Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

NÉPÚJSÁG 1085. április 2., kedd Anyatej, bébipapi és a többiek». Beszélgetés a csecsemöétkeztetésről Anyának lenni a legcsodá­latosabb, legíelelősségtelje- sebb és legnehezebb dolog a világon. Sokan szeretnének gyermeket, a legtöbben tuda­tosan készülnek is fogadásán ra, orvossal, védőnővel be­szélgetnek, szakkönyveket ol­vasnak a témáról. Mégis lép- ten-nyomon tapasztalunk kedvezőtlen .jelenségeket a kisgyermeket nevelő csalá­dok körében, s ezek aggoda­lomra intenek. (Nemrégiben például láttam, amikor egy anya körülbelül 5 éves korú gyermekének rágógumit nyo­mott a/ szájába.) A csecse­mők egészséges fejlődésének egyik legfontosabb feltételé­ről, a helyes táplálásról és az ezzel összefüggő kérdé­sekről beszélgettünk dr. Már­kus Vera megyei gyermek­gyógyász szakfőorvossal: — A kisgyermekek harmo­nikus fejlődésének döntő fel­tétele a megfelelő családi légkör, az édesanya egyéni­sége, érettsége, áldozatkész szerelete. A ki nem mondott, otthonról hozott példa a leg­fontosabb az anyává érés­ben. Az otthoni modell, a veleszületett adottságok, az iskolai családi életre nevelés és az egészségügyi törekvé­sek a komplex családgondo­zás kialakítására — ez a ge­nerációkon át alakuló össze­tett hatássorozat befolyásold ja a lányok felnőtté, anyá­vá válását, a később szüle­tendő csecsemő környezeté­nek alakulását. Az anyaság több évtizedes program. Olyan erősen kell telítődnie szeretettel az anyának, hogy ne csak az örömök, hanem a kínok vállalását is bírja el. Az elv: „Bármi történik, bármilyennek születik, ez az én gyerekem." Amikor az első nehézségek bekövetkez­nek, akkor a lelki feszültsé­gek feloldásához már külső segítségre, az orvos, a védő­nő tanácsára is szükség van. — A terhesgondozóban a eseesemőtanácsadáskor nem sok idő marad minden apró­lékos probléma megbeszélé­sére. Sokat jelenthet a védő­nő rendszeres látogatása, amikor a család egészének életét megismeri és esetleg jó irányba befolyásolhatja. — Az országban, így me­gyénkben is a csecsemő egy éves koráig átlagosan 20-nál is több alkalommal találko­zik valamilyen formában az egészségügyi szolgálattal. Ilyenkor olyan légkört, sze­mélyes kapcsolatot kell ki­alakítanunk. hogy az édes­anya elhiggye, segíteni aka­runk. jótanácsot adunk neki. A védőnő . birtokában óriási lehetőség, nagy szakmai tu­dás van, de minden hiába, ha az anyuka nem az ő sza­vukat fogadja el, hanem a rokon, a szomszéd esetleg téves tanácsát. Tudunk olyan vidékről, ahol például nem adnak tápszert a babának, mert azt hiszik, hogy attól ..vízfeje" lesz. Megdöbbentő! A terhesség alatti helyte­len táplálkozás önmagában nem vezethet a magzat egészségkárosodásához. Az alkoholizálás, a cigarettázás az viszont igen. A kisma­mának tudnia kell. hogy na­ponta inkább többször és kevesebbet egyen a fehérje-, zsír-, vitamintartalmú éte­lekből. Természetesen olyan arányban, hogy súlyfelesle­get lehetőleg ne szedjen ma­gára. A legfontosabbnak azt tartom, hogy általános szem­léletté váljon az anyatejes szoptatás jelentősége. A WHO 25 ezer anya adatait dolgozta fel, különböző fej­lettségi szintű, társadalmi formájú és összetételű or­szágokból, Magyarországból is. Tudományosan igazoló­dott tény; az szoptat, aki akarja is. A természet tör­vénye: akkor van egy nő mellében tej, ha gyermeke született, és azért van, hogy ezzel táplálja a gyermekét. — Kismamák panaszkod­nak. hogy kevés a tejük, korán elapadt, pedig szeret­tek volna szoptatni. Mások az alakjukat féltik ettől. — Ez a felfogás rosszul értelmezett kényelemből fa­kad. Hazánkban 35—40 szá­zalékra csökkent a legalább 3 hónapig szoptató anyák aránya. Az anatómiai, vagy öröklött tényezők miatt szoptatásra valóban nem ké­pes nő viszont mindössze az anyák 2 százaléka. Aki sze­reti a gyermekét, szereti a féljél, harmonikus_a család lelki kapcsolata, annak, ha ö is akarja, van vagy lesz teje. Egy példa: az osztá­lyunkon volt egy asszony, akinek fogyott a teje, végül alig maradt napi 30 gramm. Elmagyaráztuk, hogy a be­sárgult gyermeke nem ma- ■rad életben, ha nem szop­tatja. Visszajött a teje. Ké­sőbb 'a férje miatt nyugta­lankodott, haza akart men­ni. újra elapadt a tejforrás. Ismét csak a felvilágosító beszélgetés, a családi össze­fogás segített. Az eredmény ilyen lelki motivációkon is múlik, de hiúságból nem szabad mellőzni a szopta- t ást! — Az anyatej élettani je­lentősége közismert. Még­sem lehet elégszer hangsú­lyozni nélkülözhetetlenségét, sokféle előnyét. — A megszületett gyer­mek számára 4—5 hónapos koráig az ideális é, teljes értékű táplálék az anyatej. Tartalmazza az összes fe­hérjéket, szénhidrátokat, immunológiai (betegségektől védő) anyagokat, zsírokat, ásványi sókat, vitaminokat, amire a kicsinek szüksége van. Ezenkívül kizárt a tárolással, ételkészítéssel já­ró sokféle fertőzési veszély. Az anyatej a legmegfelelőbb hőmérsékleten van. Mérhe­tetlenül fontos tényező a szoptatás öröme az anya- gyermek kapcsolat alakulá­sában. — Mikor adhatunk a kis­babának kiegészítő ételeket, és milyen fokozatossággal? — Az elmúlt évtizedek­ben meglehetősen szabados csecsemőtáplálás vált gya­korlattá, pedig a jól értel­mezett konzervativizmus inkább szolgálja a harmo­nikus fejlődést, mint a di­vatos túlkapások. A kicsi­nek születéskor még fejlet­len az emésztőrendszere, ugyanúgy fejlődik, mini a mozgása, vagy az értelmi szintje. • Pár hetes kisbabába nem szabad mindenfélét (banánt, narancsot, primőr paradicsomot) belediktál­nunk, csak azért, hogy ne szenvedjen hiányt. Négyhó­napos korig' legszembetű­nőbb az emésztő traktus éretlensége, ezért bármit csak nagy kritikával és fo­kozatosan adjunk. A jelen­legi gyakorlat nem veszi fi­gyelembe a kicsi szerveze­tének reagálását (hasfájós- ság'. allergia, székletállag- változás) a különböző korai citrom- és- gyümölcslé-, pép­adásra. Az egyéni csecsemő­érzékenységet figyelembe véve, ez hetekkel későbbre tolódhat. Tehát négy hónap után egyre több főzeléket ad­junk, fokozatosan a köny- nyebben emészthető növé­nyekkel kezdjük. Az első főzeléknek való és későbbi sűrítőanyag a burgonya. Fel­tétlenül mindent passzírozni kell kezdetben, hogy a gyer­mek gyomrába durva cellu­lózrostok ne kerüljenek. A lisztes sűrítés csak hathóna­pos kor után jöhet. Addig nem javasoljuk a tejbegrízt, a kekszes, piskótás gyü­mölcspépet sem. Négy és nyolc hónap közé ütemez­zünk napi egy, majd két fő­zeléket, tejhígítást, egysze­rűbb gyümölcsféléket (re­szelt almát, őszibarackot, csak később paradicsomot). Az ideális táplálásnál 8 hó­napos korig szopik a kisba­ba. Ha megfelelő módon bő­vítjük az étkezését, sok ké­sőbbi bajt megelőzhetünk. — Milyen hátrányos kö­vetkezményei lehetnek a helytelen táplálásnak? Az üzletekben kapható, reklá­mozott bébiételek mennyire jók? — Baj. ha a gyerek olyat eszik, ami nem használ ne­ki. Fiatal csecsemőnek pél­dául nem célszerű tojásfe­hérjét tartalmazó ételt (pis­kótát sem) adni. A dara, vagyis a tejbegríz nem táp­lál, csak hizlal. Az előre gyártott ^bébiételek jók, na­gyon szigorú előírások alap­ján, kitűnő alapanyagokból készülnek. Mégsem lehet egy babát csak ezen felnevelni. Az édesanya azért van ott­hon, hogy gondozza, nevelje a gyermekét, az a dolga, hogy főzzön is neki. Termé­szetesen kisegítő ételként, időhiányban nagyon haszno­sak ezek a termékek. Visz- szatérve a helytelen táplá­láshoz, nem jó a sok folya­dék. cukros tea adagolása. Rászokik a gyerek, hogy örökké szájában lóg a cu­misüveg, később literszám­ra fogyasztja a szörpöket. Régen a gyermekegészség­ügyi munka értékmérője a soványak száma volt. Most már legalább akkora baj az elhízott csecsemő. Nehezeb­ben gyógyul, ha beteg. Sok krónikus betegség kialakulá­sának talaja az elhízottság. a helytelen táplálkozás. Az al­lergiás betegségek kétségte­len szaporodásának is lehet oka a helytelen táplálkozás. Több" mint tíz éve foglalko­zom gyermekpulmonológiá- val. a légúti betegségek gyógyításával. A betegek kö­zött alig akad megfelelően táplált, mindig kimutatható, hogy korábban a szervezeté­vel komoly visszaélés tör­tént. Idő előtt kapott ide­gen fehérjét, nem szopott' anyatejet. Vannak gondok a tehéntej tűréssel, a tejfe­hérje- és tejcukor-érzé­kenységgel. Ezek azonban többnyire átmenetiek, és ki­növik a gyerekek. Termé­szetesen speciális gyógyke­zelést és szaktanácsokat igényelnek. — Mit javasolhatunk az édesanyáknak, akik okosan és jól akarják gyermekei­ket táplálni? — Tartsanak folyamatos élő kapcsolatot a gyermek érdekében ugyanazzal az or­vossal vagy védőnővel. A segédkönyvek a statisztikai átlagokra vonatkozó taná­csokat tartalmazzák, és nem az ő gyermekükre szabotta­kat. Mindenkit mértékletes­ségre intek. Sokszor a sze­retet vezérli, hogy minél ko­rábban, minél több olyan ételt tömnek a csecsemőbe, amit a szülők maguktól megvonnak. Az étvágytar lannak tartott kisgyermek­ről szakemberekkel konzul­táljanak, olyannak, akiben bíznak, akinek hisznek. A lehetőségek felső foka az az egy év, amelyet- gyermek- gondozási díj mellett otthon tölthetnek az édesanyák. Él­jenek ezzel, és érezzék át azt a boldogságot, hogy a gyerekük sorsát ők egyenge­tik, gondozással, neveléssel, táplálással. . . Bede Zsóka Fotó: Gál Edit Kitüntették az orosházi határörkerületet Eskütétel és ünnepi gyűlés Március 30-án, szombaton több érdekes és látványos esemény színhelye volt az orosházi határőrkerület. El­sőként a nemrég bevonult újoncok tettek katonai esküt. Őket, szüleiket, hozzá tartó- zó;kat, valamint a meghívott vendégeket Pál János alezre­des, parancsnok köszöntötte. Ezután rövid beszédben em­lékezett meg azokról a ma­gyar hpsökről, akik nem kis áldozatot hoztak az ország függetlenségéért, a nép sza­badságáért vívott harcokban az elmúlt évszázadok folya- . mán. A rendezvény, amelyen részt vett — a román határ­őrizeti szervek képviselőin kívül — Krisán Attila, alez­redes, a BM Határőrség Or­szágos Parancsnokságának osztályvezetője is, a fogadal­mat tett katonafiatalok dísz­menetével ért véget. Ugyancsak délelőtt kezdő­dött a határőrkerület meg­alakulásának 40. évforduló­ja alkalmából tartott ünnep­ség. Az elnökségben helyet foglalt Kun István vezérőr­nagy, a határőrség MSZMP bizottságának első titkára: továbhá a Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei párt- bizottságok, valamint a helyi szervek, a társ fegyveres erők meghívott képviselői és a román vendégek is. Az elnöki megnyitót köve-i tőén Pá] János alezredes, a határőrkerület parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Többek között utalt a Ma­gyarországot felszabadító szovjet hadsereg hősies küz­delmére, a legfontosabb har­ci cselekmények helyszínei­re, s arra, milyen körülmé­nyek között jött létre és erő­södött meg a határőrség, va-t lamint a magyar néphadse­reg. A makói százai 1945 február 23-án alakult meg. s ez volt az orosházi határ­őrkerület elődje. A kommu­nista párt átgondolt katona- politikájának tudható be az is, hogy a fegyveres erők körében demokratikus szel­Kitüntetések átadása lem kezdett kibontakozni. Az évek múlásával munkás— paraszt fiatalokból álló tiszti állomány nőtt fel, s polity kai. szakmai felkészültségük­kel nagy elismerést szerez­tek egységüknek. Az '50-es évek ellentmon­dásainak ellenére a határőr­ség tovább fejlődött, a párt­ós az állami vezetés által meghatározott feladatokat teljesítette. Az 1956-os ellen- forradalom leverése ezektől a katonáktól is komoly ál­dozatot követelt. Az orosházi határőrlaktanya bejáratánál áll az annak idején hősi ha­lált halt Bozvári Imre al­hadnagy emlékműve. A parancsnok ezután a 00-as, '70-es években elért eredményeket ismertette, ki­emelve azt, hogy jelentősen javultak a személyi, anyagi és szolgálati feltételek. Ün­nepi beszédének befejező ré­szében köszönetét mondott a határőrök munkáját segítő önkénteseknek. Ezután a 3. sz. általános iskola úttörői köszöntötték a rendezvény részvevőit, majd Kovács Lajos, az ELZETT Művek berettyóújfalui gyár­egységének párt bizottsági titkára szólalt fel a csapat­zászlóra szalagot kötő üze­mek nevében. A BM Határ­őrség köszönőlevelének felol­vasása és a parancs ismer­tetése után Kun István ve­zérőrnagy átadta az „Élen­járó Magasabb egység" cí­met és zászlót az orosházi határőrkerületnek. A hivatá­sosok, a' nyugállományú tisz­tek és-a polgári alkalmazot­tak közül igen sokan része­sültek kitüntetésben, ju­talomban, egyéb elismerés­ben és dicséretben. Az elnöki zárszót követően az. Internaeionáléval ért vé­get az ünnepi ülés, délután pedig a szegedi Nemzeti Színház művészei adtak mű­sort a határőrkerületben. Kép. szöveg: Bukovinszky István Tények és képek — 40 év belkereskedelméből Készülnek a VIT-ruhák A Vörös Október Férfiru­hagyárban megkezdték a formaruhák szabását a XII. világifjúsági találkozó ma­gyar ifjai számára. A 600 ta­gú delegáció férfitagjai sö­tétkék könnyű zakóban, vi­lágosszürke divatos nadrág­ban, hozzá színben, fazon­ban harmonizáló ingben, nyakkendőben vesznek részt a VIT-en. A fésűs gyapjú­poliészter keverék alapanya­gú modellek varrását június végére befejezik. Ugyancsak addigra készül el a Május 1. Ruhagyárban több mint 300 női VIT-kosz- tüm. A modellek alapanya­ga, hasonlóan az öltönyöké­hez gyapjú-műszál keverék. A kosztümök a mai divat­nak megfelelően lezserek, kényelmesek, ugyanakkor elegánsak. A könnyű fehér kabáthoz sötétkék. oldalt gombos, zsebes szoknya és ugyancsak sötétkék nyak­kendő tartozik. A magyar küldöttek ru­háit a Május 1. Ruhagyár és a Vörös Október Férfiru­hagyár munkatársai tervez­ték. Tényeg és képek 40 év belkereskedelméből címmel kiállítás nyílt tegnap Buda­pesten, a MABEOSZ szék­házában. A kiállítás fotók­kal, plakátokkal és tárgyi emlékekkel dokumentálja a kereskedelem fejlődését — időrendi sorrendben — a fel- szabadulástól napjainkig. Az archív plakátok bizonyára nosztalgiát ébresztenek az idősebbekben. Ilyen például az „Esőben, sárban lódenka- bátban” szövegű, vagy a „Kiváló minőség — válasz­ték” feliratú, az emlékeze­tes néprádiót reklámozó grafika. A kiállított régi csomago­lású háztartási vegyi áruk tanúsága szerint az ötvenes években a háziasszonyok a takarításhoz Sidolt, Mata­dort, Tipet. Vímet. Radiont. Asszonydicséret mosóport használtak. Egyik-másik ter­mék túlélte az elmúlt évti­zedeket. s még ma is kap­ható. A hatvanas években roha­mosan korszerűsödött a ke­reskedelmi hálózat. Az első önkiszolgáló élelmiszerboltot fotó mutatja be. az első minta után értékesítő bú­torüzletek pedig maketten láthatók. Az áruválaszték legutóbbi 15 évi fejlődését egyre kor­szerűbb híradástechnikai cikkek, ruházati termékek, vegyi áruk és élelmiszerek reprezentálják. A rendezők bő teret szenteltek a kiállí­táson az idegenforgalomnak és a vendéglátásnak is: lát­hatók a Duna-parti új szál­lodák makettjei, több nyelvű színes tájékoztató prospek­tusok, vendéglátásunkat pe­dig cukrászkészítmények, reprezentatív terítékek, va­lamint fotók mutatják be. A mintegy 300 négyzetmé­teres kiállító egyik sarká­ban videokészüléken is meg­elevenedik a 40 év keres­kedelme. Harmincperces összeállító, látható korabeli híradókból, felelevenítve egy-egy jeles eseményt, pél­dául az éjjel-nappal közért megnyitását. A kiállítás — amelyet Andrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár nyitott meg —, április 8-ig naponta 10—18 óráig várja az ér­deklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom