Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985, április 6., szombat ii A cséplőgép JO ! is húzta *111 i i az ekét éve... || Gyulán épült az ország első tejporgyára A legkorszerűbb berendezés sekkel gyártják a tejport Április elején nagybetűs plakátot olvashattak Békéscsaba lakói: „Magyarország területének a dicsőséges Vörös Hadsereg által történt teljes felszabadítása megünneplésére az új magyar honvédsereg és a város közönsége 1945. április 8-án, d. e. 11 órakor a Kossuth téren ünnepséget rendez, a következő számokkal: 1. A felszabadító hadsereg himnusza. 2. Himnusz. 3. Lő- rinczy Loránd honvéd ezredes, állomásparancsnok ünnepi beszéde. 4. Kurunczi Péter, a Nemzeti Bizottság elnökének ünnepi beszéde. 5. Szózat. — Ünnepeljük mindnyájan felszabadításunkat és felszabadítóinkat!” Bár sokkal kisebb példányszámban, de akadt Békéscsabán más olvasnivaló is. K. Pavlovics írt róla az Űj Szó április 12-i számában:' „Békéscsaba utcáin napokkal ezelőtt kis, írógéppel írt és sokszorosított röpcédulák tűntek fel. A röpcédulák szövege ez volt: »Rendelet. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány rendeleté a házasság újabb szabályozása tárgyában... A háború folyamán emberéletben elszenvedett veszteségeink hatékony és gyors pótlása érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy különösen a háborúban részt vett férfiak a haza iránti kötelességüket azzal róják le hogy a természetes népszaporodást tőlük telhetőén előmozdítsák. Evégből a következőket közlöm: 1. A szokásos egynejüséget 25 évre felfüggesztem. 2. Minden nagykorú fiatalember, az elmebetegeket kivéve, köteles három hónapon belül megnősülni, mégpedig oly módon, hogy három egymást követő hónap alatt három leányt vegyen feleségül. 3. Minden, jelenleg házas ember, köteles három hónap alatt még két feleséget választani magának, és a magas cél érdekében szorgal- matoskodni tartozik ... 6. A gyermekek számát egyelőre asszonyonként 10 egészséges fiúgyermekben állapítom meg. A leánygyermekek számát későbbi rendeletben fogom szabályozni. 7. Az anyósok kerületenként állami kezelésbe vétetnek, de a szép és nyugodt viselkedésűeket vejeik kiigényelhetik — Dalnoki Miklós Béla sk.« .„ . Természetesen ez a röplap csak nagyon tapasztalatlan, politikailag teljesen tudatlan olvasókra hat. De akik írták és terjesztették, azok arra számítanak, hogy a negyed százados magyarországi tudatos népbutítás után sok olyan ember van, akinél ez a ravaszul buta röplap elérheti a célját.” Egyebek miatt efféle esetek miatt is volt dolguk az újonnan megszervezett népbíróságoknak. A gyulai polgármester a sajtóban tet- ta közhírré: „Közhírré teszem, hogy az igazságügyminiszter úr a gyulai népbíróság mellé a népügyészt kinevezte. A népügyészség működését megkezdette. Felkérem ezért a város lakosságát, hogy a népbírósági rendeletben megjelölt háborús és népellenes bűntett, vagy vétség miatti feljelentéseit a feljelentő pontos lakcímének feltüntetésével, és általa aláírva, a bizonyítékok (tanúk) megjelölésével közvetlenül a gyulai népügyészségen (gyulai törvényszék) tegye meg... A népügyészség előtt tett feljelentés esetében a feljelentő ellen hatóság előtti rágalmazás miatt büntető eljárás nem indítható, csupán hamis vád bűntette miatt lehet eljárást lefolytatni." Az igazságügyi szerveknek jó néhány újkeletű gonddal kellett megküzdeniük. A népügyészség április 10-én táviratban kérte az igazságügyminisztérium segítségét: „Kérek sürgős utasítást, Volksbund-tagság miatt a 81/1945. mely pontja alapján emelhető vád, továbbá néppárti aktív országgyűlési tag ellen 11. szakasz első pont 2-ik bekezdés, vagy 2-ik pont alkalmazandó.” A politikai erőviszonyok megváltozásának egyik látványos következményét tükrözte a gyulai Alföld apró- hirdetése: „Dr. Csige Varga Antal alispáni állásáról lemondott, és ügyvéri irodáját újból megnyitotta. Gyula, Horthy Miklós út 11. Törvényszékkel szemben." Ugyancsak az április 8-i számból két másik hír: „A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség köszönettel nyugtázza a húsvét vasárnapján rendezett bálon eszközölt felülfizetéseket.” — „Városunkban nagy létszámú munkásdalárda van alakulóban. A dalárda karnagya minden érdeklődő férfit és nőt vár.” A debreceni Néplap a szántás viharsarki befejezéséről tudósította az országot: „A Viharsarokban az egész határ fel van szántva ... A csorvásiak büszkén mesélik, hogy az árpát már jó két hete elvetették, a búza nagy részét is — orosz vetőmaggal. Nagyszénáson gőzeke dolgozik a volt a gróf Berchtold-féle földön. A birtokot régen kiadták kisha- szonbérletbe, amit már a földosztás előtt is olyan szeretettel műveltek, mintha sajátjuk lenne. A birtokon maradt 5—6 lovat közösen használják, úgy, hogy végeredményben már az egész határ fel van szántva. Az almáskamarásiak megint másképp segítettek magukon. Cséplőgép után akasztottak egy négyes traktorekét, úgy szántották fel kis- haszonbérleteiket. Vetettek árpát és krumplit. Sok ló van közmunkán, de a meglevőket közösen használják ... A szomszéd Nagykamarás községben szántó- géppel folyik a munka. Ehhez üzemanyag sem kell, mert fával fűthető.” A Magyar Kommunista Párt dél területi titkársága április 12-én ezt jelentette a központi vezetőségnek: „A délterületi titkárság területén a nagybirtok felosztása teljesen befejeződött. Ahol még vannak földosztásra alkalmas területek, azok ez ideig még azért nem lettek felosztva, mert több község földigénylői jelentették be rájuk az igényüket, így, mint vitás területek a megyei földbirtokrendező tanács elé kerültek ... Az is megállapítható, hogy a parasztság szimpátiája nagyot nőtt a kommunista párt irányában, mindannak ellenére, hogy a földreform végrehajtásánál a legdemokrati- kusabban jártunk el, és sehol sem hangsúlyoztuk ki a reformmal kapcsolatban pártunk érdemeit, erről inkább ők beszéltek a falun.” És egy villanásnyi helyzetkép az ipar helyzetéről Réti R. László tanulmányából: „A megyében 1945. áprilisában huszonnégy helységben hetvenhárom, telephelyenként ötnél több dolgozót foglalkoztató malmot és darálót tártottak nyilván, összteljesítményük naponta 11 000 mázsa őrlemény volt. Az ipartelepek 9 százalékát kitevő malom- és darálóiparban összesen 1100 munkás dolgozott, a munkásság 11,4 százaléka. Az iparági átlagos munkáslétszám tizenöt volt.” Daniss Győző Jelentős évfordulóhoz közeledik a Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyára. Az idén lesz éppen fél évszázada, hogy a városban a három Reisner fivér megalapította a. jogelőd üzemet, a Dehydro Mezőgazdasági Ipari Kft néven, a 15. 687/1935. számú üzemi engedély alapján. Az alapító trió saját tervezésben és kivitelezésben építette meg az üzemet, ami annál is inkább könnyen ment, hiszen építész-gépész és vegyészmérnök képzettségük volt. A Dehydro napi 10 ezer liter feldolgozására készült, ami annak idején országosan is nagy teljesítménynek számított. Ebből a mennyiségből vajat, tejpor^ és soványtejet gyártottak. De gondoltak a választék bővítésére is, ezt jelzi, hogy a tejtermékeken túl lehetőség volt mintegy 2 ezer kilogramm főzelékféle szárítására. Később, 1940-ben már nagyobb mennyiségű kamillát is szárítottak. A háború alatt — mint élelmiszer-feldolgozó gyárat — hadiüzemmé nyilvánították, ahol gyorsan romló élelmiszereket szárítottak, tartósítottak. Az üzem történetében fontos dátum az 1942., mert ebben az évben alakult meg a Dehydro mellett a Tejport Előállító Rt. Az évforBékéscsabán, a Hazafias Népfront József Attila-lakó- telepi bizottsága felhívással fordult a lakossághoz: „Lakótelepünkön a nagy építkezés befejeződött. Rajtunk a sor, hogy egyre kellemesebbé tegyük környezetünket. Mindenki arra törekszik, hogy kényelmes, szép lakása, meleg otthona legyen. Ez az igényesség mutatkozzon meg a lépcsőházban, az úti cán, a parkban, a lakótömb körül, az egész lakótelepen. Tegyük rendbe környezetűn- . két, vigyázzunk rá! Ne szemeteljünk!” A bizottság a napokban 13 ezer lakó nevében tanácskozást tartott, hogy megszervezze a tavaszi munkákat, a takarítást, a fa-, a cserjei és a virágültetést, a két úttörőcsapat papír- és rongygyűjtési akcióját, a gyerekek táborozásának előkészítését. A mintegy 30 aktíva előtt Bokor Gyula, a HNF lakótelepi bizottságának titkára és Bencsik Ilona, a lakótelepi pártalapszervezet titkái ra ismertette a terveket, elképzeléseket. Elmondták, hogy április 12-én és 13-án a piactéren lehet majd fadulóra készülődé, során a kutatók a levéltárban érdekes és jellemző adatokra, dokumentumokra bukkantak. Igaz, csak kevésre, mert a háború alatt a gyárból is elmenekítették a legfontosabb iratokat, amelyek aztán valahol a Dunántúlon elkallódtak, eltűntek. A már említett írások szerint a gyárban az induló létszám 31 volt, s köztük mindösz- sze négy nő akadt. Naponta 12 órát dolgoztak, a teljes munkaidő heti 72 órából állt. A napi termelés: 1500 kilogramm tejpor, 500 kilogramm vaj, 2 ezer kilogramm szárított főzelék, tej és sűrített tej volt. Az üzem aránylag minden nagyobb kár nélkül átvészelte a háborút, és így korán megindulhatott a termelés. Az államosításkor új nevet kapott az addig csak Dehydroként ismert üzem. Alföldi Sajt- é. Vajtermelő Nemzeti Vállalat Gyulai Tejporkészítő Telepe lett. Ekkoriban már közel százan dolgoztak az üzemben. Néhány évvel később, 1951- ben új nevet kapott a gyár: Békés megyei Tejipari Vállalat Gyulai Telepe. Gyakran változtak ekkoriban a nevek, hiszen újabb hat év után ismét „keresztelő” volt, é, azóta az üzem hivatalos elnevezése: Hajdú megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyára. csemetéket és az ültetéshez szerszámokat felvételezni. Egy hét múlva ez megismétlődik. A felvételezés helye akkor az ABC-áruház mögött lesz. Kérték, hogy a felnőttek kapcsolódjanak be a papírés a rongy gyűjtésbe. Április 12-én a Szabó Pál téri, 13-án a József Attila-lakóte- lepi iskola úttörői vesznek részt az akcióban. Szeretnék, Lényegében nagy változás 1969-ig nem történt. Ekkor azonban egy több éves nagyobb szabású rekonstrukció kezdődött, amely három ütemben valósult meg. Enha a Lencsési út két oldalán levő házak erkélyén virágok nyílnának. A tanács virágládát, földet és palántát biztosít. A tájékoztatást sok hozzászólás, javaslat követte. Egyebek közt kérték, hogy a forgalmasabb utakon és az ABC-áruház előtt több szemétládát helyezzenek el. Javasolták, hogy a hirdetőoszlopok egy részét cseréljék nek keretében új épületrészekkel bővülj a gyár, amelyet a legkorszerűbbnek mondható és tartott berendezésekkel szereltek fel. Napjainkban már csaknem háromszázan dolgoznak, és jellemző a fejlődésre, hogy a korábbi Dehydro egynapi teljesítméiíyét most egy óra alatt érik el. Naponta átlagosan 270—280 ezer liter tejet dolgoznak fel, de szezonban, a nyári hónapokban ez a mennyiség meghaladja a 300 ezer litert. Termékeik közül nagyobb tétel készül tejporból — 15 ezer kilogramm, vajból 8 ezer kilogramm, .tejből lakossági fogyasztásra 22 ezer liter, tejfölből 16 ezer pohár. Évi termelési értékük ma már meghaladja a 800 millió forintot. A fél évszázados évforduló ünnepségére várhatóan április elején, felszabadulásunk évfordulójának jegyében kerül sor. Ekkor üzemtörténeti kiállításon mutatják be a gyár fejlődését, és szakmai tanácskozáson vitatják meg az iparág helyzetét, jövőjét. ki. Azt is, hogy egyes helyeken talajcserét kell végrehajtani, a játszótereken pedig a homokot kell kicserélni. Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a szemetelőket és a fák, cserjék rongálóit bírságolják meg. A környezetvédelmi felügyelők határozottabban lépjenek fel! A Lencsési úti tölgyfákat 1900-ban ültették. Ezek a fák élhanyagoltak. Permetezni kellene, a száraz galy- lyakat pedig mielőbb le kell fűrészelni, mert könnyen letörnek és veszélyeztetik a járókelők testi épségét. Javaslat hangzott el, hogy a Szabó Pál téri iskola környékén papír-, üveg-, vas- és rongyhulladék gyűjtésére helyezzenek el egy-egy konténert. A hulladék időnkénti elszállításáról és a MÉH->nek való átadásáról az úttörő- csapat gondoskodik. Érdekes javaslat volt még: a családok a nevezetesebb események emlékére — arra kijelölt helyen — ültessenek egy- egy fát és gondozzák is azt. Végül Bencsik Ilona megköszönte az aktív részvételt, a sok hasznos javaslatot. — Most majd a tetteken a sor. P. B. Jelinek Lajos rajza Naponta 16 ezer pohár tejföl készül Kép, szöveg: Béla Ottó Tegyük rendbe környezetünket!
