Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11., szombat NÉPÚJSÁG Békés megye 11. s*. választókerületben Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesét. Körösfalvi Pált. a Békés Megyei Tanács Tervező Vállalatá­nak igazgatóját és Mészáros Istvánt, a ' ■' .. V í' . S zarvasi Állami Gazdaság igazgatóját je­lölték országgyűlési képviselőnek. A vá­lasztókerülethez Szarvas, Békésszentand- rás. Csabaesüd, Kardos és Örménykút tar­tozik, — Fekete János — Oszlassunk el rögtön az elején két félreértést. Nem vagyok doktor, és 1918- ban Budapesten születtem, nem Szarvason — kezdte a beszélgetést Fekete János, a Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese. Majd elmondta: ha nem is Szarvason született, szívvel-lélekkel szarvasinak vallja magát. Kora gyerek­korától Szarvason élt, ott járt iskolába, ott is érettsé­gizett, és ott volt első mun­kahelye, a takarékpénztár­ban. Szarvason került kap­csolatba a munkásmozga­lommal. ott lett párttag, és onnan vitték Pestre, a ban­kok államosításakor, a Nem­zeti Bank párttitkárának. Néhány évi politikai mun­ka után tanulás következett. Elvégezte a Közgazdaságtu­dományi Egyetemet, nyel­veket tanult. Dolgozott a Pénzügy-, majd a Külügy­minisztériumban, utána visz- szakerült a Nemzeti Bankba, ahol végigjárta a ranglétrát. Első elnökhelyettesként a nemzetközi pénzügyek tar­toznak hozzá. Az egyik leg­ismertebb magyar bankszak­ember, számos külföldi egye­temen tart előadásokat. El­nöke, vagy elnökségi tagja több banknak, nemzetközi pénzügyi szervezetnek. Szá­mos kitüntetés birtokosa. Egy közgazdász lánya, egy A javulás azonban még korántsem kielégítő, 1984- ben még mindig több mint százezren szenvedtek üzemi balesetet az országban. A legtöbb üzemi baleset az iparban történt. A legna­gyobb mértékű javulást pe­dig az építőipari vállalatok­nál érték el. A balesetek jó része az elmúlt évekhez hasonlóan esés miatt következett be, de változatlanul sokan sé­rültek meg a különféle gé­pek és berendezések ki­szolgálása, működtetése, ja­vítása közben is. A gépeknél elszenvedett baleseteknek több mint 60 százalékát em­beri gondatlanság idézte elő. amiben nemcsak a dolgozó figyelmetlensége, hanem a munkaszervezés hiányossá­gai is közrejátszottak. Ugyanakkor sok még az olyan régebbi gép, amely nem rendelkezik megfelelő munkavédelmi minősítéssel, illetve a külföldről vásárolt berendezések nem mind­egyikéhez készül magyar nyelvű, a biztonsági előírá­sokat is tartalmazó kezelési utasítás. Várhatóan javít majd ezen a helyzeten — legalábbis ami az újonnan munkába állított gépeket il­leti —, hogy a közeljövőben az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség egységes el­vek szerint szabályozni fog­ja, hogy milyen berendezé­seket kell munkavédelmi szempontból minősíteni üzembe állítás előtt. A dolgozók testi épségét, egészségét óvó egyéni védő­eszközök kínálatában tapasz­talt hiányosságokról is be­számolt a jelentés. így a védőeszközök egy részének minősége nem megfelelő. Különösen a lángálló, a sta­tikus feltöltődés ellen védő lábbelik és a villanyszere­lők védőcipőjének minősége marad el a követelmények­től. Javult viszont az ellátás védőruhákból, -álarcokból és kesztyűkből. Tavaly valamelyest keve­sebben betegedtek meg munkahelyi ártalmak miatt, fiú- és egy leányunokája van. — Igazán nem panaszkod­hatott! arra, hogy nem be­csülnek eléggé, sok helyen számítanak a munkámra. De mindez eltörpül amellett a megtiszteltetés mellett — és ezt igazán szívből mondom —, hogy képviselőnek jelöl­tek a szarvasi és környékbe­li emberek. Ha a jelöltség után az a megtiszteltetés ér, hogy képviselővé választa­nak. minden ismeretemet, tapasztalatomat szívesen ál­lítom a jó ügy, a választó- körzet és a megye szolgála­tába. Természetesen, ha mást választanak, rám akkor is számíthatnak, az ajtóm min­dig nyitva áll. Lányai László mint 1983-ban. Ehhez hoz­zájárult, hogy a dolgozók szélesebb rétegét vonták be az egészségügyi megelőző vizsgálatokba, s a betegsé­gek korai felismerését segí­tette az is, hogy korszerű­södtek a vizsgálathoz hasz­nált műszerek. Sikerült csökkenteni a vibráció okoz­ta ártalmakat, amelyeknek főként a bányászok, az út­építők és az erdőgazdasági' dolgozók vannak kitéve. Ja­vulást értek el a szilikózis veszélyének visszaszorításá­ban is, az új megbetegedé­sek száma az 1983. évinek csaknem a felére csökkent. Nőtt viszont a gyógyszer- ipari és a vegyipari dolgo­zók körében a különféle ve­gyi anyagok által okozott bőrbetegségek száma. A zaj elleni védekezésben nem si­került előrelépni, így emiatt a múlt évben több dolgozó hallása romlott, mint 2 éve. A munkavédelem irányí­tásában és felügyeletében tavaly bekövetkezett válto­zások — az állami feladatok különválasztása a szakszer­vezetek érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenységé­től — nem okoztak fenn­akadást a munkavédelmi teendők folyamatos ellátásá­ban. A főfelügyelőség munka­társai a munkavédelmi elő­írások megszegése miatt a múlt évben 335 esetben kez­deményeztek fegyelmi eljá­rást. A súlyosabban mulasz­tók ellen pedig 34 esetben büntető eljárás indítását kérték. Több mint 1300 esetben állíttatták le a biz­tonsági követelményeknek nem megfelelő berendezése­ket. Az év végén ellenőriz­ték az intézkedések végre­hajtását. A Minisztertanács felhívá­sának megfelelően az Or­szágos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség tovább fokozza a munkakörülmények ellenőr­zését, és arra ösztönzi a vál­lalatokat, hogy erőforrásai­kat hatékonyabbat! használ­ják fel a munka biztonsá­gának javítására. Körösfalvi Pál Körösfalvi Pál 1928-ban Szarvason született. Itt is érettségizett, majd a Buda­pesti Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. Az egyetem általános mérnöki karán 1954-ben kapta meg diplomáját. Békéscsabán a mai Vásárhelyi Pál SzakkÖT zépiskola elődjében kezdett el tanítani. Egy év után — 1955-ban — a mai megyei tanács tervezővállalatához, illetve annak jogelődjéhez került. 1956 óta a vállalat vezetője, igazgatója. A csak­nem 3 évtized alatt a válla­lat irányításán kívül be­kapcsolódott jó néhány lé­tesítmény tervezésébe is. Azóta hétről közel kétszázra emelkedett az itt dolgozók száma. A szakszervezeti mozgalomba 1957-ben kap­csolódott be. 196.3 óta tagja a megyei tanácsnak, illetve végrehajtó bizottságának. A testületbe Szarvas város de­legálta. Az MSZMP Békés megyei bizottságának 1965 óta tagja. Egyik alapítója, napjainkban pedig elnöke az MTESZ Békés megyei szer­vezetének. Nős. Egy orvos lánya van. A jelölőlistára való felke­rülésről a következőket mondja: — Megtiszteltetés­nek érzem, hogy országgyű­lési képviselőjelölt lehetek. Az elismerést talán eddigi közéleti munkámnak kö­„Karcsún, ápoltan, har­monikusan” — háztartási, kozmetikai, orvosi tanácsok nőknek — legtöbben lapun­kat olvasva szerezhettek tu­domást erről a Megyei Mű­velődési Központ által első ízben, megyénkben kísérlet­képpen beindított, levelező közművelődési sorozatról. Nap mint nap láthatjuk, ho­gyan tesznek újabb és újabb erőfeszítéseket a közművelő­dés szakemberei azért, hogy mind több embert mozgas­sanak meg. Márpedig egyre nehezebb a dolguk, hisz na­pi munkájuk mellett keve­sen vállalkoznak arra, hogy műveltségüket szervezett formában gyarapítsák. Nem árt hát figyelemmel kísér­nünk egy ilyen új kezdemé­nyezés sorsát. A levelező, ismeretter­jesztő módszert elsőként a debreceni Kölcsey Művelő­dési Központ vezette be. együttműködve a TIT Haj- dú-Bihar Megyei Szerveze­tével. Az 1983 84-es évadban folytatott kísérlet eredmé­nyesnek, továbbfejlesztésre érdemesnek bizonyult. Ezért mert vállalkozni arra a Bé­kés Megyei Művelődési Köz­pont, hogy ez évben ugyan­ilyen ismeretterjesztő for­mával próbálkozzék. — Miután az újságban meghirdettük, s szórólapo­kon is reklámoztuk a nők­nek indított sorozatot, igen nagy érdeklődést tapasztal­tunk. Rengetegen telefonál­tak, többen írtak levelet, vé­gül körülbelül harmincán maradtak a „kosárban” — számolgatja a nevezési la­pokat Pocsajiné Fábián Mag­dolna, az MMK munkatár­sa. — A részvételi díj nem kevés, 650 forint, a gyesen levőknek 100 forinttal keve­sebb. Igaz, részletre fizetnek, de a családok általában megnézik, mire adnak ki ennyi pénzt. Hogy mit kap­nak ezért? A sorozat 10 rész­ből áll. Kéthetenként kézbe­sítenek számukra egy-egy levelet, amelyek a fogyasz­tó tornagyakorlatoktól kezd­ve lakberendezési, kozmeti­szönhetem. Erős a kötődé­sem Szarvashoz. Hozzátarto­zóim, barátaim élnek a vá­rosban. Ismerem a város gondjait és lehetőségeit. Tu­dom, hogy építhetünk a meglevő szellemi bázisra, a lakosság lokálpatriotizmusá­ra, felelősségére és a termé­szeti adottságokra. Ha meg­választanak, szeretnék aktív résztvevője . lenni az or­szággyűlésnek, biztosítani az információk le-, illetve fel­felé áramlását, s a város közéletébe úgy bekapcsolód­ni, hogy eleget tegyek a la­kosság elvárásának. Ha nem engem, hanem a másik két jelölttársam közül választa­nak meg valakit, akkor sem ér csalódás, hiszen mindkeG ten méltóképpen képviselhe­tik érdekeinket. (lovász) kai, öltözködési tanácsokat, egészségügyi útmutatókat is tartalmaznak. A jelentkezési lapokból ki­tűnik: a nők többsége 25— 30 éves. zöme értelmiségi, de akad háztartásbeli és szak­munkás is. Sokan gyesen vannak, s városiak, falusiak egyaránt várják a leveleket. — Nem csupán passzív művelődésről van szó, hisz, ha a kiküldött anyag kap­csán bármilyen kérdés fel­merül, arra szakember ad levélben választ. Sőt, mód lesz szóbeli konzultációra is, ahová pszichiátert, bőrgyó­gyászt, kozmetikust, szü­lészorvost, testnevelő tanárt hívunk meg. Bár erre nem biztos, hogy sor kerül, mert a kérdezés lehetőségével igazság szerint eddig nagyon kevesen éltek. Nem tudom, mi ennek az oka ... — gon­dolkodik el Pocsajiné. — Hogy miért nem kérde­zek? Talán, mert a levélnél közvetlenebbnek érzem az élőszói. Egyébként megmon­dom őszintén: többet vár­tam ettől a sorozattól! Azért neveztem be, mert szeretném alaposabban megismerni ön­magam, s bevallom, jó fo­gyókúrás tanácsokra is szá­mítottam. Nem mondhatnám, hogy többet adott a stencil, mint egy aerobic-lemez — véli M. Pálné óvónő. — Nem rosszak a lakberende­zési ötletek, de hát ez leg­inkább pénzkérdés. Az öl­tözködésben máris megfo­gadtam egy tanácsot: inkább hordok szoknya-blúzt, hisz jobban variálható, és molet- teknek sem előnytelen. — A levelező közművelő­dés egyébként nem rossz öt­let; bár igényünk van a nyi­tott életre, két gyerek mel­lett ez nem megy könnyen, s azt hiszem, sok fiatal há­zaspár van hasonló helyzet­ben — szól közbe a férje. — A postán kapott anyagot akkor olvasom el, amikor időm engedi, s nem kell egy estét rászánnom, kiöltöznöm — summázza a feleség. — Mészáros István Mészáros István 1931-ben Szeghalmon, a Koplalókert­ben született. Gödöllőn az agrártudományi egyetemen szerzett agronómusi diplo­mát 1956-ban. A füzesgyar­mati gépállomáson kezdett el dolgozni, majd 1969-ig a Halaspusztai Állami Gazda­ságban. Azóta Szarvason él. Itt az akkori Tiszántúli Ta­lajjavító Vállalat igazgatója volt, majd 1980-tól a Szarva­si Állami Gazdaság igazgató­ja. Időközben — 1972-ben — megszerezte a talajvédelmi szakmérnöki képesítést. A Magyar Szocialista Műn» káspártnak 1951 óta tagja. 1971-től a szarvasi városi pártbizottság, illetve végre­hajtó bizottság tagja. 1978 őszén időközi választáson választották meg országgyű­lési képviselőnek, két év múlva a választópolgárok újra bizalmat szavaztak ne­ki. Nős. Két felnőtt gyerme­ke és két unokája van. A jelölőlistára való felke­rülése után mondta a követ­kezőket: — Nagy megtisz­teltetésnek tartom, hogy a választópolgárok a jelölő­gyűlésen javasolták, hogy az én nevem is kerüljön fel a listára. Gondolom, ezzel ed­digi közéleti munkámat, kép­viselői tevékenységemet is elismerték. Az elmúlt hét év során igyekeztem kivenni részemet a város fejlesztésé-, Csak tartalmilag kicsit túl általánosnak, formailag túl egyszerűnek érzem a kapott anyagot. Bár a munkámban így is sokat segít... Hasonlóan vélekedik T. Sándorné könyvelő, aki je­lenleg két kisgyermekkel van gyesen. <— Nehezen olvasható az apró betű. Persze, megértem, hogy minél kisebb helyen, minél többet akarnak el­mondani, de azért gondolni kell a formára is. őszintén: azt vártuk a férjemmel, hogy valami szép. képes ki­adványt kapunk, amit lefűz­hetünk, olvasgathatunk. És ehelyett kis brosúrákat kül­denek, nem is kevés pén­zért. Hallom, hogy vannak szaktanácsadók. Én ezt a le­hetőséget még nem vettem igénybe, hisz ha valamilyen problémát meg kell oldani az embernek, igyekszik rög­tön szakemberhez fordulni, nem pedig levelet ír. No és. többre becsülön az élőszóban adott jótanácsot... — Persze, van jó oldala is ennek a sorozatnak; legjobb az, hogy az embernek ki sem kell tennie a lábát a la­kásból, hisz helybe jön a tu­dós. Nekünk ez nagyon fon­tos, mert a gyerekek miatt nem tudunk kimozdulni. Ám fiatalok vagyunk, s a rádió és a tévé mellett más műve­lődési formát is igényelnénk. Lehet, hogy a megyénkben pár hónapja útnak indított új közművelődési forma csu­pán kísérlet marad. De meg­lehet, hogy egy olyan folya­mat első lépéseinek lehetünk tanúi, amelyek nyomán át­alakul egész közművelődé­sünk. A nőknek indított is­meretterjesztő sorozat min­denesetre egyike azoknak az állomásoknak, amelyek az irányított önművelés, a jö­vő közművelődésének talán meghatározó része felé mu­tatnak. Gubucz Katalin ben. Ha megválasztanak, to­vábbra is ezen szeretnék munkálkodni. Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy közreműködjek a város ivó- vízellátásának fejlesztésében, szép környezetének megóvá­sában. Úthálózatunk sem elégíti ki az igényeket. Vál­tozatlanul gondunk a lakás­ellátás, ezen a területen is van bőven tennivalónk. A városnak és környékének, az itt gazdálkodó mezőgazdasá­gi nagyüzemeknek sok goni dot okozott az aszály. Ebből eredően számos problémát kell megoldani a jövőben. Ha nem választanak meg, akkor sem érzem magam bukott embernek, felada­tomnak tartom, hogy segít­sem az országgyűlési képvi­selő munkáját. L. S. Vigyázz! Erősáram! Hazánkban az egymillió lakosra számított halálos áramütések száma két és fél­szerese a világátlagnak. Az energiafelügyelet az elmúlt 15 év alatt több mint 1200 halálos villamosbalesetet vizsgált ki, és ebből mind­össze három olyan esetet ta­lált, amelyben nem volt nyilvánvaló valamely sza­bály, előírás megsértése. Érdekes, hasznos könyvvel lepte meg az olvasókat az Állami Energetikai és Ener­gia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet szerzői munkaközös­sége. A Vigyázz! Erősáram! cí­mű könyv 117 megtörtént balesetet ismertet, és ennek kapcsán igyekszik megmu­tatni, hogy mire kell külö­nösen vigyázni a villamos berendezések használata, ja­vítása, karbantartása és át­alakítása során. A magyará­zó rajzokkal illusztrált könyv közérthető, az ismer­tetett esetek megértéséhez semmiféle műszaki ismeret, érzék nem szükséges. A könyvben megtalálhatjuk a villamos energia használa­tával kapcsolatos legalapve­tőbb fogalmakat, ismerete­ket, a barkácsolásról, a há­zilagos munkáról szóló ál­talános tudnivalókat, vala­mint megtudhatjuk, hogy áramütés esetén melyek a leggyorsabb, leghatásosabb segélynyújtási és mentési feladatok. Néhány cím a tartalomjegyzékből: Az áram élettani hatása; Konnektor­balesetek; Fürdőszobai bal­esetek: Turistaúton beszer­zett készülékek által okozott balesetek; Mások kontárko­dása ... A könyv a közel­múltban — mintegy 20 ezer példányban — a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Izgalmas, tanulságos isme­retterjesztő kiadványt vehe­tett hát kezébe az olvasó, feltéve, ha hozzájut. Ugyan­is — ki tudja miért? — az országban csak egyetlen könyvesboltban árusítják: Budapesten, a Bajcsy-Zsi- linszky út 22. szám alatti műszaki könyvesboltban. H. E. Munkavédelmi helyzetkép A vállalatok munkavédelmi tevékenységében némi fejlődés tapasztalható, aminek eredményeként tavaly valamelyest to­vább csökkent a munka közben történt balesetek száma, s kevesebb volt a foglalkozási megbetegedés is — állapította meg az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség a Miniszter- tanács elé terjesztett jelentésében. II postás tízszer csenget... Képviselőjelöltjeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom