Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-30 / 125. szám
1985. május 30., csütörtök Van remény a lemaradások pótlására Vajon az ipar, a mezőgazdaság 1985-ös teljesítménye, az utóbbi két évhez hasonlóan, az idén elég lesz-e a további gazdasági fejlődés megalapozásához, a népgazdaság belső pénzügyi egyensúlyának javításához, az élet- színvonal megőrzéséhez, szerény mértékű növeléséhez? A kérdésre, több mint négy és fél hónap eltelte, valamint az ipar, a mezőgazdaság első negyedéves termeléséről minap közzétett KSH-jelentés után sem adhatunk teljes bizonysággal választ. Június 2-től új autóbusz-menetrend Több autóbuszjárattal — javulnak az utazási feltételek Vándor Pál tájékoztatóját tartja Fotó: Kovács Erzsébet Ha Békés megye üzemeinek termelését vesszük számba, az mindenesetre megállapítható, hogy az ipar .első negyedévi 2,3 százalékos növekedése elmarad az 1985-re előirányzott ütemtől. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szokatlanul tartós tél, januárban és februárban, több üzemben energiakorlátozást tett szükségessé, az első negyedévben a munkanapok száma kettővel volt kevesebb, s hogy az exportlehetőségek összességében sem javultak, akkor az ipar teljesítménye már elfogadhatónak tűnik. A statisztikai adatokból kiderül többek közt, hogy a nehéziparban a bányászat termelése emelkedett, a gép- és az építőanyag-iparé viszont elmaradt az egy évvel korábbi magas szinttől. A békéscsabai Mezőgépnél például az értékesítés okozott gondot, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat termelését viszont az energiakorlátozás hátráltatta. Emiatt hatmillió, kisméretű léglaegységben számolva, téglával gyártottak kevesebbet. A könnyűipar idei termelésének indulási feltételei valamivel kedvezőbbek voltak a tavalyinál. A szerződéseket időben kötötték, s néhány kivételtől eltekintve az anyagellátás is megfelelő volt. A bőr-, szőrme- és a cipőipar 12,4, a textilruházati ipar 8,6, a kézmű- és háziipar 15,1 százalékkal növelte a termelését. A feldolgozó- és textilipar termelése viszont elmaradt a korábbitól. Az élelmiszeripar termelését nagymértékben befolyásolta a Gyulai Húskombinát sertésvágó vonalának mintegy háromhetes1 leállása. A baromfiipar, valamint *a tartósítóipar, a konzerv- és a hűtőipar termelése 18— 21 százalékkal nőtt, a hús-, a tej- és a gabonaipar teljesítménye viszont a tervezett alatt maradt. A kivitelezőipar termelése 37 százalékkal csökkent. Az ÁÉV termelése 49. a Délép leányvállalatának árbevétele 46 millió forinttal maradt el 1984 első három hónapjának hasonló számaitól. A termelés ilyen nagymértékű visszaesését az építőipari munkák elaprózódása mellett a rendkívül tartós hideg időjárás is befolyásolta. A kivitelező szervezetek az építési tevékenységben foglalkoztatottak közel egyhar- madát fagyszabadságra küldték. A mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermelésben és a kertészeti munkákban mintegy háromhetes elmaradással járt a késői kitavaszodás. 1985. március 31-én valamennyi megfigyelt állatfajból, sertésből, szarvasmarhából, juhból, baromfiból kevesebbet tartottak a megyében. A ' számok meglehetősen ellentmondásos fejlődésről tanúskodnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy-egy területen a termelés csökkenésének okai objektív körülményekre, és nem csak a kedvezőtlen időjárásra vezethetők vissza. A gazdasági kutató intézet 1984. november közepén a vállalatok, illetve szövetkezetek vezetőinek véleményét kérte gazdálkodásuk 1985. évi lehetséges fejlődéséről, annak akadályairól, valamint a gazdasági szabályozók módosításának várható hatásáról. E megfigyelések összesítése alapján kiderült, hogy a megye vállalatai a termelés növekedésének akadályai közé sorrendben a piaci kereslet alakulását, a munkaerőhiányt, a nem megfelelő jövedelmezőséget, az akadozó anyag- és alkatrészellátást sorolták. A szakemberek szerint a szabályozók nem segítik kellően a nem rubelelszámolású export növelését sem. Az export egyébként az év első negyedévében néhány vállalat növekvő külföldi eladásai ellenére elmaradt az elmúlt év hasonló időszakához képest. A vállalatok vezetői sem hiszik azonban, hogy a termelés növelése, szerkezetének mainál kedvezőbb kialakítása csak a külső körülményekkel van összefüggésben. Ezt látszik igazolni egyébként az a tény. hogy a termelésben, exportban elmaradt vállalatok egy része feladattervet dolgozott ki a kiesések pótlására. Az intézkedésektől a belső tartalékok feltárását, *a termelékenység, a hatékonyság növelését, anyag- és energiamegtakarítást, valamint a munkafegyelem javulását remélik. Figyelemreméltóak többek közt az AÉV erőfeszítései. A vállalat külön tervet dolgozott ki a költségek csökkentésére. a készletgazdálkodás javítására, a központi irányítási és termelési szervezet korszerűsítésére, valamint a létszám csökkentésére, elsősorban a szellemi és a nem teljesítménybérben dolgozó fizikai munkavállalóknál. A felsorolt intézkedésektől az eredményesség 13 millió forintos javulása várható. Az indokolt és elengedhetetlen változásokhoz, a belső tartalékok feltárásához kedvező feltételeket teremt a vállalatok növekvő önállósága, az új vállalatvezetési és keresetszabályozási formák bevezetése. Ez év elejétől önálló yállalatként gazdálkodik a Fékon Ruhá-r zati Vállalat békéscsabai és orosházi gyára, a Budapesti Harisnyagyár gyulái gyára pedig leányvállalatként tevékenykedik. Ugyanakkor a Békéscsabai Mezőgép Vállalat békési gyára, a Ganz Villamossági Művek gyulai relégyára, valamint a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai gyára jelezte önállósulási szándékát. Az új vállalatirányítási, vezetési formákkal kapcsolatos döntés, hogy a tanácsi iparban köz-, illetve küldöttgyűlés gyakorolja majd a vállalatok általános vezetését. Az építőanyag-iparon belül az Orosházi Üveggyár, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari vállalat, a Kemikál újkígyósi szigetelőlemezgyára vállalati tanács által vezetett szervezetben működik majd. ' A Békéscsabai Konzervgyárban megalakult a vállalati tanács, s a nagyobb vállalatok és szövetkezetek, állam, gazdaságok többsége is e formát választotta. A hús-, a gabona-, a tej- és a hűtőipar vállalatai államigazgatási irányítás alatt maradnak. A vállalati önállóság növekedése, az új vállalatvezetési formák, a keresetszabályozás a jobb gazdálkodás keretét adják csak, sok múlik tehát, a szabályzókon és a piaci keresleten'túl, a vállalatvezetők rátermettségén, vállalkozói bátorságán. Ha a vállalatvezetők mozgástere és mozgásszabadsága sok korlátba is ütközik, azt azért mindenképpen biztatónak ítélhetjük, hogy az ipari termelés előbb említett növekedése az eltelt hónapokban szinte teljes egészében, csaknem 95 százalékban a termelékenység növekedéséből származott. Az év hátralevő részében az eddiginél is nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. Ám az alig néhány napos, hetes példákból erőt meríthetnek a gazdálkodó szervezetek. A mezőgazdasági üzemekben például jó szervezéssel, átlagorv felüli erőfeszítéssel, a minőség fenntartása mellett, május közepéig háromhetes lemaradást sikerült pótolni... K. J. A hét végén életbe lépő új autóbusz-menetrendről, a változásokról tartottak tegnap, szerdán délelőtt sajtó- tájékoztatót a Körös Volán Vállalat vezetői Békéscsabán. Vándor Pál igazgató bevezetőben vázolta a vállalat életét, mindennapjait, néhány gondolatban elemezte tevékenységét. Többek között elmondta: a Körös Volán Vállalat az elmúlt esztendőben 46,5 millió utast szállított autóbuszain, akikből 2,5 millió kivételével valameny-- nyi utas a menetrendszerű helyi és helyközi, illetve a távolsági járataikat vette igénybe. Az utasforgalom, ha kis mértékben is, de — mintegy 400 ezerrel — csökkent az előző évhez képest. Tavaly a személyszállítás feladatait átlagban 274 autóbusszal oldották meg, az autóbuszok összességében 18 millió kilométert futottak. A csökkenés egyértelműen a helyközidíjszabás-emelkedés áthúzódó hatásának következménye. Vándor Pál kiemelte: a június 2-án életbe lépő új autóbusz-menetrend szerkesztésének előkészületi munkálatai az elmúlt év őszén kezdődtek. A kérések többsége egyes csatlakozások pontosítására, a vonatközlekedéshez való jobb igazodásra, a szabad idős, illetve hétvégi járatokra, valamint a közigazgatási rendnek megfelelő közlekedés finomítására vonatkoztak, öt körzetközpontban, 67 kérés hangzott el, melyből kettő igény a szolnoki, illetve a debreceni vállalatra tartozik. A Körös Volán Vállalatot érintő 65 kérdésből 57-et megoldottak, nyolcat nem tudnak teljesíteni. Az új menetrendben kiemelt hangsúlyt kaptak az elővárosi járatok. Jó példa erre a Békés—Békéscsaba közötti 20 perces járatsűrítés. A távolabbi területekről való bejutás javítása érdekében járatbővítésekre került sor. Ezek közül is kiemelkedik a Vésztő—Békés vonal- szakasz, valamint a Füzesgyarmatról, Köröstarcsáról, Dobozról, és az ezeken a vonalakon fekvő községekből való bejutás javítása a megyeszékhelyre. A járatfejlesztésekkel együtt a megállóhelyek számában is változások történtek. Űj megállópár kiépítésére került sor Békésen, a Bástya mozinál, Két- sopronyban a hobbitelkeknél, valamint Gerla-Üjtelek, és Horgai-tanya elnevezéssel, így a megyében összesen 748 megállóhelyen tud feles leszállni az utazóközönség. További jelentős változás, hogy az érintett tanácsok kérésére a Békéscsabáról Egerbe, Miskolcra, Dévaványára és Füzesgyarmatra közlekedő távolsági járatok ismét Békésen át közlekednek. — Menetrendjeinket egyeztettük a MÁV-val. A vonatközlekedéssel párhuzamosan új járatot nem indítunk, ugyanakkor továbbra is folyamatosan fenntartjuk és biztosítjuk .a vasúti közlekedésből kieső területek kiszolgálását a közutakon keresztül, jelentősen fejlesztjük a vonatközlekedéshez történő vonatcsatlakozások rendszerét. Az új menetrendi időszakban 20 vasútállomáson, .182 autóbuszjárat ad csatlakozást a vonatokhoz, és 163 vonat -kap csatlakozást távolsági autóbuszjáratainkhoz — hangsúlyozta ki Vándor Pál, aki ezt követően elmondta, hogy néhány járatuk elnéptelenedett, amit megszüntetnek. Ilyen megszűnő járat van Mezőkovács- háza és Sarkad térségében. Űj autóbuszjárat közlekedik Békésről Bélmegyerre, Mezőberényből Békésre, Füzesgyarmatról Békéscsabára, Békéscsabáról Békésre, illetve Mezőberényig. Ami a megyeszékhely közlekedését illeti, arról megtudtuk, hogy több helyi járat útvonalát módosították. így az Áchim lakótelep jobb kiszolgálását szeretnék elérni a 6-os járat útvonalának meghosszabbításával, valamint az új 16-os járat beindításával. Űj csatlakozásként a 17 G járatok egy része a Rózsa Ferenc térig közlekedik, a 11-es, 13-as járatokhoz történő közvetlen csatlakozás érdekében. A 17 G járatok számát 11 járattal bővítették, ami a csúcsidei zsúfoltságot hivatott enyhíteni. Már június 1-től módosítják a Békéscsabáról Gyulára, a . várfürdőhöz induló autó- buszjáratok számát, mely autóbuszok valamennyi megállóhelyen megállnak. Űj szolgáltatásként viszont Békéscsaba vasútállomásról Gyula várfürdőig közlekedtetnek szombat-vasárnap gyorsjáratokat, melyek csak a Veszély csárda és a gyulai autóbusz-állomáson állnak meg. — szekeres — A gyártók szemszögéből „Félő, hogy a vállalatok túladóztatása inflációs jellegű termelői árszintnövekedést okoz”. A módosított szabályozók megjelenése után nem sokkal hallottam e véleményt a Kereskedelmi Kamara egyik képviselőjétől és most jó néhány hónap elteltével jutott eszembe újra. Mégpedig egy vállalati, pontosabban szövetkezeti vezető keserű és» bosszús kifakadá- sát követően. A békéscsabai Béta szövetkezet elnöke, Povázsai Géza hosszússágának forrása a Magyar Hírlap hasábjain megjelent cikksorozat, a „Bútorbukfenc” volt. A szerző ebben azt kutatja, miért csökken a bútorexport, pontosabban a Svédországba irányuló kivitel. Az okok közül többet fel is tár (amit most természetesen nem akarok megismételni) és kellő részletességgel bemutat az érdekes, elemző írás. Az elnök felháborodását az egyik nyilatkozó kijelentése váltotta ki, aki a versenyképtelenséget azzal magyarázta, hogy „bútorgyártóink jó része nem tud megbirkózni a gyenge termelékenységével, a magas önköltséggel és ezt akarja itt áthárítani”. (A versenyképtelenség ugyanis az árra vonatkozik.) Emellé kívánkozik a gyártó véleménye, íme: — Régóta szállítunk tőkés piacokra, Svédország se új partnerünk. Gyártáskultúránk elismerten magas színvonalú, termékeink minőségével nincs gond. (Ezzel egyébként általában nincs, a gond ott kezdődik, hogy mit kérnének és mit kapnak mindezért.) — Az áremelési szándék nem feltétlen tőlünk, termelőktől indul. Mi sokszor megelégednénk azzal az ösz- szeggel — forintban! —, amit az előző esztendőben kaptunk a termékért. De egy központi intézkedés, egy árfolyamváltozás új feltételeket teremt, s ahhoz, hogy ugyanannyi forintot kapjunk, több dollár, valuta kell. így jártunk például 1982.-ben, az Arboga garnitúránkkal. Most egyébként egy szerkezetileg ezzel megegyező, Nogesund elnevezésű garnitúrát szállítunk a svéd piacra. Az Ar- bogától .abban különbözik, hogy feherre pigmentált — ez most a divat — és nem fenyőből, hanem bükkből készül, az ára pedig néhány száz forinttal több, megjegyzem a bükk az olcsóbb fa ... Persze azért nem kell azt hinni, hogy ez valami csodásán jövedelmező üzlet: — A 4 ezer 250 forintért piacra kerülő terméknél a gyártási bér mindössze 300 forint. A csomagolás és egyéb járulékos tevékenységek további 120 forinttal gyarapítják ezt az összeget, ami a bérek közterheinek, adóinak befizetésével másfélszeresére nő. A meós, a művezető, a takarítónő bére és a közterhek valamivel több mint 270 forint növekedést jelentenek, így emelkedik mintegy háromszorosára a kezdeti ösz- szeg. A nyereség e terméken 25 forint 10 fillér. Vagyis az ár döntő hányada az anyagköltség. Nem titok: Magyarországon a fa, a bútoripari alapanyag ára 15— 20%-kal magasabb, mint a világpiacon. És persze ezt belekalkulálhatjuk ugyan árainkba, de megfizetni nem fogják. No de mi a helyzet a termelékenységgel? Mert annyi bizonyos, hogy e téren az üzemekben még bőven akad tennivaló ... —... de ez sem csupán rajtunk múlik. Az, hogy ki milyen termelékeny jobbára a műszaki színvonalán, felszereltségén, gépparkján, szervezettségén múlik: Az pedig elsősorban azon) mennyi pénze jut fejlesztésre. És pénze mostanában nemigen van a gazdálkodónak. A vállalati jövedelmek nagymérvű centralizálása folytán, a különféle adók befizetése után nem sok pénz marad és akkor is dilemma előtt állunk: bért fejlesszünk vagy fejlesszünk? A kettő együtt ugyanis ritkán valósítható meg kielégítően. A fejlesztési pénzek megtérülése az amortizáció rendje nem a legkedvezőbb. Erkölcsileg már rég elkopott gépeket is használnak emiatt. A technika fejlesztésére most a legelőnyösebb forma a leasing. A külföldről behozott gépekért termékkel fizetünk. így hoztuk be például a pigmentáláshoz szükséges, fél millió forint értékű felületelőkészítő gépet. A termelékenység javítása nem annyira az üzemek „akarásán” múlik, mint a pénzügyi lehetőségeken a közgazdasági és egyéb feltételeken. Ez tehát a gyártó véleménye, és szemszögéből igaza van. Ám a szabályozók, a feltételek sem véletlenül olyanok, amilyenek. Nyilvánvaló, hogy fontos célok érdekében alakították így őket. Kétségkívül nagy teher hárul a gazdálkodókra, de a- latin mondás szerint: sub pondere ereseit pálmám, azaz: teher alatt nő a pálma. Persze azt csak ők, a terhet cipelők érzik igazán, hogy ez most izmosítja vagy — éppen túl nagy súlyánál fogva — már elnyomja őket... Szatmári Ilona Elzárják a Sió-zsilipeket Több mint hetvennapos vízeresztés után megkezdődött a Sió zsilipjeinek fokozatos elzárása, s egy hét múlva befejeződik a Balatonnak eddig leghosszabb ideig tartó „csapolása”. A hosszan tartó, kemény télben a vastag jégtakaró elolvadása, s az azt követő sok csapadék szokatlanul nagy mennyiségű vízzel „terhelte” a tavat, s ez tette szükségessé, hogy már március 20-án megnyissák a Sió zsilipjeit. Azóta megállás nélkül ömlött a víz a Sión a Dunába. így sikerült a hatszáz négyzetkilométer kiterjedésű tó vízállását megfelelő szintre csökkenteni. Harminc centiméterrel csökkent a vízszint, ami azt jelenti, hogy több mint száznyolcvanmillió köbméter vizet engedtek le a Sió-csatornán. A meleg időjárás is kedvezett az apasztásnak, mivel nagyobb a tó párolgása.
