Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
1985. április 15., hétfő o II mezőgazdaság gondja Elöregedett a géppark Nem is olyan rég a gabonát még importálta Magyar- ország. A fordulópont 1973, ez volt az első esztendő, amikor többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk. A kivitel azóta fokozatosan nő — jelenleg a termés 12—15 százaléka —, de vele együtt a hazai felhasználás is emelkedik, tehát az export növelése nem veszélyezteti az itthoni ellátást. A növekvő kivitelt az teszi lehetővé, hogy egyre több gabonát termelünk. Az átlagosnál kedvezőbb természeti feltételek és a gabonatermesztők buzgalma azt eredményezték, hogy a termésátlagokkal felzárkóztunk a világ legfejlettebb gabonatermelő országai közé. Sok év átlagában is őrizzük ötödiknyolcadik helyünket, de akadtak olyan évfek is, amikor még ennél is előbbre jutottunk. 1982-ben például csak az Amerikai Egyesült Államok előzte meg hazánkat a kukorica hektáronkénti átlagtermésében. KÖZÉPMEZŐNYBEN A gabona meghatározó növény Magyarországon, a szántóterület 62-63 százalékán termelik. A mezőgazdaságnak pedig a növény- termelés az úgynevezett húzó ágazata, az alaptevékenységből származó jövedelemnek ugyanis túlnyomó többsége ebből származik. A növénytermelés — ezen belül a gabonatermelés — növekedésének jól ismert okai vannak. A világszínvonalon elismert fajtákon és a kedvező anyagi érdekeltségen kívül az elmúlt másfél évtizedben számottevően fejlődött a termelés anyagi-műszaki ellátottsága is. Hol tartunk most a gépesítés fejlesztésében? A nemzetközi adatok szerint 1981- ben száz hektár mezőgazda- sági területre Belgiumban 262 kilowatt motorteljesítmény jutott, az NDK-ban 118 kilowatt, nálunk 49. Az adatok részletesebb tanulmányozásából kiderül, hogy a motorteljesítményeket illetően a középmezőnyben vagyunk. Ez már jelentős fejlődés eredménye, hiszen a termelőszövetkezetekben meglevő 6,4 millió kilowatt motorteljesítmény 1980-hoz képest nyolc százalékkal emelkedett. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyik felmérése szerint 1973 végén 43 664 traktor volt a szövetkezetekben, számuk az előző három évhez képest lényegesen nem változott. Növekedett viszont teljesítményük mintegy tizenegy százalékkal, ugyanis a nagyobb teljesítményű traktorokból többet vásároltak a gazdaságok. A kombájnok száma még csökkent is, mintegy másfél ezerrel 1980 és 1983 között, de teljesítményük 26 ezer kilowattal emelkedett. A lényeg persze mindenképpen az, hogy a nagy teljesítményű traktorok és kombájnok elterjedése megteremtette a lehetőségét annak, hogy a legtöbb gazdaságban az őszi és tavaszi talajmunkákat, a vetést és a betakarítást idejében elvégezhessék. Sajnos, e megállapítás nem vonatkozik valamennyi termelőszövetkezetre. Különösen a gyenge adottságú, vagy az elmúlt két esztendőben aszálykárt szenvedett gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe. A traktorok számát és teljesítményét jelző mutatószámok ugyanis csalókák. Eltakarják azt a nem mellőzhető tényt, hogy a gazdaságokban jelentősen megnőtt az úgynevezett nullára leírt gépek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a traktorok 47, a kombájnok 33, a tehergépkocsik 25 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezeket az eszközöket a szövetkezetek kénytelenek használni, felújításuk és fenntartásuk viszont rendkívül sokba kerül. HIÁNYZÓ ALKATRÉSZEK Ráadásul nehezíti a gazdaságok helyzetét, hogy az alkatrészgyártás sem kedvező. Igaz, hogy az utóbbi esztendőkben javult valamelyest, de a hiánycikkek listája legfeljebb csak rövi- debb lett, de nem tűnt el. Hiányoznak olyan alkatrészek, amelyek nélkül a telephelyről sem tudnak kimozdulni a gépek. Ezek beszerzése nemcsak nehéz, hanem a szövetkezetek költségeit is rendkívüli mértékben növeli a sok fölösleges utánjárás. Ugyancsak a költségeket növeli, hogy az alkatrészek árai az utóbbi időben többször is emelkedtek, és egyre inkább elszakadnak a mezőgazdasági termékek árainak növekedésétől. A hazai gyártók ugyan igyekeznek mérsékelni az importból származó alkatrészek hiányát is, de gyártmányaik minősége nem éri el az eredeti alkatrészekét, ugyanakkor árban legtöbbször megegyeznek vele, esetenként magasabbak is. HA GABONÁT AKARUNK A gyenge és nehéz pénzügyi helyzetben levő gazdaságok mindezeket kénytelenek tudomásul venni, erkölcsileg és fizikailag elhasználódott gépeiket felújítani, mert újakat nem tudnak venni helyettük. A gyakori meghibásodások viszont nehezítik a munkát, egyes gazdaságok gépeinek teljesítménye nem igazodik az elvégzendő munkákhoz. Kénytelenek megalkudni, másokhoz alkalmazkodni, s a kampánymunkák idején megvárni, amíg a szomszéd befejezi a munkát, s tud rajtuk segíteni. Jóllehet, a nehéz helyzetben levő s alacsonyabb műszaki színvonalon álló gazdaságok száma a kisebb, gondjaikra mégis figyelni kell. A VII. ötéves terv előirányzatai szerint már 17 millió tonna gabonát kell termelni a mostani 15 millióval szemben, s a növekvő termés eléréséhez a most nehéz helyzetben levők nagyobb teljesítményére is szükség van. Másfelől, az élenjárók megújulásától sem lehet eltekinteni, egyes számítások szerint ötévente 35 —40 millió forint gépi beruházással kell számolni, hogy a világ élvonalában maradhassunk gabonatermesztésben. . V. Farkas József Mire jó a „mosolycsekk”? A mosolycsekk olyan papiros, amelyre a kötőnők az előre feltüntetett nevek után egyetlen számmal fejezik ki elismerésüket, vagy elmarasztaló véleményüket. Kitöltés után az üzemvezető összegez, és az átlagszám a gépmester besorolási százaléka lesz. A csekken az jut kifejezésre, hogy ki, milyen szépen mosolyog — állítják a gépmesterek. Nekik, vagy a kötőnőknek, vezetőknek van igazuk, akik ezzel ellentétben azt mondják, az új értékelési forma a jobb munkára ösztönöz. ták a gépmesterek. Az idő azonban a vállalat vezetőinek dolgozott... n béremelés alapja A következő napokban, hónapokban az Ange-terem teljesítménye hihetetlen mértékben megugrott. Az üzem termelése és a bérek is húsz százalékkal nőttek. A gépmesterek maradtak a Az új módszer alkalmazását követően a termelés és a bérek is 20 százalékkal nőttek Fotó: Veress Erzsi Lehet-e bért osztani az eddiginél nagyobb nyilvánosság mellett? A kérdés látszólag szónoki, sokak szerint ugyanis a nyilvánosság az élet más területeire való; a bér megállapítása maradjon csak a vezető joga, és ne keverjük bele a demokráciát. Még akkor sem, ha ezzel ugrásszerűén nő a teljesítmény! A választ a hétköznapok világában találjuk meg ... A Gyulai Harisnyagyár (néhány hónapja leányvállalat) az elmúlt év végén újszerű kísérletbe kezdett; az Ange- teremben, az egyik kötődében, ősztől a gépmesterek besorolási százalékát a kötőnők javaslata alapján állapítják meg... S miközben szeptembertől a termelés ugrásszerűen emelkedett, a mesterek haragja alig csillapodott; mi az, hogy a mi munkánkat a kötőnő minősíti?! Elkerülhetetlen lépés Valóban, hogy jön valaki, történetesen a kötő szakmában jártas ahhoz, hogy egy másik, a mesterek szerint sokkalta bonyolultabb szakma ismerőit véleményezze? Vidó Miklós, a vállalat igazgatója egészen 1983 októberéig kalauzol bennünket vissza: — Másfél évvel ezelőtt a gépmesterek bére az üzemrészek teljesítményétől függött. Ekkor egy-egy műszak termelése még nem különült el; csak 1983 végétől, amikor a műszakok mérésére tértünk át, derült ki, mekkora közöttük a különbség. Arra már a műszakok energiafelvételénél jöttek rá, hogy a teljesítmények alakulását döntően befolyásolja a munkafegyelem, a szorgalom. A számok azt bizonyították, hogy a műszakok energiafelvétele nem egyforma mértékben ugyan, de a munkaidő befejezése előtt egy órával csökken, sok az álló gép. — A változtatástól azt vártuk — folytatja az előbbi gondolatsort az igazgató —, hogy a műszakvezetőkre nagyobb nyomás nehezedik majd, s javítanak irányító munkájukon. Ezt az idő, néhány kivételtől eltekintve, nem igazolta. Az a tény, hogyha gépmesterek bére nem az üzemrészek, hanem a műszakok teljesítményétől függött, sem módosított jelentősen hozzáállásukon, legalábbis erre következtettünk a kötőnők panaszaiból : „A gépmesterek egy része elszállingózik a műszak vége fele”. Márpedig a vállalat jövője, a bérek alakulása a kötőnők munkájától függ elsősorban. Az egyenes darabbér az ő esetükben garancia arra, hogy termelésük az egyéni teljesítőképesség közelébe kerüljön. Ehhez, vagyis a kötőnők kiszolgálásához kell a feltételeket igazítanunk — vallják a leány- vállalat vezetői. Visszafogott termelés ? Az első lépést ezen az úton az elmúlt év szeptemberében tették meg. A kötőnők teljesítménye az Ange- teremben volt a legalacsonyabb. Ennek okát a kötőnők a gépmesterekben, a műszakiak pedig a rossz alapanyagban, az alkatrész- hiányban, gépek fokozott elhasználódásában látták. Bár azt a vállalat igazgatója is elismerte, hogy a szeptemberi munkásgyűlésen nem derült ki egyértelműen, mi a „visszafogott” termelés valódi oka, mégis a kötőnők véleményének adott helyt. — A szakszervezettel közösen, arra az álláspontra jutottunk, hogy tovább finomíthatjuk a műszakiak megítélését, ha bővítjük a minősítésben részt vevők körét, ha ebben szerepet kapnak a velük nap mint nap munka- kapcsolatban álló kötőnők. Mondanom sem kell, a mesterek körében általános lett a felzúdulás, s megkérdezték tőlem, mit tennék én hasonló helyzetben, hiszen eredetileg én is műszaki vagyok. Az igazgató az ellenvélemények ismeretében sem változtatott elhatározásán. A kötőnők így kitöltötték a kezükbe nyomott lapot, s az értékelést követően, az első napok teljes bizonytalanságban teltek. — Elmegyünk, ha a mi munkánkat a hozzá nem értők minősítik — hangoztathelyiükön, igaz, ebben nemcsak a húsz százaléknak volt szerepe, hanem az időközben kétszer is megemelt műszakpótléknak. Ez év március elejétől a harmadik műszak pótléka 95, a másodiké 60 százalék lett. A gépmesterek újszerű besorolása, és a termelés növekedése közötti összefüggést ma már újabb példa bizonyítja; februártól a 2-es kötődében is hasonló módszert alkalmaznak. — Megmondom őszintén, nem szerettem volna, ha a kísérlet itt kezdődik — magyarázza Csomós Jánosné, a 2-es számú kötődé vezetője. — Most pedig már azt sajnálom, hogy nem kezdtünk hozzá korábban. A 2-es kötődében azért szántuk rá magunkat erre a lépésre, mert itt a teljesítmény januárban a tervekhez képest mindössze 82,4 százalék volt. Azóta a termelés növekedése itt is meghaladja a 20 százalékot ... így az igazgató azt is nyomatékosan leszögezheti, hogy ez a rendszer jobban ösztönöz, „feltárja” a teljesítményeket. S mit szólnak mindehhez a gépmesterek, a kötőnők? Hol az igazság? Az Ange-teremben Szabó János csoportvezető gépmestert annak ellenére, hogy a „lányok” a teljesítményét 130 százalékra értékelték, meglehetősen rossz hangulatban találjuk. — Azzal, hogy a gépmesterek bére a kötőnők teljesítményétől függ, egyetértek, az ellen sincs. kifogásom, hogy a fizetésünk a teljesítmények alapján változzon, de, hogy ebben a kötőnő szava legyen a meghatározó ... A mosolycsekket én nem írom alá! Kincses József sem tagadja, az ő elégedetlensége is a csekkre vezethető vissza. És mit szól a besoroláshoz, a fizetéséhez? — A nekem ítélt százalékkal nincs különösebb baj, a fizetésemre sem panaszkodom, de mit szóljon az, akinek a lányok véleménye alapján kevesebb lett a százaléka? Erre itt még nem volt példa! Egy árnyalattal enyhébben ugyan, de lényegében ugyanezt hallottuk a 2-es kötődé gépmestereitől. És mit szólnak mindehhez a kötőnők? — Jó kitalálás — vélekedik Vigh Istvánná —, és mintha a műszakiak jobban igyekeznének. Még hogy nem tudom megállapítani, mennyit ér' egy műszaki? Elég régen itt dolgozom ahhoz, hogy ne járjak messze az igazságtól, ha erről kérdeznek. Másképpen közelít a kérdéshez Óvári Er nőné: — Az eddigi értékelés nem volt mindig igazságos. Ügy látjuk, a mostani jobban összhangban van a végzett munkával. Több szem többet lát! Mintha feloldhatatlan lenne az ellentmondás, az új értékelési rendszer, a kötőnők és a gépmesterek között. Már csak ezért is érdemes Haragos István szavaira figyelni. — Több szem többet lát. S ha ez a szemlélet a valóságos vezetői elképzelés, gyakorlat része, én támogatom ... Kezdetben én is azt hittem, hogy a kötőnő nem tudja elbírálni a gépmestert. A termelés növekedése azután arról győzött meg; lehet valami ebben a módszerben, amit sokáig nem ismertünk fel... A szakszervezeti bizottság titkára, Böszörményi Andrásné, akit a gépmesterek többsége erősen bírált az utóbbi időben, is úgy ítéli meg — bár még nem zárult le a vita az illetékességről, a mesterek kiszolgáltatottságáról —, jó utat választottak. S végül, befejezésül, álljanak itt az igazgató minden bizonnyal elgondolkodtató szavai. — A harisnyagyári termelés kulcsembere a kötőnő. Teljesítményének növeléséhez igyekszünk minden feltételt megadni. Én nem ragaszkodom csak azért is valamihez. Attól, hogy a kötőnők minősítenek, legfeljebb a műszakiak szakmai önérzetén eshetett csorba. Egészen más lenne a helyzet, ha jövedelmük visszaesett volna. Ennek ellenére megmondom nyíltan, nyugtalanít, hogy a gépmesterekkel nem sikerült szót értenünk. Az utóbbi hónapok tapasztalatai egyébként számomra azt bizonyítják, hogy aki mások munkáját minősíti, az önmaga tevékenységének felülvizsgálatára kényszerül. Csak így szerezhet mások feletti ítéletéhez erkölcsi alapot. Kepenyes János Előkészületek a régi házgyári lakóházak felújítására A Csőszerelőipari Vállalat megkezdte az előkészületeket a csaknem két évtizede épült első házgyári lakóházak épületgépészeti berendezéseinek és csőhálózatának felújítására. A rekonstrukció nem csupán a berendezések és csövek cseréjét jelenti, hanem az új fűtési módszerek, az újfajta szerkezetek, anyagok alkalmazását is. A munkát megkönnyíti az épület vezeték-aknájában könnyen összekapcsolható korszerű, előregyártott szerelőblokk, amely tartalmazza a hideg és a meleg víz, a lefolyó és a szellőztető vezetékeket. Általában a teljes szellőzőrendszert, valamint a vízellátó és a lefolyóvezetékek hálózatát is kicserélik, főként korszerű műanyag csövekre. A fűtés és a melegvízellátás korszerűsítésében — ha csak lehet — az energiatakarékos megoldásokat érvényesítik, egyebek között automatizált hőközpontot, mérő-szabályozó egységeket, új típusú radiátorokat szerelnek fel. Az épületgépészeti rekonstrukciós munkákat közösen készítik elő a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézettel. A felújítási módszer kipróbálására, ellenőrzésére Budapesten, a Szakasits Árpád út egyik házgyári épületében bonyolítják le az első rekonstrukciós kísérletet az év második felében. A hat szekciós épület két lépcsőházában váltják fel újjal az épületgépészeti berendezéseket és hálózatot. A lakók a felújítás idején sem költözködnek ki az épületből, ezért a kísérletnek alapvető célja a kivitelezés-szerelés nagyon gondos összehangolása és gyors lebonyolításának megszervezése. Áz elkerülhetetlenül szükséges időre igyekeznek korlátozni a lakóknak kényelmetlenséget okozó felújítási munkát. ÁLLATTARTÓK, FIGYELEM! A Szolnoki Közúti Igazgatóság értesíti az állattartókat, hogy a kezelésébe tartozó út menti területen 1985. április 15.—május 25-ig terjedő időszakban vegyszeres gyomirtást végez. A felhasználásra kerülő vegyszer mérsékelten mérgező, az élelmezésegészségügyi várakozási idő 14 nap. A permetezett útszakaszokat tábla jelzi, a táblán megjelölt várakozási idő lejártáig füvet kaszálni, állatot legeltetni tilos! KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG, SZOLNOK