkezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelentkező, ami kedvezőbb lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanulmányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzemmel, sőt, aki kötött, az a diploma megszerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyezkedési piacot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tartozó munkáltatóknál helyezkedik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben vállal munkát. Tárt karok — a valóságban A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek, ahol hiány van szakemberből. És vannak olyanL tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberek száma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros környékére: ennek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátásra. Gyakran említették példának a Sasad Termelőszövetkezetet. ahol a brigádve- zetök is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt, Szabolcs-Szatmár megyében, meg örülnek, ha az ágazatot pályakezdő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismértékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe elhelyezkedni igyekvők száma. Két évvel ezelőtt az összes pályakezdő mezőgazdasági szakembernek több mint 25 százaléka a fővárosban és környékén akart állást, az idén már a végzett szakembereknek „csupán" 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyéknek is, Szábolcs- Szatmárnak például, ahol sok a betöltetlen állás, ahol tárt karokkal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odakötni ehhez a tájhoz a szakembert? . Az illetékesek véleménye, hogy a megyéknek kellene többet tenniük. (Általában, mert nemcsak Szabolcsról van szó.) A megye mit tehet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakást adni a pályakezdőnek. Ahol lakást kapnak Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt megnősül. A családalapításhoz pedig feltétlenül szükség van .az otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani. s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek, által meghirdetett állások iránt nagyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál is bőkezűbb. A pályakezdő mezőgazdasági szakemberek átlagbére 4000 forint körül mozog jelenleg. És még egy örvendetes változás: az utóbbi években jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, és hangadóivá váltak a települések kulturális életének is. Illés Sándor fl konzervgyárak alkalmazkodnak a változékony időjáráshoz A konzervipar 15 gyárában munkaszervezési intézkedésekkel igyekeznek ezekben a napokban az időjáráshoz igazodni. Mivel az esőzések miatt a zöldségek szedése gyakran szünetel, a nyersanyag-utánpótlás is akadozik. Ez elsősorban a zöldborsó feldolgozásánál okoz gondokat. A könnyebb kaszálógépek ugyan még esőben is képesek dolgozni, a levágott vizes termést azonban nem lehet elcsépelni: várni kell néhány órát, amíg némiképp megszárad a borsó. A nehéz borsókombájnok többsége mostanában el sem tud indulni az átázott, süppedő talajon. A kényszerszünet azonban nem jelent üresjáratot. A gyárak 23 ezer dolgozója egy percre sem marad munka nélkül. Amíg a borsóvonalak ideig-óráig állnak, a brigádokat más munkahelyekre irányítják át; a többi között a szigetvári, a nagyatádi és a nyíregyházi konzervgyárakban. Az új borsószállítmány beérkeztéig főként gyümölcs-alapanyagot dolgoznak fel; a megy- gyet felezik, a szamócát csumázzák. Ily módon nagy értékű nyersanyagot termelnek. Más brigádok a csomagolás előkészítésénél kapnak ideiglenesen feladatot. Ezzel foglalkoztatásuk ugyan megoldódik, ám az üzemek alapvető gondja marad; jelenleg a napi négyezer tonna kapacitású borsóvonalaknak csupán 50 százalékát használhatják ki. Ez a borsószezon elhúzódásával jár. Azzal számolnak, hogy a borsó „utoléri" a feldolgozási sorrendben utána következő, most beérőben levő uborkát, babot, később pedig a paprikát és még néhány gyümölcsöt is. Az áru egy- időben érkezik majd, s nagy tételekben a gyárakba. Sok helyen az előkészítés megszervezésével igyekeznek az üzemekre nehezedő nyomáson enyhíteni. A torlódás mérséklésére a mező-' gazdasági partnerekkel közösen a földek mellett alkalmi telepeket állítanak fel, ahová brigádokat szerződtetnek — diákokkal, nyugdíjasokkal megerősítve — az egyes munkafázisok elvégzésére. így a hagyma már tisztítva, a szamóca szárta- lanítva, a sárgabarack felezve, s kimagozva érkezik a gyárakba; ezze) gyorsabb lesz a feldolgozás. Az segíthet, hogy bizonyos cikkeket, mint például gz uborkát, nem dolgozzák fel nyomban, hanem nagyobb üvegekben vagy tartályokban helyezik el a termést, s a munkacsúcs után látnak majd hozzá az időigényesebb tartósításhoz. Ugyanígy a szamóca egy részéből sem befőtt készül, hanem a szemeket ösz- szezúzzák, s dzsemalapanyagként „nyugodalma- sabb” időkre tartalékolják. Uj üzletek, rekonstrukciók, kooperációs fejlesztések a békéscsabai Áfész idei programjában Voltak évek, amikor egy furcsa — az élet által bebizo- nyítottan helytelen — szemlélet szükségtelennek ítélte Békéscsabán a szövetkezeti kereskedelem jelenlétét. Szerencsére ez már annyira a múlté, hogy csak az idősebbek emlékeznek a Békéscsabai Földművesszíövetkezet bolthálózatának megcsonkítására, különböző egységeinek állami szektorhoz csatolás miatti kisajátítására. Az utóbbi néhány év alatt viszont annak lehettünk szemtanúi, hogy Békéscsaba város központjában, perem- kerületeiben gyors egymás-, utánban létesültek és nyíltak meg az Áfész korszerű épületei, áruházai, vendéglátó egységei. És már senki nem vitatja az állami, illetve szövetkezeti kereskedelem egymás melletti jelenlétét a megyeszékhelyen. Sőt, mindenki egyetért azzal, hogy a rohamosan fejlődő város lakosságát, a naponként más településekről bejáró munkásokat, a környék községeiből ide érkező vásárlókat, az átutazókat és a mind több külföldi vendéget az állami és szövetkezeti kereskedelem csak együtt képes ellátni, mind magasabb színvonalon kiszolgálni. Ezek a gondolatok jutót-, tak eszembe, amikor megismerhettem a Békéscsaba és Vidéke Áfész idei hálózatfejlesztési elgondolásait. A szövetkezet tervei ez esetben szerényebbek, mint a korábbiak. Most nemcsak új üzletek létesítésével képzelik el bolthálózatuk fejlesztését. Sokkal inkább a régi egységek kevesebb pénzt igénylő korszerűsítésében látják az előrelépés lehetőségeit. De lássuk egy kicsit Békéscsaba város és a szövetkezet működési területén levő település lakosainak kíváncsiságával is. hogy milyen hálózatfej-, lesztést tervez. 1985-ben a szövetkezet. Már épül Békéscsabán a Gyulai és a Thurzó utca sarkán, továbbá a Bartók Béla és a Beloiannisz utca sarkán az ABC és bisztró. Ezek új kereskedelmi egységek lesznek. Az előbbi helyen várhatóan július elsején, míg az utóbbi helyen a negyedik negyedévben nyitják meg az említett egységeket. Tervezik és még a nyár folyamán megkezdik Békéscsabán a Jókai utcában a felvásárlótelep építését, mely-, nek átadására 1986-ban kerül sor. És ezekkel véget is ér az új építkezések sora. Mert az idén csak ezekre a tőépítkezésekre van lehetősége az Áfésznak. Viszont jelentős a rekonstrukcióval történő fejlesztés, így akarják rendbe tenni a 27. számú élelmiszerboltot, Telekgerendáson a Tüzép-te- lepet. Különösen számottevő rekonstrukciós munkákra készül az Áfész a kígyósi részen. így például Újkígyóson élelmiszerbolt, Szabadkígyóson szintén élelmiszerbolt és presszó, ugyancsak Szabadkígyóson a Tüzép-telep, s az 5. számú italbolt felújítását tervezik. Gerlán már befejezéshez közeledik az iskolabüfé építése és berendezése. melyet ősszel, a tanév kezdetekor vehetnek birtokba a kisdiákok. Közben sor kerül olyan kooperációs fejlesztésekre is. melyek a lakosság és a szövetkezet számára egyaránt előnyösnek tűnnek. Ilyen lesz Békéscsabán a munkaruházati bolt Békési útról történő áthelyezése a Jókai utcába, ahol a jelenleginél jobb körülmények között nagyobb választék bemutatására lesz lehetőség. Mivel a bolt közös üzemeltetésű, az átépítés és a tatarozás költségének felét a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat magára vállalta. A másik, ugyancsak ígéretesnek tűnő közös bolt megnyitására ugyancsak 'Békéscsabán kerül sor, a 44. számú háztartási és illatszer- üzlet helyén. Ez a bolt már hosszabb idő óta veszteséges. Most ezen a helyen a szövetkezet az Unionnal (békéscsabai ruhagyár) közös üzemeltetésben teljes választékkal rendelkező ’ üzletet nyit. Az átalakítás költségét itt is megfelezi a két partner. Az Áfész idei hálózátkor- szerűsítésének fontos részét képezi az energiaköltség csökkentése. Ennek megfelelően az újkígyósi élelmiszer-feldolgozó üzemet és a községben levő boltok jó részét gázfűtésre állítják át. Ezt tervezik a kétsopronyi üzletek esetében is. Az élelmiszer-feldolgozó üzemben és a varrodában pedig olyan technikai berendezéseket szerelnek fel, melyek jelentősen csökkentik a. villamos- energia-költséget. Hogy az 1985. évi hálózatfejlesztés milyen forrásokkal valósul meg? A Békéscsaba és Vidéke Áfész vezetése saját anyagi erején túl bizton számíthat a tagság által célrészjegyekre befizetett forintokra, a szövetkezeti dolgozók évről évre növekvő társadalmi munkájára és nem utolsósorban a kölcsönös támogatási alapból juttatott anyagi segítségre. Balkus Imre Tégláért most nem kell sorban állni Az Uniform 13 19 jelzésű üreges tégla térfogata a kisméretűnek öt és félszerese, a súlya azonban csak háromszorosa. Családi és társasház építésénél sokan szívesen is használták, az utóbbi időkben azonban csökkent iránta a kereslet. Ennek látható jele, hogy a békéscsabai IV. számú téglagyárban jelenleg 650 ezres készlet vár gazdára. Nemes László, a békéscsabai III. és IV. számú gyár vezetője úgy véli, hogy talán a kislakásépítők száma, pontosabban a fizetőképes kereslet csökkent. — Ha csökkent, miért gyártják továbbra is? — kérdezem. — Annyit gyártunk, ameny- nyire a Tüzép-pel szerződést kötöttünk. Egyébként a beruházással kapcsolatosan, kötelezettséget vállaltunk arra, hogy 40 millió kisméretűnek megfelelő mennyiségű téglát gyártunk, amit tehát teljesítenünk kell. — Még ha eladhatatlan is?. — Szerintem most végre megtörtént, hogy egy termékből kínálati piacot tudunk teremteni. Ha bejön a megrendelő a tégláért a gyárba, nem kell sorban állnia. Az is igaz azonban, hogy nekünk a piaci igényekhez jobban kell alkalmazkodnunk. — És most már alkalmazkodnak? — Igen. mégpedig úgy, hogy bővítjük a választékot — Mik lesznek az újdonságok ? — Májustól már készül 2-es méretű üreges tégla. Kísérletezünk a tíz centiméteres válaszfaltégla gyártásával. Készülünk a 36—38 centiméter falvastagságú hő- és hangszigetelő tégla előállítására is. amelyből az iparágnak jövőre már jelentős mennyiséget kell megtermelnie. Az utóbbit családi ház és egyes ipari létesítmények építéséhez használják majd n fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Olyan megoldást keresnek, amely- lyel az állattenyésztés költségei csökkenthetők. A kutatók a fehérjék felhasználásának növelésére új technológiákat dolgoztak ki. Több húsipari vállalat alkalmazza már az Élelmiszeripari Kutató Intézetben előállított fehérjeadalékokat, amelyekkel feldúsítanak egyes húskészítményeket. A képen: különleges tojáspor előállításán dolgozik dr. Erdélyi Anna tudományos munkatárs. (MTI-fotó: Apostol Péter — KS)
