Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
NÉPÚJSÁG 1985. július i., csütörtök Békés-Tarhos — német szemmet Beszélgetés Thomas Rabbow-val, a Deutscher Musikrat ügyvezetőjével A IX. békés-tarhosi zenei napok rendezvénysorozatára a városi tanács többek között meghívta Thomas Rab- bow urat, az NSZK-beli Deu- - tscher Musikrat képviselőjét, hogy részt vegyen a programokon, hogy lehetőség nyíljon a mindkét félnek hasznos tapasztalatcserére, kapcsolatteremtésre. A tar- hosi események — mint ismeretes — több részből állnak. A hangversenyek, kórusversenyek mellett kar- vezető-továbbképző tanfolyam, mesterkurzus zajlik. Rangos együttesek adják elő Bach, Kodály, Bartók műveit; neves zenetudósok és tanárok tanácskoznak a zenei nevelésről, a karnagy- -továbbképzésről. A tudományos eszmecserén nemcsak hazai, hanem bolgár, olasz. holland és német szakemberek is részt vesznek. A rendezők szándéka ugyanis, hogy Békés-Tarhos egyre inkább a kórusvezetői továbbképzés központjává legyen, és ebben nemzetközi együttműködésre számítanak. A mesterkurzuson a magyar karnagyok mellett már az idén külföldiek is tartanak gyakorlatokat, foglalkozásokat. — Rabbow úr, ön az NSZK-ban a Deutscher Musikrat ügyvezetője. Kérem, mutassa be a Musikrat tevékenységét, és mindenekelőtt saját munkáját a lap olvasóinak! — A Deutscher Musikrat a Nemzetközi Zenei Tanács NSZK-ban, Bonnban székelő szekciója, Központi Zenei Szövetség. Feladata a zenei utánpótlásról való gondoskodás, a nem professzionista, tehát amatőr zenészek támogatása, segítése; de célja, hatásköre a zenepedagógia, a képzés, a továbbképzés is. Én, mint ügyvezető, az amatőr zenészekkel foglalkozom. Hozzám tartoznak a nemzeti kórusversenyek, amelyeket háromévenként rendezünk meg, éppen most volt a legutóbbi Hannoverben. Ezen egyébként több ismert európai kórus is részt vett; Hollandiából, Angliából, Spanyolországból. Lengyel- országból, Ausztriából, Svájcból érkeztek a vendégek. Jövőre tervezünk hasonlót amatőr zenekaroknak is. — Járt már Magyarországon korábban? És most milyen céllal jött Békés-Tar- hosra? — Hat éve. 1979-ben voltam először Magyarországon a Gächinger Kantorei társulatával, Helmuth Rilling vezetésével. Mozart- és Bach-műveket adtunk elő Budapesten. Két koncertünk volt. A Musikrat ügyvezetőjeként feladatom az is, hogy ösztöndíjasainknak megfelelő továbbképzési lehetőségeket keressek, hazai és külföldi ösztöndíjashelyeket szervezzek. És ez a fő oka idejövetelemnek. Békés-Tar- hoson mindenekelőtt a karnagytovábbképzés érdekel. Kíváncsi vagyok a mester- kurzusra, a szemináriumokra. Megnézem, hogy érdemes lesz-e majd ezeken részt venni ösztöndíjasainknak. — Ha jól tudom, most nem Bonnból érkezett hozzánk ... — Velencében voltunk a Frankfurter Kantorei és a Freiburger Vokalenensemble kórusával. Innen pedig Ausztriába megyünk. — Hallott már Békés-Tar- hosról? — Nem sokat. Meghívólevelet kaptam, amiben volt ugyan program, de magyarul . .. — ... És hogy teszik önnek a rendezvénysorozat? Milyen tapasztalatokat gyűjtött? — Nagyszerűen érzem itt magam. Az ének- és zeneiskolához, a hangversenyekhez és a kurzushoz ideálisak a körülmények, az épületek, a festői környezet, a táj. Nagyon kedvesek az emberek. A kórusverseny gyönyörű volt, óriási hatással volt rám. Magas művészi színvonal, remek minőség. Gulyás professzornak köszönöm, hogy kicsit beavatott abba, amit Kodályról tudni kell. A másik benyomás, amiről feltétlenül szólnom kell: meglepett, hogy a magyar kórusok mennyi kortársi művet énekelnek. Nálunk ugyanis többnyire klasszikusokat adnak elő. Pozitívumnak tartom, hogy itt ilyen elterjedt a mai szerzők előadása. Míg itt sokan kórusmüveket írnak, nálunk inkább kamara- és zenekari műveket. Kiválónak tartom, hogy a hangversenysorozat és a mester- kurzus lehetőséget