Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

1985. július 27., szombat Megszűnt egy óvoda... Békéden békési szülők Az ügy, melyre, úgy tűnik, nem tett pontot a tanácsi döntés, előreláthatólag tovább kígyózik. Az élet sokféle kényszerhelyzetet szül. De ki lát előre a jövőbe? Ki hitte volna még 1979-ben, hogy ehhez a kényszer szülte megol­dáshoz pár év múlva olyannyira ragaszkodik majd húsz­egynéhány szülő? A békési Szarvasi úti óvodáról van szó, amelyet — a hetvenes évek végi magas gyermeklétszám miatt — szük­ségmegoldásként alakíttatott ki a tanács. Az eredetileg Volán-pihenőnek használt épület pár év alatt a szülők sok-sok társadalmi munkája nyomán új feladatának nagyjából kezdett megfelelni, bár a két termet még az idei télen is cserépkályhákkal fűtötték, s ritkán meleged­tek át a mellékhelyiségek. Mintegy harminc környék­beli gyermek járt ide, ahol egy óvónő és három kisegí­tő óvodai dolgozó szárnyai alatt télen benn, nyáron a kicsi, ám kellemesen hűvös udvaron töltötték az időt. Minderről csak múlt időben beszélhetünk. Az óvoda ugyanis a városi tanács mű­velődési osztályának dönté­se értelmében július 1-i ha­tállyal megszűnt. — Mi, környékbeli szülők, nem értjük, miért kellett megszüntetni, hisz meg vol­tunk elégedve az óvodával! — jelenti ki határozottan Fehérné Vincze Eszter, aki­nek nagyobbik gyermeke egy évig járt a szóban forgó in­tézménybe, a kisebbet most készült beíratni. — Állítólag öregek napközi otthonát akarnak itt létrehozni, pedig nincs is rá igény. Azt mond­ják, rosszul fűthető, de ez nem igaz. Bár az idei tél ne­héz volt, a gyerekek nem fáztak! Egyébként be lehet­ne vezetni a gázt, még tár­sadalmi munkát is vállal­nánk. — A legközelebbi, Baky utcai óvoda messze esik, köz­ben van a vasút, a -forgalmas autóút. Ügy döntöttünk a férjemmel, hogy inkább nem járnak óvodába a gyerekek. Békéscsabán dolgozom — szövőnő vagyok —, s nehéz két gyerek, háztartás mel­lett a bejárás. Ha megmarad ez az óvoda, akkor a kiseb­bet is beíratom; itt van kö­zel, s lassan egyedül is el­engedhettem volna őket. Az épület zarva. A kulcs már átkerült az egészség- ügyi osztályra, hisz ki kell takarítani, átalakítani, alkal­massá tenni az idősek szá­mára. — Nem gyermekintéz­ménynek való ez — mutat Horváth Mihályné óvodai felügyelő a házra, melynek büfére néző udvarán még ott a friss játszóhomok. — Szükségmegoldás volt, de azóta változott a helyzet. Kevesebb a gyermek, s rá­adásul egyik közeli óvoda 50 hellyel bővült. Miért legye­nek hát korszerűtlen körül­mények között, osztatlan' cso­portban a kicsik, ha van mód jobbra? Nem értem a szülőket. Kerékpárral öt perc a Baky utcai óvoda, s ha több lenne? A szülőnek mindig a gyerek érdekét kell szem előtt tartania, nem a saját kényelmét! Püski Imre, a kerület ta­nácstagja így vélekedik: — A szülőknek megfelel az épület, amely egyébként nem több 15 évesnél. Érzel­mileg érthető a ragaszkodá­suk, hisz nagyon sok társa­dalmi munkát beleöltek. A fűtést is meg lehetett volna oldani... — Maga az eljárás nem volt éppen tökéletes. Nem értesítették kellő időben, kel­lő módon a szülőket, ezért jogosan háborodtak fel. Már­ciusban kérvényt írtak a pártbizottságnak és a ta­nácsnak, amelyet aláírt 15 szülő, s tízen, akik ezután kívánják óvodába vinni gyermekeiket. Megbeszélést hívtak össze, ahol kérték megértésüket. A szülők ez­után sem nyugodtak bele az óvoda megszűnésébe, ez a kibővített szülői értekezle­ten egyértelműen kiderült. Ám július elején mégis meg­született a döntés. — Hat-nyolc évvel ezelőtt még 140—150 százalékos volt á város óvodáinak kihasz­náltsága. Jelenleg 100—120 százalék, ez a tény már ön-; magában indokolja egy kor­szerűtlen intézmény meg­szüntetését — mondja Varga László, a művelődési osz­tály vezetője. — A technikai gondokon túl a szóban forgó intézményben pedagógiai problémák is felmerültek: osztatlan a csoport, és négy személyt foglalkoztatott az óvoda, akkor, amikor szak- emberhiánnyal küzdünk. Tavaly 26 gyerek járt oda, ebből nyolc az idén iskolá­ba kerül, lakóhely szerint más óvodába megy nyolc. Tehát mindössze kilenc gye-: rek maradna ... — Látva a szülők ellenál­lását, a vb elé vittük az ügyet, ám ők ránk bízták a döntést. A június 13-á ösz- szevont szülői értekezleten úgy tűnt, megnyugodtak a kedélyek. Ám mégsem így történt. Elkezdődött az alá­írásgyűjtés, a kérvények fo­galmazása. Végül nem volt több idő a halasztgatásra, így levelet írtunk a szülői munkaközösségnek, mely­ben közöltük: döntöttünk a szükségóvoda megszünteté­séről. Megemlítettük, hogy a beíratásoknál elsődlegesen figyelembe vesszük a Szarvasi útról más intéz­ménybe került gyerekek el­helyezési igényeit. Minden­kinek biztosítjuk a lakásá­hoz, munkahelyéhez legked­vezőbb óvodát. A jó 10 percnyire levő Ba­ky utcai óvodában nyáron kevés a gyerek. — Egyébként sincs zsú­foltság, főleg mióta elkészült „Nem értjük, miért kellett megszüntetni?” az új szárny — mondja Ma- koviczki Jánosné vezető óvó­nő. Tágas termek, korszerű berendezés, gázfűtés; az ud-, varon homokozó, egyelőre üres kismedence, fahajó, lo­vacskák. A fák, bokrok még kevés árnyat adnak. — Egy hónapig takarítási szünetet tartottunk. Volna még mit csinálni, de manap­ság a szülők nemigen vállal­koznak a meszelésre, ablak­pucolásra. Megértem én, hisz inkább túlóráznak, gmk-znak, másodállást vál­lalnak. Hogy jött-e ide gye­rek a Szarvasi útról? Talán egy-kettő. Pedig van he-, lyünk. Az ügy tanulságaként ide kívánkozik Varga László megjegyzése: — Akkor kö­vettünk el hibát, amikor nem tájékoztattuk kellő időben, kellő módon a szülőket. Ha egyszer elindul a lavina, már nem az ésszerűség, ha­nem az érzelmek dominál­nak ... Pár hónapja talán barát­ságos beszélgetés során kö­zösen dönthettek volna érin­tettek és illetékesek a szűk-, ségóvoda ügyében. Most már hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy megnyugodja­nak a békétlen békési szü­lők ... Gubucz Katalin Fotó: Szőke Margit li szarvasi vasaló is... Újabb huszonöt termék viseli a KÁF-emblémát Pénteken az Országos Pi­ackutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében újabb 25 szövetkezeti, illet­ve kisipari termék gyártójá­nak adták át a KÁF-okleve- let. A Kiváló Áruk Fóruma tit­kárságának pályázatára eb­ben az esztendőben 16 szö­vetkezet nevezett 49 ter­mékkel, köztük 11 gyártó 25 terméke, illetve termékcsa­ládja nyerte él a jogot KÁF megkülönböztető embléma viselésére. A korábbiaknál alacsonyabb arány oka, hogy megszigorították a minősítési követelményeket, úgyneve­zett formaminősítő zsűri be­vonásával bírálták el a pá­lyázatokat. Ebből adódott a nagy számú elutasítás: a nem megfelelőnek minősített termékek 65 százaléka for­mai, esztétikai hiányosságok miatt nem kapott jogot a KÁF-jel viselésére. Kiváló minősítést kapott a Ferrokémia Ipari Szövetke­zet Ferro-band univerzális ragasztója, a Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövet­kezet ötféle csecsemőruhá­zati cikke, a Budapesti Ké­ziszövők Szövetkezetének Csepp-R lenfüggönye, a Kisbéri Építőipari és Szol­gáltató Szövetkezet bevá­sárlókosara, a szombathelyi Lakmetall Ipari Szövetkezet ötféle dezodorja, a szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet Prevent Hobby aerosolja, a Soproni Vas- és Járműipari Szövetkezet négyfajta gázfő­zőkészüléke, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet négyfajta hőfokszabályozós vasalója, a kecskeméti Vitái Kisszövetkezet csodarabé’ '• korongja, a budapesti Zugló- plast Műanyag- és Fémfel­dolgozó Szövetkezet 4 szemé­lyes kempingétkéstíete, va­lamint Frank Györgyné bu­dapesti kisiparos által ké­szített mintás teniszzokni. Ide is jöhetnek a Szarvasi útiak Amikor sok évvel ezelőtt először pillantottam TTiö'g a békéscsabai %'giagyári ta- "vak környékét, menten arra gondoltam, hogy ezen, az ak­kor még „holdbéli” tájon olyan pihenő-, üdülőterületet lehetne létrehozni, amelyet nyáron a város lakóinak szá­zai kereshetnének fel. Külö­nösen az egyik tó vize volt lenyűgöző, méreteivel, tisz­taságával, amely a vízi spor­tokhoz kitűnő lehetőséget nyújtana. Ez pedig vonzaná a másfajta sportágakat is. Sőt! Ide lehetne vezetni a már évtizedek óta .lefolytott termálkút vizét, ami egy olyan gyógyfürdő létrehozá­sához nyújtana lehetőséget, amelynek híre hetedhét or­szágon túlra is eljutna. KÉSZÜL A KIVITELI TERV Másokat is foglalkoztatott ez a gondQlat. Nem egyszer beszéltek róla azok, akik is­merik azt a környéket. Ké­sőbb tanulmányok készültek a terület felhasználásának lehetőségeiről, 1983-ban pe­dig egy terv is, amelyet a Kígyósi Pihenőpark Betéti Társulás elfogadott. A társu­lás megalakulása azonban csak 1985. március 29-én vált véglegessé. Tagjai közé tar­tozik a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari* Vállalat, a tavak tulajdonosa, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat, a Szolnoki Közúti Igazgatóság békéscsabai koordinációs üzemmérnök­ség, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács V. B., az Újkí­gyóst Nagyközségi Tanács V. B., a Békés Megyei Tanács V. B. terv-, művelődésügyi, valamint közlekedési osztá­lya, a Békéscsabai ÁFÉSZ és a Békéscsabai Szabadság Tsz. A vállalatok, szervek évente együttesen 650 ezer forinttal járulnak hozzá a pihenőpark kialakításához. A pihenőpark a téglagyár,- bá­nyatavakon kívül magában foglalja az ókígyósi major­ságnak és a szabadkígyósi tájvédelmi körzetnek a terü­letét is. A kiviteli tervet a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat készíti és még ebben az évben átadja a társulásnak. Az ára csaknem egymillió forint lesz. EVEZÉS ÉS HORGÁSZÁS Évek óta tart a bányata­vak partrendezése, amelynek költségei a Dél-alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalatra hárulnak. Ez a munka, amelynek során rézsűk ki­alakításával mégszüntetik a szakadópartok veszélyét, vár­hatóan 2 év múlva fejező­dik be, azután elkezdődik a két legnagyobb tó összeköté­se. Az egybefüggő tó 1300 mé­ter hosszú és 4—500 méter széles lesz, míg a vízmély­ség átlagosan eléri a 6—8 métert. Ilyen vízfelület alkalmas evezősversenyek rendezésére, szörfözésre, vízibiciklizésre. Horgászásra három tó áll rendelkezésre. Ezeknek a kezelését áttette a városi ta­nács sporthorgász egyesüle­te, amely gondoskodik a hal- telepítésről. Két kisebb és sekélyebb vizű tóból kiala­kítanak csónakázótavat, egy tó pedig vízi vadaskert lesz. A többi kisebb tavat feltöl­tik. A bányák területére ide­geneknek belépni tilos, saj­nos azonban mégis előfordul, hogy egyesek megszegve' a tilalmat, rendszeresen sze­metet hordanak oda. Hor­gászni csak azoknak szabad, akiknek ezekre a tavakra külön engedélyük van. ÜTTÖRÖVASÜT IS LESZ Kocsis Zoltán, a társulás ügyintézője most a legfonto­sabb munkának a terepren­dezést tartja. A bányatavak feltöltésére a városi építke­zéseknél kitermelt földet használják fel. Ahol fásítani fognak, oda humuszt horda­nak. ősszel mintegy 6—700 csemetefát ültetnek el. A fá­sításra szakemberek kaptak megbízatást. A Wágner utcában elké­szült az úttest, amelyen már a nagy tóig el lehet jutni. Később folytatódik az útépí­tés a kígyósi kastélyig. — Várhatóan 2—3 év múl­va a nagy tavat már birtok­ba vehetik az evezősök — tájékoztat Kocsis Zoltán és hozzáfűzi: — Ezt persze majd szabályozni fogják, hi­szen mély a víz, a balesetet meg kell előzni. — Mik a későbbi évek fel­adatai? — Terv szerint úttörővasút épül a téglagyári, tavak és a szabadkígyósi kastély között. Különböző sportpályák léte­sülnek. Lesz ifjúsági park, kempingtábor és strand. Fürdő épül, amelyhez ideve­zetik majd a termálvizet. Ki­sebb szálloda is lesz. Mindez persze kiegészül a kereskedelem és a vendég­látóipar létesítményeivel. Az igények és a lehetőségek sze­rint. A kígyósi pihenőpark ki­alakításának üteme főként a rendelkezésre álló pénz ösz- szegétől függ. A lakosság anyagi hozzájárulásával te­hát meg lehet gyorsítani. (Befizetési csekkszámlaszám: MNB 260-30-667). Érdemes, hogy mielőbb legyen a vá­rosnak egy olyan létesítmé-' nye, amely ezreknek nyújt pihenést, szórakozási, spor­tolási lehetőséget és autósok, gyalogosok számára egyaránt könnyen elérhető. Pásztor Béla Fotó: Fazekas László Partrendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom