Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
NÉPÚJSÁG! Nemes Dezső 1908—1985 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Nemes Dezső elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet nyugalmazott igazgatója. Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, hosszan tartó betegség után, 1985. március 30-án elhunyt. Nemes Dezső elvtárs temetése április 10-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Nemes Dezső 1908. szeptember 6-án született Lőcsén. Az első világháborút követően Budapestre került, és a kárpitosszakmában helyezkedett el. Már tanonc- korában beiratkozott az asztalos szakszervezet egyik ifjúmunkás körébe. Szakszervezeti munkája során került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával; 1926 szeptemberében lett a párt tagja. 1927 júniusában a KMP Központi Bizottságának megbízásából részt vett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének újjászervezésében. Ugyanabban az évben a KIMSZ titkára lelt, és jelentős szerepe volt abban, hogy 1928 tavaszán megjelenhetett a szövetség lapja, az Ifjú Proletár. Letartóztatták, 2 évet töltött vizsgálati fogságban, ezután 3 évre ítélték. 1931 nyarán azonban szabadlábra helyezték. Ezt követően a párt vezetősége Moszkvába küldte, a Kommunista Internacionálé Le- nin-iskolájára. 1933 júniusában illegálisan hazatért, s a KMP budapesti titkára lett, 1934 márciusában pedig — mint a hazai illegális kommunista mozgalom egyik vezető alakját — bevonták a Központi Bizottság munkájába. 1936 márciusában a párt utasítására ismét a Szovjetunióba utazott. A második világháború időszakát itt élte át. Beiratkozott a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem fakultására. A Nagy Honvédő Háború kezdetekor a Kommunista Internacionálé apparátusába került, s e munkája mellett folytatta egyetemi tanulmányait. 1943-ban, a Kommunista Internacioná- lé feloszlatását követően a magyar hadifoglyok között végzett'- munkát; 1945 tavaszán a hadifoglyok részére kiadott Igaz Szó című hetilap munkatársa, majd szerkesztője lett. 1945 augusztusában tért haza és a Szakszervezeti Tanács egyik titkára lett. Ezt a ■ tisztséget 1948 őszéig töltötte be. Ettől kezdve 1950 februárjáig a párt képviselője volt a Tájékoztatási Iroda kéthetenként megjelenő lapja, a Tartós békéért, népi demokráciáért! szerkesztőségében. 1950—1953 között a Népművelési Minisztérium egyik főosztályát vezette. 1953— 1956 között a párt könyvkiadójának, a Szikrának volt az igazgatója. 1956 tavaszától a Pártfőiskola vezetője, 1957-től 1961-ig a Népszabadság főszerkesztője volt. 1957 májusában az országos pártértekezleten megválasztották az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, s egyben a Politikai Bizottság póttagjának. 1959- től 1980-ig a párt Politikai Bizottságának tagja, emellett 1961 és 1965 között a Központi Bizottság titkára volt. Nemes Dezső azok közé az elvhű, a párt tömegkapcsolatait féltő kommunisták közé tartozott, akik érzékelték az ’50-es évek torzulásait, ezek kiküszöbölésére törekedtek. Az ellenforradalom időszakában fellépett az osztályharcos erők tömörítéséért, a párt megújhodásáért. Jelentős része volt az MSZMP politikájának kidolgozásában és népszerűsítésében. Mint a párt vezető testületéinek tagja, arra törekedett, hogy a proletár internacionalizmus eszméje alapján részt vegyen a kommunista pártok politikai egységének ki kovácsolásában. Nemes Dezső a magyar marxista történetírás jeles képviselője volt. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1964-ben pedig rendes tagjává választotta. 1954- ben Kossuth-díjat, 1975-ben Állami-díjat kapott. 1965-től 1967-ig, majd 1980-tól 1983-ig, nyugállományba vonulásáig állt a Párttörténeti Intézet élén. Emellett tagja volt számos tudományos testületnek, elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottságának, illetőleg a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának. Mozgalmi és tudományos tevékenységéért számos magas kitüntetésben részesült. 75. születésnapja alkalmából megkapta a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Történetíróként érdeklődése elsősorban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom fő fejlődésmenetére irányúit. Alig van a magyar munkásmozgalom történőiének olyan periódusa, amely- lyel ne foglalkozott volna. Főszerkesztője volt A magyar forradalmi munkás- mozgalom története című nagyszabású összefoglaló munkának, amely 1848-tól 1962-ig tárgyalta munkás- mozgalmunk történetét. Számos tankönyv és tudományos kiadvány szerzője, illetve szerkesztője. Több munkája idegen nyelven is megjelent. írásait mindig a tényszerűségre, tárgyilagosságra való törekvés jellemezte. Nagy jelentőséget tulajdonított az egyes történeti kérdésekkel kapcsolatos vitáknak; azt vallotta, hogy tudományos eszmecserék nélkül a marxista történettudomány fejlődése nem képzelhető el. Tevékenységének két fő területét szerves összefüggésben látta. Pártmunkás és tudós volt egyszemélyben. A történettudomány művelésével is a párt politikáját szolgálta. Puritán egyénisége, saját egészségére sem tekintő szorgalma nagy hatással volt mindazokra, akik ismerték. A történeti problémák sohasem kötötték le annyira, hogy ne maradt volna ideje a politikai munkára. Betegágyán részt vett a XIII. pártkongresszus előkészítésében is. Még megérhette, hogy a kongresszus ismét a Központi Bizottság tagjainak sorába választotta. (MTI) Végső búcsú Olt Károlyiéi Elvtársai, barátai, harcostársai végső búcsút vettek tegnap a Mező Imre úti temető díszravatalozójában, az életének 81. évében elhunyt Olt Károlytól, a munkásmozgalom régi harcosától. A vörös drapérián elhelyezett, koszorúkkal övezett urnájánál — ahol kitüntetéseit bíbor párnákon helyezték a hamvait tartalmazó urna elé — díszőrséget álltak párt-, állami és társadalmi életünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap megkoszorúzták azoknak a hősöknek, katonáknak a sírját, emlékművét, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Harkányban a bolgár hősök emlékművénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A néphadsereg dísz- egységének tisztelgése után felcsendült a bolgár és a magyar himnusz, majd indulók hangjaira megkezdődött a koszorúzás. Beremenden a hazánk felA hamvasztás utáni gyász- szertartáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Hetényi István pénzügyminiszter vett végső búcsút az elhunyttól. Ezt követően az Olt Károly hamvait tartalmazó urnát a Munkásmozgalmi Pantheonban helyezték el. szabadításáért elesett jugoszláv hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget. A honvédség díszszázadá- nank tisztelgése után elhangzott a jugoszláv és a magyar himnusz, majd indulók hangjaira megkezdődött a koszorúzás. Hajdúböszörményben felavatták a hazánk felszabadításáért folyó harcokban elesett román katonák magyarországi központi síremlékét, majd elhelyezték a hála és megemlékezés virágait. Bz Országos Béketanács távirata Az Országos Béketanács tegnap táviratot küldött Santiago de Chilébe a békéért és a nukleáris leszerelésért küzdő chilei bizottságnak, valamint az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának, s kifejezte a chilei demokratikus erők küzdelmével való szolidaritását. fl szegedi körzeti stúdió ma esti miisora Ma 18 óra 30-tól 19 óráig a Televízió II. programjában láthatjuk a szegedi körzeti stúdió április 2-i regionális műsorát, amely a szentesi adó 23-as csatornáján fogható. S hogy mit láthatunk a ma esti műsorban? íme a tartalomjegyzék címszavakban : Ópusztaszeri emlékezés a földosztás megkezdésének 40 éves évfordulóján. — A Tornyai képek Hódmezővásárhelyen. — Választott igazgató az Orosházi Állami Gazdaságban. — Lakástűz Kecskeméten — Kitüntetések — Illyés Gyula Dózsa György című történelmi drámája Szegeden — Brazil ízek és táncok. Koszorúzási ünnepségek 1985. április 2., kedd átadták az idei művészeti díjakat Tegnap — hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — Köpeczi Béla művelődési miniszter a Vigadóban átadta az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese. József Attila-díjat kapott; Asperján György író, a Magyar Rádió szerkesztője; Fenyő István irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa; dr. Nagy Katalin író; Nádas Péter író; Orbán Ottó költő, műfordító; Sándor Iván író, a Film-Színház, Muzsika főszerkesztő-helyettese, Sőtér István író, irodalomtörténész; Sumonyi (Papp) Zoltán író, a Magyar Rádió rovatvezetője; Szilágyi Ákos kritikus, műfordító; Teliér Gyula mőfordító; Tóth Endre költő; Ungvári Tamás kritikus, irodalomtörténész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára; Veress Miklós költő, műfordító, az Élet és Irodalom szerkesztősége főmunkatársa; Zalka Miklós író, a Zrínyi Katonai Kiadó ny. szerkesztője. Jászai Mari-díjat kapott: Básti Juli, a Katona József Színház színművésze; Bubik István, a Nemzeti Színház színművésze; Dunai' Tamás, a Madách Színház színművésze; Egri Katalin, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Eötvös Kálmán György, a MACIVÁ artistaművésze; Fekete Gizi, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze; Géczi Dorottya, a Vidám Színpad színművésze; Ke- menes Fanny, a József Attila Színház jelmeztervezője; Kiss Jenő, a kecskeméti Katona József Színház színművésze; Korcsmáros Jenő, a debreceni Csokonai Színház színművésze; Körtvélyessy Zsolt, a miskolci Nemzeti Színház színművésze; hékay Ottó daramturg, a Magyar Rádió Rádiószínház önálló osztályvezetője; Léner Péter, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató- főrendezője; Lukáts Andor, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Mikó István, a Thália Színház színművésze; Oszvald Marika, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Papp Zoltán, a Katona József Színház színművésze; Sólyom Katalin, a pécsi Nemzeti Színház színművésze; Szakácsi Sándor, a Vígszínház színművésze; Szántó Judit kritikus, a Magyar Színházi Intézet osztályvezetője; Székhelyi József, a Madách Színház színművésze; Szigeti András, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Tordai Teri színművész, a MAFILM filmszínésze. Liszt Ferenc-díjat kapott: Hara László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar fagottművésze; Kiss János, a győri Kisfaludy Színház magántáncosa; Kovács János, a Magyar Állami Ope- raház karmestere; Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Szakáig György, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Szabó Dénes karnagy, a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola tanára. Erkel Ferenc-díjat kapott: Dubrovay László zeneszerző, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi tanára; Kalmár László zeneszerző, a Zeneműkiadó Vállalat főszerkesztője; Pe- sovár Ernő táncfolklorista, koreográfus, szakíró, az MTA Zenetudományi Intézet néptáncosztálya vezetője; Victor Máté zeneszerző, a Magyar Rádió zenei szerkesztője; Balázs Béla-díjat kapott: Békés József, a Magyar Televízió dramaturgja; Bencze Ferenc színművész, a MAFILM filmszínésze; Gazdag Gyula, á MAFILM filmrendezője; Koltay Gábor, a MAFILM filmrendezője; Marx József, a MAFILM stúdióvezetője; Mihály fi Sándor, a Magyar Televízió filmrendezője; Neumann László, a Magyar Televízió főoperatőre; Novák Emil, a MAFILM operatőre; Urbán Tamás, az Ifjúsági Magazin fotóriportere; Varga Csaba, a Pannónia Filmstúdió razjfilmrendezője. Munkácsy Mihály-díjat kapott: Cserny József ipari formatervező; Deim Pál festőművész; Fájó János festőművész; Kemény György alkalmazott grafikus; Kocsis Imre festőművész-grafikus: Kovács Imre grafikusművész; Kovács Péter festőművész; Németh Gábor festőművész, restaurátor; Pauli Anna, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tervező iparművésze; Szabó Albert, a FÉKON Ruházati Vállalat ruhatervező iparművésze; Szekeres Mihály, a CSOMI- TERV belsőépítésze; Székely András kritikus, az Üj Tükör képzőművészeti rovat szerkesztője. Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki hétfőn a Parlament kupola- csarnokában. Kimagasló újságírói munkája elismeréseként, Rózsa Ferenc-díjat kapott: Avar János, a Magyar Nemzet főmunkatársa; dr. Benda László, a Magyar Televízió főmunkatársa; Diós- di László, a Népszava rovatvezetője; Eck Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője; Faragó Jenő, a Népszabadság főmunkatársa; Földes Anna, a Nők Lapja rovatvezetője; Földi Iván, a Magyar Rádió Aktuális Szerkesztőségének helyettes vezetője; Gách Marianne, a Film-Színház, Muzsika főmunkatársa; Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője; az MTI vezérigazgatójának első helyettese; Szántó Miklós, a Magyar Hírek fő- szerkesztője. Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért öten a Szocialista Magyarországért Érdemrend, tizenegyen az Április Negyediké Érdemrend, har- minchatan a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozata, hatvankilen- cen pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést vették át. A kitüntetéseket Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. Földgáz terven felül Ezerhatszázhatvan tonna olajat és 250 millió köbméter földgázt adta'k terven felül a népgazdaságnak az első negyedévben a szegedi szén- hidrogén medence olajbányászai, s ezzel jelentősen túlteljesítették a kongreszszusi-felszabadulási versenyvállalásukat. A többlet segíti, hogy a téli hónapokban szükségessé vált energiakorlátozás következtében elmaradt üzemek most, amikor a felmelegedés miatt a lakosság fogyasztása már jelentősen csökkent, átlagos adagjuknál több földgázt kapjanak, s eredményes erőfeszítéseket tegyenek a kiesés pótlásáért. A többlet érdekében számos műszaki, technológiai intézkedés történt a negyedév során. Négy új gázkutat is üzembe helyeztek Szeged —Algyő határában. Az üzletek ünnepi nyitva tartása 1985. április 3-án, szerdán: az élelmiszer üzletek, csarnokok, piacok 19 óráig, az ennél később záró üzletek a szokásos ideig nyitva tartanak. Az iparcikk üzletek szerdai, a vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Április 4-én, csütörtökön: minden nyíltárusítású üzlet zárva lesz. Az édesség, dohány, virág és a vendéglátóipari üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Április 6-án, szombaton: az élelmiszer üzletek, csarnokok piacok 15 óráig, a hosszabbított szombati nyitva tartásra kijelölt üzletek a szokásos ideig tartanak nyitva. Az iparcikk üzletek, áruházak és vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Április 7-én, vasárnap: minden üzlet egész napon át zárva tart. A vendéglátóipari üzletek szombati, az édesség, dohány és virágüzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Április 8-án, hétfőn: minden üzlet egész napon át zárva lesz. Az édesség, dohány, virág és a vendéglátóipari üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Nyereménybetétkönyvsorsolás Az OTP Budapesten rendezte meg az 1985. március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek idei első negyedévi sorsolását. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégzödése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1985. első negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. SzámNyereményvégződés: százalék: 078 25 283 100 294 50 368 25 380 50 437 25 507 100 562 25 597 25 705 25 713 50 747 25 761 25 767 25 858 25 875 50 876 50 913 25 921 250 966 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. Már most vásárolja meg építkezéséhez az ISOLYTH KŐZETGYAPOT hőszigetelő lemezeket, steppelt paplanokat, zsinórokat és hőszigetelő csőhéjat. Gyártja: Könnyübeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat, 8301 Tapolca Pf.: 139. Telefon: (87) 11-933, 12-133. Várjuk érdeklődésüket, kívánságra részletes gyártmányismertetőt küldünk.