teremt arra, hogy olyan neves művészekkel és zenetudósokkal találkozhasson az ember, mint Gulyás György, Holle- rung Gábor, Tillai Aurél. Az ilyen eszmecserék mindig nagyon hasznosak. Hadd említsek azonban még valamit, s nem kritikaként, hanem jó szándékkal a jövőre vonatkozóan. Ha tényleg tervezik a nemzetközi részvételt Tarhoson, akkor több nyelvű programra, leírásra, tájékoztatóra, felkészült tolmácsokra lenne szükség. — Ha hazamegy, szándékában áll-e népszerűsíteni Békés-Tarhost határainkon túl? — Feltétlenül! És szívesen teszem. Biztos vagyok abban, hogy ösztöndíjasaink, karnagyaink eljönnek ide, é* hasznosan töltik el idejüket önöknél. Mindenképp írok cikkeket zenei szakfolyóiratoknak, s nem csak németeknek. hanem svájciaknak és osztrákoknak is. Gondoskodni fogok arról, hogy a magyar és a német kórusok kapcsolatait tovább bővítsük. — Békés-Tarhos köszöni a jó reklámot. A viszontlátásra ugyanitt! Niedzielsky Katalin Hagyomány és újdonság Orosházi példa és a közművelődés Valamikor a hatvanas évek közepén kigyulladt az orosházi művelődési ház, leégett: üszkös, fekete romhalmaz maradt csak a helyén. Ki tudja, mikor, ki tudja, minek épült. Ott állt a város főutcáján, volt egy nagyterme, színpaddal, ahol én voltam Boka a Pál utcai fiúkban, ahol A. A., a híres-nevezetes hajósi művelődési ház mai igazgatója volt a két úr szolgája Goldoni darabjában; ahol egy író-olvasó találkozón P. P.-,t hallottam Szobotka Tibort megvédeni 1959-ben; ahol a Hajdú együttest hallgattam, amelyre senki sem emlékszik ma már. Az orosházi művelődési ház a hatvanas évek közepén kigyulladt egy éjszaka, és porjg égett. Orosháza, a Viharsarok egyik nevezetes városa árván maradt. Talán ez volt a szerencséje. Mert azért egy harmincötezres város nem lehet művelődési ház nélkül. Egy ötvennyolcas dokumentum azt írta, hogy a művelődési otthonok hálózatát „elsősorban társadalmi erőforrások igénybevételével” kell fokozatosan teljessé tenni. Nos, a társadalmi erőforrások Orosházán sem pmeltek volna új művelődési házat. Csak a tűz segített. Elég szomorú, de így van. Az az ötvennyolcas dokumentum óhajtotta: „El kell érni, hogy a művelődési otthonok . . . hivatásuknak megfelelően, valóban művelődési otthonokká váljanak, amelyek művelődési lehetőséget, társas szórakozást és kulturált pihenést biztosítanak a dolgozók különböző rétegeinek. Munkájukban biztosítsák az egykori munkásotthonok, olvasókörök jó és folytatható hagyományait.” Az MSZMP eme régi határozata többek között az énekkarok, a tánccsoportok, a színjátszó csoportok munkájának a jobbá tételét kívánta — rájuk hivatkozott. Amíg az orosházi művelődési ház le nem égett, énekkar, színjátszó csoport működött benne, azaz megfelelt a régi ha-, gyományoknak. ám a tűzvész egv kicsit jelképesen is rombolt: valami újnak kellett bekövetkeznie. A könyvtár az ötvenes évek elejétől fogva egy „nagypolgári” családi házban élt — bezsúfolva, megnyomorítva. A régi fagerendás művelődési ház helyére betont emeltek, de a tanácsi könyvtár akkor sem kapott benne helyet. Egy szakszervezeti könyvtár létesült benne. A tanácsi tovább vándorolt. A járások megszüntetése hozta a megoldást: a könyvtár a régi járási tanács épületében helyezkedett el. Mikor? 1984-ben. Ekkor kezdhette el új, autonóm életét, a tágast, amit addig szűkösen, zsúfoltan élhetett csupán. Megnyomorítva, bizonytalanul. A Könyvtáros, a könyvtárosok szűk kis szakmai folyóirata olykomolykor elkeseregte, hogy „a legnagyobb magyar falu" könyvtára hogy teng. de a „társadalmi erőforrások igénybevétele” sehogysem akaródzott létrejönni. Végül a járások eltörlése hozta a megoldást. Igen-igen valószínű, hogy az orosházi példa nem egyedül való. Sőt az is valószínű, hogy az 1958-as MSZMP-határozat is másképpen képzelte közművelődésünk akkori jelenét, s jövőjét. Tudniillik, akkor még igencsak a hagyományos köz- művelődési — sőt népművelési — formákat tudtuk magunknak elképzelni: énekkarok, tánccsoportok, színjátszók. „ . .. a közművelődés hagyományos intézményei, formái tevékenységüket megújítva, az eddiginél hatékonyabban lássák el feladataikat” — hangzott el az 1974-es közművelődés-politikai tanácskozáson. S ez a jelszó, ez a benső jelmondat azóta is érvényben van. A népművelést akkor változtattuk köz- művelődéssé, amely egy újabb lépcsőfordulót jelentett a kultúra demokratizálódásában. Most pedig a legújabb fejlemény: a művelődési házak új gazdálkodási rendje, amelynek az a lényege, hogy érdekeltté teszi őket a jobb, a hatékonyabb programok kialakításában. Megtartják a régi a régi, a jól bevált formákat, de frissekkel is előrukkolnak. Az orosházi művelődési ház szomszédságában egy olyan eszpresszó van, ahol egyszerre három video- műsor megy egész nap. Nem egyedül az országban. Vetély- társa a művelődési háznak? Dehogy. Gazdagabb nála? Nem hiszem. Minden látszat ellenére a ház a módosabb. Könyvtárával, klubjaival, közösségeivel, s főleg még mindig, változatlanul ambiciózus népművelőivel. r . HANGSZÓRÓ Környezetvédő tábor Egyre több környezetvédő táborról hallunk. Egyrészt jó dolog, hogy vannak, másrészt: annak örülnénk, ha nem volna szükség rájuk. Ám a jelenlegi helyzetben, azt hiszem, ahány ilyen tábor van az országban, a világban, az mind kevés. Mert nem vigyázunk környezetünkre, nem gondolunk a holnapra, s lassan odáig jutunk, hogy olyan visszafordíthatatlan folyamatokat — ha nem tudatosan is —, kezdeményezünk, melyek a biológiai egyensúly megbontásán túl földünket, saját létünket veszélyeztetik. Talán túl dramatikusak a fenti sorok — de igazak. Sajnos, kevesekben tudatosult — szerte a világon — az a veszély, amit mi saját magunk „állítunk elő”. Már egy fél évszázada elindult egy mozgalom, amely a környezetünk megőrzését, megvédését tűzte ki célul. Eddig nem sok sikerrel . . . Mert ki gondol arra, amikor eldob az utcán vagy bárhol egy cigarettacsikket, egy papírdarabot, konzervdobozt, mást, hogy ez is környezetszennyezés? legtöbben a gyárak füstjét, szennyvizét tartják csak károsnak. A hétfői Ötödik sebesség című műsor kapcsán ötlött eszembe mindez. Miskolci diákok töltenek egy-két hetet Budapesten, környezetvédő táborban. A budai Sas-hegy lépcsőit, s az utcákat szabadítják meg a gazoktól, összeszedik a szemetet. Első hallásra nem tűnik nagy dolognak az egész. Ám gondoljunk csak jobban bele: nemcsak az utcák, lépcsők lesznek tiszták, hanem az ott lakók, az arra járók közérzete is kellemesebbé válik. Az ötlet jó, a diákok is örömmel dolgoznak. Mert nemcsak gazolnak, takarítanak, hanem nyaralnak is, ismerkednek a fővárossal. Vagyis: találkozik a kellemes a hasznossal. A riportban az is felvetődött — joggal —, az egyik miskolci diák említette meg: náluk is sok hasonló munka lenne. Meg lehetne fogadni a riporter javaslatát, jövőre Budapestről mehetnének „hasonló ügyben" Miskolcra középiskolások. Ök sem járnának rosszul, ott is, á városban és a környékén szintén rengeteg a látnivaló. S az ottani tábor ideje alatt nekik is lenne azért mit dolgozniuk . .. Küzdelem a dohányzás ellen Ez az alcíme annak a műsornak, melyet Egyed László állított össze. Hétfőn este és tegnap reggel is hallhattuk. „És nálunk...?” mi a helyzet a dohányzás elleni küzdelemben, kerdezte a főcím. Mind a kétszer végighallgattam a műsort. Megmondom őszintén, nagyon nehéz volt számomra ez a kétszer fél óra: én is dohányzom. És senki sem szereti hallani a szenvedélyéről, hogy az mennyire károsítja az egészséget. Ezen túl. mindenki úgy gondolja, miért pont. ő lenne az áldozat. S mindenkor elő tudunk hozakodni, mi dohányosok, egy-egy ismerőssel, aki pipázott, cigarettázott, vagy szivarozott, s mégis több mint nyolcvan, kilencven évet élt meg erőben, egészségben . . . Most azonban olyan adatokat, tényeket hallhattunk, melyek mindenképpen elgondolkodtatóak, választásra, változtatásra kényszerítők. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálozások szerepelnek az első helyen. Második helyen a daganatos betegségek következkeznek, s mindezeknek a dohányzással való összefüggése feketén, fehéren kimutatható. A legaggasztóbb jelenségek közé tartozik az, hogy a tízegynéhány éves fiatalok egyre nagyobb számban szoknak rá a dohányzásra, s az állapotos nők közül is sokan szinte tudatosan — hiába bármilyen felvilágosító munka — vétkeznek születendő'gyermekeikkel szemben. Kimutatták: a terhesség alatt dohányzó anyák gyermekei a fejlődésben elmaradnak társaiktól. Riasztó tények ezek, s minden, a dohányzás ellen szóló érvet fel sem sorolhatok itt. Kitekintést is kaptunk, más országokban milyen eredménnyel küzdenek a „nikotinmánia” ellen. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Norvégiában nagymértékben csökkent a dohányzók száma az utóbbi években a jelentős, államilag támogatott propagandatevékenység hatására. Megfogalmazódott a műsorban az is, mi a teendő? A szakemberek elsősorban azt javasolják, hogy az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, vezetők, közéleti személyiségek járjanak elöl jó példával, mert ök vannak legnagyobb hatással az emberekre. Sok mindenről szó esett még a műsorban. S hogy milyen volt a hatása? Elhatároztam, hogy leszokom a cigarettáról... P. F. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4^0—7.59: Jő reggelt! A Kossuth rádió reggeli zenés műsora. 8.20: Köznapi ügyeink. Fékez- hetelen indulatok Jegyzet. 8.30: Világhírű előadóművészek felvételeiből. 9.34: Koszewski: Prológus. 9.42: A gyermekeknek írta — J. S. Bach. 10.05: Két keréken — Magyar- országon. 10.35: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak, (ism.) 10.50: Daloló, muzsikáló tájak. Népdalok az Alföldről. 11.15: Menotti A telefon. Egy- felvonásos vígopera. 11.39: Isten egyetlen igazi pénze. Molnár Géza elbeszélése rádióra alkalmazva. 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.45: Földközelben. 13.15: Haydn kamarazenéjéből. 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. (77.) 14.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. 15.00: Olvasókör. 15.30: Prokofjev: Péter és a farkas — zenés mese. 16.05: Az aranyember. Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva. 5. rész. 16.39: Verbunkosok, csárdások. 17.00: Szervezetlen átszervezés. Riportműsor. 17.29: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. XV/4. rész. 19.15: Embermesék. 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. A Magyar Rádió és Televízió énekkarának nyáresti hangversenye. Közben: Kb. 20.50: A sáskai kőertiber. Nagy Piroska riportja. Kb. 21.05: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.50: Julian Bream Dow- land-műveket játszik lanton. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Szegedi Anikó Beethoven- műveket zongorázik. Kb. 23.30: Operaáriák. 0.10: Fats Waller zongorázik és énekel. PETŐFI RÁDIÓ 4.30 :—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05: Sanzonok. 8.20: A Szabó-család, (ism.) 9.05—12.00: Napközben — zenés délelőtt. 12.10: Fúvósátiratok. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: „Énekeltem én: Simon Ferenc Józsefné”. 12.45: Alföldi népdalkörök énekelnek. 13.05: Nosztalgiahullám: Bobby Vee. 14.00: Népdalok. Hajdú Erzsébet énekel. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. Dallamok, emlékek, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: A Karthago együttes hangversenye. 17.05: A bolgár dzsesszfesztivál felvételeiből. I. rész. 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. A Magyar Ifjúság és a Magyar Rádió közös műsora. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A világszínház humora. 21.53: Musical hangverseny a Rádió 6-os stúdiójában. 22.37: Az élő népdal, (ism.) 22.47: A Párizsi Fúvósegyüttes játszik, vezényel: JeanFrancois Paillard. 23.20: Dél-amerikai melódiák. 24.00—4.30: Éjféltől íajnalig. A Petőfi rádió zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Kincses Veronika operaáriákat énekel. 10.00: Zenekari muzsika. 10.38: Kovács Béla klarlnétozik. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Dzsesszarchívum: Roland Kirk felvételeiből. 11.40: Szimfonikus költemények. 12.19: A magyar opera nyomában. XVinA. rész. 13.05: Amiről a világ vitatkozik, (ism.) 13.35: Zenekari muzsika. 15.05: Popphullám. 16.00: Porgy és Bess. Részletek Gershwin operájából. 16.40: Egy pálya vonzásában. Bérezik Sára ritmikus sportgimnasztika tanárral beszélget Miklós Katalin. 17.00: Kodály: Háry János — szvit. 17.29: A rádió Dalszínháza: Sancho Panza szigete. Zenés mesejáték. 18.30: In limba materna. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról. 19.05: Rádióhangversenyekröl. 19.35: Corelli: Három triószonáta az Op. 4-es sorozatból. 20.00: Borsody László népdalfeldolgozásaiból. 20.30: Pantaleon és a hölgyven-. dégek. Mario Vargas Llosa regényének rádióváltozata. VIII/5. rész. (ism.) 21.01: Az Amiga Blues Band (NDK) Nem tűnik el című lemeze. 21.41: Dvorzsák művek. 22.47: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Lo- bo énekel. 17.15: Noteszlap. 17.20: Üj felvételeinkből. 17.30: A hazai „zöldek”. Környezetvédelem az Alföldön. Riporter: Arany Katalin. 17.50: A Stúdió 11 játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.35: Építészet. V/3. rész: A tervezés. (ism.) 9.55: A lovas lány. NDK film. 11.25: Képújság. 17.00: Hírek. 17.05: Perpetuum mobile. Radioaktivitás. (ism.) 17.50: Mihail Solohov-sorozat. A hazáért harcoltak. Szovjet film. II/2. rész. 18.50: Képújság. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ungvári Tamás—Polgár András: Kémeri. Tévéfilmsorozat. Az ellopott arany. 21.20: Hírháttér. 22.00: Egy hang és néhány maszk. Korcsmáros Péter műsora. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Himnusz. II. MŰSOR 16.25: Képújság. 16.30: Berkes Péter: Az öreg bánya titka. Ifjúsági tévéfilmsorozat. V/5. rész. 17.00: Nemzetközi teniszbajnokság. Közvetítés Wimbledonból. 20.30: Budapesti beszélgetés Si- nor Dénessel. Portréfilm. 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Reklám. 21.40: Mi ketten. Angol tévéfim- sorozat. VI/3. rész: A nagy játszma. 22.05: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.35: Meghívás a rádió és televízió koncertjére. 21.00: Tv-enciklopédia. 21.30: Tudományos sorozat. 3. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 10.45: Hírek. 10.50: Tv-naptár. 11.00: Népgyűlés a Harcos napja alkalmából. 13.00: Játékfilm gyermekeknek és fiataloknak. 14.45: Tv-napló. 15.00: Szórakoztató délután. 17.00: Játékfilm. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Mosa Pijade — dokumentumdráma. 21.05: Külföldi szórakoztató adás. II. MŰSOR 17.00: Alkalmi műsor. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Alkalmi műsor. 21.00: Hírek. 21.05: örök hívás — filmsorozat. 22.15: Atlétika: Belgrád Nagydíja — felvételről. 23.15: Balkáni kerékpárosbajnok- i ság — felvételről. MOZI Békés Bástya: Sandokan. Bé- .késcsaba Szabadság: de. i0, 4 és 6-kor: öt láda aranyrög, 8-kor: Miika. Békéscsaba Terv: Szirmok, virágok, koszorúk. Békéscsaba Kert: Széplány ajándékba. Gyula Erkel: fél 6-kor: Hét merész kaszkadőr, fél 8-kor: Madarak. Gyula Petőfi: 4-kor: Vészjelzés a tenger alól, 6 és negyed 9-kor: A cápa. Orosháza Béke: Egy asszony visszanéz. Orosháza Partizán Éden boldog-boldogtalannak. Szarvas Táncsics: Roncspalota.
