Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-25 / 147. szám

»HU» Jellel o­m névtelenül adakozott 1985. június 25., kedd __________ M egyénk egyik nagyközsé­gében járva hallottam egy idős néniről, aki nagyon sze­rény körülmények között éli az életét, nemrégiben mégis nagy meglepetést szerzett né­hány embernek. Évtizedeken át megtakarított pénzét, s ez már jelentős összegre rúg, a vakok és gyengénlátók me­gyei szövetségének ajándé­kozta. Megkerestük öt, s ké­rését tiszteletben tartva, ne­vét fel nem fedve, bemutat­juk olvasóinknak. Nem tit­kolt szándékunk az, hogy a hasonló szándékúnkat biz­tassuk. segítsék lehetőségük szerint szeretettel és akár anyagiakkal a sors kiszámít­hatatlanságából testi fogya­tékosnak született, vagy azzá lett embereket. Töpörödött házikóban, ap­rócska néni ténykedik a tűz­hely körül. Tarka macska fi­gyeli lépteit, élelmet les, nyávog, a maga módján be­szélget a nénivel. :— Mióta elment az em­ber, senkim sincs — meséli az öregasszony. — Nagy be­teg volt. meghalt. Tönkre­mentek az idegeim, de amíg bírom, magam körül meg­csinálom a rendet. Mit gon­dol. hány éves vagyok? — Hatvannyolc—hetven? — Ó, régen volt az, már nyolcvan is elmúltam. Ro­konom sincs, csak nagyon távoli, nem ismerem őket. Egy szomszéd család segít: naponta átnéznek hozzám, mire1 van szükségem, feléb­redtem egyáltalán? Harsány jó napottal állít oe a postás, hozza u nyüg- dí.iat. Az asztalra számolja a 2 ezer 100 forihtot, hozzá­pengeti még a l!l-at is. — Fogja ki belőle a Sza­bad Föld árát. előfizetjük, mióta megjelenik. Hozom a látókát, mindjárt aláírom a cédulát. — Hogyan él meg ennyi pénz- bőr.’ — Kijövök, nagyon igény­telen vagyok. Ruha már nemigen kell. Napokig elég“ fél kiló hús. Négy esztende­ig csak az én nyugdijamból éltünk a párommal. Fiatal korában hol itt, hol ott dol­gozott, nem tudták, joem akarták igazolni a munka­idejét. Úgyhogy nyugdíjat nem kapott. Csak később, már a tanácstól, rendszeres szociális segélyt. — Mint telnek a napok így egyedül? , — Nagy a kert, ott dolgo­zom. és a házban is. Néha- néha bekapcsolom a rádiót. Televízióm nincs, úgyse néz­ném. Amikor beül a tyúk a — házába, lefekszem én is. Kavarja a borsót, oda ne kapjon az alja a tűznél. Percre sem ül le, jön. megy. s korát meghazudtolón friss az észjárása is. — Régen gondoltam már arra, hogy ami pénzem van. a vak embereknek adom. Megéltünk a kicsi nyugdíj­ból, a keltből eladogattuk a termést. Nem köllött autó, ruha; ez se, az se, nem köl­töttük magunkra a kerese­tet. A pénz meg gyűlt. Van annak elég baja,- aki nem látja a világot, legalább egy kicsit segítsünk rajtuk, ha tudunk. Nem ismerem én az életüket, odaadtam a pénzt a szövetségnek. Ők tudják, mire kell a legjobban. Tán jobb lett volna, hogy valaki idegen egy befőttes üvegben bukkanjon rá, ha meghalok? Ugye igazam' van? Most meg már nincs spórolt pénzem, élek abból, amit havonta hoz a postás. A téli tüzelőről' gondosko­dott a szomszéd család, meg­rendelték, behordták a szín­be, A tanácsiak fát hoznak majd. A magányos néni a jövőről nemigen töpreng: j— ha ■ már nem tudom ellátni magam, remélem csak segí­tenek rajtam. Bemegyek va­lahová, más öregek közé ... * * * A Vakok és (Syengénlátók Országos Szövetségének fő­titkára dr. Bódi István és vezető munkatársa, Kovács- né Tóth Júlia is örömmel hallott a 1*19 ezer. forintos adományról. — Nemrégiben jártam Bé­késcsabán — mondta a fő­titkár —, s a megyei titkár­ral egyeztettük az összeg fel- használásának lehetőségeit. Több éven keresztül gondos körültekintéssel beosztva for­dítják majd a rászorulók se­gélyezésére. s az énekkar tá­mogatására. — Vannak emberek, akik a fehér bottal járók megse­gítésére szánják a pénzüket — tájékoztat Kovácsné. — Az a jellemzőbb, hogy az országos központ gazdálko­dik ezekkel a pénzekkel. így sikerült a szövetség boglár- lellei üdülőjét is felújítani, berendezni. Egy adakozó 4(10 ezer forintot szánt erre a célra. A megyei szervezetek­nél is sok jótékony helye van az adományoknak, akár a vakok és. csökkentlátók se­gélyezésére. akár például ki­rándulására fordítják. Bede Zsóka Több bálakötöző zsineg Háromszáz tonnával töb­bet’ készít az aratásnál nél­külözhetetlen bálakötöző zsi­negből a Szegedi Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalat. A kapacitásbővítésre azért volt szükség. mert az utóbbi években már gyakran im­portálnunk kellett a bálakö­tözőt. A szegedi üzem más vonatkozásban is alkalmaz­kodott a változó igényekhez. A hajdan mindössze 25 ki­lós szalmabálák helyett ma már 300—400 kilósakat pré­selnek a korszerű óriás kom­bájnok. s a zsinegnek a ra­kodáskor is el kell bírnia ezt a súlyt. A termelés növelé­sét nagyban elősegítette, hogy a gyár Kendergép nevű le­ányvállalata házilagos terve­zésben. illetve kivitelezésben 14, úgynevezett keresztorsózó gépet készített, s csak ezek használatával jelentősen nö­velhető a bálazsineg-terme- lés. Föszezoni autóbusz-menetrend a Balatonnál Hétfőn életbe lépett a fö­szezoni autóbusz-menetrend a Balaton déli partján. A Kaposvári 13. Számú Volán Vállalat augusztus 24-ig fél­óránként közlekedtet autó­buszt Siófok és Fonyód kö­zött. A forgalomszámlálási tapasztalatok szerint ez a valamennyi üdülőhelyi meg­állót érintő járat képes lesz zavartalanul lebonyolítani 'a forgalmat. A járatpárok kö­zül kettő Keszthelyig közle­kedik. Emellett óránként indulnak a siófok—kőröshe­gyi ingajárat járművei is. Siófok helyi közlekedésé­ben új a 2 A jelzésű járat, amely a 2-es sóstói vonalán közlekedik az aranyparti kempingig, így ezen a sza­kaszon a korábbi harminc­ról tizenöt percre csökken a járatsűrűség. A siófoki helyi járatok egyébként az idén a szállodasoron közlekednek. Ipari textilművészeti biennálé Június 28-án nyílik meg a hazai textilművészet egyik legrangosabb szemléje, a sorrendben immár VII. szombathelyi ipari tex- tilműyészeti biennálé. A Savaria Múzeumban ren­dezendő bemutatón 18 vál­lalat, szövetkezet. továb­bá a Magyar Divatinté­zet tervezőinek, gyártmány- fejlesztőinek alkotásait lát­hatják az érdeklődők. Az előző ipari textilművészeli biennálé díjnyerteseinek ka­marakiállítása ebben az esz­tendőben is a kőszegi öreg­toronyban kap helyet. Ezen a június 29-én megnyíló tárla­ton Ardai Ildikó gyapjúsző­nyegeit, valamint Erdei Irma és Molnár Mária nyomott- unyag-terveit és tapétáit lát­hatják az érdeklődők. Bódi Irénnek, a- Rózsa Anna-díj . tavalyi nyertesének kiállítá­sát ogyancsak Kőszegen, a Tábornokházban láthatják az érdeklődők. A biennálénak. mint a rendezők elmondták, válto­zatlan a célja: új alkotások­ra akarja serkenteni a ter­vezőket, s ugya»akkor bi­zonyságot szolgáltatni arra. hogy a korszerű nagyipar is tud valóban igényes termé­keket gyártani. A gyárt­mányfejlesztés, a választék- bővítés szolgálata mellett a biennálé legfontosabb céljai közé tartozik a közízlés for­málása. Az idei bemutatóra mintegy 700 termék érkezett, s ezekből a zsűri háromszáz- nyolcvannyolcat talált alkal­masnak arra, hogy közönség elé kerüljön. A KIOSZ békéscsabai alapszervezete és a Fodrász-Kozme­tikus Fórum a közelmúltban megyei szakmai napot rendezett a KlOSZ-székház nagytermében. A legújabb frizura- és sminkdivatot a fórum tagjai és az Aphrodité szalon fodrá­szai, kozmetikusai mutatták be. Képünkön Szeverényi Mi­hály mesterfodrász dolgozik Fotó: Opauszkl Tamás Még többel a gyermekekért Egy mondat a határozatból Magyarországon napjaink­ban a munkavállalási kor­ban tevő nőknek több mint a nyolcvan százaléka tény­legesen kenyérljereső. Ez az egyetlen adat természetesen nemcsak a foglalkoztatási helyzetre jellemző, de hatá­sait fellelhetjük olyan, tá­volinak látszó területen is. mint a gyermekvállalás, a gyermeknevelés. Amire to­vábbi példa: naponta 21-22 ezer szülő veszi igénybe a gyermekápolási táppénzt. Szemléleti akadályok Mindaz, amit a gyermeket, gyermekeket nevelő család kap segítségként, nem aján­dék. a társadalom termeli meg rá a fedezetet. Utat ne tévesszünk! Kizárólag pénz­zel nem lehet, minden gon­dot enyhíteni. Ide tartozik ugyanis ■— a segítség köré­be — a szolgáltatások fej­lesztése, a rugalmas munka­idő rendszerének elterjeszté­se, a részmunkaidős, az ott­hon is ellátható foglalkozta­tási formák kialakítása, al­kalmazása. A nemzeti jövedelem 2,4 százalékát — ez forintban 19,4 milliárd — fizették ki 1984-ben családi pótlékként, A pótlék teljes összege 1980 és 1984 között több mint hat- miMiárd förinttal nőtt, egy­részt a jogosultak körének változása, másrészt ezen ál­lami segítség összegének emelkedése következtében, így azután 2 310 000 gyermek után járt ez a pénz 1984- ben, táboruk 215 ezer fővel népesebb, mint 1980-ban volt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni: romló, a szá­mítottnál is keservesebb gaz­dasági körülméríyek közepet­te hajtották végre az ilyen és hasonló intézkedéseket ezen a szociálpolitikai terü­leten, azaz a társadalom — nemes önérdekétől vezettet­ve — igazolta szavak és tet­tek egységét, jogos elsőbbsé­get adva a gyermeknevelés­sel összefüggő támogatások­nak. jelenleg a családnak a gyermekneveléssel kapcsola­tos összes kiadásait — az élelmezést és a ruházkodást értve ez alatt —. egyharmad részben az állam viseli. Ne mondjuk azt. hogy kicsiny e szép teher súlya a közös­ség' vállán! S mégis, indo­koltan. a közvéleménnyel ta­lálkozva áll a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozatá­ban: „A gyermeknevelés költségeihez való állami hoz­zájárulás arányát fokozato­san növelni kell." Fedezetet teremtve Egv óvodás gyermekre — 1983-ban — kereken tízezer forint költségvetési kiadás jutott. Az általános iskolá­soknál -— nem érdektelenek ezek a számok! — 10 536. a szakközépiskolásoknál 22 515. a felsőfokú oktatás egy-egy hallgatójánál 66 741 forint volt ez az összeg . ..! És mégis, milyen sok, milyen sűrűn ismétlődő a panasz, „mibe kerül" a gyerek tanít­tatása. Gyakori eset azon­ban, hogy nem elkerülhetet­len költekezésről, hanem az iskola — és bizony némely­kor a gyerekek! — irreális kívánságairól van szó, ez rejlik az igény képében megjelenő, a „kell'’ megfo­galmazást kapó óhaj, kita­lálás mögött. Utalhatunk itt különböző felszerelési tár­gyakra, egyenruhákra, tanul­mányi kirándulások prog­ramjára, külföldi utakra, ballagási öltözékre, érettségi bankettre, diplomaosztás utáni összejövetelekre, amik­nek valójában sokszor sem­mi köze sincsen az oktatás tényleges költségeihez,- csak éppen valaki, valakik kita­lálták, így legyen. A gyermekgondozási se­gélyt az arra jogosult nők 80-t— 83 százaléka veszi igény­be. Száz óvodás korú gyer­mek közül tavaly 89 járha­tott ebbe á fontos intézmény­be, száz általános iskolásból ötvennégy veszi — veheti — igénybe a diákétkeztetés va­lamilyen formáját. Az álta­lános iskolát tavaly végzet­tek 96 százaléka tanult to­vább, döntő részük szakirá­nyú, képzést vagy azt is adó intézményben. Csupán azt kívántuk az. említett adatok, arányok leírásával érzékel­tetni, hogy a további hala­dáshoz meglehetősen magas ellátottsági színvonalról kell feljebb jutni. Erre figyel­meztetnek bizonyos mozgá­si irányok is, mint például az, hogy a családi pótlék reálértéke szerény mérték­ben meghaladta 1984-ben az 1980. évit, a gyermekgondo­zási segélyé viszont alatta maradt. A korrekció szándé­kát tükrözi az idén beveze­tésre került gyermekgondo­zási 'díj, amelynek fokozatos kiterjesztése a mai tervek szerint állampolgári jogon igénybe vehető támogatási forma lesz belőle. Oz önérdek kifejezése Az előbbi korántsem az egyetlen a lehetséges példák közül. Hiszen említhetjük a napjainkban aktuális té­nyek, teendők sorából a gyermekápolási táppénz idő­határának kiterjesztését, az ún. egyszeri anyasági segély összegének felemelését, az állami támogatás növelését és a hitelfeltételek még ked­vezőbbé tételét a három- és többgyermekes családok la­kásépítésénél és -vásárlásá­nál. mint önmagukban eset­leg apró súlyú, de összessé­gükben már nagy nyomaté­ivá igazolóit a társadalom becsületes törekvéseinek. Vé­gül is a társadalom mindig a maga holnapját formálja, építi, amikor a gyermek felé fordul. Mészáros Ottó Vásárváros az iskolanegyedben Vásárvárossá alakul át tíz napra Pécs belvárosának is­kolanegyede. A július ötödi­kén tizedik alkalommal meg­nyíló jubileumi pécsi ipari vásár hatezer négyzetméter­nyi fedett kiállítóterét ugyan­is a Köztársaság téri, illetve Jókai utcai iskolák épületei­ben alakítják ki. Alig ül el a gyermekzsivaj a tanter­mekben, máris megkezdte a munkát a_vásárt felépítő ti­zenöt kivitelező vállalat. A fogyasztási és beruházá­si javak legrangosabb du­nántúli seregszemléjén száz­hatvan hazai és nyolcvannál több külföldi — jugoszláv, NSZK-beli, osztrák és szov­jet — kiállító mutatja be legújabb termékeit, illetve szolgáltatásait. A magyar— jugoszláv határmenti keres­kedelem egyik legfontosabb fórumának számító pécsi vásáron az idén sok új lak- berendezési cikket, mezőgaz­dasági kisgépet vonultatnak fel déli szomszédaink. Pécs szovjet testvérvárosából, Lvovból tíz vállalat hozza el termékeit. A hazai bőr- és bőrfeldolgozó ipái- ebben az évben közös kiállító- helyen mutatkozik be, s a je­lentkezett félszáz kisiparos, kézműves és kiskereskedő pavilonsora valóságos kis utcát alkot majd. H garázda (Az eset Fantazmagóriában történt.) Alsónéhai Bunkó Balázst annyira szí­ven ütötte a só árának felfejlesztése a háború előtti színvonalra, hogy egyből pá­nikba esett, amitől menet közben kiha­gyott lépéseket, aztán meg hiába igyeke­zett, nem tudta utolérni magát. Hogy ide­gességét elterelje, úgy tett, mintha láza­sabban dolgozna korábbinál, mert állan­dóan azt hangoztatták, hogy az Ár ellen úszni csak jobb és gyorsabb karesapások- kal lehet, de ezt az igyekezetét semmitte­véssel próbálta álcázni. Aztán, mikor en­nek ellenére a paprika árát is felfejlesz­tették világpiaci színvonalra, egy pillanat­ra még felrémlett előtte, hogy az nagyon erős, majd ugyanezzel a pillanatnyi fel­háborodással fogott egy bunkót és hogy letörje az árakat, merő garázdaságból agyonütötte a boltost. De ekkor már ki­lógtak a zsigerei. Közvetlenül a kábel- összeroppanása előtt tartóztatták le sza­bálytalan árcsökkentés miatt. A bíróságon az ügyész az igazság helyett a vádat képviselte és Alsónéhait nem fe­lülvizsgálatra küldte az idegosztályra, no­ha megállapította, hogy nem csak a vád­lott, hanem a viszonyok is kezelésre szo­rulnak, de a paprika, só — szó, ami szó — nem tehet ezekről. Miként a bol­tos sem. Ezzel szemben kimondotta, hogy aki üt, az viselje is az ütés nyomát, hogy többé ne merészeljen garázdálkodni. Ezért Alsónéhai Bunkót leváltották jól megérdemelt tisztségéből (hőedző volt a Napolaj gyárban) alulra helyezték és mel­lékbüntetésként kilátásba helyezték neki, hogy ha még egyszer a boltoshoz nyúl, felemelik a bors árát is. Véletlenül úgy adódott, hogy azon a héten két egymást követő napra esett a kedd és a szerda. Ezt még valahogyan elviselte volna Alsónéhai Bunkó, de a büntetést súlyosnak találta. Ezért előre megfontolt szándékkal elhatározta, hogy kegyelmi kérvényt ír a Fantazmagória nemrég megválasztott Főigazságtevőjének, amelyben elhatárolja magát az aluljárók rongálóitól, akik nálánál sokkal kisebb büntetést kaptak, és megígéri, hogy ha csökkentik a terheit, szeretni fogja a bol­tosokat, akik mindig új cédulát ragasz­tanak az árukra. A Főigazságtevő Hivatal átlátszó fon­dorlatnak vélte Bunkó állításait és eluta­sította kérvényét. Sőt. Hogy az ilyen bun­kók a jövőben jobban elrettenjenek ga­rázda cselekedeteiktől, megszigorították a helyzetét, életbe léptették mellékbünteté­sét. Felemelték a bors árát is. A legenda szerint ekkor keletkezett Fan­tazmagóriában a szólásmondás: kicsi a bors, de borsós az ára .., Varga Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom