Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
o 1985. április 17., szerda Élelmiszerek perselyes malaccal Továb bővült, egy év alatt csaknem megkétszereződött, az olcsó élelmiszerek közé tartozó „fehéráru”-csa>lád választéka — ez tűnik ki a fehértermékek gyártására, forgalmazására tavaly kiírt MÉM-pályázat most elkészült összesítőjéből. Eszerint jelenleg megközelítően 100-féle olyan hús-, tej-, édes- és konzervipari készítmény tartozik e kategóriába, amely magas biológiai, élvezeti értékkel, ám mérsékelt áron kerül forgalomba. A külföldön is ismert fehértermékek általában a hasonló cikkekkel azonos értékűek, de szerényebb, díszítés nélküli csomagolásban jelennek meg, s — főként emiatt — olcsóbbak is. Nálunk 4—5 évvel ezelőtt kezdték meg forgalmazásukat, s a gyártás tavaly kapott nagyobb lendületet. A harmadik alkalommal kiírt pályázatra benevezett termékeknél — örvendetes módon — már az új gyártási szemlélet jelentkezett. Amíg korábban az üzemek elsősorban a csomagolás egyszerűsítésére fordítottak figyelmet, — ezzel igyekeztek egy-egy termék árát lejjebb szorítani, — addig újabban mind több olyan fehértermék jelenik meg, amelyeket import alapanyag helyettesítésével s gyártmánykorszerűsítéssel fejlesztettek ki. Jelentős részük egyúttal a korszerű táplálkozás követelményeihez is igazodik. A perselyes malac-emblémával jelzett fehértermékek közé tartoznak a többi között a pályázaton nyertes Tolna megyei Tejipari Vállalat különböző ízesítésű zsírszegény sajtjai; a Pest- Nógrád megyei Húsipari Vállalat régi paraszti recept szerint készülő zsemlés véreshurkája, a különleges aro- májú sárgarépával és petrezselyemmel ízesített húsker nyere és a Budapesti Édesipari Vállalat csemegegyárából kikerülő szaljut-szelet, amely importanyagok helyett hazai szójával készül és íze kiváló. A pályázatot az idén is kiírja a MÉM. A minisztérium szakemberei arra számítanak, hogy az eddigieknél nagyobb számban vesznek majd részt a versengésben az üzemek, annál is inkább, mert a piaci jelzések szerint a vásárlók mindinkább keresik a fehértermékeket. Kukuricavetés a nyugati országrészen Tegnap a nyugati országrészen is megkezdték a kukorica vetését. Elsőnek a Lajta—Hansági Állami Tangazdaság földjein indultak meg a nagy teljesítményű vetőgépek. A 25 ezer hektáros gazdaságban az idén minden eddiginél nagyobb területen termelnek kukoricát, összesen 6 ezer hektáron. Ebből 2500 hektár a si- ló-> 2 ezer hektár az áru-, 1500 hektár pedig a vetőmag-kukorica. Győr-Sopron megyében egyébként több mint 100 000 hektáron vetnek kukoricát. Az időjárás okozta késést a gazdaságokban nyújtott és hétvégi műszakok szervezésével igyekeznek behozni. Állattartók, figyelem: A Szolnoki Közúti Igazgatóság értesíti az állattartókat, hogy a kezelésébe tartozó út menti területen 1985. április 15.—május 25-ig terjedő időszakban vegyszeres gyomirtást végez. A felhasználásra kerülő vegyszer mérsékelten mérgező, az élelmezésegészségügyi várakozási idő 14 nap. A permetezett útszakaszokat tábla jelzi, a táblán megjelölt várakozási idő lejártáig füvet kaszálni, állatot legeltetni tilos! KÖZŰTI IGAZGATÓSÁG, SZOLNOK II magánlakás-építés helyzetét vizsgálják A magánlakás-építés és az építőanyag-ellátás vizsgálatának előkészületeiről tanácskoztak a népi ellenőrök kedden Budapesten a KNEB székházában. A fővárosra és kilenc megyére kiterjedő ellenőrzés arra keres választ, hogy a lakáshoz jutás félté-, teleinek javítására elfogadott országos és helyi programok miként valósulnak meg, hogyan segítik a magánerős lakásépítést. A most kezdődő és június végéig tartó vizsgálatnál arra is kíváncsiak, hogy az elmúlt csaknem két és fél évben a lakásépítési igények és a megvalósítás lehetőségei összhangban voltak-e, telje- sültek-e a tervek, és meny-, nyíre voltak megbízhatók a prognózisok, milyen pénzügyi eszközökkel segítették a magánlakás-építőket a vállalatok, az intézmények, valamint az OTP. A magánlakás-építés vizsgálatának központjában az építőanyag-ellátás és a házgyári technológiák hasznosítása áll. Ezek ellenőrzésekor kiemelt figyelmet fordítanak az igények előzetes felmérésére. Olyan ösz- szefüggéseket is figyelembe szeretnének ugyanis venni, mint például a nyaralók, a gazdasági épületek anyagigénye, valamint a csúszó-, pénzzél „ösztönzött” manipulált beszerzés. A házilagos kivitelezés körülményeinek megismerésére lakossági ankétokat és kérdőíves felméréseket szerveznek a Hazafias Népfronttal, a SZOT-ital, a KISZ-szel, a MTE5?Z-szel közösen a népi ellenőrök. így szeretnék megismerni a lakásépítést segítő vagy akadályozó tényezőket, a lakosság építési elképzeléseit, hangulatát, tájékozottságát. Az elmúlt években a népi ellenőrzési bizottságok több vizsgálatot végeztek a magánlakás-építés témakörében, figyelemmel kísérték a tanácsok ez irányú munkáját is. A közérdekű bejelentések mellett ezek a tapasztalatok is hasznosnak bizonyultak a mostani ellenőrzésre való felkészüléskor. A helyszíni vizsgálatokat május-júniusban végzik, a főbb tapasztalatokat a második félévben összegzik. Exportra termelő üzem Méhkeréken Méhkeréken 1981-ben csonthéjas-feldolgozó részleg jött létre, amelynek megalapításában közremű» ködött Dénes Zoltán, a budapesti Szabadság Tsz kereskedelmi egységének a vezetője. A részleg harminc asszonynak adott munkát. A telephelyen a mostoha körülmények miatt a létszámot nem lehetett növelni, bár a megrendelés nőtt. 1982-ben Berényi György üzemvezető kapcsolatot teremtett Kádár Ottóval, a TSZKER Exporttartalékokat Feltáró Központjának igazgatójával, aki kellő tájékozódás után arra a megállapításra jutott, hogy érdemes a méhkeréki részleget a TSZKER tevékenységi körébe bevonni. Ezt a törekvést Bóka György né, a községi tanács elnöke is segítette. A TSZKER hamarosan új telephelyet vásárolt, és olyan munkakörülményeket alakított ki, amelyek már megfelelnek a mai követelményeknek. Az épületben van négy munkaterem, meo- szoba, ebédlő, ételkiosztó, öltöző és fürdő. Kisebb telephely létesült Űjszalontán, Mezőgyánban és Köröstar- csán is. Az üzemekben babot, barackmagot, diót, mogyorót, köménymagot, gesztenyét, tökmagot és aszalt • szilvát dolgoznak fel. A termékek 90 százaléka exportra kerül, mégpedig főként Ausztriába, Franciaországba, az NSZK-ba és Hollandiába. A vevők megbízottai rendszerint személyesen ellátogatnak Méhkerékre, és a helyszínen rendelik meg az árut. Alapfeltétel a jó minőség, és persze, az ár is: Az utóbbit a TSZKER központjában határozzák meg. A minőség elsősorban az üzem munkájától függ. A négy telephelyen jelenleg 170-en dolgoznak. A rakodómunkások időbéresek, a feldolgozásban és csomagolásban részt vevő asszonyok, lányok pedig teljesítménybért kapnak. Az utóbbiak havi keresete ennek alapján átlagosan eléri a 3200 forintot. Méhkeréken a lakosság legnagyobb része fólia alatti zöldségtermesztéssel is foglalkozik. Ezért a TSZKER központja a zöldségtermesztés idejére 6 órás munkanapot állapított meg. Az üzem emellett igen tekintélyes mennyiségű primőrárut vesz át és juttat el Budapestre, a TSZKER boltjaiba. Sajnos, azonban az idén a hosszú és zord tél miatt néhány hetet késik a felvásárlás, és várhatóan kevesebb is lesz az uborka, a paprika, a saláta, valamint a paradicsom. Az üzem jelentős hatást gyakorol a község életére. Főként azzal, hogy viszonylag elfogadható kereset mellett munkalehetőséget biztosít, a felvásárlással pedig biztonságot nyújt a zöldség- termesztőknek a primőr áru értékesítéséhez. Az üzem tavaly igazgatói dicséretben részesült. Hat dolgozó kapta már meg a kiváló címet, Berényi György, az üzem vezetője pedig az idén kiérdemelte a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt. Pásztor Béla Ebben az évben a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében félmillió pár női cipőt és szandált gyártanak. A divatos lábbelik nagy réssé exportra készül (MTi-fotó: Elek Emii) Kerékpáron az utakon A kétkerekű (és háromkerekű) járművek többsége a tél beálltával eltűnik a közutakról. Érthető, hiszen a kerékpárost, motorkerékpárost járművén nem védi acél- és üvegkarosszéria a hidegtől, esőtől, más járművek kerekei nyomán felcsapódó sáros csapadéktól. Az idő múltával a- kétkerekűek kedvelői egyre türelmetlenebbül nézik a naptárt és a hőmérő higanyszálát. Az első verőfényes napok hóolvasztó, tavaszhirdető napsütése kellemes zsongást éleszt a biciklisekben, segéd- motorosokban és motorosokban. Mire az utak sara felszáradt, előkerülnek a járművek is. Ilyenkor, tavasszal szükséges számot vetni a képességekkel, lehetőségekkel. Csakis ezek függvényében vágjunk bele a szezonba. A kétkerekűek fokozott veszélyeztetettsége számtalanszor elpufogtatott közhely. De sajnos, igaz! Melyek a kétkerekűek vezetőire, utasaira leselkedő leggyakoribb veszélyforrások? Elsősorban a közúti forgalomban való részvétel említhető. Sűrű forgalom közepette, száz és ezer egyéb úthasználóval kell megosztozni nap mint nap a 8—10 lépés széles közúton. Minden járművel közlekedőnek egyformán tisztában kell lennie a közlekedés szabályaival, és tudnia kell alkalmazni azokat. A kerékpárosnak tudnia kell, hogy a feléje közeledő pótkocsis teherautó vezetője mit tehet, és mit nem az adott körülmények között. Megfelelő vezetői jártasságra van szükség, hogy a jármű jellegzetességeinek, az út és a forgalom mindenkori viszonyainak megfelelően a lehető legkisebb kockázatot vállalva vehessünk részt a forgalomban. És itt célszerű megállni egy szóra! Nem minden balesetnek az oka a vezető tudásbeli hiányossága. Amint a piros lámpa jelzés ellenére az úttesten átszaladó gyalogosok sem mind színtévejsztőek, úgy a járművek - vezetői is igen gyakran tudatosan vállalnak fölösleges kockázatot, nevetségesen kis előny elérésének reményében, és ez a kockázatvállalás előbb- utóbb balesetbe torkollik. Az elsőbbség meg nem adása, a jobbra tartási kötelezettség figyelmen kívül hagyása, vagy az adott helyen és időben célszerű, biztonságos sebesség túllépése sem elsősorban vagányság, bátor cselekedet, hanem játszadozás az emberi élettel. A gyermek, a fiatalkorú is értse meg, hogy a közúti forgalomban ideiglenesen felnőtté válik, felnőttek között élhet, és a számára ilyenképpen megelőlegezett bizalomhoz méltóan, kellő komolysággal kell bizonyítania, hogy rászolgált erre a bizalomra! Fontos ezeket a kérdéseket már kisgyermekkorban tudatosítani. A hazai kerékpárosok sajnos, elég' mostoha helyzetben vannak. Békés megye kivételével szinte ismeretlen a kijelölt kerékpárút fogalma, a legutóbbi KRESZ-módosí- tásban szereplő „Lakó-pihenő övezetre” pedig, talán nincs is magyar példa ... Különösen lakott területeken, és ott is a helységet átszelő főútvonalon kerekezők számára jelent fokozott veszélyt a tranzitforgalom. És itt különösen veszélyes az egyébként is szabálytalan egymás mellett biciklizés. Forgalmas úton az úttest jobb szélére kihúzódva közlekedjenek a kerékpárosok, és balra kanyarodáskor az útkereszteződés előtt, többszörös sávváltás helyett a kerékpárról leszállva, gyalogátkelőhelyen tolják át a kerékpárt, és úgy folytassák útjukat. A kerékpáros hátratekin- téskor rendszerint elhúzza kissé a járműve igen köűy- nyen elforduló kormányát, amitől haladása a következő néhány méteres szakaszon imbolygóvá válik. Ennek elkerülésére érdemes a kormány bal oldalára tükröt szerelni. A tükörből szemmel követhető a mögöttes forgalom, hátratekintés nélkül. Ez azonban nem jelenti a balra kanyarodás, megfordulás, vagy sávváltás előtti hátratekintés elmulasztását! A rendeletek előírják a kerékpár — a segédmotorkerékpárokhoz és a motor- kerékpárokhoz hasonlóan — kivilágítását. A kerékpár hátsó világításban levő 1-2 Watt teljesítményű izzó fényereje eltörpül a mögötte haladó gépkocsi vagy motor- kerékpár fényszórójának fényerejéhez képest. Ezért a hátsó világítás mellett a fényvisszavető macskaszem felszerelése igen fontos (minél nagyobb, ha lehet), mert az a fényt 100—150 méterről jól láthatóan visszaveri. Azok, akik sötétedés után kényszerülnek kerékpározni, soha ne viseljenek fekete, vagy egyéb sötét, a háttérrel összeolvadó, mesziről rosszul észlelhető színű felsőruhát. Feltűnő színű, vagy fényvisz- szaverő csíkokkal ellátott kabátban a biztonságot többszörösére fokozza az előrelátó kerékpáros, hiszen számára a legnagyobb veszély, ha nem, vagy csak későn észlelik a gyors, járművek vezetői. Általában nem célszerű — ha nem muszáj — sötétedés után kerékpáron útnak indulni, hiszen a kerékpáros-balesetek döntő többsége ekkor következik be, éppen a késői észlelésből adódóan. A kezdő túrázók jól teszik, ha csatlakoznak gyakorlott kirándulókhoz, ha azok hajlandók vállalni a kezdők esetleges ügyetlenkedéseiből származó várható kényelmetlenséget, késedelmet. Ezt is előre jó tisztázni, hogy ne útközben származzon belőle vita. A Magyar Természetbarát Szövetség keretei között országszerte működnek túramotoros és kerékpáros túrázó szakosztályok, klubok. Ezekben legtöbbször szívesen fogadják az újonnan jelentkezőket és a tapasztalt túrázók mellett e kellemes időtöltés fortélyai gyorsan elles- hetők. — sz —
