Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

1985. július 24., szerda Marjai József belgrádi tárgyalásai Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Macedóniában és Bosznia- Hercegovinában tett hivata­los, baráti látogatása után kedden rövid munkalátoga­tásra Belgrádba érkezett. Janez Zemljariccsal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnökével és a jugoszláv kormány több tagjával foly­tatott megbeszéléseket a két ország kapcsolatai, elsősor­ban a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésével összefüggő feladatokról, valamint más, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi politi­kai és gazdasági kérdésekről. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsola­tok döntően a közösen meg­határozott célokkal össz­hangban fejlődnek. Hangsú­lyozták: meg kell gyorsítani a meglévő együttműködési megállapodások bővítésére, valamint az új lehetőségek egyeztetésére irányuló mun­kálatokat annak érdekébén. hogy azok eredményei be­építhetők legyenek a két or­szág középtávú fejlesztési programjaiba, s e célból meghatározták a konkrét te­endőket. Részletesen vizsgál­ták a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és min­den területre kiterjedő ener­giagazdálkodási együttműkö­dés kialakításának feltételeit. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Milka Planic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai, Szabó Im­re ipari minisztériumi állam­titkár és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára jugoszláv partnereikkel külön megbe­széléseket is folytattak. A kormány elnökhelyette­sét elutazásakor a belgrádi repülőtéren Janez Zemlja- rics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Simon Pál, ha­zánk belgrádi nagykövete. Marjai József kedd este visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Chirac nem egyezkedik A francia ellenzék válasz­tási győzelme esetén nem hajiadó semmiféle kompro­misszumot kötni Mitterrand elnökkel és igényt tart a francia politika valamennyi területének irányítására — jelentette ki Jacques Chirac, az RPR, a legnagyobb jobb­oldali párt elnöke a monte- carlói rádiónak adott nyilat­kozatában. Mitterrand elnök ugyanis a közelmúltban több nyilat­kozatban is vázolta, hogyan képzelné el együttműködé­sét egy jobboldali kormány­nyal, amennyiben a jobbol­dali ellenzék győzelmet aratna a jövő évi nemzet- gyűlési választásokon. Esze­rint az elnök átengedné a belpolitika és a gazdaság- politika irányítását a jobb­oldali kormánynak, de — az alkotmányra hivatkozva — bizonyos ellenőrzési jogot akar gyakorolni a katonapo­litika és a külpolitika irá­nyítása felett. Chirac az elnök nyilatko­zataira válaszolva hangsú­lyozta: ha a mai ellenzék a választásokon többséget sze­rez, nem képzelhető el, hogy ne irányítsa a katona- és a külpolitikát is. Chiracot az interjú során megkérdezték: mi a vélemé­nye néhány alvezérének ar­ról a javaslatáról, hogy Mi­hail Gorbacsov októberre tervezett párizsi látogatása­kor az ellenzék rendezzen tüntetést a látogatás ellen. Chirac azt válaszolta, hogy az ellenzéknek „megfelelő formában” ismertetnie kell álláspontját az SZKP KB fő­titkárával, de határozottan ellenzi azt, hogy nyilváno­san tüntessenek a látogatás ellen. Egy kínai Washingtonban Tíz nappal műtétje után a lábadozó Reagan elnök a Fehér Házban fontos látoga­tót fogadott, Li Hszien-nien kínai elnök kanadai látogatá­sa után kereste fel az Egye­sült Államokat. A két elnök tárgyalásai Reagan betegsége miatt nyilván inkább proto- kollárisak voltak, nem ke­rülhették meg azonban a legfontosabb kérdéseket. Sok akadály gátolja a kí­nai—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődését — ál­lapította meg néhány nappal a kínai államfő washingtoni látogatása előtt Csang Ven- csin, aki 1983-tól 1985 ele­jéig Kína washingtoni nagy­követe volt. Csang egy kí­nai folyóiratnak adott nyi­latkozatában úgy vélekedett, hogy az amerikai politika korlátok közé szorítja a kí­nai exportot, gátolja a tech­nológia átadását és a hitelek folyósítását Kínának. Wa­shington késlelteti a nukleá­ris együttműködési megálla­podás aláírását, valamint a hajózásról és a légi közleke­désről szóló egyezmények megkötését — mondotta Csang. A nukleáris együttműkö­dési megállapodás több mil­liárd dolláros megrendelést hozhatna azT atomreaktorokat gyártó cégeknek, de az egyezmény aláírásának halo­gatása miatt az amerikai cé­gek valószínűleg már eles­nek a két atomerőműbe szál­lítandó ' négy reaktor meg­rendelésétől. A Reagan el­nök által tavaly Pekingben parafáit nukleáris együtt­működési megállapodást azért nem írták alá, mert az amerikai kongresszus több biztosítékot kér Kínától ar­ra vonatkozólag, hogy nem adja át harmadik országnak a nukleáris technológiát. Sok az akadálya az Ameri­kába irányuló kínai export­nak is. A Reagan-kormány- zat ugyan a szabadkereske­delem hívének vallja ma­gát, de az igen erős textil- lobby például igyekszik kor­látozni a Kína egyik fontos kiviteli cikkét jelentő textil­áruk bevitelét. A gazdasági problémákon túlmenően alapvető politikai nézeteltérések is terhelik a kínai—amerikai viszonyt. A Tajvannal kapcsolatos vitá­kon túlmenően Kína igen kritikusan vélekedik a „csil­lagháborús” programról, és azt olyan próbálkozásnak minősíti, amellyel Washing­ton a világűr ellenőrzését akarja megszerezni. Peking már korábban felhívta a nemzetközi közvéleményt, bogy gyakoroljon nyomást a „világűr militarizálásának” megakadályozása érdekében. Árnyat borít a kínai elnök amerikai tárgyalására, hogy Kína előzőleg lemondta egy amerikai flottaegység sang- haji látogatását, miután Wa­shington nem volt hajlandó garantálni hajóinak atom­fegyvermentességét. Rossz néven vették Pekingben azt is, hogy az amerikai kong­resszus bírálta a kínai csa­ládtervezési politikát. Mindezek a kérdések azonban nem gátolják a re­álpolitikát folytató kínai ve­zetésnek azt a törekvését, hogy az elnöki látogatás — különösen gazdasági téren — elősegítse a korszerűsítési program megvalósítását. Gáti István Helsinki 1975—1985 Okmány a mérlegen Lausanne-ban nyomtatták. Halványzöld bőr borítású, három kilogramm súlyú kö­tet. A finn állami levéltár­ban őrzik. Fedelén aranybe­tűs felirat: „Az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záródokumentu­ma.” Pontosabban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű, egybe­kötött példányok, hiteles fordításban, harmincöt alá­írással. Tíz éve, 1975 augusztus 1- én került bele a világtörté­nelembe és Európa történel­mébe a helsinki záróokmány, a politika szótárába a „hel­sinki folyamat”, kontinen­sünk értekezleti krónikájába Belgrád, Madrid, Stockholm és még jó néhány nagyváros, ahol „utótalálkozók”, szakér­tői értekezletek, konferenci­ák folytak és folynak, építve egy európai kollektív bizton­sági rendszert és együttmű­ködési struktúrát. „Az értekezleten elfoga­dott dokumentum történel­mi jelentőségű, véglegesen azonban az időnek kell azt igazolnia, a közös akarat va­lóra váltásával.” „Nincsenek győztesek és legyőzöttek, nyertesek és vesztesek. A konferencia nyereség mind­azoknak, akiknek drága Föl­dünk békéje és biztonsága.” „A Helsinkiben* létrejött megállapodással a jelen rea­litásait és az európai népek több évszázados tapasztala­tait összegezték.” A tíz évvel ezelőtti érté­keléseket olvasva igazat kell adni annak, hogy Európa, amelynek konfliktusai az év-' századok folyamán az egész világra kihatottak, az eny­hülés sajátos „laboratóriu­mává” vált Helsinkivel, s történelmi lehetőséget kínált arra, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülés kö­vesse és szilárdítsa. Amikor 1973. július 3-án harminchárom európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvé­telével megkezdte munkáját a finn fővárosban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, egyetértés volt abban, hogy különleges jelentősegű tény maga a konferencia létrejöt­te. Az általános politikai nyilatkozatok, majd a Géni­ben megtartott szakértői második szakasz több mint 22 hónapos kemény, szenve­délyes vitái azonban meg­mutatták, hogy a résztvevők között az alapvető érdekazo­nosságon túl mélyreható el­lentétek vannak. Ezek egy részét lehet csak egyeztetni, nagyobb részét tükröztetni kell a készülő okmányban, mégpedig oly módon, hogy az államcsoportok vagy egyes államok akkor járulnak hoz­zá mások álláspontjának té­teles tekintetbevételéhez, ha ezt azok megfelelően viszo­nozzák. A helsinki záróokmány ily módon csak igen terjedelmes formában tudta a nézetek hallatlanul törékeny egyen­súlyát rögzíteni, lehetőséget adva ezáltal nemcsak ellen­tétes értelmezésekre, hanem arra is, hogy az államcso­portok később azt emeljék ki az okmányból, ami elképze­léseikkel összhangban áll, és a végrehajtás is kemény al­kudozás tárgya maradjon. A közel százoldalas záróok­mány nem tartozott a köny- nyen emészthető, a közvéle­mény számára egyszerűen értelmezhető dokumentumok közé. A konszenzus hagyomá­nyos értelmében talán leg­inkább a részt vevő államok kapcsolatait szabályozó el­vek kidolgozásánál érvé­nyesült. Ezek az elvek a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, amelyek már 1975 előtt is számos nemzetközi okmányban sze­repeltek. Ilyen a szuverén egyenlőség elve, az erőszak nemzetközi kizárása, a hatá­rok sérthetetlenségének és az államok területi épségé­nek követelménye, a vitás kérdések békés rendezése, az államok bel- és külügyeibe való be nem ayatkozás. A helsinki záróokmány rögzíti továbbá az emberi jogok és -alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának el­vét, a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát, szor­galmazza általában az egyen­lőségen alapuló nemzetközi együttműködést, végül a nemzetközi jogi kötelezettsé­gek jóhiszemű teljesítését. A két nagy szakaszra ter­vezett és másfél éve folyó stockholmi konferencia mind a bizalom- és biztonságerő­sítő intézkedések, mind a későbbi európai leszerelési folyamat vonalán az 1975-ös helsinki záróokmány ajánlá­sait követi és igyekszik to­vábbfejleszteni. A tíz évvel ezelőtti szer­kesztési problémákra emlé­keztet, hogy a gazdasági, tu­dományos, műszaki és kör­nyezetvédelmi együttműkö­dést tartalmazó „második ko­sár” és az emberiességi és egyéb együttműködést szor­galmazó „harmadik kosár” közé furakodtak a záróok­mányban a földközi-tengeri biztonsággal és együttműkö­déssel összefüggő kérdések, amelyekkel szemben a genfi szakértői szakaszban oly sok ellenvélemény hangzott el. Valójában „negyedik ko­sárból” végül is ötödik feje­zetté váltak az „értekezletet követő intézkedések”, ame­lyek keretében a hetvenes .évek vége felé került sor a belgrádi „utótalálkozóra”, a nyolcvanas évek elején a madridira, majd 1986 őszé­től kezdődően Bées ad szál­lást a harmadik „utótalálko­zónak”. A záróokmány lehe­tőséget kínált az „utótalál­kozók” között a legkülönbö­zőbb szakértői értekezletek, konferenciák. szemináriu­mok megtartására, és a 35-ök éltek is ezzel a lehetőséggel, így vált Budapest az 1985- ös európai kulturális fórum megrendezőjévé. A helsinki záróokmány sa­játos természetéből kiindul­va minden részt vevő állam saját szuverenitása kereté­ben hajtja végre annak ajánlásait, mindegyik állam maga dönti el, milyen ütem­ében, milyen formákban és ''milyen határok között cél­szerű cselekednie ebben a folyamatban. Bármilyen vi­ták folyjanak a záróokmány vagy egyes részei kötelező voltáról, nemzetközi jogi ere­jéről, az elfogadásban meg­határozó szerepet játszott ön­kéntes konszenzus komoly erkölcsi-politikai erővel su­gallja a „jóhiszemű teljesí­tést”. Pirityi Sándor Elkészült a vádirattervezet Barbie ellen Cristian Kiss lyoni vizsgáló- bíró befejezte a nyomozási el­járást Klaus Barbie, a „lyoni hóhér’» ügyében, és átadta a vádirat-tervezetet a vádtanács­nak, amely véglegesen dönt majd a vádirat szövegéről. A per tárgyalását előreláthatólag októberben vagy novemberben kezdik meg, és talán már az év végén megszületik az ítélet a Gestapo volt lyoni parancs­nokának ügyében. Bár Barbie lelkiismeretét szá­mos francia ellenállási harcos megkínzatása és kivégzése is herheli (ő kínoztatta ha álra Jean Moulint, a francia ellenál­lási mozgalom egyik vezetőjét Is), a vizsgálóbíró ezek a tettek miatt nem emel vádat Barbie ellen, mert ezek — mint hábo­rús bűntettek — a francia jog szerint már elévültek. A most elkészült vádirat-tervezet három vádpontja Barbienak csak azok­ra a cselekményeire vonatkozik, amelyek — mint emberiesség el­leni bűntettek — elévülhetetle­nek, így a lyoni hóhért ennek a három vádpontnak az alapján zsidók letartóztatásáért és ha­láltáborokba való elhurcolásáért vonják felelősségre. A volt deportáltak és ellen­állók szövetségének ügyésze til­takozott az ellen, hogy e vád­irat-tervezet túlságosan szűkre szabja a Barbie terhére rótt cse­lekedeteket, hiszen a volt Ges- tapo-parancsnok ennél sokkal több olyan bűnt követett el, amelyek szintén az emberiség elleni bűnténynek tekintendők. Így a Barbie parancsára elköve­tett kínzások és kivégzések a polgári lakosság terrorizálására irányultak, és így ugyancsak emberiesség elleni bűntettnek számítanak, Barbiet ezekért is felelősségre kellene vonni. MA: % KINGA NAPJA A Nap kél 5.12 — nyugszik 20.29 órakor A Hold kél 12.43 — nyugszik 23.44 órakor ÉVFORDULÓ Száztizenöt évvel ezelőtt, 1870. július 24-én született Pozsonyban, és 67 éves ko­rában, 19'37. július 29-én halt meg Sopronban Tolna,- Vil­mos nyelvész, irodalomtör­ténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja, Lehr Zsigmond tanár, műfordító fia. 1925-ben kinevezték a pé­csi egyetem professzorává. Hosszú ideig vezette a Ma­gyar Tudományos Akadémia készülő új nagyszótárának gyűjtő munkálatait. Filoló­giai kutató munkásságát is magasrendű műveltség és íz­lés jellemezte. Eredményesen foglalkozott a szavak, szólá­sok, dalok, mesemotívumok vándorlásának, egybeszövő- désének, változásainak tudo­mányos vizsgálatával. Jelen­tősek magyar irodalomtörté­neti tanulmányai. Fontosabb művei: Magya­rító szótár, Petőfi és a nyelv­újítás, A szólásokról- Beve­zetés az irodalomtudomány­ba, A nyelvek szépségéről. Halhatatlan magyar nyelv. A nyelvújítás elmélete és története, A tiszta magyar­ság szótára. — ÉLŐ AGRÁRTÖRTÉNET címmel július 26-án. pénte­ken délután 3 órakor nyílik meg Kunkovács László fotó­művész kiállítása. A szarva­si Tessedik Sámuel Múzeum­ban megrendezendő tárlatot a Nagy-Alföld területén vég­zett gyűjtéséből válogatták. — A XILIT, A GYEREKEK FOGKÍMÉLŐ ÉDESÍTŐSZE­RE gyártására készül a Péti Nitrogénművek. A Veszpré­mi Vegyipari Egyetem kuta­tói növényi hulladékból ál­lították elő a Xiloz-oldatot. s ezt az eljárást egészítették ki a péti szakemberek. Az ú.j szerről — a kísérletek ered­ményei alapján — kiváló minősítést adtak a fogorvo­sok. Tapasztalatuk szerint a hagyományos cukorj-al szem­ben nem támadja meg a fog­zománcot, így nem okoz szu­vasodást, s nem ellensége a tejfogaknak sem. — GORSIUM — a 105-106- ban. Traianus császár idejé­ben alapított — antik római település újabb városfal sza­kaszainak feltárásán dolgoz­nak a székesfehérvári Ist­ván király Múzeum régészei. Megkezdték a nyugati fal, valamint a negyedik sarokto­rony kibontását. A munkák­kal szeptemberig végeznek. — NAP MINT NAP ÜJABB látványossággal fogadja ven­dégeit a Szegedi József Atti­la Tudományegyetem euró­pai hírű botanikus kertje. Legszínpompásabb része most az artézi kút vizével táplált dísztó, amelyben tö­megesen virítanak a tündér­rózsák. A hazai fehér példá­nyok mellett bontogatják szirmaikat az Indiában ho­nos halványpiros színűek is. — NAGYHALFOGÖ VER­SENY. A Békéscsabai Sport­horgász Egyesület július 27— 28-án rendezi meg éves nagy­halfogó versenyét. Helyszín: Csárdaszállás és Köröstarcsa közt, a félhalmi egyes holtág, valamint a horgásztanya előtti Körös-folyamszakasz. Nevezni a helyszínen 27-én, 15 órától lehet. A versenyt felnőtt és ifjúsági kategóriá­ban bonyolítják le. Az egye­sület a díjakra több mint 8 ezer forintot fordított. Hírügyeletünk .. ... telefonszáma: t/-OOU Napos idő Ma országszerte jobbára na­pos,. idő, legföljebb kisebb fel­hőátvonulás várható, csapadék nem valószínű. A délnyugati, majd rövidesen északnyugatira forduló szél többnyire élénk, át­menetileg erős lesz. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet IS fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán SS fok körül alakul. Elhunyt Román Marian A Népszabadság szerkesz­tősége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Veres Attiláné Román Mari­an, a Népszabadság munka­társa életének 39. évében, jú­lius 23-án türelemmel viselt gyógyíthatatlan betegség kö­vetkeztében elhunyt. Teme­téséről később intézkednek. — AZ IDEI GEORGICA NAPOKNAK a mezőgazda- sági termelés és a környe­zetvédelem lesz a fő témája. A már hagyományos, ezútatl 27. alkalommal megrende­zendő tudományos tanácsko­zást augusztus 22. és 23-án tartják Keszthelyen, hazai és külföldi szakemberek^tu- dósok, kutatók részvételevei. — MIRELIT UBORKASA­LÁTA. A málna feldolgozása után megkezdték a Győri Hűtőházban az uborkasaláta tartósítását. E kedvelt zöld­ségből több száz tonnát ké­szítenek. Az e célra alkalmas minőségű és nagyságú ubor­kát a Devecseri Állami Gaz­daság termeli meg, és ugyan­itt végzik tisztítását és a gyalulását is. AZ ÉHES ELEFÁNT ■ — Váratlan látogatója ! g volt kedden hajnalban = ■ egy hamburgi péknek. ! Az éjszaka az ott vendég- 5 | szereplő vándorcirkusz- 5 | ból megszökött egy há- S ■ romtonnás, korgó gyom- S rú indiai elefánt, és való- S = színűleg a finom illato- 5 | kát követve, ormányával S ■ bekopogtatott egy pék­■ ségbe. A tulajdonos, az £ ajtónyitás utáni első S 1 megdöbbenéséből fel- S J ocsúdva, megérezte, hogy jjj 5 az ormányos nem akarja | 5 megtámadni, csupán ; éhes. Meg is etette fris- £ S sen sült péksütemény- S nyel. Az elefánt gazdá- ■ S ja is megerősítette ké- ■ S sőbb a péket abban, ■ 5 hogy a termetes cirkuszi j* csillag teljesen ártalmat- ■ ■ lan. ■ — MESTERKÉPZÉST TART Keszthelyen Sebők György, az Egyesült Államokban élő magyar származású zongora- művész. A Helikon kastély- múzeumban tegnap megkez­dődött csaknem kéthetes kurzuson négy földrész, Amerika, Ausztrália, Ázsia és Európa 15 országából 37 . muzsikus vesz részt. — CSONGRÁD MEGYE EGYETLEN ROZSMALMÁ­BAN, Mórahalom községben a gépi berendezések felújí­tása után tegnap megkezd­ték az új termés őrlését. Ma már nemcsak a falvakban, hanem a városokban is kere­sik és szívesen fogyasztják a rozskenyeret. Ez lehet az oka, hogy Csongrád megye »tluna-Tisza közi Homokvidé­kén ismét divatba jött a rozstermelés, s várhatóan az idén jó termést takarítanak be a mintegy 8 ezer hektá­ron lévő homoki kenyérga­bonából. — RENDŐRSÉGI HÍR. Gyoma- cnröd külterületén Fekécs Imre 59 éves gépkezelő, helyi lakos motorkerékpárjával nekiütközött egy személyvonatnak. A motor- kerékpáros a helyszínen meg­halt. A vizsgálat eddig adatai szerint a fénysorompó piros jel­zése ellenére hajtott a sínekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom