Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

1985. április 15., hétfő Miből származnak a jogtalan jövedelmek? — Dz idegen- forgalom fekete foltja - Milyen az ellenőrzés színvonala? - II vásárlók kárára - Hogyan lehet a bűnt megelőzni? Interjú Szente István rendőr alezredessel A kongresszusi témák között nem véletlenül szerepelt a társadalmi tulajdon. Fejlődésünk enélkül elképzelhetet­len. Gyarapítása és védelme fontos kérdés. Figyelemre méltó, hogy a múlt évben a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények száma csökkent. A kár azonban így is jelentős. Maghaladja az 500 millió forintot. A napokban a megyei üzemrendészeti értekezlet foglalkozott a társa­dalmi tulajdon védelmével. Szente István rendőr alez­redes, a rendőrfőkapitányság osztályvezetője részletesen elemezte az elkövetések okait és rámutatott a tennivalók­ra. Vele beszélgettünk a társadalmi tulajdon védelmének megyei tapasztalatairól. Többek között arról, hogy a múlt évben mi jellemezte ezeket a bűncselekményeket? Ja­vult-e a vagyonvédelem helyzete? Nézzük először a gaz­dasági bűncselekményeket. — Megyénkben a gazdasá­gi bűncselekmények száma az országos helyzethez ha­sonlóan nem kiemelkedő. Az ossz bűncselekményekhez képest arányuk igen ala­csony. A múlt évben mind­össze 63 gazdasági bűncselek­ményre derült fény. Többek között üzérkedésre, árdrágí­tásra, adócsalásra, valamint a devizagazdálkodást sértő visszaélésre. — Ez a szám valóban nem magas. Óhatatlan a kérdés, vajon minden gazdasági jel­legű bűncselekményről tudo­mást szerzett-e a rendőrség? — Tapasztalataink — to­vábbá a különböző társadal­mi és állami ellenőrzések megállapításai — szerint ezek a statisztikai adatok nem a reális helyzetet tükrö­zik. A szabálytalanságok és a bűncselekmények megjele­nési formái igen sokrétűek. A társadalmi és a gazdasági élet minden területén elő­fordulnak. A felszámolásuk­ra irányuló tevékenység nem éri el a kellő színvonalat. — Milyen okok játszanak közre a jogosulatlan jövedel­mek kialakulásában? — A társadalmi, gazdasági fejlődés megváltozott feltéte­lei között a cselekmények el­követése során előtérbe ke­rült a gazdálkodási folya­matokra való ráépülés, a gazdasági szabályzók előírá­sainak megszegése, a leple­zett módszerek alkalmazása, a közélet tisztaságát sértő korrupció. A gazdasági élet­bet meglevő negatív jelen­ségek okai között megkülön­böztetett jelentősége van a kielégítetlen keresletnek, az egyes területeken kialakult monopol helyzetnek, a szer­ződéses fegyelem lazaságá­nak, valamint a pénzügyi szabályozás és ellenőrzés hi­ányosságának. A kereslet és a kínálat összhangjának hi­ánya megteremti a csúszó­pénz, a korrupció, a speku­láció lehetőségét. A jogosu­latlan jövedelmek egy része a vezetők elnéző magatartá­sának következményeként jön létre. Esetenként maguk a vezetők is érdekeltek a jogosulatlan előnyök meg­szerzésében. A gazdálkodó szervezetek és intézményék jó részénél hiányzik a jog­talan előnyök révén szerzett jövedelmekkel szembeni nyílt és következetes fellépés. — A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények többséget a lopások, a betö­rések, a sikkasztások és a csalások teszik ki. Milyen­nek ítéli meg az ellenőrzés színvonalát? — A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncse­lekmények száma az előző évhez képest csökkent. A múlt évben a kár 14 millió forint volt. Kevesebb, mint az előző évben. A vállalatok, a szövetkezetek és az intéz­mények nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre és az ellenőrző munkára. Bár még mindig sok a tennivaló ezen a téren. Javítani kell a belső ellenőrzés színvona­lát, s több helyen a rendé­szeti munka is kívánni valót hagy maga után. Különösen aggasztó, hogy a betöréses lopások száma ezen á kate­górián belül számottevően emelkedett. Jóllehet ez nem­csak Békés megyei sajátos­ság, ez azonban nem szol­gálhat vigaszul. A cselek­mények mögött nem egyszer bűnös felelőtlenséggel elmu­lasztott vagyonvédelmi in­tézkedések húzódnak meg. — A tanácsoknál, s a hoz­zájuk tartozó intézményeknél és gazdálkodó szerveknél a múlt évben 88 esetben került sor vádemelésre. Az előző évhez képest az okozott kár viszont 50 százalékkal emel­kedett. Milyen okok játszot­tak közre ebben az emelke­désben? — Részben az ellenőrzés hanyagsága, a személyi ösz- szefonódások, a bizonylati és okmányfegyelem megsértése, részben az őrzési és tárolási hiányosságok. Előfordult az is, hogy a területileg illeté­kes államigazgatási szervek olyan engedélyeket adtak ki, melyeket jogszabály tiltott. A fosztogató jellegű bűn- cselekmények is gyakoriak, ezek többségét a hivatalok és intézmények sérelmére követik el. A bűncselekmé­nyek általában használati eszközök, berendezések, ki­sebb gépek, szerszámok, anyagok és alkatrészek, épí­tőanyagok megszerzésére irányulnak. A tanácsi gaz­dálkodó szervek közül a leg­több bűncselekmény az épí­tőipari tevékenységet foly­tató költségvetési üzemek­nél fordul. elő. Gyakran az általuk végzett munkák számláit olyan járulékos költségekkel is megterhelik, melyek csak a nyereséget képező gazdálkodó egységek által számolhatók el. A ta­nácsi ágazatnál még mindig nagy a fel nem derített bűncselekmények aránya. — Milyen a társadalmi tulajdon védelmének a hely­zete az iparban? — Megyénk ipari területe bűnügyileg nem fertőzött, a veszélyezettség azonban fönnáll. Különösen veszé­lyeztetett terület a változó munkahelyeken dolgozó ki­vitelező építőipar. Az ipari objektumok sérelmére elkö­vetett bűncselekmények szá­mában és az okozott kár mértékében az elmúlt évben számottevő változás nem kö­vetkezett be. Az elkövetők leggyakrabban a vállalat dolgozói közül kerülnek ki, akik jól ismerik a helyi kö­rülményeket, s a hiányossá­gokat kihasználva követik el a bűncselekményt. — Az ipari vállalatoknál, szövetkezeteknél már 3 éve működnek a vállalati gazda­sági munkaközösségek és a szakcsoportok. Kedvező ha­tásuk mellett több olyan je­lenség is felmerült, ami ma­gában hordozza a visszaélés lehetőségét. —• Igen, gyakran nem ve­szi észre a vállalat vagy a szövetkezet az összeférhetet­lenséget a gmk-k vagy a szakcsoport alakulásának engedélyezésekor. Műkö­désüket nem ellenőr­zik kellőképpen. Sok he­lyen a vállalattal, a szö­vetkezettel fennálló elszá­molások szabálytalanok, s a benyújtott számlákat a vál­lalatok csak felületesen el­lenőrzik. — A termények, az alap­anyagok, a félkész és kész­termékek egy része fogyasz­tásra közvetlenül alkalmas, s könnyen értékesíthető. Ho­gyan szervezik meg a tulaj­donvédelmet a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari üzemek? — Ebben az ágazatban a vagyonvédelmi munka po,- zitívnak minősül, tendenciát tekintve fejlődő. A bűncse­lekmények száma a múlt évben az előző évhez képest jelentősen csökkent, s a kár is jóval kevesebb, mint az előző években volt. A leg­több baj abból fakad, hogy az üzemek még mindig nem fordítanak kellő gondot a vagyontárgyak őrzésére. Sajnos, a jelenlegi szabályo­zórendszer nem is ösztönzi őket erre kellőképpen. A nagy értékű készleteket sem mindenhol tárolják megfe­lelően. Egyes állattartó te­lepek, majorok munkaszü­neti napokon, illetve éjsza­ka teljesen őrizetlenek. — Az állami és szövet­kezeti kereskedelem, vala­mint a vendéglátóipar az el­múlt évben a korábbiakhoz képest szigorúbb gazdálko­dási feltételek közepette dol­gozik. A lakosságot az itt elkövetett bűncselekmények érintik a legközvetlenebbül. — A statisztikai adatok azt igazolják, hogy a fo­gyasztói érdekeket sértő cse­lekmények aránya jelentő­sen emelkedett. A vásárló­kat ért konkrét megkárosí­tás — árdrágítás, élelmiszer minőségének megrontása — az előző évinél több mint 10 százalékkal magasabb. A fogyasztók érdekvédelmében igen aktív tevékenységet fejtett ki az ÁKF és az SZMT közgazdasági osztály társadalmi aktíva- és ellen­őri hálózata. A múlt évben 637 ellenőrzést folytattak. Az ellenőrzések során csak­nem egymillió forint pénz­bírságot szabtak ki. Elsősor­ban szabálytalan kalkuláció, hamis mérés és a vásárló­kat megkárosító számlázás miatt. — Az idegenforgalomnak is vannak fekete foltjai. A bűncselekmények nagy ré­sze a tervszerű devizagaz­dálkodásunkat sérti, illetve veszélyezteti. — Gyakori módszer, hogy a hazánkba érkező külföldi személyek a magukkal ho­zott valutát nem hivatalos beváltóhelyeken váltják be, hanem közvetlenül magyar állampolgároknak értékesí­tik. Becslések szerint éven­te mintegy egymilliárd fo­rint kerül ilyen jogügylet­kötések során külföldi sze­mélyek tulajdonába. Az üz­letkötések jelentősen csök­kentik az idegenforgalomból származó bevételeinket. El­terjedt a külföldre utazó magyar állampolgárok kö­zött, hogy a turisztikai ki­utazás anyagi fedezésére ki­utalt devizát nem az enge­délyezett célra, hanem áru­vásárlásra használják fel. A külföldről behozott külön­böző áruféleségeket jelentős haszon mellett értékesítik idehaza. — Mit tart a legfonto­sabbnak a bűnmegelőző munkában? — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy valamennyi te­rületen az ellenőrzések kü­lönböző formái és szintjei jól igazodjanak az alapvető feladatokhoz, azaz a bűn- megelőzéshez; a bűncselek­ményeket, károkozásokat elősegítő és lehetővé tevő okok feltárásához, meg­szüntetéséhez. Serédi János „Nem középiskolás fokon.. Április 11-én, a költészet napján avatták fel Békés­csabán József Attila szobrát — Kligl Sándor alkotását — a 'költő születésének 80. év­fordulója elkalmából. Egy kis rögtönzött közvé­leménykutatást folytattunk. Megkérdeztünk néhány járó­kelőt: hogyan fogadták a Jó­zsef Attila-lakótelep új szob-. rát. No és az a nem titkolt szándék is vezetett bennün­ket, hogy megtudjuk, meny­nyire ismerik a költőt? • Osztálynyi gyereksereg ve­szi körül a szobrot. A tanító néni szaporán magyaráz, de a zsivaly el-elnyomja a hangját. — Mi a Szabó Pál téri is­kolába járunk és harmadik osztályosok vagyunk. — Mit tudtok József Atti­láról? — kérdezem a köl­csönös bemutatkozás után. Egy magasra nőtt kislány máris mondja; — Ö az egyik legnagyobb költőnk — mutat a szobor­ra. Nagyon szegények voltak. Az édesapja 1908-ban, ami­kor Attila hároméves volt, elhagyta a családot és Ro­mániába ment. József Atti­la 1937-ben halt meg Ba­latonszárszón, öngyilkos lett, Tetszik tudni — teszi hozzá — talán azért, mert mindig nagyon szomorú sorsa volt és egyedül érezte magát. — Milyen verseit ismeri­tek? — A Mamát — és a töb­biek kórusban sorolják — Altató, Medvetánc, A város peremén... — És a szobor hogy tet­szik? — Nagyon jó, tetszik — válaszolja az egyik kisfiú, aki a szobrot mustrálgatja — mert van fantázia benne és kifejezi a költő komor, szomorú sorsát. A háttérben pedig ott áll a népe, vagy a családja. — teszi hozzá egy másik gyerek. A buszmegállóban egy fia­tal, húsz év körüli ápolónőt szólítok meg. — Jó a szobor, úgy feldob­ja ezt a területet. Verseit? Hát, talán a leghíresebb az Anyám tyúkja, (!) a többit nem igen ismerem. Nem na­gyon szoktam verseket ol­vasni. Inkább Petőfi a ked­venc költőm. Ügy tudom, a költő születésének 100. évfor­dulójára állították a szob­rot ... Vagy nem? — Itt, a magas épületek tövében kicsinek tűnik a szobor. Nem kelti fel úgy a figyelmet. Vagy nagyobbra kellett volna csinálni, vagy magasabb talapzatra helyez­ni az egészet. — mondja egy arra haladó tűzoltó fiatal­ember. A Mama és a Favá­gó című verse jut hirtelen eszembe... Ja, és az ame­lyik úgy szól, hogy: a baju­szán nem billeg a morzsa ... — Tetszik az alkotás, ki­emelkedik a környezetből és ide a lakótelepre különösen aktuális, hiszen a kompozí­ció is egyszerű munkásem­bereket ábrázol, és itt a kör­nyéken is ilyenek élnek többségben — vallja egy autóbuszra váró pedagógus. Verseit? Hogyne, sokat is­merek. A Mama, Mondd mit érlel?, Proletár fiú verse,... De most hirtelen több nem jut az eszembe. Egy nő nézegeti a szobor talapzatára helyezett koszo­rúk szalagjain levő felirato­kat. — Nekem nagyon tetszik, — mondja a hölgy, aki programozó a Kner Nyom­dában — talán a legjobb az összes csabai szobor közül. Emberközeli, mert alacsony, és nem túl modern. Mondjak néhány versét!? Hát régen jártam már iskolába, de megpróbálok néhányat ösz- szeszedni: A Mama, A város peremén, Öda, Harminckét éves lettem én ... Ügy em­lékszem 1908-ban született, és 1937-ben halt meg. De ha tudom, hogy ma találkozom magával, akkor tegnap este felkészültem volna, mert hát tudja, felejt az ember ... Sajnos! Mert hát kedves olvasók, tegyük a szívünkre a kezünket... Hornok Ernő A szakbizottság feladata: Az orvosi kutatások összehangolása Békés megye tudományos kutatásainak, könyvkiadá­sának az utóbbi években koordináló gazdája, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága fennhatósága alatt működő, tudományos koordinációs szakbizottság. Nem­régiben megalakult a szakbizottság orvosi szekciója is a három város, Békéscsaba, Gyula és Orosháza kór­házainak képviselőiből. Az orvosi szekció titkárának dr. Godó Bélát, a békéscsabai kórház gyermekosztá­lyának veztő főorvosát választották, öt, és a megyei tudományos titkárt, dr. Köteles Lajost kértük meg, beszéljen az új szekció terveiről: — A megyében folyó or­vosi kutatások feltárása és összehangolása a célunk — mondja dr. Köteles Lajos. — Nagyon fontos, hogy eze­ket a kutatók a megye lehe­tőségeinek és igényeinek megfelelően ültessék át a gyakorlatba. A biztató kez­deményezésekhez tartozik például a békéscsabai szá­mítástechnikai modell ki­építése, amelyre a többi egészségügyi intézmény ku­tatásait is rá lehet majd fűzni. Maguk az orvostudo­mány kutatói találják meg vidékünk egészségügyi ha­ladásának speciális perspek­tíváit. A megyei tanács eh­hez szervezeti kereteket, és meghatározott anyagi lehe­tőséget biztosít. A kutató­munka, a publikálás, a ki­adás mellett az orvosi szek­ció hangolja össze a megyei tudományos rendezvények, konferenciák időpontját is. Azokat a kutatási témákat, amelyek leghamarabb és leghasznosíthatóbban a gyó­gyítás szolgálatába állíthatók, kiemeltebben támogatjuk. A saját törekvéseink, a megye lehetőségeinek isme­retében lényeges, hogy ez a társadalmi szervezet milyen egészségügyi fejlesztéseket javasol megvalósításra. Cél: a valóság talaján állva, át­gondolt fejlesztéseket terv­szerűen megvalósítani. Szo­rosabb kapcsolatot szeret­nénk kiépíteni magasabb szintű egészségügyi intézmé­nyekkel, tudományos kutató­helyekkel, klinikákkal. En­nek egyik nagyszerű példá­ját már mondhatom. Pécsi kutatók, és az ottani hon­véd kórház lézerkísérleteire építve, hamarosan a mi gyó­gyászunkba is (kezdetben csak néhány területen) be­vonulhat a lézer. Bázishelye leszünk a pécsieknek, ez jó nekik, nekünk pedig nagy nyereség. Nem feltétlenül új dolgokat kell kitalálni, ha­nem a meglevő eredménye­ket szeretnénk alkalmazni, meghonosítani. — Első feladatunk a szerve­zési és működési szabályzat kidolgozása — folytatja Go­dó doktor. — Szeretnénk megismerni, áttekinteni a megyében, a kórházakban dolgozó orvosok tudományos tevékenységét. Segíteni tu­dunk a publikációk megje­lentetésében, lektoráljuk a szakfolyóiratokba szánt dol­gozatokat. Készítünk közép­távú kutatási és kiadvány- tervet. A szekciónak része lesz a megyében folyó tudo­mányos kutatásokat érintő intézkedések, döntések ho­zatalánál is. Feladatunk a kutatók tájékoztatása, a szakmai továbbképzés lehe­tőségének, a kutatói utánpót­lásnak a biztosítása, az élet- és munkakörülményeik meg­ismerése. Nagyszerű lenne tudni például azt, hogy az egészségügyi intézményeken kívül hol találhatók még a megyében olyan műszerek, amelyeket hasznosíthatnánk a gyógyászatban, az egész­ségügyi kutatásokban. A legfontosabb elképzelé­sünk, hogy mi, orvosok is­merjük meg' egymást, kuta­tási területeinket, és segítsük a megye betegeinek gyógyí­tását. Bede Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom