Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

1985, április 6., szombat ii A cséplőgép JO ! is húzta *111 i i az ekét éve... || Gyulán épült az ország első tejporgyára A legkorszerűbb berendezés sekkel gyártják a tejport Április elején nagybetűs plakátot olvashattak Bé­késcsaba lakói: „Magyaror­szág területének a dicsősé­ges Vörös Hadsereg által történt teljes felszabadítása megünneplésére az új ma­gyar honvédsereg és a város közönsége 1945. április 8-án, d. e. 11 órakor a Kossuth téren ünnepséget rendez, a következő számokkal: 1. A felszabadító hadsereg him­nusza. 2. Himnusz. 3. Lő- rinczy Loránd honvéd ezre­des, állomásparancsnok ün­nepi beszéde. 4. Kurunczi Péter, a Nemzeti Bizottság elnökének ünnepi beszéde. 5. Szózat. — Ünnepeljük mindnyájan felszabadítá­sunkat és felszabadítóinkat!” Bár sokkal kisebb pél­dányszámban, de akadt Bé­késcsabán más olvasnivaló is. K. Pavlovics írt róla az Űj Szó április 12-i számá­ban:' „Békéscsaba utcáin na­pokkal ezelőtt kis, írógéppel írt és sokszorosított röpcé­dulák tűntek fel. A röpcédu­lák szövege ez volt: »Ren­delet. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány rendele­té a házasság újabb szabá­lyozása tárgyában... A há­ború folyamán emberéletben elszenvedett veszteségeink hatékony és gyors pótlása ér­dekében szükségesnek mu­tatkozik, hogy különösen a háborúban részt vett férfi­ak a haza iránti kötelessé­güket azzal róják le hogy a természetes népszaporo­dást tőlük telhetőén elő­mozdítsák. Evégből a követ­kezőket közlöm: 1. A szoká­sos egynejüséget 25 évre felfüggesztem. 2. Minden nagykorú fiatalember, az elmebetegeket kivéve, köte­les három hónapon belül megnősülni, mégpedig oly módon, hogy három egymást követő hónap alatt három leányt vegyen feleségül. 3. Minden, jelenleg házas em­ber, köteles három hónap alatt még két feleséget vá­lasztani magának, és a ma­gas cél érdekében szorgal- matoskodni tartozik ... 6. A gyermekek számát egyelő­re asszonyonként 10 egész­séges fiúgyermekben álla­pítom meg. A leánygyerme­kek számát későbbi rende­letben fogom szabályozni. 7. Az anyósok kerületenként állami kezelésbe vétetnek, de a szép és nyugodt visel­kedésűeket vejeik kiigényel­hetik — Dalnoki Miklós Bé­la sk.« .„ . Természetesen ez a röplap csak nagyon ta­pasztalatlan, politikailag teljesen tudatlan olvasókra hat. De akik írták és ter­jesztették, azok arra szá­mítanak, hogy a negyed szá­zados magyarországi tudatos népbutítás után sok olyan ember van, akinél ez a ra­vaszul buta röplap elérheti a célját.” Egyebek miatt efféle ese­tek miatt is volt dolguk az újonnan megszervezett nép­bíróságoknak. A gyulai polgármester a sajtóban tet- ta közhírré: „Közhírré te­szem, hogy az igazságügy­miniszter úr a gyulai népbí­róság mellé a népügyészt kinevezte. A népügyészség működését megkezdette. Fel­kérem ezért a város lakos­ságát, hogy a népbírósági rendeletben megjelölt há­borús és népellenes bűntett, vagy vétség miatti feljelen­téseit a feljelentő pontos lakcímének feltüntetésével, és általa aláírva, a bizo­nyítékok (tanúk) megjelölé­sével közvetlenül a gyulai népügyészségen (gyulai tör­vényszék) tegye meg... A népügyészség előtt tett fel­jelentés esetében a feljelen­tő ellen hatóság előtti rá­galmazás miatt büntető el­járás nem indítható, csu­pán hamis vád bűntette mi­att lehet eljárást lefolytat­ni." Az igazságügyi szervek­nek jó néhány újkeletű gonddal kellett megküzdeni­ük. A népügyészség április 10-én táviratban kérte az igazságügyminisztérium se­gítségét: „Kérek sürgős uta­sítást, Volksbund-tagság mi­att a 81/1945. mely pontja alapján emelhető vád, to­vábbá néppárti aktív or­szággyűlési tag ellen 11. sza­kasz első pont 2-ik bekez­dés, vagy 2-ik pont alkal­mazandó.” A politikai erőviszonyok megváltozásának egyik lát­ványos következményét tük­rözte a gyulai Alföld apró- hirdetése: „Dr. Csige Varga Antal alispáni állásáról le­mondott, és ügyvéri irodáját újból megnyitotta. Gyula, Horthy Miklós út 11. Tör­vényszékkel szemben." Ugyancsak az április 8-i számból két másik hír: „A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség köszö­nettel nyugtázza a húsvét vasárnapján rendezett bálon eszközölt felülfizetéseket.” — „Városunkban nagy lét­számú munkásdalárda van alakulóban. A dalárda kar­nagya minden érdeklődő férfit és nőt vár.” A debreceni Néplap a szántás viharsarki befejezé­séről tudósította az országot: „A Viharsarokban az egész határ fel van szántva ... A csorvásiak büszkén mesélik, hogy az árpát már jó két he­te elvetették, a búza nagy részét is — orosz vetőmag­gal. Nagyszénáson gőzeke dolgozik a volt a gróf Berchtold-féle földön. A bir­tokot régen kiadták kisha- szonbérletbe, amit már a földosztás előtt is olyan sze­retettel műveltek, mintha sajátjuk lenne. A birtokon maradt 5—6 lovat közösen használják, úgy, hogy vég­eredményben már az egész határ fel van szántva. Az almáskamarásiak megint másképp segítettek magu­kon. Cséplőgép után akasz­tottak egy négyes traktor­ekét, úgy szántották fel kis- haszonbérleteiket. Vetettek árpát és krumplit. Sok ló van közmunkán, de a meg­levőket közösen használ­ják ... A szomszéd Nagy­kamarás községben szántó- géppel folyik a munka. Eh­hez üzemanyag sem kell, mert fával fűthető.” A Magyar Kommunista Párt dél területi titkársága április 12-én ezt jelentette a központi vezetőségnek: „A délterületi titkárság terüle­tén a nagybirtok felosztása teljesen befejeződött. Ahol még vannak földosztásra al­kalmas területek, azok ez ideig még azért nem lettek felosztva, mert több köz­ség földigénylői jelentették be rájuk az igényüket, így, mint vitás területek a me­gyei földbirtokrendező ta­nács elé kerültek ... Az is megállapítható, hogy a pa­rasztság szimpátiája nagyot nőtt a kommunista párt irá­nyában, mindannak ellenére, hogy a földreform végre­hajtásánál a legdemokrati- kusabban jártunk el, és se­hol sem hangsúlyoztuk ki a reformmal kapcsolatban pár­tunk érdemeit, erről inkább ők beszéltek a falun.” És egy villanásnyi hely­zetkép az ipar helyzetéről Réti R. László tanulmányá­ból: „A megyében 1945. áp­rilisában huszonnégy hely­ségben hetvenhárom, telep­helyenként ötnél több dol­gozót foglalkoztató malmot és darálót tártottak nyilván, összteljesítményük naponta 11 000 mázsa őrlemény volt. Az ipartelepek 9 százalékát kitevő malom- és daráló­iparban összesen 1100 mun­kás dolgozott, a munkásság 11,4 százaléka. Az iparági átlagos munkáslétszám ti­zenöt volt.” Daniss Győző Jelentős évfordulóhoz kö­zeledik a Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tej­porgyára. Az idén lesz ép­pen fél évszázada, hogy a városban a három Reisner fivér megalapította a. jog­előd üzemet, a Dehydro Me­zőgazdasági Ipari Kft né­ven, a 15. 687/1935. számú üzemi engedély alapján. Az alapító trió saját tervezés­ben és kivitelezésben építet­te meg az üzemet, ami an­nál is inkább könnyen ment, hiszen építész-gépész és ve­gyészmérnök képzettségük volt. A Dehydro napi 10 ezer liter feldolgozására készült, ami annak idején országo­san is nagy teljesítménynek számított. Ebből a mennyi­ségből vajat, tejpor^ és so­ványtejet gyártottak. De gondoltak a választék bőví­tésére is, ezt jelzi, hogy a tejtermékeken túl lehetőség volt mintegy 2 ezer kilo­gramm főzelékféle szárításá­ra. Később, 1940-ben már nagyobb mennyiségű kamil­lát is szárítottak. A háború alatt — mint élelmiszer-fel­dolgozó gyárat — hadiüzem­mé nyilvánították, ahol gyorsan romló élelmiszere­ket szárítottak, tartósítottak. Az üzem történetében fontos dátum az 1942., mert ebben az évben alakult meg a Dehydro mellett a Tej­port Előállító Rt. Az évfor­Békéscsabán, a Hazafias Népfront József Attila-lakó- telepi bizottsága felhívással fordult a lakossághoz: „La­kótelepünkön a nagy építke­zés befejeződött. Rajtunk a sor, hogy egyre kellemeseb­bé tegyük környezetünket. Mindenki arra törekszik, hogy kényelmes, szép laká­sa, meleg otthona legyen. Ez az igényesség mutatkozzon meg a lépcsőházban, az úti cán, a parkban, a lakótömb körül, az egész lakótelepen. Tegyük rendbe környezetűn- . két, vigyázzunk rá! Ne sze­meteljünk!” A bizottság a napokban 13 ezer lakó nevében tanácsko­zást tartott, hogy megszer­vezze a tavaszi munkákat, a takarítást, a fa-, a cserjei és a virágültetést, a két út­törőcsapat papír- és rongy­gyűjtési akcióját, a gyerekek táborozásának előkészítését. A mintegy 30 aktíva előtt Bokor Gyula, a HNF lakó­telepi bizottságának titkára és Bencsik Ilona, a lakóte­lepi pártalapszervezet titkái ra ismertette a terveket, el­képzeléseket. Elmondták, hogy április 12-én és 13-án a piactéren lehet majd fa­dulóra készülődé, során a kutatók a levéltárban érde­kes és jellemző adatokra, dokumentumokra bukkan­tak. Igaz, csak kevésre, mert a háború alatt a gyárból is elmenekítették a legfonto­sabb iratokat, amelyek az­tán valahol a Dunántúlon elkallódtak, eltűntek. A már említett írások szerint a gyárban az induló létszám 31 volt, s köztük mindösz- sze négy nő akadt. Naponta 12 órát dolgoztak, a teljes munkaidő heti 72 órából állt. A napi termelés: 1500 kilo­gramm tejpor, 500 kilo­gramm vaj, 2 ezer kilo­gramm szárított főzelék, tej és sűrített tej volt. Az üzem aránylag minden nagyobb kár nélkül átvé­szelte a háborút, és így ko­rán megindulhatott a ter­melés. Az államosításkor új nevet kapott az addig csak Dehydroként ismert üzem. Alföldi Sajt- é. Vajtermelő Nemzeti Vállalat Gyulai Tej­porkészítő Telepe lett. Ek­koriban már közel százan dolgoztak az üzemben. Né­hány évvel később, 1951- ben új nevet kapott a gyár: Békés megyei Tejipari Vál­lalat Gyulai Telepe. Gyak­ran változtak ekkoriban a nevek, hiszen újabb hat év után ismét „keresztelő” volt, é, azóta az üzem hivatalos elnevezése: Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyára. csemetéket és az ültetéshez szerszámokat felvételezni. Egy hét múlva ez megismét­lődik. A felvételezés helye akkor az ABC-áruház mö­gött lesz. Kérték, hogy a felnőttek kapcsolódjanak be a papír­és a rongy gyűjtésbe. Ápri­lis 12-én a Szabó Pál téri, 13-án a József Attila-lakóte- lepi iskola úttörői vesznek részt az akcióban. Szeretnék, Lényegében nagy változás 1969-ig nem történt. Ekkor azonban egy több éves na­gyobb szabású rekonstrukció kezdődött, amely három ütemben valósult meg. En­ha a Lencsési út két oldalán levő házak erkélyén virágok nyílnának. A tanács virág­ládát, földet és palántát biz­tosít. A tájékoztatást sok hozzá­szólás, javaslat követte. Egyebek közt kérték, hogy a forgalmasabb utakon és az ABC-áruház előtt több sze­métládát helyezzenek el. Ja­vasolták, hogy a hirdetőosz­lopok egy részét cseréljék nek keretében új épületré­szekkel bővülj a gyár, ame­lyet a legkorszerűbbnek mondható és tartott beren­dezésekkel szereltek fel. Napjainkban már csaknem háromszázan dolgoznak, és jellemző a fejlődésre, hogy a korábbi Dehydro egynapi teljesítméiíyét most egy óra alatt érik el. Naponta átla­gosan 270—280 ezer liter te­jet dolgoznak fel, de szezon­ban, a nyári hónapokban ez a mennyiség meghaladja a 300 ezer litert. Termékeik közül nagyobb tétel készül tejporból — 15 ezer kilo­gramm, vajból 8 ezer kilo­gramm, .tejből lakossági fo­gyasztásra 22 ezer liter, tej­fölből 16 ezer pohár. Évi termelési értékük ma már meghaladja a 800 millió fo­rintot. A fél évszázados évforduló ünnepségére várhatóan áp­rilis elején, felszabadulá­sunk évfordulójának jegyé­ben kerül sor. Ekkor üzem­történeti kiállításon mutat­ják be a gyár fejlődését, és szakmai tanácskozáson vi­tatják meg az iparág hely­zetét, jövőjét. ki. Azt is, hogy egyes helye­ken talajcserét kell végre­hajtani, a játszótereken pe­dig a homokot kell kicserél­ni. Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a szemetelőket és a fák, cserjék rongálóit bírsá­golják meg. A környezetvé­delmi felügyelők határozot­tabban lépjenek fel! A Lencsési úti tölgyfákat 1900-ban ültették. Ezek a fák élhanyagoltak. Perme­tezni kellene, a száraz galy- lyakat pedig mielőbb le kell fűrészelni, mert könnyen le­törnek és veszélyeztetik a járókelők testi épségét. Javaslat hangzott el, hogy a Szabó Pál téri iskola kör­nyékén papír-, üveg-, vas- és rongyhulladék gyűjtésére helyezzenek el egy-egy kon­ténert. A hulladék időnkénti elszállításáról és a MÉH->nek való átadásáról az úttörő- csapat gondoskodik. Érdekes javaslat volt még: a csalá­dok a nevezetesebb esemé­nyek emlékére — arra kije­lölt helyen — ültessenek egy- egy fát és gondozzák is azt. Végül Bencsik Ilona meg­köszönte az aktív részvételt, a sok hasznos javaslatot. — Most majd a tetteken a sor. P. B. Jelinek Lajos rajza Naponta 16 ezer pohár tejföl készül Kép, szöveg: Béla Ottó Tegyük rendbe környezetünket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom