Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

szerda o igranmd 1985. július 24., Hidasháti Állami Gazdaság Szarvasmarha-tenyésztés felsőfokon Indul a növényolaj-ipari szezon A statisztikai adatok azt mutatják, hogy több gazda­ságban felszámolják a szarvasmarha-ágazatot. Az okokat vizsgálva: alapvető és legfőbb tényező az ágazat alacsony jövedelmezősége. A kis — 300 tehénnél kevesebb — állománnyal rendelkező gazdaságokban a jövedelme­zőség kifejezetten alacsony. De az ellenkezőjére is van példa. Békés megyében az egyik legnagyobb tehenészeti- te­lep — 1344 férőhelyes — a Hidasháti Állami Gazdaságé. A gazdaság 1982-ben II., 1983-ban I.. 1984-ben II. he­lyezést ért el a MÉM által meghirdetett országos tejter­melési versenyben. Az - idei év kilátásai is biztatóak: a múlt esztendő azonos idősza­kához képest most az egy te­hénre jutó tejtermelés 300 literrel több. A szarvasmar­ha-tenyésztés, a tejtermelés jól működő, nyereséges ága­zata a Hidasháti Állami Gaz­daságnak. — Hogyan biztosítják a te­nyésztéshez szükséges felté­teleket. mi az oka a tenyész­tői kedv növekedésének? — érdeklődtünk Kozsuch János­tól, a gazdaság szarvasmarha­telepének vezetőjétől, aki el­mondta, hogy állatállomá­nyuk 60 százaléka Holstein- friz fajta, 40 százaléka az. ezekkel keresztezett magyar tarka tehenekből áll. A te­nyésztői munka eredménye, hogy a keresztezett tehenek tejhozama közelít a fajtiszta Holstein-íriz fajták hozamá­rokk épület egyik frontjával a Névára néz, míg homlok­zata a tér felé fordul. Mellé még három épület került: a Kis Ermitázs, a Régi Ermi- tázs és az ekkori Cári Szín­ház. Az Ermitázs ma a vi­lág egyik legnagyobb kép­zőművészeti múzeuma, előtte ezrek várkoznak, hogy meg­nézhessék a páratlan kin­cseket. A hatalmas téren turisták hada igyekszik megörökíteni a látnivalókat. A Téli Palo­tával szemben a félkör ala­kú bolt Vezérkari épület ma­gasodik. Ez a klasszikus stí­lusú tömb az ugyancsak olasz származású Rossi ter­vei alapján készült 1829-ben. Az épület közepén utcát vág­hoz. A fejlődést a számok is mutatják. Míg 1976-ban 4137 liter tejet, addig 1983-ban már 6649 liter tejet adott átlagosan egy tehén. Az átla­gosnál nagyobb termelést csak az átlagosnál jobb ter­melési feltételek mellett le­het biztosítani. A szarvas­marha-ágazat önálló elszá­molású egység, önálló terület a gazdaság egészén belül. A szarvasmarhatelephez kapcsolódik több, mint ezer hektár szántó és legelő, amely silóból és szénából fe­dezi a takarmányszükségle­tet. Az állatállománynak évente 1600 vagon silótakar­mány, 400 vagon széna. 400 vagon abrak és 200 vagon alomszalma kell. — Hogy tejtermelésünket ilyen módon tudjuk növelni — tájékoztat a telep vezető­je —, abban nem kis része van annak, hogy napjában négyszer etetünk és a tehe­nek egy részét naponta há­rom alkalommal fejjük. Igaz, ez többletköltséget igényel, de megéri. Nagyon .ügyelünk az új tejminősítési rendszer alapkövetelményeinek betar­tására. Tavaly például az összes tejtermelésünknek több. mint 80 százaléka el- sőosztályú volt. A tejterme­lésben dolgozók fizetését a termelt tej mennyisége és mi­nősége alapján határoztuk meg. A borjúnevelésben érde­kéit munkások fizetése az ál­latok havi súlygyarapodásá­nak mértékétől és az elhul­tak és fölötte építették meg a Diadalívet, amely az orosz népnek az 1812-es honvédő háborúban aratott győzelmét hirdeti. Az ív felső részén van a győzelem harci sze­kere. A tér közepén óriási emlékoszlop mered az égnek: az úgynevezett Sándor-osz- lop, amelyet szintén a Napó­leon felett aratott győzelem emlékére emeltek. Ez a vi­lág legnagyobb emlékoszlo­pa. Egyetlen, 600 tonna sú­lyú gránitból faragták és csaknem 48 méter magas. Nincs a földbe süllyesztve, csupán a saját súlya és el­osztása garantálja, hogy el ne dőljön. Az Admiralitás nyugati homlokzata a De­kabristák %tere felé néz. Kö­lásuk arányától függ. A bor­jak születésük után csak 24 órát töltenek az anyjukkal. Ezután 60 napig külön-külön nevelik és táplálják őket. Ily módon a korábbi 10—12 szá­zalékos elhullás 1—1,5 száza­lékosra csökkent. A havi súlygyarapodás 25—26 kiló. Ugyanez a súlynövekedési arány tapasztalható a növen­dékmarháknál is. A szarvas- marhák elterjedt betegsége a leukózis. Ez a kór az állat egészségét támadja meg, a te­jét azonban nem fertőzi. Ezért — hogy ne kelljen az ilyen teheneket kényszervá­gásra küldeni — a beteg ál­latokat a biharúgrai 320 fé­rőhelyes telepükre szállítják, s itt gondozzák a fertőzött egyedeket. zepén áll Leningrád egyik legnagyszerűbb szobra: I. Péter emlékműve, a Brozlo- vas. Alkotója a francia Fal­conet, aki II. Katalin cárnő megrendelésére . alkotta • mű­vét. A teret az Izsák szé­kesegyház épülete zárja le, amelyet 40 eszetendeig épí­tettek. Eredetileg Montfer- rand terveit használták, ha­lála után újabb két építész fejezte be a nem egységes stílusban tervezett eklektikus templom építését. Ennek el­lenére megvalósult benne az alkotók és a megrendelők gondolata, vágya: az óriási, szinte félelmetes épületben testet ölt a hatalom, az egyeduralom eszméje. Mielőtt elbúcsúzunk a Né­vétől, megnézzük a Nyári­kertet, a leningrádiak leg­kedveltebb sétányát. A par­kot a XVIII. század elején létesítették I. Péter paran­csára. Az évszázados fáktól árnyékolt park fő neveze­tessége a sétányok mentén elhelyezett márványszobrok. A leghíresebb a Nyári-palo­ta előtt álló Béke és bőség elnevezésű szoborcsoport — Baratta velencei mester al­kotása/ Innen nem messze húzódik egy másik hatalmas kert: a Mars-mező. Közepén helyezték el a forradalom hősi halottainak sírját és emlékművét, amely mellett éjjel-nappal ég az emléke­zés fáklyája. Seres Sándor (Folytatjuk) — A 200 dolgozónknak mintegy 40 százaléka 35 éven aluli. Egyébként a gazdaság állattenyésztési ágazataiban tevékenykedő vezetők átlag- életkora sem éri el a 50 évet. Igyekszünk dolgozóinknak, szakembereinknek a megfe­lelő szociális ellátást, a szol­gálati lakást, az építési köl­csönt, s nem utolsósorban — állattenyésztésről lévén szó — a szabad időt is biztosíta­ni. Igazi csapatmunka fo­lyik a telepünkön, az érde­keltségi rendszer, a közös cél rákényszeríti az embere­ket a felelősséggel végzett együttes munkára. Nálunk a traktoros nemcsak szállít, ha­nem takarmányt adagol, vet, betakarít, trágyáz, sőt, ha szükséges, szerel és hegeszt is — mondja Kozsuch János, majd így folytatja: — Természetesen nekünk is vannak gondjaink. Mint mindenütt, a mi gazdasá­gunkban is kevés a telep fej­lesztésére jutó pénzösszeg, pedig lenne még mit korsze­rűsíteni, felújítani. Ágaza­tunk idén 17 millió forint ál­lami támogatást kap. Ha ez a pénz nem lenne, a magas termelési értékek és az ala­csony felvásárlási árak miatt ez a szarvasmarha­telep is csak veszteségesen tudna üzemelni. Reményke­dünk azonban, hogy a szarvasmarha-ágazat és a tejtermelés nyereségérdekelt­sége előbb-utóbb kedvezőbb lesz a jelenleginél: a na­gyobb nyereség bővebb fej­lesztést, korszerűsítést bizto­sít majd, ami lehetővé teszi az olcsóbb termelést — fe­jezte be a tájékoztatást a gazdaság telepvezetője. Hornok Ernő űz olasz I. R. I. csoport műszaki gazdasági napja Budapesten Az olasz Ipari Üjjászerve- zési Intézet (I. R. I.) képviselői kedden a budapesti Duna In- tercontinentál szállóban mű­szaki-gazdasági napot ren­deztek, előadásokon ismer­tették a csoporthoz tartozó állami nagyvállalatok mű­szaki fejlesztési programjait, eredményeit. Az I. R. I.-hez főleg kohászati, gépipari és elektronikai üzemek- tartoz­nak, de a csoport tagja a RAI, az olasz állami rádió- és tv-társaság, valamint az Alitalia légitársaság is. A műszaki-gazdasági na­pot a vendéglátók nevében Sós Gyula ipari miniszterhe­lyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy az együttműkö­dés az olasz iparral elsősor­ban a műszaki fejlesztés és a kooperációs gyártás terü­letén lehet gyümölcsöző. A magyar ipar széles körben alkalmazhat lízingeket, s hasznos lenne az is, ha az I. R. I. tagvállalatai bekapcso­lódnának magyarországi ve­gyes vállalatok létrehozásá­ba. A magyar és az olasz ipar közötti r hosszú távú együttműködés hozzájárul­hat iparfejlesztési elképzelé­seink megvalósításához — mondotta a miniszterhelyet­tes. Megkezdődött a repcefel­dolgozás szezonja a növény­olajipar négy gyárában. Na­ponta egyelőre megközelítő­en 600 tonnával dolgoznak fel ebből az ipari növény­ből. Az idén a repcetermés va­lamelyest elmaradt a vára­kozástól, tavasszal ugyanis a vetés egy része kifagyott, összesen mintegy 74—76 ezer tonna terméssel számol­nak az üzemek, ami elegen­dő a tervezett 4-5 ezer tonna repceétolaj előállítására, a hazai igények kielégítésére. A minőség viszont sokat ja­vult; olyan speciális fajtá­val váltották fel a korábbia­kat, amelyből már hiányoz­nak az ízhatást rontó, nem- kívánatos hatóanyagok. Ked­vezőbb lett a repcetermesz-, tés jövedelmezősége is, az ipar az idén emelte az átvé­teli árakat. Ennek ellenére még mindig kevesebb mező- gazdasági üzem vállalkozik a Kedden félidőhöz érkezett az aratás; ezen a napon — a MÉM összesítése szerint — a kombájnok elkészültek a kalászos gabonatermő terület felének betakarításával. A mezőgazdászok sokfelé eltérően ítélik meg, hogy szükség lenne-e újabb csa­padékra. amely ugyan kés­leltetné az aratást, ám ked­vezne a kapásnövényeknek. Vannak olyan területek az országban, például Békés. Csongrád. Pest és Bács-Kis- kun megyékben, ahol egyér­Az év első hat hónapjá­ban csak mérsékelten, 1,3 százalékai növelte termelését a gépipar, ami jóval keve­sebb az előirányzottnál, de valamivel kedvezőbb az egész ipar átlagánál. Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint a híradás- technikai, a vákuummecha­nikai és a műszeripari cik­keket előállító vállalatok — az elektronikai alkatrészek nehézségei ellenére is — négy-öt százalékkal bővítet­ték termelésüket. Az átlagos­nál jobb eredményeket köny­velhetnek el a közlekedési eszközöket és a fémtömeg­cikkeket gyártó Vállalatok. Csökkent viszont a gépeket és gépi berendezéseket, va­lamint a villamosipari ter­mékeket készítő üzemek ter­melése. Ez utóbbi alágaza- tokhoz tartozó vállalatok gondjait szaporították a ké­sedelmes kooperációs szállí­tások. Piaci problémák is adódtak az év első felében, például mind itthon, mind az exportpiacokon visszaesett a mezőgazdasági gépek irán­ti kereslet. Nincs jelentősebb előrelé­pés a gépipari termékszer­kezet korszerűsítésében, bár a kedvezőbb eredményeket Az ország energiagazdálko­dási programjának megfele­lően a vállalatok és más gaz­dálkodó szervek ez év köze­péig 2973 energiaracionalizá­lási beruházásra tettek ja­vaslatot — amelynek értéke, ha megvalósulnak együtte­sen eléri a 45 milliárd forin­tot. Ezekből 24,5 milliárd fo­rint értékben 1657 beruhá­zásra kötöttek szerződést a bankokkal, s 139 fejlesztést — 750 millió forint értékben — saját forrásból valósíta­nak meg. Kedvező, hogy az energiaracionalizálási pályá­zaton növekedett azoknak a repce termesztésére, mint amennyit a gyártókapacitás lehetővé tenne. A gépek jobb kihasználására az ipar kül­földi eredetű repce bérfel­dolgozásáról tárgyal. A repce szezonja augusz­tus közepéig tart, azután a karbantartó brigádok kija­vítják az esetleges géphibá­kat, hogy szeptember elején a napraforgó feldolgozása zavartalanul indulhasson. A határszemlék tapasztalata szerint kedvező a terméski­látás. A meleg hatására né­hol, például Fejér megyében és a Mezőségben, virágzik a növény. A mezőgazdasági üzemek több mint 300 ezer hektáron termesztenek az idén napraforgót. Ebből a hazai szükségleteknek meg­felelően mintegy 35 ezer ton­na étolaj készül, s a többi között margarint is gyárta­nak belőle. Emellett jelentős mennyiségű exportra is sor kerül. telműen kiadós esőzésre len­ne szükség, hiszen a kuko,- rica megkívánná a nedves- ségutánpótlást. Több felé azonban,, így például a Du­nántúl számos térségében a mezőgazdák szerint még fut­ja a talaj vízkészletéből, s — ha lehetne — az esőzése­ket egy későbbi időszakba tennék át. Az aratással egyidőben jó ütemben haladnak a tarló­munkákkal, és 55 ezer hek­táron úgynevezett másodve­tésre került sor. elérő műszeripari és számí­tástechnikai üzemekben gyorsabban cserélődnek ki a termékek, mint más ipar­ágakban. A gépipar általában ki­egyensúlyozott belföldi ellá­tást biztosított az első fél­évben tartós fogyasztási cik­kekből. Jónéhány termékből kisebb volt a hiány, mint ta­valy, boylerből. hűtőszek­rényből főleg, a választék szegényes. A gépipari vállalatok a tervezettnek megfelelően nö­velték szocialista exportju­kat, ezek az üzemek adják a magyar ipari kivitel két­harmadát. A konvertibilis exportban nem sikerült el­érni a tervezett növekedést, a vállalatok a tavalyi első félévi szinten szállítottak a tőkés piacra, s ezt is nagy erőfeszítéssel érték el. A fej­lődő országokba csökkent a kivitel, egyes piacokra — ahol fizetési gondok merül­tek fel — 20 százalékra is visszaesett. Az exportlemara­dás pótlása érdekében a vál­lalatok számos gazdaságszer­vező intézkedést tesznek a második félévben és ebben segíti munkájukat az Ipari Minisztérium is. javaslatoknak a száma, ame­lyek elsősorbn az energia- hordozók mennyiségének csökkentését, tehát az abszo­lút megtakarítást szolgálják, Terjed az olyan sokáig mél­tatlanul mellőzött energia hasznosítása is, mint a bio­gáz, vagy a napenergia. Szolnokon is a városi ta­nács kommunális üzemének biogáz telepe nyújt kedvező lehetőséget az energiaracio­nalizálásra. A biogázzal ugyanis évente 86 tonna tü­zelőolajat takaríthat meg a város aszfaltkeverő üzeme. A Nyári-kert, a szobrokkal Energiamegtakarítás biogázzal és napenergiával Félidőben az aratás Félév a gépiparban ,... Napjában négyszer etetünk.. Fotó: Fazekas László .mmiamtieumi i 11 •' ...... ••ve. .....-............................................,.w■■■■■..............................^-aeaaB^si A Hidasháti Állami Gazdaság telepen közel másfél ezer szarvasmarhát nevelnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom