Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
1985. május 18., szombat o igmui&w fCöröstáj-nap Gyomaendrődön Május X6-án, csütörtökön Gyomaendrődön látta vendégül a Köröstáj, a Békés Megyei Népújság kulturális melléklete munkatársait, a megyében élő, alkotó, innen indult, elszármazott, ide kötődő írókat, költőket, képzőművészeket, publicistákat. Ez a tavaszi Köröstáj-nap többszörösen is ünnepélyesre sikerült; egyrészt a fél évszázaddal ezelőtti csend- őrsortűz áldozataira és a világhírnévre szert tett Kner-hagyományokra emlékezett, másrészt az idén 25 éves kulturális melléklet jubileuma előtt is tisztelgett. Az egész napos program a nagyközségi pártbizottságon kezdődött. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Népújság fő-, szerkesztője köszöntötte a résztvevőket, külön is Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát és Kőris Györgyöt, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárát. Hangsúlyozta, hogy a Köröstáj-rendezvény ittlétével is az 1935-ös csendőrsor- tűz emlékét, a gyomai Kner- hagyományokat és a két egyesített település fejlődése iránti tiszteletet hivatott kifejezni. Dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató történelmi visszapillantást adott az 1935-ös endrődi csendőrsor- tűz előzményeiről. Előadásának az volt a célja, hogy a mártírok iránti tiszteletet mélyítse, a korabeli társadalmi- politikai viszonyokra rávilágítson, felvázolja a jogállamnak hirdetett Horthy- Magyarország ellentmondásait, légkörét. Az országosan is jelentős történelmi eseményt emberközelbe hozva utalt Gyoma és Endrőd közös ellenzéki hagyományaira, arra a helyi hivatásos kubikosrétegre, amely a világban akkor már teret hódított haladó eszmékkel igen hamar találkozott. Hangsúlyozta az agrárszocialista mozgalom szervezkedésének fontosságát, s azt, hogy miként lett Endrőd, az ottani szegénység a viharsarki mozgalom sajátos pontja. Az előadó beszélt a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi és budapesti szervezeteinek kapcsolatairól. Elmondta, hogy milyen nagy iskolát jelentett az 1919-es Tanácsköztársaság az endrődieknek. Megemlítette, hogy az . ország egyetlen más vidékéről sem ment annyi vöröskatona a munkáshatalom oldalára, mint e két településről. Az 1930-as évek pártviszonyait elemezte dr. Szabó Ferenc és rámutatott, hogy a sortűz eseményei tulajdonképpen több évre nyúltak vissza. Előadása befejezéséül a március 20-i tragikus események utáni jogszolgáltatás, tárgyalás körülményeit vázolta föl. A délelőtt másik eseménye Haimann György egyetemi tanár rengeteg személyes élménnyel átszőtt erőadása volt a gyomai Kner-hagyo- mányokról, a híres nyomdász család történetéről. Haimann professzor elmesélte, hogy Kner Izidor, de főleg Kner Imre tanítványa volt; Kner Izidor unokája. Nagyapja húsz év alatt országosan elismert nyomdát alapított a semmiből, hogy a magyar irodalom nagy értékeit az olvasók kezébe bocsáthassa. Nyomdáját a két világháború között külföldön is megismerték. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli teljesítmény forrása tulajdonképpen a dédapa, Kner Sámuel 1854-ben nyitott könyvkötő műhelye volt, a későbbiek során ezt fejlesztette tovább fia, unokája. A nyomdász család büszke volt arra, hogy munkájával közügyet szolgált, a kultúrát terjesztette. A Kner-érdemeket méltatva, az előadó hangsúlyozta a magyarországi nyomdászmozgalom politikai jelentőségét, a patriarchális jelleget, valamint azt, hogy a nyomdai törekvések során mindenkor a jó munka volt- a legnagyobb dicsőség. Érdekességként említette Kner Izidor kevéssé ismert alkotásaiból a gyomai templomi feliratot. A nyomda kulturális szerepét, munkásmozgalmi jelentőségét, a munkásnevelésben, az üzemkultúrában, a modern technika alkalmazásában betöltött helyét, szerepét ugyancsak körüljárta Haimann György emlékezetes előadásával. Az előadások után a Gyo- maendrődre érkezett vendégek felkeresték a gyomai Kner Nyomda újjászervezett múzeumát, ahol Hudák Julianna, a múzeum vezetője kalauzolta a látogatókat. A Köröstáj-nap résztvevői hosszasan szemlélődtek a Kner család munkásságát, életét sokoldalúan bemutató kiállítási termekben, és örömmel vették a múzeum ajándékát, a látogatásra emlékező nyomtatott lapot, melyet egy régi Kner-nyomda-, gépen, a helyszínen nyomtattak. Délután Jenei Bálint tanácselnök a városi jogú nagyközségi tanács épületében fogadta a Köröstáj-nap résztvevőit és tájékoztatta őket a település gazdaság- földrajzi, történelmi sajátosságairól. összefoglalta azo-, kát az eseményeket, amelyek az 1950-es évektől folyamatosan az együttműködés, a két település végső egyesülése érdekében történtek, felsorolta a fejlődés jellemző gazdasági és kulturális tényezőit. Áttekintést adott az 1982-es egyesülést követő beruházásokról, eredményekről, sok közös erőfeszítéssel, társadalmi összefogással megvalósított tervről. Elmondta azt is, milyen gondokkal küzdenek, mi az, amiről anyagiak hiányában le kellett mondaniuk. Végül a tanácselnök válaszolt a vendégek kérdéseire. A tájékoztató után meghívásos képzőművészeti kiállítást nyitott meg dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója. Beszédében a Köröstájt, mint képzőművészeti fórumot méltatta. Rávilágított arra, mit jelent a megyéhez, a tájhoz kötődő alkotóművészek számára a kulturális melléklet biztosította megnyilatkozási lehetőség. A Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola folyosóján berendezett tárlaton harminchárom kép, három fali kerámia és öt fafaragás látható Békés mer gye képzőművészeinek alkotásaiból. A folyosótárlat megtekintése után két koszorúzás következett. Az egész napos program résztvevői nevében Koszta Rozália és Petöcz Károly megkoszorúzta a gyomai Kner-emlékkövet, Hegyest János és Miklya Jenő az agrármozgalmi emlékműnél, Endrődön helyezte el a kegyelet virágait. A Köröstáj-nap este, több helyszínen egyszerre zajló író-olvasó találkozókkal zárult. A megyében élő vagy innen elszármazott írók közül tizenheten a gyomai könyvtárban, az endrődi könyvtárban, a Honti-galé- riában, az ENCI munkási klubjában, a gyomai 2. sz. nyugdíjasklubban és a Béke Tsz nagylaposi klubjában találkoztak az olvasókkal. Az epikai és lírai műveket a Jókai Színház művészei: Pálfy Margit, Tomanek Gábor, Várday Zoltán, Kim Borbála, Veitz Éva és Horváth Margit tolmácsolták. Az esteken a házigazda szerepkörét Bede Zsóka, Niedziels- ky Katalin, Sass Ervin, Koszorús Oszkár, Miklya Jenő és Fábián István töltötték •be. Valamennyi találkozón gondolatteli, érdeklődő légkör alakult ki, több helyen kötetlen beszélgetéssé váln toztatva a találkozót. A gyomai könyvtárban az est után Kőris György, a városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára, az endrődi könyvtárban pedig Jenei Bálint tanácselnök zárszavával fejeződött be a Gyomaendrődön megrendezett Köröstáj-nap, mely a vendégek és a vendéglátók számára egyaránt emlékezetes esemény marad. Haimann György egyetemi tanár a gyomai Kncr-hagyományokról beszélt. Mellette jobbról Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára Készül az alkalmi nyomtatvány a Kner Nyomda Múzeumban Jenei Bálint tanácselnök beszélt Gyomaendrőd múltjáról, fejlődéséről, jelenéről és a tervekről A meghívásos képzőművészeti kiállítást dr. Dömötör János nyitotta meg a gimnázium folyosóján A gyomai könyvtárban Pálfy Margit színművésznő tolmácsolta Csoór István, Szúdy Géza, Filadelfi Mihály és Hegyesi János műveit Az endrődi író-olvasó találkozón Békés József, Kőváry E. Péter és Verasztó Antal volt a vendég. Műveikből Várday Zoltán színművész olvasott fel F«tó: Gál Edit
