Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Cseres Tibor hetven éves Amikor a hatvanas években a szélesebb olvasóközönség is megismerte Cseres Tibor nevét és alkotásait, már kész, érett író volt. Mindannak emberileg és esztétikailag birtokában volt, ami a magyar prózairodalom élvonalába emelhette. Hosszú út vezetett odáig. Gyermekkorában szakadt el szülőhelyéről, Gyergyóból, Székelyföldről. Budapestre került, többféle iskolát próbált, közgazdasági diplomát is szerzett Kolozsvárott. Versekkel indult irodalmi pályáján, mint annyian, akik később a próza rögös útjára tértek irodalmunkban. Nemzedékének is meghatározó élménye, sőt sorsa volt a háború. Cseres Tibor megtapasztalhatta a második világháború minden borzalmát katonaként, civilként is. A felszabadulás után egyike volt az első lapcsinálóknak Békéscsabán.. Aztán jó néhány esztendő telt el újságírással, írással, de igazából a Hideg napok című regénye emelte be az irodalmi tudatba Cseres Tibor munkásságát, holott novellái, regényei, s nem utolsósorban publicisztikai írásai már régen sejtették, hogy nagyobb ívű munkái vannak készülőben. És jöttek is a művek, kisregények, a Parázna szobrok, az Én, Kossuth Lajos című legutóbbi nagyregénye igazolta a folytonos olvasói várakozást. S az írói műhelyben készülődnek az úiabb művek, a történelmi közelmúltba ágyazott ábrázolások. Mert ábrázoló figurákat alkotó, helyzeteket megteremtő író Cseres Tibor. Azért hangsúlyozzuk, mert napjaink modern prózakísérletei mintha lemondanának az irodalom alapvető céljáról és módszeréről: az ábrázolásról. Cseres egész írói munkássága — mesélő kedve ellenére is — dokumentumokon, hiteles történelmi adatokon alapszik, akár a múlt században játszódó „történelmi” munka,' akár a közelmúlt valamelyik korszaka. A dokumentumokkal azonban íróként bánik,, a histórikusság csak megtermékenyítője, ser-_ kentője az írói képzeletnek,’ s egyben megteremti a hitelességet a mű alakjai köré. Nagytudású író, minden munkájához szinte filológusi felkészüléssel fog neki. De a pontos adatok, a történelmi környezet hiteles rajza sohasem rontja el a mű olvasmányosságát, eztétikai értékeit. Alakjairól szinte mindent tud, s ez a realista prózaíró egyik legfontosabb adottsága, éltető ereje Cseresnél is. Külön kellene méltatni írói eszközei közül a nyelvet, mondatainak megkomponá- lását, archaikus ízeit, s a székelység nyelvi leleményeit felidéző szóképeit. Balladában tömör és kifejező nyelven ír Cseres Tibor, felfelvillantva egy-egy régi kifejezést, s mégis a mai beszélt nyelv közvetlenségével szólnak alakjai az olvasóhoz. Cseres Tibor közéleti em- • bér; szokták mondani, hogy ő az írók között amolyan „elnök típusú” alkat. Többféle elnökséget viselt már az irodalmi életben, jelenleg az Irodalmi Alap vezetőségének elnöke hosszú évek óta. Kevesen ismerik ezt a — testületet, hiszen nem a nyilvánosság előtt folyik tevékenysége, — minthogy Magyarországon az íróknak nincs (nem is volt) szakszervezete. Az Alap egyebek között egy kicsit szakszervezeti érdekvédelemmel is foglalkozik. Családi gondok és örömök (temetés és gyermekszülés) éppúgy tarkítják az író, az irodalmár életét, mint a társadalom más rétegeiét. Cseres Tibor ismeri és számon tartja pályatársainak írott munkáit csakúgy, mint életük egyéb eseményeit is; s így tud bölcsen döntést befolyásolni, vagy éppen elnöki szavával dönteni ösztöndíjról, díjról, irodalmi támogatásról. Hetvenedik születésnapján egyik novellájának kiragadott mondatával köszönthetjük: „Kívánom, hogy soraink egészségben találják kedves családjával együtt.” Funk Miklós fl hagyomány folytatódik áFÉSZ-ek KISZ-istáinak kétnapos találkozója Nemrég arról hallottunk, hogy a Békés és Vidéke ÁFÉSZ Váczi Mihály Szocialista Brigádja és a szövetkezet Kun Béla KISZ-i szervezete úgy határozott, hogy megkísérli ismét feleleveníteni, életre kelteni a korábban már hagyománnyá lett találkozót. Az említett szocialista brigád és a KISZ-szervezet magára vállalta a rendezés, a vendéglátás teendőit is. Hittek ugyanis abban, hogy a korábban már hagyománnyá lett találkozók elmaradása nemcsak nekik hiányzik, ha-> nem más KISZ-fiatalnak is. Jól gondolták. Ugyanis leve- lezgetésükre, telefonálgatásaikra a megye 16 ÁFÉSZ KISZ-szervezete közül több mint tíz jelentette be részvételét a március 30. és 31- én Békésen rendezett kétna-> pos találkozóra. Szombaton délután tehát a megye kilenc ÁFÉSZ KISZ- szervezetének 10 csapata ült asztalhoz, hogy a régi hagyományoknak megfelelően hazánk felszabadulásával, továbbá szövetkezet- és ifjúságpolitikai, illetve kereskedelmi, vendéglátóipari té-> mákban vetélkedjenek. A több óráig tartó, nagyon kemény szellemi torna első helyezettje ez esetben a Me- zőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ Il-es csapata lett. Paczuk József, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, mint a zsűri elnöke ezután a házigazda szerepét vállaló szövetkezet, illetve szakszerve-, zeti bizottság és a Kun Béla KISZ-szervezet különdíját adta át a mezőkovácsházi Il-es számú, a mezőberényi és a békéscsabai ÁFÉSZ KISZ-csapatának. A MÉSZÖV különdíját Marényi József, a megyei szövetség ifjúsági bizottságának titkára a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ csapatának adta át. Tegnap, vasárnap gazdag sporteseményen és városnév zésen vettek részt az ÁFÉSZ- ek KISZ-szervezeteinek fiataljai. — Balkus — Emléktáblaavatás A Somogy megyei jákó— nagybajomi vasútállomáson szombaton ünnepélyesen felavatták F. Sz. Szmislajev szovjet őrmester emléktábláját, aki 1945. március 7-én a fasisztákkal vívott harc során az egyik német tank alá .vetette magát, s azt fölrobbantva hősi halált halt. Az emléktáblát megkoszo- zúzták a Somogy megyéi, Kaposvár városi, Nagybajom ,és Jákó községi párt-, állami és társadalmi szevezetek, a fegyveres testületek, a MÁV, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. DUTEP-tervek A 6300 építőmunkást foglalkoztató, kecskeméti székhelyű Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat hazánk mái sodik legnagyobb kivitelező cége. Az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is jelentős tervet készített a vállalat. A program szerint 1985-ben 2200 millió forint értékű hagyományos építőipari termelést, 1400 millió forintnyi ipari termelést szeretnének elérni, s ezenkívül több mint 500 millió forint értékű exportberuházáson dolgoznak Algériában. Dr. Fáy Ferenc, a DUTÉP vezérigazgató-helyettese tá-i jékoztatójában elmondta azt is, hogy tevékenységüknek 94 százaléka lakás- és a lakásokhoz kapcsolódó beruházás. Ez évben 2380 lakás átadásával számolnak, melyet Bács-Kiskun és Pest megyében, valamint a fővárosban építenek. A beruházások 99 százaléka maximált áras. A DUTÉP-nek, mint más építőipari szervezeteknek, a házgyári termékeikkel kapcsolatban nincsenek különösebb gondjaik, házgyáruk \z elkövetkezendő 1 egy-két évben is még maximálisan kihasznált. Az ipari termelésükben viszont bizonyos fokú átrendeződés történt ez évtől: 700 millió forint értékű terméket értékesítenek, más építőipari kivitelezőknek. E termékek csoportját főleg a vasbeton elemek, fa nyílászárók, előre gyártott hőszigetelt távfűtő-vezetékrendszerek és lakatosipari termékek adják. Ami a felújítást illeti, arról a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy e rnunkákra leányvállalatot szerveznek, s az elkövetkező évtől működési területükön az új leány- vállalat végzi majd a felújításokat. A tájékoztatón szó volt arról is, hogy szűkíteni kívánják működési területüket, ugyanis a nagy szállítási távolságok miatt költségeik meglehetősen ma-, gasak. — sz — Mindenki söpörjön... Környezetvédelmi szemlén a megyeszékhelyen Ahogyan a tavaszi nagy- takarítás előtt a szigorú szemű háziasszony padlástól a pincéig bejárja a házat, városkapuktól a lakótelepekig sorra járták a városi környezetvédelmi szemle résztvevői az elmúlt héten, a naposszeles csütörtökön Békéscsabát. Ott volt a szemlén a megyei és a városi tanács építési, illetve műszaki osztálya, a kertészeti és köz- tisztasági vállalat, a Hazafias Népfront, a KÖJÁL képviselője, <; részt vett a szemlén Sasala János, a megyeszékhely tanácselnöke. A tanácsháza hátsó udvarából indulunk a szemlére egy mikrobusszal. Az első megjegyzés, a Penza lakótelepi, még mindig ponyvával burkolt szobrok láttán hangzik el: „Ideje lenne már leszedni a ponyvát. Miért kell ezért külön szólni, akinek a dolga, nem veszi észre?!” A Szabadság téren és az István király téren át a Békési út felé tartunk. Idelátszik a galambpiszok-csúfí- totta színház — ideje lenne végre megszabadítani a városközpontot ezektől a galamboktól, A Szabadság tér tiszta, rendezett, a régi posta előtt viszont építési törmelék éktelenkedik. Valaki büntetést emleget, a többiek rábólintanak. Rátérünk a Békési útra, kimegyünk a konzervgyárig. „Itt talán tudták, hogy jövünk?” — jegyzi meg tréfásan a tanácselnök. Példásan tiszta és rendezett a gyár környéke, a főbejárat előtti kör alakú ágyásban már friss virágpalánták díszlenek. Visszafelé az I-es ipari fő- útra térünk. Balra jókora területet törmelékanyag borít, még épületalap-darabok is látszanak. Rejtély, honnan, kik hordták ide. „Ennek is utánanézünk” — kerül újabb sor a jegyzettömbbe. Nem a legrendezettebb az üdítőital-ipari vállalat környéke, és a FORCON ke■ »-’i Wif V-Ä' Szemét a csatornában ...és a vasút menten Fotó: Kovács Erzsébet Ez igen! rítése mentén is elhanyagolt, gazos a terület. Szépen rendbe hozták viszont az ÁÉV központi telepének főbejáratát, elkészült a porta. „Ez a városkapu nem a legszebb” — ingatja a fejét a tanácselnök a Békési úti zsilipnél. Elhanyagolt a csatorna partja, mnident elborít a szemét, a nagy halom nyesedéket nemrég dobhatták ide, nyilván valamelyik közeli házból. „Pedig ez jelzett turistaút, itt halad a kék túra útvonal” — jegyzi meg Juhász Attila, a megyei tanács építési osztályának főelőadója. A Békési útról a Berényi útra kanyarodunk, onnan pedig jobbra, a Lenkey utcába. Az utca végén húzódik a záporoztatok közötti csatorna, amely egy része az itt kialakított egyik nagy csapadékvíz-elvezetési rendszernek. A töltés tövében itt is szemét, odébb még istál- lótrágya is, pedig már telepítettek ide egy szemétszállító konténert. Túl a Berényi úton a Lenkey utca másik szakaszát is szemrevételezzük. „így kellene minden utcát rendbe hozni” — dicsérik többen is. Nemrég készült el itt a csapadékvíz-elvezető árok átereszekkel, az innen nyíló földes utcák elején széles sárrázókkal, egyszóval takaros, rendezett ez a szakasz. Rövid sétát teszünk a Berényi úti temetőben is. Négy gesztenyefa között áll Horváth Jánosnak, az első békéscsabai gimnázium igazgatójának síremléke. A sír elhanyagolt, akár Achim L. Andrásé. Szép gesztus lenne valamelyik középiskolától, szocialista brigádtól, ha vállalkozna e sírok rendben tartására. Mit lát a Budapest felől vonaton Békéscsabára érkező utas a város szélén? Aki errefelé járt vagy utazni szokott, tudja: hatalmas szemétdombot, pontosan a tiltó tábla mögött, a Lenin Tsz területén. Idős néni matat a szeméthalom szélén — csakhogy ő kivételesen nem hozott, hanem visz hulladékot: „Kihordják a sok gallyat, nekem meg éppen jó lesz tüzelni a sparheltba.” A következő hely, aho; megállunk, a Tabán temető. Az első világháború halottainak állít emléket a hősök szobra, amely ipari műemlék, s amelyet hamarosan helyreállítanak. Most a Kétegyházi úton járunk. Az út mentén szemetet sodor az erős szél, nyilván a szeméttelepre igyekvő járművek szórták — ha szabályosan rakodnának ez nem fordulhatna elő. Kulturált, szépen rendezett a DÉLÉP háza tája, ez kevésbé mondható el néhány más itteni nagyüzemről. Megnézzük a szeméttelepet is, amit a kertészeti és köztisztasági vállalat kezel. Ide sürgősen út kellene, nagyobb esőzések után aligha tudnak közlekedni a kukás kocsival. Jamina utcáit járjuk. Sok az ápolt, szépen rendezett porta, de látni reménytelenül rendezetlen, elhanyagolt kis mellékutcákat is. Több helyen vezetik a gázt, a csapadékvíz-elvezetőt. Bízzunk benne, hogy utána rendesen helyreállítják a területet. Szétnézünk a kertészeti vállalat épülő új telepén — az ígéretek szerint az idén készen lesz —, aztán a Bartók Béla útról irány a Lencsési út. A Bartók Béla úton az új lakóépületek környékén feltűnő a sok szemetes konténer. Mint kiderül, a szeméttároló helyiségek ajtaján nem fér be!... Akad látnivaló a Lencsési út két oldalán is. Itt is akad még bőven rendezni- és takarítani való, a Haán Lajos tér szélén húzódó, rendetlen összevisszaságban épült garázsok helyébe érdemes lenne egységes, takaros garázssort építeni. Szigorú, kritikus szemmel vizsgálódtak az illetékesek ezen a szemlén, amelynek minden helyszínét, útvonalát hosszú lett volna itt sorra venni, hiszen érintette a szemle útvonala például a város környéki községeket is. Annyi bizonyos, hogy bőven van még mit sepre- getni a megyeszékhelyen, a szó szoros értelmében. Igen, a tanácsnak is, de nem csupán a tanácsnak, mint ahogyan sokan vélik, megfeledkezve saját kötelességükről. Mert ha mindenki komolyan venné a tiltó táblákat, ha mindenki venné a fáradságot, és elballagna a legközelebbi hulladékgyűjtőig, s ha a saját háza, üzeme, vállalata, hivatala, üzlete előtt és körül mindenki tisztán és rendben tartaná a háza táját, szebb, ápoltabb lehetne a város. S mindez így kevesebb pénzbe is kerülne. .. T. I.
