Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
o NÉPÚJSÁG 1985. április 6., szombat Ötvenötmillió forintos kár megyénk útjain Új vonások a versenymozgalomban A kemény tél nagy károkat okozott megyénk úthálózatában is. A hó elolvadását követően, a végre enyhe időjárás lehetőséget adott az útfelületek teljes átvizsgálására, a hibák, a károk fel-, mérésére. — Az átlagosnál keményebb hideget követően az olvadási károk nagysága jelentősebb, mint amire számítottunk. Ezért több útszakaszon sebesség- és súlykorlátozást kellett bevezetnünk — fogad Szabó Lajos, a Szolnoki Közúti Igazgatóság békéscsabai koordinációs üzemmérnökség vezetője, és máris sorolja a károk nagyságát. Egyes útfelületek 10 millió forintos költséggel kátyúzásA januári-februári rendkívül hideg időjárás miatt az első negyedévben a tervezett 28,2 millió tonna helyett csak 25 millió tonna árut szállított a vasút. Az úgynevezett előszállítási akció sem volt sikeres, annak ellenére, hogy ebben az évben az eddiginél nagyobb mértékű fuvarkedvezményt nyújt a vasút. Ennek oka elsősorban az, hogy az előszállításba bevont árucikkek jó része fagyveszélyes, tehát ezeket nem lehet szállítani az idei télihez hasonló kemény hidegben. Kavicsból és homokból a tavalyi mennyiségnek mindössze 35—40 százalékát fuvarozták el, és salakból is csak a tavalyinak a felét. Az energiakorlátozás okozta termelés- kiesés miatt műtrágyaféleségekből és cementből a tavalyi első negyedévi meny- nyiségnek mindössze 70 százalékát szállították el az első három hónapban. Az elmúlt hetekben a takarmánypiaci forgalom általában zavartalan volt: a Gabona Tröszt vállalatai az év első két hónapjában tápokból három-négy százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Megfelelő kínálatot biztosítanak továbbra is a tápokból, s van elegendő búza, árpa és rozs is a raktárakban. Egyes megyékben alaposan megcsappant a kukoricakészlet, különösen az aszály sújtotta megyék területén, s a kiesés ellensúlyozására más vidékekről kellett gabonát irányítani Csongrád, Pest, Szolnok és Heves megyékbe. Mindenekelőtt Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyékből érkeztek szállítmányok — az elmúlt hónapokban több mint másfél millió tonna — a takarmánygondokkal küszködő üzemekbe. A Gabona Tröszt központi irányítással a sokévi átlagnak a kétszeresét mozgatta az ország különböző vidékei között. Tápokból teljes a kínálat továbbra is. A Gabona Tröszt a harmadik negyedévre is azt ígéri, hogy folyamatos lesz az ellátás. Kukoricából ésszerű gazdálkodással az új termésig kitart a készlet. S mi a helyzet megyénkben? Amint Lumper Lajos, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, az első negyedévi forgalom tápból mintegy 85 ezer tonna volt. Az érvényben levő receptú- ráknak megfelelően, az üzemi, valamint a háztáji és kisgazdaságok igényei szerint hoznak forgalomba különböző tápokat a vállalat 120 saját boltjában és a bizományos boltokban. Tápokból a háztáji gazdaságok minden igényét ki tudják elégíteni, szemes terményt pedig a készletektől függően hoznak forgalomba. Garantált aszesal, mások 20—30 méteres felületi javításokkal együttesen 15 millió, valamint ennél nagyobb felületek 40 millió forintos költséggel, úgynevezett aszfaltszőnyegezéssel javíthatók. Az olvadási károk Békés megye úthálózatának több mint 10 százalékát érintik valamilyen formában. — Békésben legutóbb 1977- ben voltak hasonló útkárok, meghibásodások — összegzi a főmérnök, majd egy félmondattal még megtoldja —, ezek a károk, sajnos, nemcsak megyénkre jellemzők, hanem az egész hazai úthálózatra. Csak összehasonlításképpen egy számadat: a tavalyi A jó idő beköszöntével ugrásszerűen megnőtt a vasútra feladandó áru mennyisége. A kora tavaszi csúcs — a hosszú, fuvarínséges időszak után — most nagy erőpróba elé állítja a vasutat. A MÁV erőfeszítései ellenére időnként és helyenként akadozik a szállítás, nő a ko- csiforduló-idő, az áru lassabban jut ei rendeltetési helyére, s a fuvaroztatóknak hosszabb ideig kell várakozniuk üres vagonra. A fogadási nehézségeket elsősorban az okozza, hogy a vasút technikai felszereltsége az elmúlt évek során — a szűkülő beruházási lehetőségek következtében — romlott, a kocsipark egy része elöregedett. Továbbra is kedvezőtlen a MÁV létszámhelyzete; különösen a legfontosabb csomópontokon, illetve a vonatok továbbításában szerepet játszó munkakörökben mes termény azon háztáji libatömőknek, akik a baromfifeldolgozó vállalat által igazolt állatlétszámnak megfelelő mennyiséget kaphatnak. A termelőszövetkezetek takarmányigényét a múlt év második felében felmérték, s az állatállománynak megfelelően megállapították, hol té] összesen nem okozott 15 millió forintos kárt a majdnem 1420 kilométer hosszú megyei úthálózatban. Az elmúlt héten, igaz az időjárás „jóvoltából”, a szokásosnál csaknem egy hónappal később munkához is láttak az útépítők. Egy biztos: az idén a szokásosnál hosszabb ideig tartanak a károk végleges helyreállítási munkálatai annak ellenére, hogy hétvégeken is dolgoznak a brigádok. A különösen veszélyes ütőkátyúkat, mint elsődleges baleseti veszélyforrásokat már csaknem teljesen megszüntették. A helyreállítások az éves feladatnak részét képezik, ám már most biztos: jelentős központi segítségre lenne szükség ahhoz, hogy Békés megye úthálózata a tavalyi, a közepesnek mondható színvonalon maradjon. MflV-nál kevés a munkáskéz. A nehézségek egy része azonban abból adódik, hogy jó néhány fuvaroztató vállalat csak arra fordít gondot, hogy áruját vagonokba: rakják, arra már nem, hogy az érkező kocsit ki is ürítsék. Emiatt több száz kocsi kénytelen hosszú ideig kihasználatla-, nul vesztegelni. A MÁV belső szervezési intézkedésekkel igyekszik javítani a helyzeten. A kulcs- fontosságú munkahelyekre 300—400 vasutast átcsoportosít, emellett kiemelt bérfejlesztésben és forgalmi jutalékban részesíti a budapesti pályaudvarokon dolgozókat. Az előrejelzések szerint az év hátralevő részében is feszült lesz a fuvarpiaci helyi zet, de a MÁV bízik abban, hogy a vasutasok helytállása, a fuvaroztatók jobb együttműködése segít leküzdeni a nehézségeket. mire van szükség, majd megállapodást kötöttek a nagyüzemek és a gabonaforgalmi vállalat. Keverék takarmányból maradéktalanul, szemes takarmányból pedig a készletektől függően tudja az igényeket kielégíteni a vállalat. Más megyékből Békésbe is érkezett mintegy 6 ezer 800 tonna takarmány, és Békésből is szállítottak máshová terményt. t. L Két évvel a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását követően, egyre többet hallani a mozgalom eredményeiről, sikereiről. A szocialista munkaverseny új elemekkel gazdagodott, kevesebb lett a formalizmus, s a mozgalom minden eddiginél jobban segíti a gazdálkodó egységeket feladataik megoldásában. Altalánosít- hatók-e ezek a megállapítások, vagy csak eseti jelenségekről beszélhetünk? — Azt hiszem, az eltelt időszakban és különösen az utóbbi egy évben sokat oldódtak a szocialista munkaversenyt bénító görcsök — válaszol a kérdésre Dávid Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa. — És bár a mozgalom általános élénküléséről beszélhetünk, azt azért el kell mondanunk, hogy a fejlődés első lépéseit tettük csak meg, a régi rossz beidegződések változatlanul kísértenek. — Valamennyien ismerünk olyan példákat, amikor az értékelés meghatározó szempontja a brigádnapló volt. Az önmagukat jól adminisztrálok könnyen értek el címeket. A minap panaszkodott az egyik gazdasági vezető, hogy brigádja kiválóan dolgozik ugyan, de a naplót nem vezetik, s emiatt aligha értékelhető tevékenységük. ön milyen rossz beidegződésekre gondol? — Valóban, a formalizmus régi gondja a mozgalomnak, s azt mind a mai napig nem sikerült teljesen levetkőznie. A formális megoldások például egy nagyon fontbs elvet szorítanak a háttérbe, azt, hogy a dolgozóknak saját belső meggyőződésükből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a munkahelyi demokrácia állapotával, a nyíltság, a kezdeményezés hiányával. Ilyen helyzetben felerősödnek a formális vonások, s a mozgalom irányítására, értékelésére a túlzott bürokratizmus lesz a jellemző. S ha ehhez a versenycélok nem eléggé világos megfogalmazása párosul, máris kész a képlet; vagyis miközben a brigádokra erkölcsi, politikai, sőt, esetenként adminisztratív nyomás nehezedik, vállalásaikban egyfajta kényszer tör utat, és az aktivitást fokozatosan a közömbösség, a látszattevékenység váltja fel. Nem arról van szó tehát, hogy a brigádok ne állítsanak naplóikban emléket saját munkájuknak. hanem arról, hogy a külsőségek ne szorítsák háttérbe a tartalmat. — Mindez csak a múltra jellemző? — Nem, nem állíthatnám... Mindenesetre azt el kell mondanom, hogy a két évvel ezelőtti változások nem úgy kezdődtek, mint ahogyan arra sokan számítottak. A brigádvezetők országos tanácskozásától és ennek nyomán a módosító jogszabályoktól kész recepteket, kidolgozott ajánlásokat vártak. Ezzel szemben az az egyébként ma már beigazolódott álláspont kerekedett felül, hogy a szocialista brigádmozgalom munkahelyi jellegű, tehát mindaz, amivel javítani, lendíteni lehet rajta, elsősorban üzemi feladat. A gazdasági vezetők, a párt, a szak- szervezet és a KlSZ-szerve- zetek közös feladata, nekik kell együttesen jó feltételeket teremteni az értelmes, hasznos, újszerű, gazdasági céljainkhoz legjobban közelítő munkához. Ezzel tulajdonképpen a szocialista munkaverseny olyan vállalati kategória lett, amelyet nem bénítanak szabályok tömegével. — Most legfeljebb helyileg köthetik gúzsba a mozgalmat. s az is lehet, vannak, akik a régi központi szabályozást sírják vissza, mert az kényelmesebb volt, mint helyileg elemezni, dönteni, irányítani. — Ez sem jellemző ma már... — Vagyis a vezetők magatartásán múlik elsősorban a mozgalom fejlődése? Az ön szavaiból mindenesetre az tűnik ki, mintha a gazdasági vezetők is elfogadták volna az előbbi tételt. Ez lenne tehát a verseny- mozgalom megélénkülésének egyik oka? — Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vállalatvezetői munka értékelésének egyik szempontja, milyen eredménnyel irányítják, segítik, támogatják a rnunkaverseny-mozgalmat. Ezen túlmenően, ami már önmagában is egyfajta kényszert jelent, nem sokáig késett az a felismerés sem, s ebben minden bizonnyal a növekvő vállalati önállóságnak is szerepe van, hogy a vezetők a gazdasági célkitűzések teljesítésében a szocialista brigádoktól semmivel sem pótolható segítséget kaphatnak. Az is a vezető feladata, hogy a brigádok öntevékenységét, a tömegméretekben felszabaduló egyéni kezdeményezéseket hogyan, milyen módon képesek az ügy szolgálatába állítani. A legfontosabb teendő két éve az volt, de ne higgyük, hogy ennek ma kisebb jelentősége van, hogy a brigádok pontosabban tudják, milyen feladatok állnak saját üzemük előtt, abból mit tudnak vállalni és teljesíteni. Biztató, hogy a teljesíthető konkrét célok, tennivalók világos megfogalmazásában nagyot léptek előre vállalataink. Ebből a szempontból figyelemre méltó az ÁÉV, a kötöttárugyár, az üveggyár, a FORCON és az Orosházi Faipari Vállalat példája. — Eddig nem szóltunk az értékelés szerepéről. A munkahelyen, a brigádokban jól ismerik egymást, tudják, kik tűnnek ki munkájukkal, ten- niakarásukkal, emberi tulajdonságukkal ... Gyakori mégis, hogy a nem jól dolgozóknak van tekintélyük, s az is előfordul ennek következményeként, hogy ügyeskedők szaladgálnak közöttük teli tarisznyával. Hogyan látja a brigádok önértékelését? Van kiút a helyzetből? — Az anyagi, erkölcsi megbecsülésben nagyobb beleszólást kell adni a munkahelyen dolgozóknak. Fontos, hogy a brigádok legyenek önállóak, és ezzel legyen arányos felelősségük is. Helyes módszerekkel szá- mos ellentmondást, feszültséget oldhat fel a gazdasági vezetés. A brigádok, a dolgozók munkájának lendületét segíti, ha érzik, adnak véleményükre ... Ha megnyugtató, reális értékelésre keresünk megoldást, akkor ez lehet az egyik követendő út. A vállalatok, a brigádok értékelésére, önértékelésére sok módszert dolgoztak ki. Figyelmet érdemelnek az IKV önkormányzati brigádjai, amelyek sok egyéb mellett a fizetések megállapításában, a munkásfelvételben is nagy önállóságot kaptak. Legalább ennyire fontos, hogy az értékelés, az elismerés időben minél közelebb kerüljön az elvégzett feladathoz. Az Állami Építőipari Vállalatnál a brigádok értékelésére szánt pénz túlnyomó többségét év közben, a negyedéve« feladatok tel- jesítséhez kapcsolva osztják szét. A Gyulai Kertészeti Vállalatnál ugyanakkor még a középvezetők is értékelik, pontosabban anyagilag ösztönzik a munkamozgalmak szervezésére, támogatására. Hosszan sorolhatnánk még az egyedi, a sajátos helyi viszonyokhoz igazodó példákat, kísérleteket, valamennyi célja azonban, hogy a brigádok öntevékenységükkel minél hatékonyabban segítsék a minőség javítását, a határidők tartását, az ésszerű anyag- é« energiatakarékossággal összefüggő eljárások, az újítások terjesztését. Kedvező jel az is, hogy a gazdasági vezetés nem elsősorban munkaszervezési, irányítási problémák, hiányosságok áthidalására készteti, a gazdaság működési zavarait kiküszöbölő segédcsapatként kezeli, a munkahelyi közösségeket. — A brigádok a hármas jelszó jegyében dolgoznak. Mi jellemzi a szocialista módon élni, tanulni célok teljesítését? — Ügy látom, ezen a területen is fokozatosan megszabadul a mozgalom a formális vonásoktól, és a valóságos igények kielégítése, felkeltése lett az elsődleges. A közös kulturálódás, a tanulás jó példáit figyelhetjük meg az utóbbi időben többek közt a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A politikai, művelődési ismeretek gyarapítása mellett, különösen az általános, szakmai, műszaki, gazdasági ismeretek szélesítésének nőtt meg az ázsiója. Sok helyen indult egyfajta mozgalom, így a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalatnál a második szakma megszerzésére, s ezt ösztönzik az ÁÉV vezetői is. — Időközben a szocialista versenymozgalom új formáival is találkozhattunk... — Továbbra is meghatározóak a szocialista brigádok, számuk az idén 3630-ra nőtt. A megyében dolgozók csaknem fele kapcsolódott be a brigádmozgalomba. Űj formaként jelent meg a szocialista munkahelyi közösség. Egyelőre egyetlen vállalatnál, a békéscsabai baromfifeldolgozónál, az első tapasztalatok meglehetősen kedvezőek. Elsősorban a kommunális és szolgáltató vállalatoknál, valamint a fiatalok körében terjed az egyéni munkaverseny. Az alaptípusok működtetése is egyre színesebb, elég, ha csak az egy feladat megoldására alakult komplex, a minőségi kör jellegű brigádokra, vagy a munkahelyi közösség és a vállalat közötti keretszerződésekre gondolunk. Ez utóbbi módszert az üveggyár alkalmazza. — Beszélgetésünk elején említette, hogy a mozgalom általános élénkülését tapasztalja. Számokkal is tudná ezt bizonyítani? — Nem végleges adatok alapján elmondhatom, hogy 1984-ben a szocialista munkaversenyben részt vevők vállalása, munkája alapján a megye üzemeiben közel egymilliárd forinttal nőtt a termelési érték, 210 millió forinttal lett több a nyereség. A dolgozók csaknem 500 ezer óra társadalmi munkán vettek részt. Talán a véletlen hozta hozta így, de mindenképpen szerencsés egybeesés, hogy a szocialista munkamozgalmak megújulási folyamata napjaink kiemelkedő társadalmi, politikai eseményeinek előestéjén kezdődött. A tapasztalatok összegzése alapján mondhatom, elismerés illeti a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyhez csatlakozó közösségeket, dolgozókat áldozatkész, eredményes munkájukért. Bízom abban, hogy a folytatás az idén és az elkövetkezendő években is sikeres lesz. Kepenyes János Tápvásárlás Fotó: Veress Erzsi — szekeres — Kora tavaszi csúcsforgalom a Táp-, takarmányellátás
