Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-10 / 108. szám

NÉPÚJSÁG 1985. május 10., péntek Vita az Akadémia 145. közgyűlésén A békehónap megnyitója Budapesten és Békéscsabán Csütörtökön zárt üléssel folytatta munkáját a Ma­gyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése, az MTA várbeli kongresszusi termé­ben. A tudóstestület akadémiai rendes, illetve levelező ta­gokat választott ezen a na­pon — névsorukat később hozzák nyilvánosságra —, majd Szentágothai János, az MTA elnöke és Láng István, az MTA megbízott főtitkára tartott vitaindító előadást a közgyűlési határozat terve­zetéről. Szentágothai János beve­zetőben az alapkutatások ér­telmezéséről szólt, majd a fiatal kutatók helyzetét tag­lalva kifejtette: számos te­hetséges ifjú kutató kap aránylag hosszabb időre szóló meghívást olyan külföldi munkahelyre, ahol megvan­nak a kutatásokhoz a ma­gas színvonalú anyagi és műszerezettségi feltételek. Az MTA elnöke javasolta e kérdés körültekintő szabá­lyozását, s indítványozta: hozzanak létre egy új típusú akadémiai tagságot a tartó- sabban külföldön élő, hazá­jukhoz ragaszkodó, eszmé­inkhez hű kutatók számára. A továbbiakban a tudo­mány legbelsőbb mozgása­it felidézve a tudományos megismerés alapmechaniz­musa körül az utóbbi évek­ben kibontakozott, és mind szélesebb körű vitáról szólt az MTA elnöke. Láng István vitaindító be­számolójában hat kérdés­körre hívta fel a figyelmet. Felvetette, hogy még nem eldöntött, miként érvényesít­hető az Akadémia felelőssé­ge az alapkutatásokban;nem kellően tisztázottak a kutatá­si eredmények értékelési módszerei; tovább javítandó az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemek kapcsolata, valamint több problémát és kérdést is felvet a kutatási tevékenységek finanszírozá­sa, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása, és az akadémiai könyvkiadás je­lenlegi helyzete. A beszámolókat követő vi­tában felszólalók közül töb­ben felvetették: a jövőben megalapozott, körültekin­tőbb döntésekre van szük­ség abban a tekintetben, hogy mely tudományterüle­teket fejlesszük elsősorban. Mások arról szóltak, hogy napjainkban a környezetku­tatás a közvélemény figyel­mének homlokterébe került, ugyanakkor az ökológia nem élvez elég hathatós támoga­tást, a kiemelt kutatásokban pedig a nemzetközi élme­zőnyhöz képest ma mintegy 40 éves elmaradásban van a hazai ökológiai kutatás. Napjainkban gyakran fel­vetik, hogy a tudományos kutatás nem segíti eléggé az ország gondjainak megoldá­sát — emelték ki a felszó­lalók. A tudományból köz­vetlen gazdasági haszon csak akkor várható, ha a műsza­ki fejlesztés át tudja ültetni a termelésbe az intézeti, la­boratóriumi eredményeket. Számos hozzászóló üdvö­zölte az Akadémia nemzetkö­zi tudományos kapcsolatai­nak mind rugalmasabb ala­kítását, bonyolítását, hang­súlyozva a tudományos in­formációk áramlásának a hazai szakmai közéletre gya­korolt fontos hatását. Az Akadémia 145. közgyű­lésének pénteki munkanap­ján tisztújításra kerül sor, majd folytatódik az elnöki és a főtitkári beszámoló fe­letti vita. Bukarestet, Craiovát képviselik Űj partnerként találtak egymásra nemrég a romá­niai Dőlj megyei Craiova és az orosházi áfész, illetve a Csillag Áruház kereskedelmi vezetői. Célja e kapcsolat­nak, hogy a kishatár menti forgalom keretében javuljon mindkét megyében a szövet­kezeti áruházak áruválaszté­ka. Ebben az áruházi cse­rében a Békésszövker vál­lalta magára a közvetítő szerepet, vagyis a kölcsönös megállapodás, az áruértéke­sítés, a szállítás feladatait. A közelmúltban elsőként Nátor István, a Békés­szövker Vállalat igazga­tója, Császár Árpád, az orosházi áfész Csillag Áru­házának igazgatója és Ko­máromi Sándor főosztály­vezető-helyettes kereste fel a craiovai partnereket, hogy több napon át válogassanak a felkínált román árukból, melyeket megyénkben is szí­vesen vásárolnak. Május 6-án, hétfőn Pannit Mirescu, a bukaresti Cent- rocoop kereskedelmi és szer­vezési osztályvezetője, Mir- cea Barbulescu és Aurelia Viscopoleanu, az Ujecoop Dolj-Craiova képviselője érkezett Békéscsabára, a Békésszövker Vállalathoz, hogy az áruházi csereforga­lom keretében magyar áruk vásárlására kössenek meg­állapodást. Ugyanis a romá­niai Craiova és az orosházi áfész Csillag Áruháza kö­zött mintegy 200-200 ezer ru­bel értékű áru cseréjére van lehetőség. A román szövet­kezeti delegáció pénteken utazik haza. Ma, május 9-én Orosházára látogatnak, hogy ismerkedjenek az áfész te­vékenységével. — Balkus — A hagyományosan a győ­zelem napján megkezdődött béke- és barátsági hónap el­ső budapesti eseményeként a Magyar Optikai Művek munkáskollektívája béke­gyűlést rendezett csütörtö­kön a MOM sportklubjában. Szabó Gyula színművész szavalata után Turainé Kiss Katalin, a MOM szakszerve­zeti bizottságának szervező titkára köszöntötte az ün­nepség résztvevőit. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára mon­dott beszédet. Felszólalt a munkásgyűlé­sen a szovjet békedelegáció tagjaként hazánkban tartóz­kodó Kosztantyin Feok- tyisztov űrhajós, a Szovjet­unió hőse, majd az ünnep­ség következő szónokaként a MOM egyik fiatal esztergá­lyosa, Békési József korosz­tályának, munkatársainak óhaját, követelését fogalmaz­ta meg: „Soha többé hábo­rút!” * * * A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága kibő­vített ünnepi ülést tartott május 9-én, tegnap délután Békéscsabán, a városi ta­nács dísztermében. Az ün­nepség résztvevői megemlé­keztek a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulójáról, majd a békemoz­galomban élen járók kitün­tetésére került sor. Az Országos Béketanács elnöksége a békemozgalom­ban végzett eredményes munkássága elismeréséül a békemozgalom kitüntető jel­vényét adományozta Szik­szói Ferencnek, a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottsága titkárának és dr. Horváth Istvánnak, az OTP gyulai fiókja igazgatójának. A békemozgalom emlékpla­kettjét kapta a békéscsabai vasutas művelődési ház kol­lektívája. Emléklapot vettek át tizenketten és három kol­lektíva. Részt vett és felszólalt az ünnepségen Cao Dúc Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségé­nek követségi tanácsosa. Me­gyénkben ezzel az ünnepi üléssel vette kezdetét a bé­kehónap rendezvénysorozata. T. I. A résztvevőket a Békéscsabai 2-es számú Általános Iskola énekkara műsorral köszöntötte Fotó: veress Erzsi Román szobrászművészek alkotásai Békéscsabán Csütörtökön a győzelem napja alkalmából Békéscsa­bán leleplezték Serban Di- mitru aradi szobrász „Me­mento” című művét, amely a második világháború csa­bai áldozatainak állít emlé­ket. Aromán művész mész­kőszobra, amely a keresztre feszített Jézust idézi fel a nézőben, a fasizmus és a há­ború embertelenségére em­lékezteti a békési megye- székhely lakóit. Serban Di- mitru „Mementó”-ja a vá­rosnak azon a részén kapott helyet, ahol 1944-ben a haj­dani gettó állt. Ugyanezen a napon a bé­késcsabai gabonamúzeumban leleplezték Vitroel Emil ara­di szobrász „Bőség” című, női alakot ábrázoló kőszob­rát. A két aradi művész Békés és Arad testvérmegyei kap­csolatainak keretében tavaly nyáron dolgozott Békéscsa­bán, s műveiket a magyar és a román nép barátsága jegyében a város most méltó helyen állította fel. „Mementó” „Bőség" Ülést tartott az Tegnap, május 9-én a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ülésén F. Nagy Ist­ván SZMT-elnök köszöntöt­te az elnökség soraiban he­lyet foglalókat, többek kö­zött Fodorné Birgés Kata­lint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, Lovász Matildot, az MSZMP megyebizottságának titkárát, dr. Bukta Lászlót, a SZOT titkárát és Kozák Ferencet, a KISZ megyebizottságának titkárát, s az SZMT tagjait. Elsőként dr. Aradszki And­rásáé, az SZMT elnökségé­nek tagja emlékezett meg a győzelem napjáról. Ezt kö­vetően a testület elfogadta 1985. évi munkaprogramját és üléstervét, majd dr. Var­ga Imre előadását hallgat­ták meg. Az SZMT titkára összegezte az 1985-ös gazda­sági év indításával, az alap­szervezetek termelést, gaz­dálkodást segítő tevékenysé­gével kapcsolatos tapasztala­tokat. Röviden felidézte a megye gazdasági fejlődését, az 1984- es év célkitűzéseinek meg­Tegnap megkezdődött a 4. Országos Közművelődési Filmfórum Miskolcon. Az idén ennek a rendezvénynek is az észak-magyarországi nagyváros ad otthont, egy időben, a 25. miskolci film- fesztivállal. Délelőtt az Ady Endre Mű­velődési házban dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisz­térium közművelődési főosz­tályának vezetője A közmű­velődés helyzete és feladatai a XIII. pártkongresszus tük­rében címmel tartott elő­adást. Mint elmondta: Vál­tozott az emberek érdeklő­dése. Nőtt az igény a prak­tikus ismeretek és a szóra­koztató ágazatok iránt. Ez utóbbiról a közművelődésnek tudomást nem venni értel­metlen, ezt az igényt színvo­nalasan ki kell elégíteni. Ezután a főosztályvezető a SZMT valósítását. A brigádok és a kollektívák szakaszosan va­lósítják meg a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny alap- és pótvállalásait. Folytatódik a jubileumi újí­tási verseny, amelynek eredményeként a megtakarí­tás értéke elérte a 82,5 mil­lió forintot. A településfej, lesztő társadalmi munka 53 százalékkal növekedett, így 625 millió forint volt. A szakmaközi bizottságok egy­re jobban ismerik a tanácsi fejlesztési elképzeléseket és a megvalósítás érdekében mindig jobban tudnak együttműködni. Az SZMT a szakszervezeti alapszervezetek mozgósításá­val, az aktivisták bevonásá­val, az ágazati megyei bi­zottságokkal együttműködés­ben készítették elő az 1985. év tennivalóit. Az új válla­latvezetési formára való át­térés nagy feladatot ró a szakszervezeti tisztségvise­lőkre, a testületi tagokra és a bizalmiakra is. A hozzászólók sorában el­mondta véleményét Hagyó munkahelyi művelődés fon­tosságáról szólt . A teljes munkahelyi művelődés egy­szerre tartja szem előtt a dolgozók szakmai fejlődését, magatartási kultúráját, egészségvédelmét, vagy pél­dául a környezettel való vi­szonyát. A felszólalást követően Kecskés Sándort kérdeztem, vajon a két miskolci ren­dezvény miként tud segíteni a munkahelyi művelődésben. Kecskés Sándor —, aki a miskolci városi televízió stú­dióvezetője — irányította két éve a filmfórum azon szek­ciójának munkáját, amely a rövidfilm szerepét vitatta a munkás-közművelődésben. — A filmek egy része ok­tatást segítő célú, tehát a dolgozók általános iskolájá­ban használjuk, vagy a kö­zépiskolai oktatáshoz kap­Gáborné, a Forcon képvise­letében. Arról beszélt, hogy a vállalati tervkészítés a gyáregységek javaslata alap­ján történt. A gyár dolgozói munkásgyűlésen szavaztak arról, hogy önálló vállalattá szeretnének lenni. Gácsi Pé­ter, a Medosz megyebizott­ságának titkára a területén jelentkező mezőgazdasági üzemek ez évi terveiről, a keresetszabályozás és az új vállalatirányítási formák gondjairól, a vitákról tájé­koztatta a jelenlevőket. A rövid ideje önálló vállalat, az Unicon nevében Kovács Györgyné szólalt fel, s ki­fejezte a dolgozók aggodal­mát a bérfejlesztés jövőjé­ről. Ügy látszik, hogy ez a vállalat önállóan is sikere­sen hódítja meg termékeivel a szocialista és a tőkés pia­cot. Valentinyi Mártonná, a HVDSZ-ágazatban dolgozók gondjait ecsetelte. Tóth Er­zsébet a mezőkovácsházi ÁFÉSZ szakszervezeti kol­lektívájának üzenetét hozta, míg Kovács László a keres­kedelemben jelentkező nagy­arányú munkaerőgondokra hívta fel a figyelmet. B. Zs. csoljuk, kezdte a stúdióve­zető. Egy másik nagy terüle­te a rövidfilmek alkalmazá­sának a szakmai jellegű kép­zések. Űjabb felhasználási te­rület a munkavédelmi oktató film, valamint a környezeti ártalmakat dokumentáló fil­mek. A negyedik nagy terü­let a szakmai propagandá­nak a megteremtését biztosí­tó dokumentumfilmek, nép­szerűsítő, az oktató filmek amelyek a pályaválasztásban nyújtanak segítségét. Ugyan­csak nagyobb csoport a po­litikai műveltséget elősegítő filmek rendszere. Azt azon­ban tudni kell, hogy önma­gában a film nem elég, a vetítés épüljön bele a műve­lődési eseménysorba. Ezek­nek a gondolatoknak a cse­réjében éppúgy, mint a meg­levő rövidfilm-választék megismerésében nyújthat nagy segítséget a két miskol­ci rendezvény. — fejezte be válaszát Kecskés Sándor. ÜBBGE helyzetéről tárgyaltak Békéscsabán tartotta soros ülését tegnap, május 9-én az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága, Gazdaság- és Szö­vetkezetpolitikai Bizottsága, Csatári Béla, az MSZMP Bé­kés megyei titkára elnökle­tével. A bizottság tagjai elő­ször Ruck János, a Békés­csaba és Környéke Agrár­ipari Egyesülés tanácsának elnökét hallgatták meg, aki a BAGE helyzetéről készült írásos jelentéshez tett szóbe­li kiegészítést. Megállapítot­ta, hogy objektív és szub­jektív tényezők egyaránt sze­repet játszottak abban, hogy az egyesülés a múlt évet veszteséggel zárta, a tagok és az irányító apparátus kö­zös feladata a gazdálkodás megjavítása. A napirendi ponttal kapcsolatos kérdé­sekre Nagy Mihály, a BAGE igazgatója válaszolt. Az ezt követő vitában többen fel­szólaltak, köztük Vörös Ist­ván, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa. A vitát Csatári Béla összegezte, majd ismer­tette az egyesülés helyzetéről készült jelentés határozati javaslatát, amelyet a bizott­ság tagjai elfogadtak. Ennek megfelelően az anyagot al­kalmasnak találták' arra, hogy a későbbiekben a me­gyei párt vb is megvitassa. A következőkben Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, a bi­zottság titkára terjesztett elő írásos beszámolót a szövet­kezetek múlt évet értékelő zárszámadásainak tapaszta­latairól, valamint az idei év indításának nehézségeiről. A két utóbbi jelentést is egy­hangúlag elfogadták. m. sz. zs. Filmnapok Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom