Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-25 / 147. szám

NÉPÚJSÁG 1985. június 25., kedd Pályázati felhívás! A Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete pályázatot hirdet felsőoktatási intézményben ké­pesítést szerzett, a közoktatásban vagy a művelődésügyi igazgatás területén dolgozó tanárok részére, szakmai fej­lődésük elősegítésére az 1985—86-os tanévben. A tanárok kutatómunkában való foglalkoztatása — munkaviszonyon kívül —. megbízásos (fizetett szerződé­ses) jogviszony alapján történik, és általában egy évre szól. Díjazásuk havonta 500,— Ft. A szerződés lejártakor benyújtott írásbeli beszámoló alapján a végzett munka eredményességétől függően a Magyar Tudományos Aka­démia további, 5000,— Ft-ig terjedő összeggel jutalmaz­hatja tevékenységüket. A kutatási megbízást nyert pedagógus kutatási felada­tát az ATOMKI igazgatója határozza meg. A megbízás célja elsősorban az oktatás színvonalának emelése, a mo­dern kutatás módszereinek, szemléletének és eredményei­nek megismerése révén. Az eredményes munkához a fel­tételeket az ATOMKI laboratóriumaiban biztosítjuk. A megbízásos kutatási szerződéssel kapcsolatos rész­letkérdésekben tájékoztatást az intézet igazgatósága nyújt. Az ATOMKI igazgatójához (4001 Debrecen, pf.: 51) be­nyújtandó pályázathoz csatolni kell a munkahely veze­tőjének javaslatát, amelyben az igazgató vállalja heti egy szabadnap biztosítását is. A pályázat beadásának határideje: 1985. július 15. Megkezdődött a Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése Zalaegerszegen megkezdő­dött a Magyar Földrajzi Tár­saság háromnapos vándor- gyűlése. A 113 éves társaság a 38. összejövetelét tartja a nyugat-dunántúli városban. A rendezvényen több mint háromszáz tag, többségében földrajz szakos tanár vesz részt. Füsi Lajos főtitkár meg­nyitója után Kustos Lajos, a zalaegerszegi városi tanács elnöke tájékoztatott a felsza­baduláskori 13 ezerről 60 ezer lakosúra növekedett vá­ros életéről, gazdaságáról. Az első előadást Pécsi Márton akadémikun, -a Magyar Tu­dományos Akadémia Föld­rajztudományi Kutatóintéze­tének igazgatója tartotta a zalai völgyekről, domborza. tokról, azok gazdasági hasz­nosításáról. Ezt követően a földrajztudomány ismert mű­velői adtak áttekintést a Dél-Nyugat Dunántúl termé-, szeti erőforrásairól, a zalai szénhidrogén-bányászat múlt­járól és jelenéről. A vándorgyűlés színhelyén, a városi művelődési központ­ban oktatásmódszertani és térképészeti kiállítás nyílt. A vándorgyűlés résztvevői két tanulmányúton ismer­kednek meg Zala megye ne­vezetességeivel, a göcseji tájjal, a megye természeti szépségeivel, gazdaság-,föld­rajzi jellegzetességeivel. A gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet Mozaik szakcsoportja nemrégiben kötődét állított üzembe. Itt a Békésesabai Rutex- nek készítenek bérmunkában szabadidő ruha alapanyagot Fotó: Béla Ottó Rutinmunkák A békéscsabai Pásztor utcát egy-egy útjavítást jelző, piros csíkos léc két zsákutcává szakította. A közepesen forgalmas utcán ugyanis beszakadt egy csatornatető. Ele­inte csak a veszélyes lyukat kerítették körbe, s így az autósok eljárhattak az akadály két oldalán. Aztán négy hete az egész utat lezárták. Néhány autós (motorosok nem lehettek, azoknak megfelel a járda is) az éj leple alatt kocsinyi szélességben módosított az eltorlaszoláson, ám amit lebontottak éjjel, azt szorgos kezek visszarakták délelőtt. Ez még néhányszor megismétlődött, aztán győ­zött az akadály. Mivel a hiba kijavítása nem tűnt nagyobb munkának, mint az út eltorlaszolása, felhívtam a tanács műszaki osztályát, vajon meddig kell várnunk az új csatornatető­re? Kiderült, többről van szó. Néhány száz méternyi utat kell kijavítani, amint azt az alig három éve elkészült ut­ca feltűnő hepehupássága sugallta is. A DÉLÉP által fektetett csatorna megsüllyedt. Itt is — akárcsak a József Attila-lakótelep más részein — az altalaj folyós homok. Mivel a csatornaalapot rosszul tö­mörítették, a csövek elmozdultak, s a csőcsatlakozások­nál kiszivárgó víz mozgásba hozta a folyós homokot. A csatorna így tovább süllyedt. A javítást elvállalta a Bé­kés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Nem várhatnak a DÉLÉP-re, mert ha a helyzet tovább romlik, a csator­na működése forog már veszélyben, A garanciális mun­ka értéke egyébként 800 ezer forint lesz. Ennek a javításnak az első lépése volt az út eltorla­szolása. Csakhogy! Az első lépés nem volt túl szerencsés. Ugyanis még azt a rutinfeladatot sem sikerült teljesen megoldaniuk, hogy hová kell elhelyezniük egy „Zsák­utca” táblát. Ök 10 méterrel a torlasz elé tették. Az út­hálózat viszont mindkét oldalon jóval korábbi helyre kí­vánná. Naponta sok autós téved be a „zsákba”, s gurul szemét düllesztve (káromkodva) az utolsó méterekig. De tegyük félre előítéleteinket, s bízzunk benne, hogy a to­vábbi rutinfeladat — a csatornafektetés folyós homok altalajban — már eredményesebb lesz. U. T Hűkét a biológia oktatásáról Kétnapos ankét kezdődött tegnap az MTESZ székhazá­ban az általános és középis­kolai biológiai oktatás hely­zetéről. A Magyar Biológiai Társaság által rendezett ta­nácskozáson elsősorban a ta­nulók laboratóriumi kísérleti tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg. A résztvevők elmondták, hogy a biológiai oktatás szín­vonala az általános és kö­zépiskolai tanterv 1981-es módosítása óta. jelentősen ja­vult. Korszerűsödött a tan­anyag, új, a korábbinál át­fogóbb tankönyvek — vala­mint ezt kiegészítő kísérlet- gyűjtemények — segítik az oktatást. . Kedvező jelek ta­pasztalhatók a tanítást- tel­jessé tevő laboratóriumi munkák szervezésében is: egyre több tanár ismeri fel ;t gyakorlati oktatás jelentő­ségét, és valamelyest bővült az iskolák eszközellátottsága is. Ez utóbbiak azonban a legtöbb helyen még mindig igen szűkösen állnak csak rendelkezésre: attól a kívá­natos céltól, hogy a tananyag minél nagyobb réjzét — kéz­be adva vagy más formában — közvetlenül is megmutas­sák a diákoknak, az iskolák többsége még messze van. Különösen az általános isko­lák helyzete kedvezőtlen; az ilyen tanintézetek eszközök­ben megtestesülő „vagyona” egyébként is jóval kisebb a középiskolákénál, s így álta­lában kevesebb jut a bioló­giai segédeszközökre is. Gond az is, hogy a tanítás mostani időbeosztása mellett alig old­ható meg a tanulók iskolán kívüli oktatása, pedig a szakemberek szerint egy-egy tereptanulmányi bemutató hatásos eszköze lehet az is­meretek átadásának. A résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy az oktatás színvo­nalának további javítása a gyakorlati képzésre fogékony tanári szemlélet terjedésével és a szükséges eszközök biz­tosításával érhető csak el. A távlati lehetőségekről szólva pedig megemlítették, hogy ma már számos országban a biológia tanításához — kü­lönböző modellek bemutatá­sára — a számítógépet is igénybe veszik. Ennek lehe­tősége elméletileg már ha­zánkban is fennáll, hiszen minden iskolában van szá­mítógép, korlátot jelent vi­szont, hogy egyelőre csak ke­vés erre alkalmas számítógé­pes program van forgalom­ban. Éter világverseny 1985. július 5—6-án az MHSZ békéscsabai városi rádióklub a régi békéscsabai meteorológiai állomásra ki­települve részt vesz Venezue­la rendezésében cf rövidhul­lámú, valamint Lengyelor­szág és Csehszlovákia rende­zésében az ultrarövidhullá­mú éterversenyben. A me- U'orológiai állomás vezetőjé­nek segítségével a létesít­mény biztosításával lehető­ség nyílt a versenyekbe, való bekapcsolódásra. A követke­ző időszakban a létesítmény új gazdája a Május 1. Tsz lesz. A rádióamatőrök bíz­nak abban, hogy hasonlóan a meteorológiához, a Május 1. Tsz vezetősége is elősegíti ilyen irányú munkájukat. Totómilliomos Orosházán A sok meglepetés miatt a 23. fogadási játékhéten az országban mindössze négy szelvénnyel értek el totó te­litalálatot. Az egyik szeren­csés játékos megyénkbeli, egészen pontosan orosházi lakos, aki a helyi totózóban fizette be kollektív szelvé­nyét. S ezúttal * alaposan mellészegődött a szerencse: a telitalálaton túl még nyolc 12-es, huszonhét 11-es, és ütvén 10-es találata is volt, így a nyereményösszeg pon­tosan egymillió 113 ezer 95 forintot tesz ki. A szerencsés fiatalember­nek, aki kereskedő, a nagy- ■ isszegű nyereményt az el­múlt héten fizették ki az OTP-nél. A nyertes csak az aprót” vitte haza, az egy­millió forintot nyomban be­tétkönyvbe helyezte. Ügy tervezik, később a tartozá­saikat fizetik vissza belőle, segítenek a családtagoknak és lakáscserére is gondoltak. — Tizenkét éve totózom, hetente úgy 20—150 forintot költöttem rá, attól függően, ahogyan a zsebpénzem en­gedte — mondta a nyere­mény kifizetésekor a fiatal­ember, akit elkísért az OTP- be a felesége is —, a 23. héten többet is megenged­hettem magamnak, mert két héttel korábban volt 12-es- em, amivel összesen 22 ezer forintot nyertem, így egy há­romesélyest és hat kétesé­lyest fizettem be 480 forint­ért. Hát sikerült. A nagy nyeremény nem szédít meg, alaposan meggondoljuk, mi­re fordítjuk. Természetesen továbbra is játszunk, de csak a szokásos, szerényebb ősz- szegekkel. Alakuló tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) elnökségben helyet foglalt Csaba János, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője; Kóris György, a helyi település pártbizottságának első tit­kára; Józsa Béla, a NEB megyei elnöke és Spröber József, a megyei tanács osz­tályvezetője is. A Himnusz és a műsor el­hangzását követően Szabó Incéné, a HNF-bizottság tit­kára köszöntötte a megje­lenteket. majd az első napi­rendi pontban sor került az ügyrendi bizottság megvá­lasztására. E testület elnöke Solymosi János lett. aki — a választási elnökség beszá­molója után —- ismertette a június 8-i választások, és a június 22-i pótválasztások eredményeit. Többek között hangsúlyozta, hogy társadal­mi életünk e jelentős esemé­nye Gyomaendrődön is tör­vényes keretek között zaj­lott le. Az ülés további meneté­ben a résztvevők ismét Je­néi Bálintot választották meg a nagyközség tanácselnöké­nek. míg Gellai Imre tanács­elnök-helyettes lett. A vég­rehajtó-bizottságba a követ­kező személyek kerültek be: Babos László, Fekete End­re, dr. Galambos Imre, G_gl- lai Józsefné, Gonda Károly, Kóris György, Lizicai Sán­dor és Róza Vendel. Hunya Miklós vb-titkár hivatalból tagja a testületnek. Esküté­telüket követően Jenei Bá­lint mondott köszönetét a bizalomért, és vázlatosan is­mertette a jövőre vonatkozó településfejlesztési elkép­zeléseket. Mindenekelőtt hangsúlyozta: városi szintű ellátásra kell törekedni az elkövetkezendő időben. A tanácsülés jelölésekkel és nyílt szavazással folyta­tódott. A számvizsgáló bi­zottság elnökévé Kovács Ró­zát választották meg. A ter­melési és ellátási bizottság elnöke Békési Béla, az egész­ségügyi és szociálisé dr. Já- nosik Bertalan, a település- fejlesztési és környezetvé­delmié Katona Lajos, vala­mint a művelődési és sport- bizottságé Varjú József lett. A gyomaendrődi NEB el­nöke: Tímár Gyöngyi, tár­sadalmi elnökhelyettese Ki- szely Lajos. Ugyanakkor hét NEB-tagot és hat népi ülnö­köt is megválasztottak az ülésen. Jenei Bálint és Sza­bó Béla fogják képviselni G.yomaendrődöt a megyei tanácsban. Befejezésül Csaba János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője szólalt fel a teg­napi tanácskozáson. —y—n Mezőberény A Mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács június 24- én. tegnap délelőtt tartotta ünnepi alakuló ülését. A 45 tagú testületet, és a meghí­vott vendégeket úttörők kö­szöntötték. A napirendnek megfele­lően ezen az ülésen válasz­tották meg a kilenctagú vég­rehajtó bizottságot, s a tes­tület tisztségviselőit. A nagy­községi közös tanács elnöke ismét Szűcs Lajos, társadal­mi elnökhelyettesek pedig: a mezőberényi Németh Gyu- láné és a csárdaszállási Püski Lajos. A végrehajtó bizottság titkárává dr. Bau- kó Mártont nevezték-ki. Meg­választották továbbá Csár­daszállás társközség öttagú elöljáróságát is, elöljárónak pedig Bereczki Dénesi. Me­zőberény megyei tanácstagja Szűcs Lajos lett. A testület nyolc népi ülnököt is vá­lasztott, akik a tanácselnök, előtt letették az esküt. Visszaszámlálás Erdöss Pál új filmje Visszaszámlálás címmel új filmet készít Erdőss Pál ren­dező. A Mafilm Társulás Stúdiójában forgatott, jelen­leg az utómunkálatainál tar­tó produkcióról a rendező az MTI munkatársának elmond­ta, hogy alkotása — egy fia­tal házaspár története — bi­zonyos értelemben folytatá­sa első játékfilmjének, az Adj király katonát! című, 1982-ben készült művének. A Kardos István forgató- könyvéből filmre ‘vett pro­dukció ifjú vidéki hősei előbb a fővárosban próbál­nak szerencsét, majd amikor reményeik ott nem teljesül­nek, egy faluban telepednek le. A film a vállalkozásról szól. bemutatja, hogyan pró­bál boldogulni a fiatalember a termelőszövetkezettől bér­be vett teherautóval. A pro­dukció azt ábrázolja, hogy az emberek többsége — hoz­zá nem értés hiányában — egyszerűen fejest ugrik vala­mely vállalkozásba, s úgy bukhat meg, mint a filmbéli fiatalember. A Visszaszám­lálás című alkotás egyben az emberi kapcsolatokat, az egymás iránti tűrőképességet vizsgálja, valamint azt: ho­gyan változtatja meg a csa­tád életét egy szerencsétlen vállalkozás. XV. orosházi nyári táncverseny Az elmúlt hét végén ren­dezték meg a Petőfi Sándor Művelődési Központban a XV. orosházi nyári táncver­senyt. Két NDK-beli (Lip­cséből és Karl-Marx-Stadt- ból), egy csehszlovákiai (Ér­sekújvárból) és két orosházi csapat, a Gyopár táncklub A gg B csapata vett részt a versenyen. Az első napon „C” és „S” osztályban az egyéni ver­senyt bonyolították le. A ,,C” osztályban az Ingo Tan- nert—Karin Kiáss páros lett az első. Az „S”‘ osztályúak versenyében mind a stan­dard, mind a latin-amerikai táncokban a Mario Meissner —Sabine Weigert karl-marx- stadti páros bizonyult a leg­jobbnak. Vasárnap rendezték meg a csapatok közötti versenyt, melyet a karl-marx-stadtiak nyertek meg. Második he­lyen Lipcse, harmadik he­lyen pedig az orosházi Gyo­pár táncklub A csapata vég­zett. A vasárnapi gálaesten a magyar bajnok öze László— Pálinkó Lujza páros is tar­tott bemutatót. Mellettük a lipcsei klub két párja, s két szakvezetőből álló párosa eredeti német táncot muta­tott be, valamint az érsekúj­váriak egyik párosa rockand rollt adott elő. A gálaest az összes táncos bécsi keringő- jével ért véget. p. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom