Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
OMÉK, 1985 lamwmci 1985, május 11., szombat o 27 külföldi, 251 hazai kiállító Üzem a város szélén A Hungcxpónál lezárultak az augusztus 17. és 25. között megrendezendő 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár hazai és külföldi nevezései. Eddig 27 ország közölte részvételi szándékát a kiállításon. Összesen 1-1 ország önálló nemzeti bemutatóval, 13 ország pedig vállalatai útján képviselteti magát. A szocialista országok közül 1900 négyzetmétert igényelt bemutatójához a Szovjetunió, a második legnagyobb kiállító pedig Csehszlovákia lesz, amely 1524 négyzetméteren mutatja be termékeit, önálló nemzeti bemutatóval vesz részt az idei kiállításon Vietnam, Kuba, Dél-Jemen és Afganisztán is. Sok vállalat, cég jelezte kiállítási szándékát az NSZK-ból, Ausztriából, Svájcból és Angliából. A külföldi kiállítók összterülete meghaladja majd a 11 ezer négyzetmétert. Természetesen ennél jóval nagyobb, 101 ezer négyzetméternyi helyet foglalnak el a magyar kiállítók. Napjainkban 251 üzem, intézmény és kistermelő jelentette be részvételi szándékát. A 22 termelési rendszer bemutatója felöleli a legfontosabb termelési ágazatokat. A kollektív élelmiszeripari bemutatón 48 önálló vállalat vesz részt. Említést érdemel, hogy 76 egyéni kiállító teszi színesebbé tevékenységének bemutatásával a kiállítást. Az OMÉK központi mondanivalóit 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé. Szemlélteti a kiállítás az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, tájékoztat a különféle együttműködési formákról. Képet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevékenységéről. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat majd számot a kistermelők bemutatója. Az élelmiszertermelés háttériparát 93 ipari nagyüzem — a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripari gépgyártóktól a könnyűipari vállalatokig — reprezentálja. Az ágazati bemutatók közül a legnagyobb figyelmet a főpavilonban elhelyezett agrárpolitikai és élelmiszeripari bemutatók igényes, magas színvonalú megrendezésére fordítják. A széles körű hazai és nemzetközi részvétel a kiállításon kedvező lehetőségeket teremt a nemzetközi együttműködés további erősítéséhez, új kapcsolatok kialakításához. Mindez nemzetközi tapasztalatcsere jelleget is kölcsönös a kiállításnak. A KGST mezőgazdasági együttműködési állandó bizottságának 61. ülésén hozott határozata értelmében a 70. OMÉK-en kerül sor első ízben a szocialista országok kimagasló ágazati eredményeinek bemutatására és versenyeztetésére. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar, valamint az azokat ellátó iparágak területén az elmúlt ötéves tervben elért kiváló eredméTámogatás a Földvédelmi Alapból A MÉM kezelésében három évvel ezelőtt Földvédelmi Alapot hoztak létre, amelyből a művelésből kivont földterületek, továbbá a parlag- és más kihasználatlan területek újrahasznosításának részbeni költségeit fedezik. (Az alap nagyobb részben azokból a befizetésekből tevődik össze, amelyek a földek más rendeltetésű igénybevételéért járnak.) Az eddigi kifizetésekből jelentős területeket sikerült rendbe hozni. Az összegek egy részéből a régi, elhanyagolt tanyák felszámolásának kiadásait fedezik. A kihasználatlan területek ismételt hasznosítása jelentős költségekkel jár, ezért a termelők korábban általában csak egy-egy kisebb földrész, rendbe hozására vállalkoztak. A Földvédelmi Alapból vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a beruházáshoz. A MÉM adatai szerint az elmúlt évben hozzávetőleg 13 ezer hektár területen teremtették meg ismét a földművelés feltételeit. Több mint 200 millió forint segítette ebben a gazdálkodó nagyüzemeket. Az idén tovább folytatják a programot: 130 millió forintot folyósítanak a munkálatokra a Földvédelmi Alapból. Ez az ösz- szeg lényegesen alatta marad az igényeknek, az üzemek 400 millió forintért folyamodtak az alap kezelőjéhez. A lehetőségek azonban korlátozottak, s így mindent egybevetve 8500 hektár újra hasznosítására kapnak lehetőséget az üzemek. Az Idén várhatóan 200 romos tanyát is részben az alap anyagi juttatásából rendeznek. Megkezdődött az angolnahalászat Siófokon. A Balaton tavaszi csapolása miatt megnyitott zsilipekhez kitett angolnacsapdákat naponta többször ürítik, és az elmúlt két hét alatt már 12 vagon angolnát emeltek ki. Az ízletes húsú hal zöme azonnal exportra kerül (MTl-fotó: Arany Gábor — KS) A Serix elődje a Modix röntgenkészülék. Egyedi megrendelésre készíti a gyár Fotó: Veress Erzsi nyék szemléltetésére eredmény- és teljesítménybemutatót is rendeznek a kiállításon. Ezekre már eddig is nagyon sok üzem jelentkezett. A szántóföldi növénytermesztési eredménybemutatóra például 120, a kertészetire 44, az állattenyésztésire 113, az élelmi- szeriparira 108, a fagazdaságira 5, a kutatásiered- mény-bemutatóra 17, a háztáji és kisgazdaságok eredménybemutatójára 18 és az építészeti eredménybemutatóra 4 üzem jelentette be részvételi szándékát. A be-r mutatott teljesítményeket a legjobb szakemberekből álló bizottságok bírálják el, s a következő díjak odaítéléséről döntenek: miniszteri vándordíjak, nagydíjak, teljesítménydíjak, I., II., III. díjak, oklevelek. Nagy figyelmet szentel a kiállítás a látogatóknak. Részükre szakmai programokat, valamint művelődési és szórakoztató rendezvényeket szerveznek. A szakemberek agrárpolitikai fórumon vehetnek részt, és több tudományos, szakmai témában hallgathatnak meg előadást. A kiállítási területtel szomszédos galopp-pályán tenyészállat-felvezetést, lovasbemutatót, fogathajtó versenyt is láthatnak az érdeklődők, és itt rendezik az úttörők országos lovasbajnokságát, a nemzetközi díjugratóversenyt és a nemzetközi galoppversenyt az OMÉK- díjért. A kiállítás kilenc napig tart nyitva. A MÁV a látogatás ideje alatt, az utazás könnyítésére 50 százalékos utazási kedvezményt nyújt. Cs. F. Kukoricarendszer-export Az idén már Szlovákiában is 56 mezőgazdasági nagyüzemben vetik a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat technológiájával a kukoricát. A szomszéd gazdaságok ebben az évben 32 000 hektárt művelnek iparszerű módszerrel, s az abban részt vevő több mint félszáz nagyüzem közül 17 szövetkezetnek az idei lesz a ötödik „bábolnai” ciklusa. A kampány megkezdése előtt 400 szlovákiai agrár- és műszaki szakember, vetőtraktoros, valamint szerelő vett részt a Bábolnán megtartott tapasztalatcserén. Szlovákiában minden esztendőben egyre tökéletesebben betartják a Bábolnáról adaptált technológiát. Ennek eredményeként már hat szomszéd gazdaság termel legalább nyolc tonna kukoricát hektáronként. Az ólomfalak közé, a röntgenkészülékek elé állva, talán sokaknak átvillan az agyán a gondolat, hogy mi-i lyen ügyes masina is ez: néhány pillanat és segítségével az orvos kiszűrheti a bajt vagy ellenkezőleg, megnyugtathat, nincs baj. Arra azonban már igencsak kevesen gondolnak, hogy a röntgenkészülékek nagy részét éppen Békés megyében, Orosházán állítják elő. A város szélén van az üzem, a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat orosházi gyára. Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó, budapesti központtal működő üzemet 1969-ben hozták létre. Először jobbára szolgáltatással, javítással foglalkoztak, ám idővel egyre nagyobb lett a gyártótevékenység súlya. Erről beszélt Bá- rándi István,. a gyár vezetője is: — Éves termelésünk értéke 20—25 millió forint között mozog, ehhez a szervizszolgáltatás mintegy 2 millió forinttal járul hozzá. Persze, a javításnál nem a bevétel, a nyereség a lényeg, hanem maga a szol-, gáltatás. Hat szakemberünk járja az országot, természetesen elsősorban Békés megyét, és javítja a többnyire külföldi gyártmányú meghibásodott kórházi berendezéseket, az altató-, lélegeztetőkészülékeket, fogászati és Sterilizáló berendezéseket stb. Orvosi műszerész kevés van egyelőre. Nem könnyű elsajátítani ezt a szakmát és nagy felelősséggel kell véi geznünk a munkát. A Röntgen- és Kórház- technikai Vállalatnak 630 dolgozója, országos szerviz- hálózata és két gyártó üzeme van, egy Szombathelyen és egy Orosházán. Ez utóbbi, mely a vállalat árbevételének több mint harmadát adja, a legnagyobb egység. — Jelenleg — mondja Bái rándi István — 87 dolgozónk van, egy esztendővel ezelőtt még csak 56-an voltunk. Most éppen elegendő a létszám a feladatok teljesítésére. Nálunk egyébként a foglalkoztatottak 98 százaléka szakmunkás, elektro- és mechanikai műszerész, lakai tos, forgácsoló, asztalos, fényező. Az előállított gyártmányok zöme külföldre, főként a szocialista országokba és a Szovjetunióba kerül, de szállítunk, a Medicor és az Omker Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, műszereket a fejlődő országokba, Nigériába, és most egy több mint 13 millió forintos megrendelést kaptunk Görögországtól. Gyártmányaink: filmátadó zsilip, hárommezős filmnéző, PR-lapfilm előhívó, filmszárító szekrények, elektrofilte- rek... Azt hiszem, a gyártmányok felsorolása az átlagembernek nem sokat mond, lényeg az, hogy a gyógyászatban fontos, százezreket, milliókat érő berendezések készülnek Orosházán. Erről győznek meg a műszerészek csoportvezetőjének, Ambrus Lászlónak a szavai is, aki egy nagyon bonyolultnak látszó berendezést próbál bemutatni. — Ez a GVS típusú klímaberendezés vezérlője, 234 vezérlőszál található benne. Egy egész kórház fűtését, levegőzését, levegőszűrését, sőt a csírátlanítást is képes vezérelni.-mvwvww A félszekrénnyi berendezés a gyulai kórházba kerül majd. Évek óta készülnek Orosházán, a Serix-program keretében, az autóbuszokba beépíthető röntgenkészülékek is. Ez már itt hagyományos terméknek számít, ahogy a laboratóriumok is. Emiatt, hogy gyakran ugyanazt kell csinálni, talán olykor monotonnak tűnik a munka, viszont ez egyben begyakorlottságot, nagyobb jövedelmet is jelent. Mórocz Ferenc, a festők csoportvezetője, 16 éve, a gyár alapításától kezdve itt dolgozik: — Szeretem a munkámat — állítja határozottan —, ha nem így lenne, rég elmentem volna. Négy szakmája van Mórocz Ferencnek, s bevallom, kicsit csodálkoztam, amiért éppen ehhez, a nem éppen egészséges és tiszta munkához, a festékszagtól átitatott műhelyhez ragaszkodik. — Szép munka ez, higgye el — s, hogy meggyőzzön egy festésre váró fémvázt mutat, majd pedig a befestett darabot. — Ugye nagy a különbség? — kérdi elégedetten. — Hát ezért szép a mi munkánk, mindjárt látjuk az eredményét, és gyönyörködhetünk is benne. Ami pedig az egészséget illeti: negyedévente ellenőrzik állapotunkat, eddig szerencsére minden rendben. Az üzem más gazdálkodóknak is dolgozik, itt festik például az Unior Szövetkezet Mini Super kazánjait. Ugyanakkor dolgoztat is más gazdálkodókkal, régi kooperációs partnere a Kazép, a csanádapácai tsz vasüzeme, a medgyesegyházi szövetkezet. A gyár termelését, hogy mikor mit gyártsanak, szigorúan a központ határozza meg. Ha egy megyei egészségügyi intézmény rendel tőlük valamit, azt is a budapesti központon keresztül kell tennie, noha bizonyos esetekben egyszerűbb, gyorsabb lenne közvetlenül a közeli gyárhoz fordulni. — szatmári — A szerződéses üzletek ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelmi és vendéglátó-hálózat mintegy 20 százaléka — több, mint 10 ezer üzlet, illetve vendéglátóhely — szerződéses formában működik. A tapasztalatok szerint forgalmuk gyorsabban növekszik, mint a hagyományos boltoké, a nyereség átlagosan 50—60 százalékkal magasabb, mint korábban, egyebek közt azért, mert a boltvezető jobban érdekelt az árubeszerzési lehetőségek felkutatásában, a kulturáltabb kiszolgálásban, s a költségek csökkentésében. A vásárlók, illetve a vendégek is elégedettek; mert a boltokban és a vendéglátóhelyeken az igényeiknek jobban megfelelő választékot találnak. A nyilvánvaló eredmények ellenére számos hiányosság is akad a szerződéses kereskedelemben. Gyakoriak a visszaélések a bizonylatok kezelésében, az árak kialakításában. Mindez főként annak tulajdonítható, hogy a vállalatok a szükségesnél kevésbé törődnek szerződéses üzleteikkel. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei felügyelőségek országszerte megvizsgálták, milyen a vállalati belső ellenőrzés a szerződéses üzletekben. Az ellenőrök 157 vállalati és szövetkezeti központot, valamint több mint 800 üzletet kerestek fel. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalatok gyakrabban ellenőrzik ugyan a szerződéses üzleteket, mint korábban, a hatékonysággal azonban továbbra is gondok vannak. Az ellenőrzések ugyanis nem teljes körűek, egyes fontos dolgokkal — például az árképzéssel, ár- alkalmazással, az árarányokkal, az áruval összefüggő vásárlói tájékoztatással, a bizonylati fegyelemmel — csak esetenként, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Az alkalmazott vizsgálati módszerek egysíkúak, próbavásárlást csak néhány helyen — elsősorban a szövetkezeteknél — végeztek. Ennek egyik oka, hogy a vállalatok a Belkereskedelmi Minisztérium felhívása ellenére sok helyütt nem rögzítették a vállalkozóval kötött szerződésekben az ellenőrzési jogosultságukat, holott a jogszabály nemcsak lehetőséget ad, hanem kötelezi is a vállalatokat a rendszeres ellenőrzésre. A vállalati irányító munka fogyatékosságait, a kialakult helytelen szemléletet jelzi, hogy a hálózati ellenőrzések során feltárt hiányosságokat — a helyszíni intézkedéseken túl — fele- lősségrevonás, a vállalkozóval szembeni eljárás kezdeményezése általában nem, vagy csak az indokoltnál kisebb mértékben követi. A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrei több helyütt azt is tapasztalták, hogy a szerződéses üzletvezetők az alapvető cikkek kínálatát szűkítik, elsősorban a számukra jövedelmezőbb áruk forgalmazására fordítanak gondot, s gyakran indokolatlanul magas árakat állapítanak meg. A vizsgálat megállapításai alapján az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség felhívta a vállalatok figyelmét, hogy az eddigieknél alaposabban, minden részletre kiterjedően ellenőrizzék szerződéses üzleteiket, s vonják felelőségre a hibák elkövetőit. A kereskedelmi felügyelőségek továbbra is rendszeresen figyelemmel fogják kísérni a szerződéses üzletek működését.
