Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-25 / 147. szám
1985, június 25., hedd Intermezzo Nem tudom a nevet. Félek végissilabizálni a többi ötvenkilenc levelesládát. Félek, mert tudom, nincs olyan támpontom, hogy éppen ez( az areot, ezt az EMBERT azonosítani tudjam. Ha a többieket, a naponta kötszer-többszőr látottakat sem tudom. Ahogyan ők sem engem. Mert ritka az a pillanat, amikor a tíz emeletnyi idegenseg nem szétválaszt, hanem összefog. Mindennap először reggel nyolc és kilenc között hívja a liftet, beszáll és a maga ritmusában kijön a lépcsőház előtti padra. A sárgára mázolt vasvázas ülőalkalmatosság egy benyílóban áll; a szögletbe húzódót széltől, csacskán bámész tekintettől óvja.. S őt óvja. Sok éve már. Egy pillanat lehetett valamikor. hogy megpattant az az ér. Az élet itaja, a mindig izzón vörös folyékony szövet most rombolni volt kénytelen. I)e oda suhant a szerencse; kezével megragadta a pusztítást. A rombolás nem élhette ki magát. Ha lassan és szenvedve is, de működik a láb, bár bottal segíteni kell. Ha lassan is, de szót formál a száj. Ha lassan is. nyúl és segít a kéz. Ha lassan is. de az akaratot teljesíti a test; izmok. inak. idegek: sérülten, mégis egyet szolgálva. Segíteni így, hatvanon túl. Két éve ismerjük egymást. Sem ő az enyémet, sem én az övét nem ismerem. Mármint a megkülönböztető jelet, azaz a NEr VET. A családit sem, az utó( sem. Reggelente és aztán délután köszöntjük egymást. Ennyi a barátságunk. Mert ez a nexus, ez a kapcsolat már BARÁTSÁG. Az, hiszen önzetlen, semmilyen érdek nem motiválja. Illetve nagyon is sok. A minden. Egymás tisztelete. Figyelem, amely csendes, már-már jelzések nélküli. Boldogságos és talán ettől megfoghatatlanul légies. Ha jó kedve van — mert éppen aznap hozta a postás a nyugdíjat, s köszöntek is neki —, botját emelve üdvözöl. Ilyenkor én is meghajlok egy kicsit. Valami megmagyarázhatatlan bizsergés fut át rajtam. , Hatvan levélláda simul bele a betonfalba. Hatvan kazetta, ami százhúsz, száz- nyolcvan, kettőszáznegyven életet, embert, sorsot, szépséget és rettenetét jelent. Ebből csak kettő a miénk. Most már tudom, mi ez a bizsergés. Mi számon tartjuk egymást. Ha valamelyikünk nem jelentkezne, a másik észreveszi. Mi ösz- szetartozunk. Nemcsak a közös lakcím, a liftbeni fejbiccentés köt már össze bennünket. Barátok vagyunk. Betonbarátság a lakótelepen. (—silá—) Felvételi tapasztalatok n tudás legyen az egyetlen mérce Elérkezett a mérlegkészítés ideje, hiszen befejeződtek a felvételik a középiskolákban. Utolsó felvonásként a fellebbezések elbírálása is megtörtént. S bár a tapasztalatok összegzésére a megyei tanács művelődési szakemberei vállalkoztak — karöltve az iskolákkal és a pedagógiai intézet pályaválasztási csoportjával —, a következtetések levonása, az okulás nemcsak az ő dolguk. A pályaválasztás hosszú folyamat, és igen sok ember, intézmény munkája összegződik akkor, mikor elkészül egy felvételi lap. E folyamat középpontjában a pályát, iskolát választó gyerek áll. E bonyolult, és sok tényezős folyamat minden mozzanat tára lehetetlen lenne kitérni. Mégis — megyei szinten — megragadhatók a gyakorlatnak olyan jellemzői, amelyek az idei középiskolai felvételik alapján közérdeklődésre tarthatnak számot. S tudnunk kell azt is: éredményes pályaválasztás a szülő, a gyerek, az alsó- és középfokú iskola, a szövetkezetek és vállalatok együttműködése nélkül nem teljesíthető. És az iskolák nélkül sem, ahova felvételizhet a gyerek .. . Miért kellett ezt külön megemlíteni? Mert a demográfiai hullám hamarosan eléri a középiskolákat. Békés megyében például, míg ebben a tanévben 15 ezer 421 középiskolás tanuló van. 1991—92-ben. a demográfiai csúcson 19 ezer 40(1 lesz! S hogy e megnövekedett létszám számára is biztosítani tudjuk a középiskolai továbbtanulást. sok-sok tanteremre. pedagógusra és megoldási módra lesz szükség. Ám most nézzük az idei felvételik tapasztalatait, amit a megyei tanács alsó- é's középfokú oktatási csoportja közös ülésen vitatott meg az. együttes hasznosítás céljából. A pályaválasztási munka szervezettségének, előkészítésének javulását, a fogadó iskolák bővülő lehetőségeit mutatja, hogy míg három esztendővel ezelőtt 519 volt a második helyen elutasított tanulók száma, az idén 237-re csökkent. Ezen belül azoqban évek óta lényegesen ma'gasabb a leányok száma, ami feltétlenül elemzést követéi. Mik voltak az idei elutasítások okai? Első helyen a tanulmányi eredmény áll. S itt érdemes egy kicsit eltöprengeni. elsősorban a szülőknek. Mert nemcsak akkor kell felelősséget érezni a gyerek iránt, amikor ki kell tölteni a felvételi lapot. Ahhoz nyolc éven át figyelemmel kell kísérni a gyerek iskolai munkáját, ösztönözni, iránvítgatni. hogy nyugodt lelkiismerettel segítsük ya- lamilyen .középiskolai típusba. Tudomásul kell venni, hogy elégségessel, de még közepessel sincs értelme á gyereket gimnáziumba erőszakolni. Vagy, mert jó kéz- ügyességű, minden ismeret híján valamilyen szakközép- iskolába. Természetesen ehhez az is kell, hogy az osztályfőnök — a realitásoknál maradva, és folyamatosan tájékoztatva a szülőt —, biztos esélytelenség esetén nemet merjen mondani a gyerek, vagy inkább a szülő által vágyott iskolatípusra. Sok csalódástól menekülhetne meg így a gyerek. Először például az elutasítás okozta csalódástól. Aztán okként szerepelt még egyes iskolatípusokban, szakmákban a helyhiány. (S ez. ha Békéscsabán, Gyulán, s még néhány városban, új gimnázium, szakközépiskola nem épül, a szakmunkás- képzőkben új tantermek; fokozódó feszültségforrás lesz a jöv.őben.) Ezen belül azért beiskolázási bakik is előfordultak. Mert azt tudni kell, ha egy osztályból ugyanarra a szakmára kilenc tanuló jelentkezik, azok egymás esélyeit rontják. Mégis előfordult. Hasonló hibaként találkoztunk még mindig a megyei felvételi ütemezés figyelmen kívül hagyásával. S végül tapasztalható volt az egészségügyi okokból történő nem megfelelés is. E gondok ellenére az általános iskolák pályaelőkészítő munkája javult. A gimnáziumokban — az egész megyét illetően — nem volt olyan gond, hogy a jelentkezőket — s akik meg is feleltek — ne tudták volna felvenni. Viszont igen feszült a helyzet ez ügyben a megyeszékhelyen, míg több vidéki gimnáziumot nem sikerült a lehetőségeinek megfelelően benépesíteni. S itt meg kell állni egy szóra. A fellebbezésekből kiderült, hogy sokan nem a körzetüknek megfelelő gimnáziumba akarták bejuttatni gyermekeiket. Ehhez megfelelő összeköttetést is kerestek. Ez máris komoly fejtörést okozott, a jövőben pedig egyszerűen megoldhatatlan lesz. Mert nem lehet elfogadni. hogy mondjuk ogv távoli településről érkező gyerek miatt a békéscsabai Mezőberénybe, vagy Békésre járjon. Ez nem jó a gyereknek sem. (Ez alól természetesen néhány speciális tantervű osztály iránti igény kivétel.) A tapasztalatok azt mutatják, csökkent a fellebe- zések száma, ami ugyancsak a pályairányítás javulásának egyik mércéje. A megye középfokú iskoláiba jelentkező több mint 5 ezer diákból mindössze 288 fellebbezett. Gond ott mutatkozott, hogy a gimnáziumba és szakközépiskolába jelenkezett fellebbezők 47 százaléka úgy adta be kérvényéi, hogy az általuk másodikként megjelölt intézménybe a gyereket már felvették! (Holott csak az fellebezhet, akit a má-. sodik helyről eultasítottak.) Ezek az esetek jól példázzák, hogy a második hely megjelölése gyakran meggondolatlanul történik. A pályaválasztásnál, pályairányításnál a rátermettség, tehetség és a népgazdasági érdek egyeztetéséről van szó. Ehhez viszont nagyobb iskolaismeret, az adott iskolában oktatott szakmák ismerete, annak tudása, hogy mire képesít, s a követeimé-, nyék ismerete kell. Ez ügyben a Békés Megyei Pedagógiai Intézet kitűnő kiadványai úgy látszik, nem tudtak megfelelően segíteni. Kérdés: vajon eljutottak-e a címzettekhez, a szülőkhöz és a gyerekekhez? A jelenleg érvényben levő rendelkezés lehetővé teszi, hogy a gyerek csak egy intézményt jelöljön meg, vagy két ugyanolyan jellegű intézményt. Viszont kétségtelen, hogy ez csökkenti az esélyeit meg nem felelés esetén. Vannak rokonszakmát képző iskolák, vagy olyan szakmák, mint például a mezőgazdasági gépszerelő, amelynek elvégzése után legalább 5—10 szakmában tud a fiatal elhelyezkedni. Ezeket a lehetőségeket — a gyerek képességeinek, tehetségének ismeretében — érdemes feltérképezni. A pedagógusok felelősség- érzetéről már szóltunk. Nagyon i sok múlik tájékoztatásukon, felkészültségükön, pályaismeretükön. De még több azon, hogyan tartják a szülőkkel a kapcsolatot. Mert a szülőnek időben tudnia kell, mire képes a gyermeke, milyenek az esélyei, hogy ő maga is felelősséggel döntsön. Cserében viszont el kell érni, hogy a középiskolai felvételnél ne más, mint a gyerek reális tudása, tehetsége legyen az egyetlen, igazságos mérce. B. Sajti Emese IEHíWKTiW KÉPERNYŐ Játék a lapokkal Ha a televízió nem adott nekünk, nézőknek sok érdekeset az elmúlt hétre, legalább a műsorújságja gondoskodott meglepetésről. A huszonnegyedik hétre szóló Rádióújság közepéből kiemelhető a televízió sorrendbe rakott műsorát tartalmazó ívpár. (Apropó: megfigyelték már, hogy csak nagyon- nagyon elvétve mondunk Tévéújságot?. Jelezne talán ez is valamit?!) A szerkesztők annak rendje-módja szerint a most pénteken megjelent 25. számban is felszólítják-kérik az olvasókat, hogy jelezzék véleményüket. A hazánkban megjelenő, legnagyobb példányszámú hetilap újításához hadd tegyem hozzá az én tapasztalatomat is. Igen, minden újat meg kell szokni, ez kétségtelen. Sahogy idősödik az ember, ez úgy megy mind nehezebben. Játszottam én is. Körömollóval kipiszkáltam az egész újságból az alsó kapcsot. Kiemeltem a lap közepét, a tévéműsort. Aztán a rádióműsort tartalmazó részre ráhajtottam a benne ma- iadt felső kapcsot, s félreraktam az egészet. A tévéműsort széthajtottam, s a maradék kapcsot annak felső két kicsiny lyukjába próbáltam beleilleszteni. Nem sikerült. A fűzőgép nem csereszabatos lyukakat és kapcsokat üt az újságba. Szétszakadt az egész. Vagy igazam van, vagy ügyetlen vagyok, vagy gyenge a papír, vagy felfújom az egészet. Vagy: ez sem igazán praktikus megoldás. De semmi vész: meg fogjuk szokni. Hiszen oly sokat újítottak már!... Kétszer is a szegedi stúdióról Ügy illik, hogy először kél megyénket is érintő műsorról essék szó. Szombaton este E. N. Méhul egyíelvonásos vígoperáját, a Szerelem cselszövés címűt sugározták, amelyet a szegedi körzeti stúdióban készítettek. Bodnár István rendelésében. A műsorújság ismertetője szerint ez egy olyan kisopera, amelyről annak bemutatója óta igen ritkán fújták le a port. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy minden ilyen leporolás szükséges-é, hasznos-é? Főképpen akkor, ha aztán a kész művet — amely aligha számíthat az úgynevezett nagyközönség érdeklődésére — a nyári hónapokban meg- hosszabodott főműsoridőben sugározzák. Mégis örültem ennek a tévépremiernekl Egyrészt azért, mert a Jókai Színház véleményem szerint méltatlanul nem kellően foglalkoztatott művésze, a Jászai-díjas Dénes Piroska is a szereplők között volt, másrészt azért, mert a műsor egészének képi-formai megoldásain már nem voltak érezhetőek a vidéki stúdiókra még ma is jellemző gyermekbetegség-tünetek. Nem így a másik, említendő műsor esetében. Szokásosan kedden, késő délután a kettesen ment a szegedi stúdió körzeti regionális műsora. Nem olyan régen volt még a kezdet, így nem nehéz visszaemlékeznünk az ígéretekre. Egyelőre három ilyen műsor van. S azért indították, hogy ellensúlyozzák á tévés híradásban is minduntalan jelentkező Budapest- centrikusságöt. hogy az ún. helyi politika szószólói, segítői legyenek, .és így tovább: A mostam másfél óra cseberből ve- derbe-módot mutatott. Megyeri Valéria műsorvezető jóvoltából szinte mindent megtudtunk Szegedről, a DéLmagyaror- szág című városi napilap új számáról. S, ami Szegeden kívül történt? Csak annyit és olyat, ami ha másutt történt, országos jelentőségű. Hát, kérem, az alku valahogy nem így szólt. 1 . Gyilkosságok, merényletek Rengeteget gyilkoltak ezen a héten! Nem rémhíreket akarok terjeszteni. Csak a televíziós műsorokról van szó, de hát önmagában már így is elszomorító. Kedden este A halál archívuma, aztán a kettesen egy „nem- tudom-minek-nevezzem". Valami szokatlant érezni című a KISZ Kísérleti Stúdiójának jóvoltából. Aki megnézte, megtanulhatta belőle, hogyan kell egy fiatal lányt bestiális módon, párnákkal megfojtani, és hasonló kegyetlenséggel egy fiatalembert halálra rúgni. Hogy mi volt az indíték? Egyszerű: Csak! ölték még egymást, az idegeinket is más filmekben is. Meg merényletet követtek el jóízlésünk ellen. Például a szombat késő délutáni Parabolában. Abban a műsorban, amit a felmérések szerint mindig egy ország néz, amely nem méltatlanul népszerű. Ezért bosszantó, hogy Harsányi Gábor minden ok nélkül kimondja (indulat nélkül!), hogy „a k... anyádat!” Csuk így! Az etológiái és zoológiái tévedésekről (már ami az ismeretterjesztést illeti), már ne is beszéljünk. Ha nincs is tengerünk, azért mégsem illdomos a medúzát az aktiniával összekeverni. S mi több: a tévedések nélkül még jobban ültek volna a poénok is. Sebaj, majd legközelebb! Türelmesek vagyunk . . . Nemesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59: Jó reggelt! 8.19: Társalgó. 9.43: Találkozás a Hang-villában. (ism.) 10.05: Történetek állatokról. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Évszázadok mesterművei. 11.39: Isten egyetlen igazi pénze. Molnár Géza elbeszélése rádióra alkalmazva. IX/1. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza: Piaci dámák. Offenbach operettjének rádióváltozata. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok: a mértékletességről. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom: Hollandia. V/2. 15.19: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei. VIII/8. 15.52: Jenkins: Newark ostroma • — fantázia. 16.05: Az arany ember. IX/3. 16.42: Népdalok, néptáncok. 17.00: Történelem számítógépben. 17.30: Beszélni nehéz. 17.45: A Szabó család. 19.15: Hangfotó. 20.15: Metis György nótafelvéte- ieiböl. 20.34: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekart. 21.30: Milyen üzlet a biztosítás? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szecsődy Irén operett- és daljáték-felvételeiből. 22.49: Ismeretterjeszfő műsor — Hermann Ottóról. 23.09: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak — XV/3. 0.10: Payer András dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Molnár András operettfelvételeiből. 12.30: Muzeális felvételeinkből. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Rohonyi Anikó énekel. 14.15: Forró pillanatok. 15.05: Birtalan József népdalkórusaiból. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak. 20.00: Szimfonikus táncok. 20.20: A ..Teknyőkaparó”. Egy legenda nyomában. 21.05: A pajzán griffmadár. VII/5. (ism.) 21.29: Barangolás régi hanglemezek között: Giuseppe Lugo énekel. 21.51: Nóták. 22.07: Filmfül. 23.20: A mai dzsessz: Larry Coryell felvételeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Händel: Acisz és Galathea — pásztorjáték. 10.40: Hegedűs a háztetőn. Részletek Bock zenés játékából 11.20: Népballadák. 11.40: Kamarazene. 12.39: Magyar irodalmi arckép- csarnok — Nagy ' László költészete. 13.Ó5: Külpolitikai arcképcsarnok. (ism.) 13.20: Soproni József műveiből. 14.00: Schubert: I. szimfónia. 14.30: André Chénier. Részletek Giordano operájából. 15.30: Zenei Tükör, (ism.) 16.00: Romantikus kamarazene. 16.59: Üj lemezeinkből: az Angol Barokk szólisták játszanak 18.09: Kodály: Zrínyi szózata. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Opera-művészlemezek. 20.25: Rockarchívum. 21.09: Az Ambrosian énekegyüttes Morley-madrigálokat énekel. 21.22: Szvjatoszlav Richter Hin- demith-hangversenye. 22.30: Kritikus füllel. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: Menekülés az arany földjéről. Csehszlovák filmsorozat. VII/5. (ism.) 10.25: Képújság. 15.45: A chip-csodák kora. Angol filmsorozat. III/1. (ism.) 16.25: Három nap tévéműsora. 16.30: Hírek. 16.35: Természetbarát. 16.55: Csali. Horgásztízperc. 17.05: Képújság. 17.10: Sorstársak. A Pécsi Körzeti Stúdió rehabilitációs magazinja. 17.30: Nem csak nőknek! 17.45: A nyugdíjkorhatáron túl... Kiké a nyugdíjasház? 18.10: Reklám. 18.15: Körzeti adások. — Budapest — Szeged — Pécs — Szársomlyó. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A halál archívuma. XIII/13. 21.05: Stúdió *85. 22.05: Kockázat. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz. II. MŰSOR 15.55: Képújság. 16.00: Veszprémi tévétalálkozó. Zenés Tv-színház. Vészi—Székely: Kőzene. Opera, (ism.) 16.35: Vonzások és választások. Tévéfilm Goethe regényéből. (ism.) 18.20: Zenés Tv-színház. Flotow: Márta. Vígopera, (ism.) 19.40: Békés Pál: Lakótelepi mítoszok. Tévéjáték, (ism.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám. 21.35: Vég és kezdet. Osztrák tévéfilm. 23.20: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Verdi: Aida. 21.30: Családi kör. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről. 18.45: Kérték — nézzék... 19.10: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párbeszédek. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Merénylet — csehszlovák játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.55: Hírek. 19.00: Ex libris — adás a kultúra köréből. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tambura-est. 20.50: Hírek. 20.55: Hőstettek ideje — dokumentuma dás. 21.40: Irodalom. SZÍNHÁZ 1985. június 25-én, kedden 20 órakor Makón: SZABAD SZÉL 1985. június 27-én, csütörtökön 20 órakor Nyíregyházán: SZABAD SZÉL MOZI Békés Bástya: Az örökség bajjal jár. Békéscsaba Szabadság: 4-kor: Kölyökbanda, de. 10. 6 és 8-kor: Cápa. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: 101 kiskutya, fél 8kor: Aranyoskám. Békéscsaba Kert: Cápa. Gyula Erkel: fél 6: XX. század kalózai, fél 8-kor: Meztelenek és bolondok. Gyula Petőfi: 4-kor: Sólyom nyomában. 6 és 8-kor: öt láda aranyrög. Orosháza Partizán: fél 6- kor: A negyvenedik, fél 8-kor: Szelíd motorosok. Szeghalom: Eszterlánc.
