Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-25 / 147. szám
NÉPÚJSÁG 1985. június 25., kedd Szebbnél szebb faragott hordókat készít Kalla Miklós, a Szolnok megyében élő kádárdinasztia utolsó tagja. Munkái külföldre is eljutnak. Egyik kollekcióját például a francia- országi Toulousban mutatták* be (MTI Fotó: Csikós Ferenc KS) Megújulásra var.. Határ menti árucsere Munkavédelmi ellenőrzés Gépkocsik indulás előtt I assan húsz esztendeje. 1967 óta deklarált a (határ menti árucsere Jugoszlávia és Magyarország között. A forgalom ez idő alatt fokozatosan felfutott, az elmúlt évekre , elérte a százmillió dollárt. A határ menti árucsere célja, hogy a két ország külkereskedelmi forgalmán belül, a határ, menti területek között intenzívebb gazdasági kapcsolat alakuljon ki. E kereskedelmi ügyletek- létrehozását megkönnyíti, hogy szabad devizát kímélő módszerrel bonyolítják le a forgalmat, a vásárolt és eladott áruk azonos értéke alapján. így a határ menti árucsere főként a belkereskedelem számára fontos a választék színesítése végett. A kapcsolat természetesen csupán mindkét fél érdekeinek szem előtt tartásával fejleszthető. Lényeges, hogy azonos „súlycsoportba" tartozó termékek cseréljenek gazdát, és a reális világpiaci áron köttessék az üzlet, ami egyelőre nem mindig mondható el. A határ menti árucserében, egymás kínálatának megismerésében kiemelkedő jelentőségű a két testvérvárosban. Szegeden és Szabadkán évről évre felváltva megrendezésre kerülő vásár. Az idei szabadkai Pannónia vásárnak — mely napjainkban Zárja kapuit — különös jelentőséget ad, hogy az elmúlt esztendőben, sőt már azt megelőzően a hagyományos termékek, például a sertésfej forgalma visszaesett, ezért szükségessé vált az áruszerkezet felújítása. Ehhez kínálhatott lehetőséget a XII. Pannónia Vásár, felvonultatva mindkét félnek a legújabb technikái és technológiai eredményeket mutató termékeit. Arról, hogy mennyire sikerül a most látható termékekkel felfrissíteni az árucsere-szerkezetet, még korai lenne véleményt mondani. Az évek óta kiállítók véleménye többnyire az volt, hogy az érdeklődés kissé alábbhagyott. A négy megyei kiállító közül azonban kettő, az Orosházi Üveggyár és a Mezőberényi Vas-, Műszaki Ipari Szövetkezet sikeresnek könyvelheti el a szabadkai kiállítást. Az általuk gyártott építészeti üvegek és litografált fémtálcák nem ismeretlenek már a jugoszláv piacon, viszont most új partnerek belépésével is bővíthetik a forgalmat. Az elöregedett árulista megfiatalításához magyar részről 79 cég küldte el termékeit. A leglátványosabb azt hiszem ez alkalommal is a Szentesi Vetőmagkutató Vállalat standja volt primőr áruival, mintegy húsz fajta külöríböző formájú és színű, kifogástalan küllemű paprikájával, az ízlésesen elrendezett karalábé- és káposztafejekkel. Szép volt a Tisza Bútorgyár konyhagarnitúrája is, mégsem valószínű, hogy a fejlett könnyűiparú Jugoszlávia ezt keresné. Annál is inkább, mivel ők is sok konyhai garnitúrát állítottak ki, igen mutatós, színvonalas kivitelben. Itt két apróság ragadott meg, az egyik, hogy jószerint csak kombinált — fele gáz, fele villany — tűzhelyeket lehetett látni. A másik, hogy a szemetes veder a konyhai szekrénysor mosogató alatti részébe úgy volt beszerelve, hogy az ajtó nyitásával egy időben fedele is automatikusan felemelkedett. A kiállítók többsége eladni jött a vásárba. Harminc- nyolc magyar kereskedelmi vállalat nevében viszont, az idén először, a Délröviköt. a Centriköt és a Ravill „Vevők vagyunk" címmel állította ki pavilonjában azokat a termékeket — élelmiszer kivételével szinte minden árucsoportban — - melyeket szívesen megvásárolna a jugoszláv termelőktől. így például cipőket, lakástextíliákat, konfekció és kötött árut, háztartási cikkeket, vásárukat, műszaki cikkeket. A cél ezzel is a magyar kínálat színesítése. A két vásárrendező, Szeged és Szabadka testvérváros, kapcsolataik régi keletűek, hagyományosak. A részvétel egymás kiállításain ennél szélesebb körű, mindkét ország csaknem teljes területét reprezentáló. A kölcsönös jelenlét nem csupán tisztelgés, hanem gyümölcsöző üzleteket érlelő esemény. Épp ezért szólni kell egy, a magyar kiállítók kedvét szegő tényről, mégpedig a szállásokról, illetve ezeknek á vásár idejére magasba szökő árairól. Egy szállodai szoba egy éjszakára 32 dollárba (a dinár gyakori változása miatt dollárban határozzák meg az árakat, amit a mindenkori árfolyam szerint visszaszámolnak dinárra fizetéskor) került; akinek „csak” apartman jutott, az 50 dollárt fizethetett érte. Forintra átszámolva ez 1600—2500 forint éjszakánként, kb. duplája annak, amit a szállás színvonala indokol, és ami egyébként az ár. Bosszantó, de igaz: a magyarok elszállásolását szervező magyar idegenforgalmi szerv abban volt érdekelt, hogy minél magasabb legyen az ár. Jó lenne, ha a jövőben a magyar kiállítókat szervező, koordináló Szegedi Ipari Vásár Igazgatóságának figyelme az előkészítő munka során az ilyen és hasonló — a kiállítás hangulatát mindenképpen negatívan befolyásoló — apróságokra is kiterjedne. Szatmári Ilona A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat portáján az induló és a beérkező tehergépkocsikat Gudovics József ellenőrzi., A gépjárművek műszaki állapotát, és azt is. hogy egészségileg alkalmasak-e a vezetők arra, hogy a volán mögé üljenek. A szondázás mindenkire nézve kötelező. — Akadt olyan gépkocsi- vezető az utóbbi időben, aki ittasan akart elindulni? — érdeklődöm. — Igen. Vissza is tartottuk. A vállalat azonnal felmondott neki. Egv másik esetben —- mivel enyhébb volt az alkoholos állapot — a vezetőt három hónapra kocsimosónak osztották be. Reggel 7 óra az idő. Most azonban az FZ 65—40 forgalmi rendszámú IFA V 50 L jelzésű tehergépkocsit a szokástól eltérően a Békés Megyei Munkavédelem Felügyelőség két munkatársa. J uhászné Nagy Mária és Kovács Pál munkavédelmi felügyelő ellenőrzi. Csak egyetlen komolyabb hibát ialálnak: a gumiabroncs kopott. cserére szorul. A gépkocsi vezetője Nagy Sándor, aki 1970 óta dolgoA mezőgazdaság sok tekintetben sajátos helyzetben van a népgazdasági ágazatok között, s ez tükröződik a köz- gazdasági szabályozásban is. Érthetőek a különbségek, hiszen például a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb termelőeszköz a föld; a termelőeszközök többsége szövetkezeti tulajdonban van: és még lehetne sorolni az eltéréseket. A sajátosságokra mindig figyelemmel voltak a jogalkotók és közgazdászok, s belőlük kiindulva igyekeztek szabályokat alkotni. ILYEN SZABÁLYOZÁSBELI sajátosság a földadó amely a föld minősége szerint különbözteti meg a gazdaságokat. Az eltérés oka. hogy a termelői árak az átlagos ráfordításokat veszik figyelembe, amelyek természetesen csak átlagos adottságok mellett tarthatók. így azok a gazdaságok, amelyek az átlagosnál jobb minőségű földekkel bírnak, többletjövedelmet érnek el, hiszen náluk — éppen a föld jobb minősége miatt — kevesebb ráfordítással is magasabbak a termésátlagok. Ez természetesen igazságtalan volna a kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó gazdaságokkal szemben, ezért az állam a járadékjellegű jövedelmek egy részét földadó formájában elvonja. Természetesen csak egy részét, mert az is állami érdek, hogy a jobb földeken gazdálkodók az átlagosnál gyorsabban fejlesszék gazdaságukat. S ha a megkülönböztetett helyzetből adódó jövedelmeket maradéktalanul elvonnák, a gyorsabb fejlődés lehetőségétől is megfosztanák a jó gazdaságokat. A földadónak ma még az egyébként elavult aranykorona-értékben számított kataszteri tiszta jövedelem az alapja. Az adó művelési áganként változik, s az aranykorona-értéktől függően progresszíven növekszik. Indokolt esetben — például elemi csapás — az adóhatóság elengedheti vagy mérsékelheti a földadót. zik ebben a munkakörben. Élő baromfit szállít a termelőktől feldolgozásra a gyárba. Havonta átlag 3000—3500 kilométer utat tesz meg. _— Nem volt még balesete? — kérdezem. — Egyszer. 1962-ben műszaki hiba miatt felborult a gépkocsim. Szerencsére senki sem sérült meg. Az FZ 64—43 forgalmi rendszámú IFA hűtős gép- .kocsi vezetője Lukács András. A megye boltjaiba szállítja a feldolgozott árut. Ma Lökösháza és Elek az útvonala. Az ő gépkocsiját Vág- réti László és Mérai István munkavédelmi felügyelő, valamint a közlekedésrendészettől Gurcsó Gábor r. őrmester ellenőrzi. , ■-*- Meglepődött? — érdeklődöm. — Hát, olyan meg nem volt. hogy egyszerre többen, és minden részletre kiterjedően ellenőrizték volna. — Nem fél. hogy baj lesz? — Nem mert indulás előtt — mint mindig — magam is ellenőriztem a gépkocsi üzemképességét. Gurcsó Gábor r. őrmester hamarosan megállapítja: — A kormány, a villamos- sági és a jelzőberendezés, a fék. a gumiabroncsok állaELTÉR AZ IPARI VÁLLALATOK GYAKORLATÁTÓL A JÜVEDELEM- ÉRDEKELTSEG is a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek az úgynevezett bruttó jövedelem növelésében érdekeltek, amely a nyereségen kívül magába foglalja a tagság munkabérét és kiegészítő részesedését is. A szövetkezeti bruttó jövedelemtől függ tehát a dolgozó személyi jövedelme és a felhalmozásra fordítható összeg is. Az elv gyakorlati alkalmazását azonban nehezíti, hogy a termelőszövetkezetekben foglalkoztatási kényszer van. A tagok, mint tulajdonosok, joggal elvárják, hogy számukra munkát adjon a szövetkezet, és tisztességes megélhetésüket is garantálja. Ugyancsak nehezíti a jövedelemérdekeltség érvényesülését a művelhető területek termelésben tartásának kényszere. A mi viszonyaink között nem engedhető meg ugyanis, hogy az átlagosnál rosszabb adottságú területeken ne termeljenek. A felmérések szerint a területeknek több mint egyharmada kedvezőtlen adottságú, s a mezőgazdasági termékeknek ugyancsak harmadát exportáljuk. A külpiaci értékesítésről kellene tehát lemondani, ha a gyengébb adottságú területeken nem termelnének a gazdaságok. E térségekben viszont kisebb a területegységre jutó bruttó jövedelem, ezért indokolt A KEDVEZŐTLEN adottságú gazdasagok TAMOGATASA A mezőgazdasági termelői áraknál drágábban, nagyobb ráfordítással termelő, kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó üzemék jelentős része az átlagosnál lényegesen alacsonyabb nyereséget ér el, szélsőséges esetben bevételeik nem térítik meg a ráfordításaikat. E pénzügyi problémák enyhítését szolpota jó. A gépkocsivezető törődik a rábízott járművel. — Az is igaz — folytatja Mérai István —, az ellenőrzést előre bejelentettük. .Volt idő felkészülni rá. Marhás Sándor, az FZ 64—45 forgalmi rendszámú IFA hűtős gépkocsi vezetője. Mielőtt a kapuhoz ér. Kiss Imre, a vállalat szállítási csoportjának vezetője felhívja a figyelmem arra, hogy ő, Marhás Imrével (a testvérével), valamint Csótya Mihállyal és (a testvérével) Csótya Györggyel együtt a leggondosabb gépkocsivezető. Bemutatkozás után először is gratulálok Marhás Sándornak. aki — mint megtudom tőle — az általános iskola befejezése után került a vállalathoz, s azóta itt dolgozik. Mint gépkocsivezető. nagyon jól tudja, hogy milyen nagy érték van a gondjaira bízva. — Ma .24 boltba szállítok készárut. Előhűtöttet és fagyasztottat. Vezetek és rakodok is — mondja. — — Tehát nincs kísérő? — Nincs. Így többet dől* gozom, de többet is keresek. gálja a kedvezőtlen adottságú üzemek úgynevezett külön támogatása. így az árkiegészítések, a fejlesztési támogatások. a szakemberképzés és -ellátás, valamint a szakemberek jövedelmét kiegészítő támogatások. Szükséges hangsúlyozni, hogy mindezek külön támogatást jelentenek, mert a kedvezőtlen adottságú gazdaságok is megkapják azokat a támogatásokat, amelyek a mező- gazdasági termelőket általánosságban megilletik. Januártól a 19 aranykoronánál kisebb értékű földeken gazdálkodókat a kedvezőtlen adottságúakhoz sorolták, így bővült a támogatott gazdaságok köre, de a támogatás összege nem növekedett. Érthetően, egy-egy gazdaságra kevesebb pénz jut. ami a nehéz helyzetben levőket tovább sújtja. Sajátos a mezőgazdasági termelés abban is. hogy termékeinek több mint harmadát A HÁZTÁJI és kisegítő gazdasagok állítják elő. Egyes ágazatokban meghatározó a jelentőségük. például a sertések felét hizlalják, a zöldségféléknek. gyümölcsöknek 60 százalékát- termelik, a méznek pedig 100 százalékát ők pörgetik ki a kaptárakból. Mindezek indokolták a kistermelés támogatását, amely elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek feladata. De segíti őket az állam is, egyebek között a felvásárlási árak karbantartásával, az értékesítési biztonság megteremtésével. Támogatást nyújt az eszközök vásárlásakor, például a gépekhez mintegy 10 százalékos, a fólia és az előre gyártott váz- szerkezet beszerzéséhez 40 százalékos a támogatás. Az OTP, illetve a takarékszövetkezetek hitelt adnak a termelés fejlesztéséhez. A kistermelők azonban adót is fizetnek földjük, lovaik, gépeik után, ezenkívül a 150 ezer for-intot meghaladó évi jövedelmük után. V. Farkas József Az AI 17—06 forgalmi rendszámú személygépkocsi is „hurokra” kerül. Vezetője Lipták Mihály, aki megszerezte az 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért járó jelvényt, és most már közelíti a 750 ezer kilométert. Bosszankodik: — Ki kellett volna cserélnem a gumit : .. Most ez lesz a hiba. — Valóban, az ellenőrök fel is jegyzik ezt. Gurcsó Gábor r. őrmester a menetlevelet ellenőrzi. Rendben találja. Lipták Mihály 1969 óta dolgozik a vállalatnál. Mindig tiszta lappal. A munkavédelmi felügyelőség megállapítása: Kisebb hiányosságok miatt — kopott gumiabroncs, rossz tűzoltókészülék, elhanyagolt akkumulátor — három gépkocsit kellett visszaküldeni. Két gépkocsinál a visszapillantó tükör és a szélvédő üveg repedt volt. Egv gépkocsi ablakmosója nem működött. Tudvalevő, hogy a baromfifeldolgozó vállalatnál a szállító gépjárműveknek a termelési folyamatban, és a lakosság ellátásában egyaránt jelentős szerepük van. Végeredményben az ellenőrzött gépkocsik műszaki állapota jó, a vállalat szállítócsoportjának és a javítóműhelynek a dolgozóit elismerés illeti. Pásztor Béla Korszerű széntüzelési technológiák Korszerű széntüzelési technológiákról kezdődött négynapos nemzetközi tanácskozás tegnap a budapesti Műszaki Egyetemen. A Műegyetemen, az Állami Energetikai és Energia-biztopságtech- nikai Felügyelet, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állal rendezett konferencián a Massachusetts-; Műszaki Egyetem neves, tüzeléstechnikával foglalkozó professzorai ismertetik a legkorszerűbb széntüzelési eljárásokat. A tanácskozás megnyitásakor a magyar szakemberek hangsúlyozták. hogy napjainkban — amikor világszerte az országok többsége igyekszik enyhíteni a szénhidrogénektől való túlzott függőségén, ugyanakkor a nukleáris energia nem kellően elterjedt még — érezhetően ismét előtérbe kerüli a leghagyományosabb energiahordozó, a szén. A mai ipari technológiák mellett azonban a szén alkalmazása csak akkor lehet gazdaságos, ha új, korszerű eljárásokkal sikerül jelentősen javítani- hasznosításának a hatásfokát. A massachusetts-i egyetemen — amely az Egyesült Államokban a legnevesebb műszaki egyetemnek számít — többek között ilyen technológiák kifejlesztésén dolgoznak. Az előadók által ismertetett tüzelési eljárások jelentős része Magyarországon is könnyen megvalósítható, némelyik hazai alkalmazására már vannak is próbálkózá- sok. Magyarországon e kérdés különösen aktuális, hiszen az ország területén csak viszonylag rosszul hasznosítható szénkészletek vannak, s ezért a magyar szakemberek már évek óta keresik azokat a műszaki megoldásokat, amelyek egyszerre segítik elő a tökéletes égést, és a környezetszennyezés csökkentését. A négy nap során elhangzó tíz előadás — amelyeket minden esetben vita követ — a technológiák minél tökéletesebb megismeréséhez, azok megfelelő alkalmazásához kíván hozzájárulni. Közgazdasági kislexikon Mezőgazdasági termelés
