Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
1985. április 1., hétfő o CH2OEE0 Emberek vagyunk! Az öregembert halva találták a hetedik emeleten. Kinyitotta a gázcsapot. Mellette régi kiadású, fekete kötésű verseskönyv. A megsárgult lapon aláhúzott sorok: „Ö, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek!" Másnap a lépcsőházban sokan nézegették a kitűzött gyászjelentést. Az egyik lakó megkérdezte: — Ez meg ki volt? „Ö, jaj, az út lélektől lélekig!” * * * Emberek vagyunk! Mondjuk, mondogatjuk és mégsem nagyon törődünk egymással. Kit érdekel a magányos, beteg néni a szomszédban, aki esetleg meleg levesre vágyik. Nem szeretünk beszélgetni, hiányzik a meghitt, emberi szó. Miért, miért? Akkor nézünk fel, amikor bádogkoporsóban elvisznek valakit az ajtónk előtt és megtudjuk: tíz évig egy házban laktunk. Kocsmák bűzös, levegőtlen zugaiban keresünk beszélgetőpartnert, és már az üzleti mosolynak is örülünk, amelyet féldeci kíséretében nyújtanak át. A torz vigyor is emberi? * * * Emberek vagyunk! De kerüljük egymást. Csodálatos gépeket, készüléke-i két kezelünk, bámulunk. Egyedül. Falat, kerítést húzunk egymás közé. A nyugdíjas kereskedő egy év után munkára jelentkezett. Fizetséget sem kért, csak azt akarta, hogy beszélgethessen az emberekkel. A gyerek betegségéről, a zokni tartósságáról, a futballról, az áremelésekről. Kinevették. Keményebb, célratörőbb lett az életünk. Nem beszélni, cselekedni kell! Hogy a kettő nem zárja ki egymást, eszünkbe se jut. Az öreg elszegődött egy vásározó kiskereskedőhöz. Beszél és kínálja a portékát. A tulajdonos szótlanul áll mellette, rezzenéstelen arccal gyűri zsebre a százásokat. * * * A felszolgáló közömbösen elnéz a fejünk/fölött. Hozza a sört, a cigarettát és kaszíroz. Nem szól egy szót sem. Neki a bevétel a fontos. — Mondja, nem hiányolja az emberi hangot? — kockáztatja meg a társam. Néz. Nem érti, hogy mit akarunk. Vox humana! Aligha olvas avítt regényeket és verseket. „A Szíriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?” Vihog a lánnyal és felénk mutogat. „Ezeket intézetbe kéne zárni” — dobol a tálcán és a pokolba kíván. * * * Emberek vagyunk! Befelé fordulók, olykor durvák és kegyetlenek. Beburkolózva védekezünk. Minek gomboljam ki az ingem, azért, hogy a másik odaszúrjon? A sok fiaskó, a renge-t teg kudarc páncélt növeszt a testünkön. Az ügyintéző rám rivall, holnap én is üvöltök valakivel. Az igazgatói előszobában megaláznak, másnap cinikusan szólok a telefonba. Pedig ember vagyok, egy és megismételhetetlen, aki megpróbálja gondolatait és cselekvéseit az életével összhangba hozni, megteremteni az örök emberit. * * * A hetediken meghalt egy lakó. öregen, elesetten tengette utolsó éveit. Kinyitotta a gázcsapot. Többen a gyászlevélről tudták meg a nevét. Ember volt. Seres Sándor Könyvek féláron Tallózó-bolt Békéscsabán A korábbi években a könyvterjesztő vállalatok egyre gyakrabban rendeztek olyan akciókat, amelyeken 50 százalékos kedvezménnyel árulták a régóta eladatlan, raktáron levő 'könyveket. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat újabban azt is elhatározta, hogy olyan bolthálózatot hoz létre az országban, melynek üzleteiben csak féláron vásárolható könyveket árusítanak. Ez év februárjában nyíltak meg a Tallózónak nevezett boltok. Tizenhárom van jelenleg az országban, a fővárosban és a megyeszékhelyeken. A cél: minden megyeszékhelyen legyen egy Tallózóbolt. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a vásárlók örömmel fogadták a február elején nyílt boltokat. * * * Békéscsabán nehéz rátalálni a Tallózó-boltra, mert a Lencsési lakótelep egyik tízemeletes házának földszintjén húzódik meg. Sem a város központjában, sem a lakótelepen nem utal tábla arra, hogyan lehet eljutni ide. Az eddigi tapasztalatokról Havrán Józsefnéval, a bolt vezetőjével beszélgetünk. — Az első néhány napban szinte megrohanták a boltot — mondja. — Egyedül vagyok, így nagyon nehéz dolgom volt. A helyiség is kicsi, ha öten-hatan bejönnek, már tele van. — Azóta hogyan alakult a forgalom? — Noha a korábbiakhoz képest emelkedett, én többre számitottam. Érezhetően lanyhult az érleklődés. Elsősorban a lakótelepiek keresik fel a boltot, közülük is inkább a gyerekek. — Volt-e már nagyobb tételű vásárlás? — Legutóbb a békési könyvtár vitt el nagyértékű fl Jókai Színház Budapesten Felkai Eszter és Gálfy László, a Békés megyei Jókai Színház művészei a közelmúltban a fővárosi Fészek Klubban mutatták be az MTV szegedi körzeti stúdiójával közreműködve „ ... veled pedig játszani szeretnék!” című műsorukat, szép sikerrel a törzsközönség előtt. Április 2-án, kedden a Nemzeti Színházban látható Shakespeare Lear király című drámája, Rencz Antal rendezésében, a Jászai-díjas Gálfy Lászlóval a címszerepben. Április 13-án délután 3 és este 7 órakor a Pesti Színházban játsszák Neil Simon Furcsa pár című komédiáját, Szikora Sándor rendezésében, Félixet Tontanék Gábor, Oscart Várday Zoltán játssza. Május 29-én ^z országos színházi találkozó keretében a Nemzeti Színházban Gárdonyi Géza A bor című népszínművét mutatják be a Jókai Színház művészei, az előadást Giricz Mátyás rendezi. Június 8-án a Radnóti Szinpadon Müller Péter—Seress Rezső Szeressük egymást gyerekek! című zenés játékát adják elő kétszer. 1 Április 15-én a Magyar Sajtó Házában Békés megye és a Jókai Színház vezetői sajtótájékoztatót tartanak a színház tevékenységéről, sikereiről, gondjairól, terveiről. A fővárosi vendégszereplés nagy jelentőségű minden vidéki színház életében. Fontos a bemutatkozás a többi színház, a fővárosi sajtó, a más színházi kultúrán nevelkedett közönség előtt. N. K. könyvcsomagot, s néhány iskola és intézmény is sok könyvet vásárolt. — Milyen könyveket lehet féláron venni? — Az 1982-ben és korábban kiadott könyveket. Kivétel azért van, például a lexikonok, térképek. — Milyen gondjai vannak? — Egyrészt távol vagyunk a központtól, a vidékiek ne-i hezen találnak ide és sokan nem is tudják, hogy van ilyen. Kicsi az alapterület, s ez egyben a megye egyetlen zenemű boltja is. Két éve költöztünk ide a Luther utcából, s azóta a zeneművek forgalma majdnem a felére esett vissza. Mindezeken túl, hogy Havrán József né egyedül van, sokszor kénytelen — hivatalos ügyek intézése miatt — egy-két órára bezárni. Tény, hogy az üzletnek a városközpontban lenne a helye, így többen juthatnának hozzá olcsó könyvekhez. S a Tallózóban sok ilyen könyv van. P. F. Fotó: Fazekas László 1 mSm!7 F ii Hbr If > f M 1 ■ ® L i 1 fajra v mL' fw V.i > jPiü hol az alkatrész? hoz nincs négy darabból álló hajtórúdcsapágy-garnitúra, melynek összértéke nem éri el a 160 forintot. — Gumiáruból tavaly a megrendeltnek csupán 15 százalékát kaptuk meg ... — csukja össze füzetét a szervi zvezető. — Talán egy kis ajándékért, némi kenőpénzért... — kozkáztatom meg félre nem érthetően a kérdést. — A korrekt partneri kapcsolat ennél többet ér, ennek ellenére előfordul, hogy csak külön juttatásokért, kolbászért, pálinkáért tudunk valamit megkapni. De ezt nem oda kelj vinnünk, aho] elosztják az árut, hanem a kiskereskedelmi boltokba ... Ezt mi, kollégák dobjuk össze azért, hogy boldoguljunk — hallem. A teljes képhez hozzátartozik még az is, hogy a Mobil és az Autótechnika Vállalatnak a szarvasi szövetkezet együttesen 3,5 millió forint forgóalapot adott át, azért, hogy ezzel is javítsa saját helyzetét. Azóta viszont a helyzete semmit sem javult, 1984-ben a megrendelt pót- alkatrészeknek csak egyhar- madát kapták meg. Végezetül álljon itt a számok játéka: tavaly januárban a szerviz anyagbeszerzője 54 alkalommal vásárolt 23 helyről, júliusban 61 alkalommal 24 helyről, decemberben 48 alkalommal 27 helyről. Az idei kép siralmasabb. NDK-árut ez évben még nem kaptak. Közben az egyik szerelő érkezik: — Főnök, a Trabanthoz mikor lesz már szélvédő? — kérdezi. — Lassan két hónapja áll itt — toldja meg nekem magyarázatként, majd megtudom, hogy egy másik ilyen típusú kocsihoz az oldalüveget csináltatniuk kellett. Az alkatrészellátást illetően a Békés megyei Tanács V. B. Gyulai Autójavító Vállalata sincs könnyű helyzetben. Szalai György igazgató szerint bizonyos fokon nehezíti az autójavítást az, hogy szétszedték a szakmát autószerelő, karosszérialakatos, autóvillamosság-szerelő és fényező szakmára. — Éppen ezért napjainkban sokkal körülményesebb megcsináltatni a javítást, a szakmákat össze kell hangolni, ami nálunk sem köny- nyű. Ehhez jön még a krónikus anyaghiány. Pontosabban: az országban van alkatrész, csakhát az elosztás ... — és sorolja a példákat. Tavaly nem volt Lada kuplungjuk, most meg bőséges az elfekvő készletük. Egy éve hiánycikknek számított a Wartburg féltengely, ma pedig ettől roskadoznak a raktár polcai. Az elmúlt esztendőkben nem volt gondjuk a Lada szélvédővel, napjainkban nem lehet kapni. Naponta nálunk 100— 120 kocsit javítunk: szolgáltató Vállalat vagyunk, nekünk minden munkát el kell vállalni. Amit lehet javítani, azt javítjuk. Az a véleményünk, hogy nekünk az élőmunkán van a több hasznunk. Az alkatrészcsere nem kifizető, ugyanis ezt csak 6 százalékos anyagigazgatási költség terheli, ami nem fedezi a beszerzéssel járó költségeket. Én itt látok fonákságot a kereskedelem és a javítás között — magyarázza az igazgató, miközben megérkezik hóna alatt több dossziéval Motika László raktárvezető. — Ha hiszi, ha nem az egyik új Skoda 150—160 forint értékű csapágy miatt hetek óta szétszedve áll. De sorolhatnám tovább a hiánycikkeket, melyek miatt fő a fejünk, tehetetlenségre vagyunk kárhoztatva — hallom, miközben találomra lapozgatom az irathalmazt. Nem kapnak Trabant hengerdugattyút, Daciához fűtésszabályzót és önindító forgórészt, a generátor javításához diódákat, a P 126-os motor ja vitásához dugattyút... — Házon belül is én vagyok a legkellemetlenebb helyzetben, a gondok a raktárban csapódnak le. Az országban nehéz megtalálni azokat a helyeket, ahol kiszolgálnak bennünket. A közületi raktárakban, az állami kiskereskedelmi hálózatban nem jutunk alkatrészhez, a maszek kereskedőnél viszont előfordult, hogy eredeti gyár.i alkatrészhez jutottunk, amit sem az Autó- technikától, sem pedig a Mobiltól nem kapunk meg. Csak azt tudnám, ők honnan kapják? — néz kérdően rám a raktárvezető. Az elmúlt években a magán műszaki kereskedők száma gyarapodott. Lőrincz Lászióné műszaki kereskedő üzletét Gyulán, Törökzugban garázsokból alakította ki. A boltban új és régi, vagyis bontásból származó, ezernyi alkatrésztől roskadoznak a polcok. A'kurrens cikkektől is. — Elsősorban a kispénzű emberek autófenntartására törekszünk. Üj és használt autóalkatrészeket is árusítunk. A használt kocsikat bontásra átvesszük, az alkatrészek tisztítás után kerülnek a polcra — fogad a férj, majd a feleségétől megtudom: komplett, műszakilag elfogadható fődarabokat is átvesznek, készpénzért vagy bizománybán. Lehetőségünk van arra is, hogy 5 ezer forintig, személyi igazolvány alapján vásároljunk, és árréssel továbbértékesítsünk — magyarázza az asszonyka. S hogy a polcokra honnan kerülnek azok az új alkatrészek, amelyeket az állami kereskedelemben nem látnak, hiába keresnek? Egyszerű: magyar állampolgárok külföldi útjuk során hozzák be, erre legálisan lehetőségük is van. Így aztán, ebben az üzletben, van például P 126-os erede- - ti, gyári originált csomagolású kormánymű, dugattyúkészlet . . . Trabanthoz komplett kuplungszerkezet, ... Daciához komplett önindítómotor és forgórész ... és sorolhatnám még tovább a listát. Bizományosi értékesítésre vállalatoktól .is_átveszünk elfekvő készleteket, autóalkatrészeket, lakásfelszerelési és épületgépészeti anyagokat — mondja a férj, s az üzlet előtt álló karambolozott Ladát mutatja. A roncsnak szinte minden porcikájára, karosszériaelemére, szélvédőjére van már vevője. Szekeres András „Tiszta víz, rendezett vízpart” Itt a hiba, A cím és a. téma hallatán önkéntelenül is a régi, „itt a piros, hol a piros” kártyajáték jut eszembe. A személygépkocsi-alkatrész beszerzésénél is időnként játszanak itt a piros... című „népi játékot”, de bankóban. Aki manapság személygépkocsi-tulajdonos, az tudja csak igazán: az autó napjainkban többnyire már nem luxus, életünk szerves része, dolgunkat könnyíti, s ha gondunk van vele, idegeinket teszi próbára. A zavartalan kocsikázáshoz az üzemanyagtól kezdve sok egyéb mindenre is szükség van, nevezetesen a karbantartás, javítás során a kisebb-na- gyobb, hol drága, vagy éppen a szervizekben, kereskedelemben nem létező alkatrészre. Az új autóknál a garanciális éc szavatossági időszakban végzett javításokhoz úgy ahogy megoldott az alkatrészellátás. (Az elmúlt évben a Merkur forgalma 13 milliárd forint volt, s az ott újonnan eladott gépjárművek garanciális alkatrészigénye meghaladta a 149 millió forintot, a szavatossági költségek 15 millió forintra rúgtak. Egyébként — a szakemberek becslése szerint — tavaly 5,3 milliárd forint értékű különféle alkatrész került hazánkban forgalomba.) Napjainkban hogyan fest az alkatrészellátás? Ennek néztünk utána. Elöljáróban csak annyit: megyénkben hét autószervizre hárulnak a garanciális és a futójavítások. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet autószervize mind nagyságával, mind pedig minőségi munkájával az elismertek közé tartozik. — Mostanában divattá vált a szolgáltatást szidni — kezdi Pusztai András szervizvezető, majd lakonikusan folytatja —, a szolgáltatási áremelések a lakosságnál csapódnak ]e. Az autójavítás szabadáras, az óradíjak nem egyformák, s nyomban, összehasonlításképpen egy kimutatást rak elém: náluk 80, Gyulán 90, Budapesten 110 forint feletti óra- díjakkal számolnak. A másik rubrikából azt olvasom le, hogy tavaly a város vonzáskörzetéhez tartozó 10 településből 16 ezer 516 személygépkocsit javítottak, ebből 1660 volt a közületi autó. S máris az alkatrészellátásról, annak gondjairól, fonákságairól beszélgetünk. — Az alkatrészpótlást Szegedről kapjuk, abból a területi raktárból, amelyik három megye szervizeit és 60 magánkereskedőjét és autójavító kisiparosát látja el, pontosabban látná el — magyarázza Pusztai András, majd sorolja a krónikus hiánycikkek hosszú sorát. Trabanthoz például 15-féle alkatrész, illetve fődarab hiányzik. Csak egy apróság; zárás kilincset két éveégen- földön nem tudnak felhajtani. Wartburghoz 17-féle alkatrészt hiába keresnek, egy kocsi több mint 11 hónapja áll bent alváz híján. Ladához 21, P 1500-ashoz 12- féle kisebb-nagyobb értékű darab hiányzik. Számomra érthetetlen, hogy a SkodákA „Tiszta víz, rendezett vizpart” mozgalomba valamennyi Békés megyei horgászegyesület benevezett és tevékeny részt is vesz a munkákban. Az intéző bizottság egy korábbi határozatával úgy döntött, hogy év elején értékeli az elmúlt évi eredményeket és külön díjazza a saját vízzel rendelkező és nem vízkezelő egyesületek tevékenységét. A sorrend megállapításánál figyelembe vették a terület nagyságát, a ledolgozott munkaórák számát, értékét, a taglétszámot. Társadalmi bizottságot hoztak létre annak megállapítására, hogy a nevezési lapokon szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak. A helyszíni szemlét követően kialakult a végső sorrend, mely szerint a vízkezelő egyesületek 'közül a békéscsabai Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és Lenin Mgtsz HE került az első, a Nagykamarási HE a második, a gyulai Dolgozók HE a harmadik helyre. A határozat értemében az első 15, a második 10, a harmadik 5 ezer forint támogatásban részesült az ib halasítási alapjából. A nem vízkezelő egyesületek sorában a gyo- maendrődi Körös HE három, a Dobozi HE kettő, az orosházi Olajbányász HE egy MOHOSZ tisztségviselői és szolgálati területi engedélyt kapott, ugyancsak az ib anyagi fedezetével. A hat egyesület 9279 ledolgozott munkaórájának értéke meghaladta a 360 ezer forintot 1984-ben. — plp —
