Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
1985. május 7., kedd o Beruházásainkat is késleltette a rossz idő Pénz, pénz, pénz! Tévedés ne essék, nem arról a három dologról van szó, amely Montecuccoli szerint a háborúhoz kell. Ez alkalommal a megye idei beruházásainak első negyedévét vesszük górcső alá az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi igazgatóságának felmérését alapul véve. Ez a felmérés is megállapítja, hogy a fejlesztések ütemét nemcsak pénzhiány mérsékelheti, hanem — miként az megyénkben mindennél jobban igazolódott — esetenként az időjárás kedvezőtlen volta is. o A Békés megyében folyó állami beruházások közül első helyre kívánkozik a cél- csoportos beruházásként megvalósuló gázvezetékháló- zat-fejlesztés, amelyben továbbra -is jelentős a lakossági önerő szerepe. A kőolaj- és földgáztermelés ki- terjesztése a térségben, a már korábbi időszakra is je- lemző fokozott ütem szerint halad előre. Ugyancsak célcsoportos állami beruházások segítik a vízkárelhárítást, amelynek menetét az előbbiektől eltérően már befolyásolta a bevezetőben említett módon az időjárás. Az NK—14 öntözőfürt hatásterületének vízrendezése az idei első negyedévben a kedvezőtlen időjárás miatt maradt el a tervezettől, annak ellenére, hogy a kivitelező kapacitást biztosították, akárcsak a Kettős-Körös bal parti töltés- erősítéséhez. Megfelelően halad a Fekete-Körös jobb parti töltéserősítésének első üteme és Nagykamarás térségének vízrendezése, a Körös-völgyi vízhaszhosítási főművek felújításának előirányzott munkáit viszont megint csak az időjárás hátráltatta. Kedvezőbb a kép a villa- mosenergia-elosztó hálózat bővítésében: a Békés Megyei Építőipari Vállalat időben megkezdhette a békési új nagy teljesítményű transzformátorállomás kialakítását. A közforgalmú vas- úthálózat fejlesztésének keretében megvalósuló Gyula —Sarkad állomás és csatlakozó nyílt vonal építése viszont már megint a szokatlanul hideg időjárás miatt késik. Az országos távbeszélő-hálózat fejlesztésének programjában megvalósuló Békés megyei fejlesztések szintén elmaradnak az ütemtervtől, ebben azonban nem az időjárás a ludas. Műszaki problémák miatt húzódik el a tervezett bővítés. Az országos út-hídépítés és -korszerűsítés beruházásai közül a békési Kettős- Körös-híd kivitelezéséről kell szólni, ez a tervezettnek megfelelően alakul, csak emlékeztetőül: a kivitelezés befejezésének kitűzött határideje 1986. november 30. Q A beruházások egy másik nagy köre vállalati keretek közt valósul meg, saját erőforrásból és különböző hitelekből. A Sarkadi Cukorgyárban az ütemezéstől némileg elmaradva, de rendben halad a VI. ötéves tervi rekonstrukció, amelynek során korszerű gépeket, berendezéseket — hűtőkavarókat, cukor- csomagolókat — állítanak termelésbe, illetve felújítják a gyár energiarendszerét. Szinten tartó beruházással készül az új idényre a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára. Ebben a körben a legjelentősebb beruházást az Orosházi Üveggyár hajtja végre, az első negyedévben megkötött szállítási szerződés értelmében rövidesen megérkezik az az NSZK üveggyártó automata gépsor, amellyel az élelmiszercsomagoló üveggyártást növelik az orosházi üzemben. Még két fontos programról kell említést tenni, az egyik a terménytároló tér jelentős bővülését eredményezi megyénkben, a másik a termelő üzemek energiafelhasználását ésszerűsíti. o A tárolótér építésének programjában a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Dévavá- nyán, Battonyán, Békéscsabán egy-egy 6 ezer tonna termény befogadására alkalmas csarnoktárolót létesít, Sarkadon egy 4 ezer tonnás, Szarvason egy 6 ezer tonnás fémsilót épít. A csarnoktárolók és fémsilók kivitelezését az első negyedév folyamán a rendkívül hideg időjárás a már jelzett módon lassította. Az energiafelhasználást ésszerűsítő fejlesztések egy részét Mezőkovácsháza és Végegyháza térségében oldották, illetve oldják meg, gázra álltak át a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz- ben, a végegyházi Szabadság Tsz-ben. Határidőt módosítottak a Kemikál újkígyósi szigetelőgyárában, az újkígyósi Aranykalász Termelő- szövetkezetben a gázszerelők, meg a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben. Szarvas és Gyomaendrőd földgázzal való ellátása két ütemben valósul meg, Szarvason az idén, Gyomaendrőd ön jövőre érkezik a fogyasztókhoz a gáz, a beruházás az első negyedévben a terv szerinti ütemben valósult meg. K. E. P. Tiszta vizet a szarvasi holtágba! mindenki a víz minőségéért és tegyük hozzá a tájkép védelméért. Egyetlen lavór mosószeres víz, vagy egy lapát hulladék még nem borítja fel a holtág labilis egyensúlyát, de ha már százak, vagy ezrek teszik azt, hogy övék az egyetlen lavór, vagy lapát, akkor hiábavalóvá válik a társadalmi összefogás. Nem népszerű leírni, de megtesz- szük: legyen határozottabb és következetesebb a hatósági ellenőrzés és eljárás! Ami Párizsnak a Szajna, Budapestnek a Duna, az némi túlzással Szarvasnak a Holt-Körös. Ahogy a világvárosok híres folyóik nélkül szürke kis fővárosok lennének, úgy hangulatos vize nélkül Szarvas is csupán egy jellegtelen alföldi város volna. Ez a 29 kilométer hosszú, 200 hektár vízfelületű, népszerű nevén szarvasi holtág 1888-ban alakult ki a Hármas-Körösön végrehajtott szabályozás után. Az 1942-ben átadott békésszentandrási duzzasztóművel megoldódott a holtág vízellátása és vízszintszabályozása. Innen számítható hazánk ötödik legnagyobb természetes vízfelületének több irányú hasznosítása. Lehetővé vált a környék mezőgazdaságának széles körű és tervezhető vízgazdálkodása. A holtág közel 950 négyzetkilométernyi terület természetes vízgyűjtője, biztosítja a környék belvízmentesítését. Vizét öntözésre is használják, emellett fontos kutatási terület, elsősorban a haltenyésztésben. A holtág — mely kétségtelenül hazánk egyik legszebb természeti tüneménye — az utóbbi évtizedekben táj- és városesztétikai elemmé, a szarvasiak és környékbeliek legfőbb szabadidős központjává vált. Sőt a helybeliek egyre inkább az utóbbi funkciót helyezik előtérbe. Világosan látják, hogy a település — minden történelmi kincse, néprajzi és művészeti értéke mellett is — csak a holtággal együtt lehet kedvelt úticél. Jó érzékkel kempinget építettek partjára, termálfürdőt, sportpályákat, horgászparadicsomot, gazdag vízi életet álmodtak a térségbe. De minden álmuk alapja a víz, a tiszta víz. ft helyzet kritikus Csakhogy a holtág vize ingadozó minőségű és jelenlegi — még elfogadható — tisztasága is nehezen tartható fenn. Sokan úgy vélik, a télvégi nagy halpusztulás volt az első (vagy utolsó?) komoly figyelmeztetés: a helyzet kritikus! Sovány vigasz, hogy a vizsgálatok azóta kiderítették, a vizeinken sajnos nem ritka természeti katasztrófa döntő oka a rendkívül hideg időjárás .a hosszú időre beállt jég) és az alacsony vízállás miatti oxigénhiány volt. A különböző szennyezőforrások a helyzetet csak súlyosbították, a halpusztulás valószínűleg nélkülük is bekövetkezett volna. Az elfogadható szakmai indoklás sajnos a tényen mit sem változtat: a holtág vízminősége sürgős védelemre szorul. Szarvas lakosságát az állóvíz sorsa felkavarta. Egymásra mutogatnak a vélt, vagy valódi felelősök. Közben lassan elsikkad a lényeg, a szennyező források számbavétele és tervszerű kiiktatása. A holtág helyzetének megítélésnél több körülményt kell figyelembe venni. Mindenekelőtt azt, hogy a szabad vízfelület minőségének romlása nem egyedi eset. Közismert, hogy jó évtizede a Balaton és a Velencei tó, — hogy csak a legnagyobbakat említsük — aggasztó sorsa fölötti sajnálkozástól volt hangos a szakmai és az irodalmi közvélemény. Minden károsító tényezőt számba vettek és megállapították, hogy a vízgazdálkodásban elkövetett hibák mellett a legsúlyosabb veszélyforrások a civilizációs eredetűek. Tömören fogalmazva: vizeink viselik a települések fejlődésének és a termelés növekedésének vízgazdálkodással ösz- szefüggő konzekvenciáit. Szarvason sincs másként! Látszategyensúly Már a holtágba érkező vizet sem lenne tanácsos üvegpohárba merni, mert a Hármas-Körös mint tápvíz enyhén szennyezett. A folyó a Körösök és a Berettyó, valamint a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőinek csurgalékvizeit és közvetve Békéscsaba, Mezőtúr, Szeghalom és Debrecen városok szennyvizeit viszi. Ezek pillanatnyi állapotától függően a vízminőség ingadozó, de a legkritikusabb időszakokban is alkalmas az idegenforgalomra és üdülésre szervezett holtág táplálására. Csakhogy további úgynevezett nem pontszerű szennyező források rontják a víz minőségét. Az előbbiek közé tartoznak többek között a belvízcsatornák, amelyek a mezőgazdasági területekről tápanyagokban gazdag csur- galékvizeket hoznak; az állattartó telepekről — köztük a kacsatelepekről — szerves anyagokat, a művelt földterületekről pedig szervetlen szennyeződéseket. A holtágba torkollnak a városi csapadékvíz-csatornák, amelyek illegálisan bekötött derítet- len szennyvizeket és egyes üzemek tisztítatlan vizeit is szállítják. Kedvezőtlenül hat a vízminőségre a partok túlzott és vízrefutó beépítettsége. A holtág „leszívja” a talajban elszikkasztott szennyvizeket, a partoldal természetes vegetációjának megbontása miatt pedig csökkent a holtág öntisztuló képessége. Ezek a tényezők időszakonként és változó erősséggel hatnak. A pontszerű szennyező források állandó jelleggel és közel azonos szinten terhelik a holtágat. Ilyen a korszerű technológiájú, de túlterhelt városi szennyvíztelepről érkező biológiailag tisztított szennyvíz és a halastavi használt víz. Amellett, hogy rontják a vízminőséget, eliszaposodást okoznak. A békésszentandrási tisztítótelep mechanikailag tisztított szennyvize is a holtágba kerül. Ugyancsak károsan hat a vízi élővilágra a holtágba vezetett használt termálvíz, amelynek magas a szervesanyag-, ammónia-, só- és fenoltartalma. A szennyező források számbavétele önmagában elegendő lenne a holtág sorsa feletti vészharangok kon- gatására. A valóság — a színes és gazdag vízi és fürdőélet — ugyanakkor nyugalomra int. Mindkét megközelítés veszélyes. A holtágban látszatnyugalom és látszategyensúly van, mert a szennyező források általában nem egyidőben és nem egy ponton hatnak. De üzenetek érkeznek hozzánk, amelyek megfontolt és határozott cselekvésre intenek. Személyes felelősséget A szennyező források teljeskörű megszüntetése gazdaságilag megoldhatatlan. Nagyobb figyelemmel hatásfokuk lényegesen csökkenthető. A belvizek szerves és szervetlen anyag tartalma például körültekintőbb gazdálkodással, az állattartó telepek szennyvíz-kibocsátásának módosításával a minimálisra szorítható. Hasonlóan, javítható a part menti helyzet védősávok kialakításával, a vegetáció helyreállításával, a part szigorú védelmével, az egyedi szennyvízelhelyezések felülvizsgálatával, a szennyvíz-szikkasztók felszámolásával, az árnyékszékek hátrább telepítésével és távolabbi célként, a csatornázással. A városi csapadékelvezető csatornák szennyező ereje is csökkenthető lenne az illegális szennyvízbekötések felderítésével és az üzemek hasz- náltvíz-bevezetésének szigorításával. Nagyobb veszélyt jelentenek a holtágra a pontszerű szennyező források. Megnyugtató megoldást kiiktatásuk, illetve élővízbe vezetésük jelentene. A Hármas-Körösnek a szentandrási duzzasztó alatti szakasza alkalmas a befogadásukra. A mintegy 22 kilométeres csővezeték lefektetése tetemes költség, de a használók közös összefogásával megvalósítható. A technikai megoldások mellett szemléletváltozásra is szükség van. Tudatosítani kell Szarvas lakosságával és a holtágat használókkal, hogy személyesen felelős Az idő sürget! A városi párt végrehajtó bizottsága a múlt év őszén megkezdett előkészítő munka után április végén — a Kö- VIZIG előterjesztésében — napirendre tűzte a holtág helyzetét. A vitaanyag megállapításai lényegében megfelelnek az általunk leírtaknak. A testület foglalkozott a városban kialakult hangulattal és megállapította, hogy a város közvéleményét hosz- szabb ideje foglalkoztatja — időnként ki-kirobbanó erővel — a holtág sorsa. Legutóbb a télvégi halpusztulás, illetve lapunk ennek nyomán megjelent néhány írása kavart vihart — pro és kontra. Korábban érdemi javaslatok is elhangzottak a városban, változás mégsem történt. Ennek oka többek között az, hogy elmaradt a koordináció és a végrehajtásért felelős személyek megbízása. Akadt tehát következetlenség jócskán. Az idő süreget! A holtág vizéről folyó vita jelzi, hogy a közvélemény felelősséget érez Szarvas nagy természeti kincsének sorsa iránt. Ennek örülni kell, mert emögött a tenniakarás húzódik meg. A feladatok kidolgozására és a munka megszervezésére a városi tanács elnökének vezetésével és az összes érdekelt fél bevonásával operatív bizottság alakul. A végrehajtó bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy mozgósítani kell minden tennikész erőt és kérni a megyei és országos szervek támogatását. El kell érni, hogy a gazdasági érdek és a környezet védelme a térségben hosz- szabb távon összhangba kerüljön egymással. A testület végezetül felkérte szerkesztőségünket segítse a lakosság tényszerű tájékoztatását. Írásunkat ilyen szándékkal tesszük közzé. Az anyagot — jóllehet többségében, tényeken alapuló megállapításokat tartalmaz — a város vezetőivel egyetértésben vitaanyagnak szánjuk. Ügy véljük, hogy minden felelősségteljes észrevétel, alkotó . javaslat segíti az operatív bizottság munkáját, a holtág megmentését. A hozzászólásokat, szerkesztett formában lapunk „Szerkesszen velünk” oldalán közölni fogjuk. Várjuk leveleiket! Árpási Zoltán incs autós, aki örömmel kiáltana fel, ha útjavítás lassítja dolgát. Pedig a jó utat mindannyian szeretjük. Ám ha lehet, az utat mindig másfelé javítsák! A korlátozó táblákon feltüntetett sebességhatár betartása néha már-már fizikai rosszüllétet okoz. Úgyhogy, mikor feltűnnek a sárga ruhás munkások, s csak az útjavítás tábla figyelmeztet minket és sebességünket nem korlátozzák, akkor, ha mód van rá, mi sem tesszük. Hogy eközben a a sárgaruhások mit éreznek? A napokban faggattam őket. Nos, néhány év után, már eszükbe sem jut félni, ám azt nehéz megszokni, hogy sokan az utolsó pillanatig nyomják a gázt, s csak méterekkel előttük fékeznek vagy a nadrágjukat súrolva száguldanak tovább. Szóval ezt valahogy nem kedvelik ... •Ez a munka amúgy sem leányálom (szó szerint nem az, ezt a pályát nem fenyegeti az elnőiesedés veszélye). A leghidegebb telet ugyan kihagyják (igaz, amit ilyenkor keresnek, azt hamar meg tudják számolni), máskor viszont alig elképzelhető olyan időjárás, ami kényszerszünetet okozhatna. — Mi van, ha esik? — Mi volna? Dolgozni kell! — mondják. — S ha negyven napig esik? — Akkor is. Ha Medárdra gondol, nem szeretjük ... — Az esőkabát véd valamit? — Az véd — bólint egyikük, majd hozzáteszi: — amíg át nem ázik, de akkor ott is folyik, ahol nem kéne ... — Mégis, mi a legrosz- szabb — kérdezem. — A „feketézés” — mondja a brigádvezető. — Amikor terítjük az aszfaltot, főleg kánikulában. Süt a hátunkra a nap, alulról meg a 140 fokos aszfalt. Ez ellen nincs védekezés. Jön a nyár, egyre gyakrabban fogunk találkozni velük. Megérdemlik, hogy vigyázzunk rájuk! Bár tudom, autós ösztöneinkre jobban hat egy rendőri egyenruha vagy egy, az út szélén, feltűnően tétlenül ácsorgó személyautó. — út — Unokáink is tiszta vizet akarnak majd inni! Fotó: Fazekas László
