Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. április 17., szerda KmOkfiM Április 21-én Csonka-iBi- har vármegye nemzeti bi­zottsága szenvedélyes hangú körlevelet küldött a helyi nemzeti bizottságoknak: „Ha most elmulasztjátok kezetek­ben megtartani, amit meg­kaptatok, amiért életet, vért, verejtéket, sok-sok szenve­dést áldoztatok: a szabadsá­gotok és független uralma­tok, akkor soha-soha nem számíthattok még egyszer annak visszatérésére, mert az átkozott fasizmus, ha még egyszer fel tudná ütni a fe­jét, minden eddigi csendőr­szurony helyett százat állí­tana, hogy elfojtson minden tevékenységet, ami a nép érdekét vagy boldogulását jelentheti. Higgyétek el, bol­dogan nézi minden reakciós gondolkodású, akiket sajnos nem sikerült teljesen kiir­tani, azt, hogy a mezőgazda- sági munka terén bizonyos lanyhaság, nemtörődömség és kishitűség mutatkozik, amit számításuk szerint fel lehetne majd használni ar­ra, hogy a gazdaságilag tönkrement Magyarországot egy új, az ő elgondolásuk szerinti alapon állíthassák helyre ... Hogyha mi nem építjük fel ezt az országot, akkor mások soha nem épí­tenek rajta egy jottányit sem.” Az 1945-ben még szintén egy másik megyéhez, Csa­nádihoz tartozó Medgyesbod- zás jó néhány lakosának nem a munkafegyelemmel akadtak gondjai, hanem az­zal, hogy nem volt hol dol­gozniuk. A községi föld­igénylő bizottság ezt írta a megyei földbirtokrendező ta­nácsnak: „Medgyesbodzás területén csak 57 kataszteri hold föld van, amit elkobzás után és felajánlás után ki lehet osztani; földigénylő pe­dig 313 fő van, kb. 1775 ka- tasztrális hold földre. Ebből 50 család hajlandó volna ki­települni, de csak Elekre, és úgy, ha ott házat is kapnak az elkobzott Volksbunde- házakból. Az eleki földigény­lő bizottsággal ez irányban érintkezésbe léptünk, és ar­ra a kérésünkre, hogy Med­gyesbodzás község földigény­lőinek mennyi földet és há­zat tudnának adni, azt vá­laszolták, hogy ez ideig sem­mit, mert még nem tudják, mennyi válik náluk felesle­gessé.” Ugyanilyen ellentmondá­sokról beszélt Szobek And­rás főispán a Szabad Népnek adott interjújában: „Békés­ben túl sűrű a népesség. A földigénylők száma 33 878 és mintegy 24 000 telekigénylő van, a földosztásra kerülő birtokok területe pedig mindössze csak 139 239 ka- tasztrális hold. így a jogo­sult igénylők egy részének áttelepítésére kerül majd sor. Természetesen elsősorban nincstelen fiatalokról lehet szó.” A legégetőbb, máris érez­hető és jó okkal várható hiányok megszüntetésére egész seregnyi kormányren­delet született. Mutatóba egy április 18-i keltezésű: „Az, aki 5—10 katasztrális hold területű szántóföldi művelés alatt álló ingatlanon gazdál­kodik — tulajdonos, ha­szonbérlő, haszonélvező, ré­szesgazdálkodó; a továbbiak­ban: gazdálkodó — a szántó­földi művelés alatt álló te­rülete 5%-ának, a 10 ka­tasztrális holdat meghaladó szántóföldi művelés alatt ál­ló ingatlanon pedig szántó­földi művelés alatt álló te­rülete 10°/o-ának megfelelő nagyságú területen köteles napraforgót termeszteni... Az 5 katasztrális holdat meg nem haladó területű szántó­földi művelés alatt álló in­gatlanon gazdálkodó sze­gélyként köteles a naprafor­gó termelésére.” A gyulai polgármester ek­képpen rendelkezett: „A ku­koricamoly ellen évenként ismétlődő védekezésre a gazdaközönség figyelmét fel­hívom. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a még meglevő felesleges kukorica vagy cirok szárát, vagy bár­mely részét vermeléssel ke­zeljék. A védekezés fogana­tosítását ellenőriztetem és azok ellen, akik ezen véde­kezésnek nem tesznek ele­get, a kihágási eljárást fo­lyamatba teszem.” Az MKP Központi Vezető­sége április 20-án gazdasági programjavaslattal fordult az ország népéhez: „Sok üzem kényszerű munkaszü­nete, az alacsony munkabé­rek és a feketepiacon való spekulációból eredő könnyű kereset a munkások egy ré­szét leszoktatta a szükséges munkafegyelemről... Ezért feltétlenül szükséges, hogy a munkafegyelem helyreállítá­sához ... az ipari munkás­ság minimális élelmi szük­ségleteit — kenyeret, főzelé­ket, bizonyos mennyiségű húst és zsírt — természet­ben biztosítsuk. Arra is fel­tétlenül szükség van, hogy a közlekedés és a vele kap­csolatos ipar, az építőipar és a mezőgazdasági gépipar munkásait a többi munkás­kategóriákkal szemben élel­mezési és ruházati cikkekkel jobban lássuk el, s bizonyos fokig privilegizáljuk őket. A munkafegyelem helyreállítá­sához tartozik az általános munkakötelezettség beveze­tése is. Lehetetlen megkí­vánni az ipari munkástól, hogy napi 10—12 órát . dol­gozzon, miközbén a köruta­kon és a piacokon tízezrével nyüzsögnek és spekulálnak az egészséges, munkaképes férfiak és nők.” A már említett Szobek- interjúnak egy másik rész­lete: „A legnagyobb gondunk a szénkérdés. Állnak a bé­késcsabai textilgyárak és így munka nélkül van 20—24 ezer ipari dolgozó. A mal­mok nem tudnak őrölni, elő­fordult, hogy a kenyérjegye­ket hét napig nem tudtuk beváltani. A lakosoknál szerszámkészítésre tárolt akácfákat kényszerültünk a malmokban elfűteni. Ez nagy nemzetgazdasági kár, akár­csak a talajkötő akácfák megritkítása. Mi 296 vagon élelmet küldtünk Budapest­nek és 24 vagonnal a borso­di szénmedence munkásai­nak segélykiáltására. Most . azt kérjük, hogy figyeljenek • fel a mi jajszavunkra is és : juttassanak el hozzánk sze- \ net. A mi malmainknak : őrölni kell, mert ez az egész i ország elsőrangú érdeke.” Április 21-én a csorvási pártok és más helyi szervek j képviselői a pedagógusok j szakszervezetének javaslaté- ! ra a maga nemében páratlan ! határozatot hoztak: „A gyű- • lés kimondja, hogy Csorvás • községben létesít egy gyér- i mekotthont és munkaisko- í lát... Az intézmény terüle- ! te: kastélypark, majorterü- • let és 100 katasztrális hold j művelhető terület... Az in- ■ tézmény szervezete: lehető- ■ vé kívánjuk tenni minden ■ gyermeknek nemre való te- ■ kintet nélkül a kifejlődést ■ hatéves kortól a teljes érett- • ség fokáig. Tagozatok: VIII. ■ évfolyamú népiskola, 4 évfo- ■ lyamú középfokú iskola ; érettségi joggal, mezőgazda- \ sági és ipari iránnyal, 2 év- ! folyamú tanítóképző akadé- i mia, felnőttek átképzését : szolgáló továbbképző tanfo- j lyamok... Az egész intéz- S mény a szövetkezeti gondo- S lat jegyében indul, ezáltal • segíti az új kisbirtokosokat.” • m Daniss Győző i„ Nyugdíjasok háza Csabacsiidön Már régóta tervezte a nagyközségi közös tanács, hogy a csabacsüdi sütőüzem felszabadult épületét átala­kítja, s alkalmassá teszi ar­ra, hogy egy nyugdíjasklub, később pedig öregek napközi otthona működjék itt. A te­lepülésen mintegy 400 idős ember él, s közülük több mint hatvanan évek óta tag­jai a művelődési ház nyug­díjasklubjának. Eddig az épület előterében gyűltek össze, hogy kártyázzanak, be­szélgessenek, előadásokat hallgassanak. A tanács karbantartási részlege nemrég felújította a régi sütőüzemet, így április elején átadhatták az idősek­nek a több helyiségből álló klubot. A berendezés mint­egy 40 ezer forintba került; a Lenin Termelőszövetkezet televízióval ajándékozta meg a klubtagokat, akik nem kevés társadalmi mun­kával járultak hozzá az épü­let rendbehozatalához. He­tente két alkalommal gyűl­hetnek össze a társas életre vágyó nyugdíjasok, s a kö­tetlen időtöltés mellett módjuk nyílik arra is, hogy találkozzanak, elbeszélgesse­nek a község vezetőivel. g. k. Lengyel fotóberendezések kiállítása Lengyel fotólaboratóriumi be­rendezések háromnapos kiállí­tása nyílt tegnap Budapesten, az OFOTÉRT Asbóth utcai bemu­tatótermében. A Labimex külkereskedelmi vállalat hozta el azokat a dia­vetítőket, nagyítógépeket, szín- keverő-fejeket és tartozékokat, amelyeket idei szállításra ajánl magyar partnerének. A bemuta­tott berendezések közt három újdonság is látható: a mini na­gyítógép, a távirányítású auto­mata diavetítő és egy újfajta repró-berendezés. A kiállítás megnyitóján el­mondták, hogy lengyel berende­zéseket mintegy másfél évtizede vásárolhat már a magyar kö­zönség. Különösen kedveltek' a Krokus márkanevű termékek. Mindemellett az utóbbi egy-két évben visszaesett az érdeklődés, mert a lengyel partner megle­hetősen drágán adja termékeit, amelyeket főként amatőrök, köz­tük is a kispénzű fiatalok hasz­nálnak. Az OFOTÉRT eddig 40 ezer rubel értékű lengyel fotó­laboratóriumi berendezés idei szállítására kötött szerződést, s ez a mennyiség a mostani tár­gyalások után, a véglegesen megállapított áraktól függően akár többszörösére is emelked­het. A közönség a kiállítást csütör­tökig, naponta 10—17 óráig te­kintheti meg. Utcasarki izgalom Egy fiatal pár áll ösz- szebújva Békéscsabán az Univerzál Áruház sarkán. — Ne! Elég volt! Ügy sem lesz semmi! Hagyd abba! — könyörög a lány. — Csak még egyszer hadd próbáljam meg! — így a fiú és a zsebébe nyúl. Kis idő múlva újra ag­godalmaskodni kezd a lány: — Ugye megmondtam,, hogy úgysem sikerül! — Mert te sosem hi­szel semmiben. Képzeld el, pedig most úgy ér­zem meg tudnám csinál­ni a nagy fogást. Neked is jól jönne — rebegi a fiú. — Nem! Hagyd abba, gyere menjünk innen! — húzza a srác kezét a lány. De ő csökönyös és nem hagyja lebeszélni magát. — Ez lesz az utolsó — szól ellentmondást nem tűrő hangon a fiatalem­ber. Üjra a zsebébe nyúl, előkotor némi aprót és vesz még kettőt a borí­tékos sorsjegyből. — oké — Kérdőre vont számok Beszélgetés a KSH megyei igazgatéjával Annak idején egy statisztikus ismerősöm mondta a következőket: — Az emberek jó része a statisztikát túlságosan száraz, érdektelen, unalmas valaminek tartja. „Borsódzik a há­tam, ha egy előadó statisztikai adatokat, számsorokat említ” — hallani lépten-nyomon a véleményeket. Az igzi statisztikus ilyenkor nem kezd el magyarázkodni, védeni a mundér becsületét, hanem egyből arra gondol, hogyan mérhetné fel az illető hátán jelképesen megjele­nő borsószemek számát, nagyságát, és mivel tudná meg­magyarázni a hátborsózás igazi okait. Tudniillik ebből (is) végtelenül izgalmas következtetéseket vonhatnánk le a konkrét személyről. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igaz­gatósága természetesen a fenti — kissé komolytalan — példánál lényegesen fonto­sabb kérdésekkel foglalko­zik. Az általuk vizsgált je­lenségek, termelési adatok, fogyasztói szokások, árak stb. felmérésekor, számsze­rűsítésekor nem öncélú munkát folytatnak, hanem az alapvető ok-okozati ösz- szefüggések kimutatását szeretnék elősegíteni. A me­gyei igazgatóság ez évi leg­fontosabb feladatairól Do­mokos János igazgatót kér­deztük. — Egy-egy elkészült sta­tisztika megbízhatósága első­sorban attól függ, hogy á feldolgozott adatok mennyi­re tényszerűek. Hogyan biz­tosítják önök az adatok va­lódiságát? — Nagy figyelmet fordí­tunk az adatgyűjtések elő­készítésére és megszervezé­sére. Ezért a vállalatok, szö­vetkezetek statisztikai mun­kájának segítésére, a meg­változott adatszolgáltatási követelményekre mindig fel­hívjuk a figyelmet. Szakmai értekezleteket tartunk, és adandó esetben dolgozóink konkrét szakmai kérdések­ben mindig készséggel ad­nak felvilágosítást. — Hogyan jut a megyei igazgatóság statisztikai ada­tokhoz? — Kiküldött .kérdőívek se­gítségével, vagy helyszíni összeírások során. — Ellenőrzik-e az önök­höz beérkezett adatokat? — Nekünk biztosítani kell az elrendelt statisztikai adatszolgáltatások teljeskö­rűségét, a határidők meg­tartását. Ezért a beérkezett statisztikai kérdőíveken sze­replő adatok logikai és számszaki összefüggéseinek elemzése, ellenőrzése köte­lességünk. De olyan érte­lemben is biztosítanunk kell a szakszerűséget, hogy a je­lentett adatok a meghatáro­zott fogalmaknak, a kötele­zően alkalmazandó osztályo­zásoknak, nomenklatúrában foglaltaknak megfelelnek-e. — Említette, hogy az egyik adatforrásuk a helyszíni ösz- szeírás. Milyen területeken folytatnak helyszíni össze­írásokat? —- Ennek keretében 1985- ben folytatjuk a kisgazdasá­goknál tartott állatok rep­rezentatív összeírását, a ter­mény- és állatpiacok, állat­vásárok felhozatalának és áralakulásának megfigyelé­sét. összeíróink adatokat gyűjtenek a bolti iparcik­kek áralakulásáról, illetve az idényáras és piaci cikkek felhozataláról. Például, most februárban ez utóbbiak ár­színvonala valamivel mér­sékeltebb, mint tavaly ilyenkor volt. Jelentős mun­ka lesz még az egységes la­kossági adatfelvételi rend­szerben 585 háztartás be­vételeinek és kiadásainak vizsgálata. (Az összeírás után gyűjtött adatok feldol­gozása után megyei és or­szágos elemzés készül.) — Milyen további felada­taik lesznek még az idén? — Észrevételeket, javasla­tokat kell tennünk a KSH 1986. évi, illetve az 1986— 1990-es évekre vonatkozó adatgyűjtési rendszer ki­alakításához. A módosító ja­vaslatokban azokat az ész­revételeket is hasznosítjuk, amelyek a vállalatoknál és szövetkezeteknél szerzett gyakorlati tapasztalatokra épülnek. A statisztikai tör­vényből és a végrehajtását szabályozó jogszabályokból adódó további feladatunk, hogy a gazdasági egységek és intézmények statisztikai adatainak valódiságát a helyszínen ellenőrizzük, de­cember végéig 140 helyszíni ellenőrzést tartunk. — Az elkészült statiszti­kákról nemcsak a szakem­bereket, hanem a lakosságot is rendszeresen tájékoztatják. Melyek a statisztikai hivatal legfontosabb aktuális tájé­koztatási feladatai? — A megyénkben végbe­menő társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek elmzését részben negyed­éves jelentéseinkben, rész­ben külön kiadványokban ismertetjük. Hangsúlyozot­tan foglalkozunk a különbö­ző iparágak termelésével, az export alakulásával, a la­kosság áruellátásával, a költséggazdálkodás és a jö­vedelmezőség alakulásával, az életszínvonal, életkörül­mények változásával. Külön kiadványainkban egyebek mellett a következő témákat vizsgáljuk majd: a földvé­delem és földhasználat, a la­kossági szolgáltatások hely­zete, a társadalmi rétegződés területi különbségei, a me­gye népességének alakulása 1949-től. ♦ Ügy érzem, mindezek a statisztikai elemzések nem­csak a különböző szakem­berek, hanem az állampol­gárok jó részének érdeklődé­sére is számot tartanak. Hi­szen a vizsgálatok számsze­rűsített adatai hétköznapja­inkról adnak tükörképet. Lovász Sándor Megnyílt a marketing börze A budapesti Metró klub­ban tegnap megnyílt a tava­szi marketingbörze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által rendezett börzén 150 vállalat kínálja felesleges, de má­sutt jól használható cikkeit, köztük számosat engedmé­nyes áron. A kínálat rendkí­vül változatos, a mintegy 50 ezer féle cikk között szinte minden anyagféleség megta­lálható a vaskohászati ter­mékektől az építési, szerelési anyagokig, különösen a sze­mély- és tehergépkocsi-al­katrészekből bőséges a vá­laszték. Különféle magyar és külföldi gépeket, vala­mint szabad ipari kapacitá­sokat is kínálnak a börzén. A felajánlott termékek jó ré­szét számítógép tartja nyil­ván, s ez megkönnyíti a ve­vők helyzetét, hiszen rövid időn belül tájékozódhatnak, hogv a keresett cikkből hol és mennyi található. A börze április 18-ig tart nyitva, s ez idő alatt anyag­gazdálkodási tanácsadó szol­gálat is az érdeklődők ren­delkezésére áll. Női fotósok kiállítása Székesfehérváron, az Építők Pintér Károly Művelődési Házában a közelmúltban nyílt meg a női fotósok IV. országos kiállítása. Kaviák Ágnes székesfehérvári fotós Feke­tében című képe Z. Szabó Orsolya győri fotós Fejes gól cí­mű képe

Next

/
Oldalképek
Tartalom