Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

NÉPÚJSÁG

1985. április 15., hétfő-ben láttuk — rákérdeztünk:

Mi lesz a megyei kábeltévével?

A HÉT tegnapi adása több hazai és külföldi téma mellett a kábeltelevíziózás helyzetével is foglalkozott. Az országban jelenleg 12 helyen működik városi televízió, melyek összesen 350—400 ezer embernek adnak tájékoztatást a lakóhely életéről. A HÉT a miskolci és a budapest-gazdagréti adások példáján keresztül mutatta be a helyi televíziózás hazai helyzetét.

Miskolcon tízmilliós berendezéssel és főállású apparátussal, Gazdagréten fél milliót érő eszközökkel (mellettük bérelt technikával) és társadalmi munkásokkal dolgoznak. Az előbbi helyen 3500, Budapesten pedig 1100 lakásban nézhetik a városi adást. A kábeltelevízió technikai- és személyi feltételeiben tehát nagyok a különbségek. Közös sajátjuk azonban, hogy nagy sikerük van és az adást szervezők és a nézők egyaránt nagy jövőt látnak bennük s ami a legfontosabb: vannak és működnek.

De mi lesz Békéscsabán és a megye többi városában. A választ Sprőber Józseftől, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetőjétől és Lukácsi Sándortól, a Gelka újonnan kinevezett igazgatójától kértük:

— Mi nem városi, hanem megyei televíziót szeretnénk létrehozni! Közösen a megyei tanács tervosztályával, erről a koncepcióról készíttettünk tanulmánytervet — mondja Sprőber József. — Tudjuk, hogy egy ilyen rendszer létrehozása több munkát, nagyobb szervezést és több pénzt is igényel, de bízunk benne, hogy mindez összejön. A közeljövőben összehívjuk a városok vezetőit, szakembereit és egyeztető értekezletet tartunk! Itt nyilatkozik majd mindenki, mennyivel tud hozzájárulni a rriegyei kábeltévéhez. Mi szeretnénk ha a fejlesztés első üteme a lehető leggyorsabban megvalósulna.

— A megyei kábeltévé első ütemének műszaki feltételei gyakorlatilag adottak. — mondja Lukácsi Sándor, aki részt vett a tanulmánytervek elkészítésében is. — Világos, hogy egy ilyen rendszert nagy lakótelepeken kell indítani, ilyenek Békéscsabán és Gyulán is vannak. Szerintünk ahhoz, hogy a meglévő kábelhálózat szükséges korszerűsítését elvégezhessük és a stúdiót felszereljük három millió forint kellene. A szellemi, műszaki háttér rendelkezésünkre áll. A kábeltévé legfőbb elemei, sőt még a műholdvevő is Békéscsabán a Híradótechnikai Vállalatnál készül. A Gelka vállalja a rendszer kiépítését és üzemeltetését, a műsorról pedig nyilvánvalóan a Népújság munkatársai gondoskodnak majd. Rajtunk, műszakiakon, semmi sem múlik, ha megkapjuk a megbízást és a szükséges pénzt még az év vége előtt 1000—3000 lakásban jelentkezhet a megyei kábeltévé.

— Szó esett a műholdról. Mennyire megbízhatóan vehető nálunk a műholdas adás?

— Technikai akadálya nincs, a szükséges berendezések mintadarabjai elkészültek, a HTV a tervek szerint az idén már öt berendezést gyárt. Hogy ebből a megyei rendszernek jut-e az — gondolom — csak azon múlik, megérkezik-e időben a megrendelés.

— A kábeltévé csak a lakótelepieké lesz?

— Az első két ütemben

igen, mert a kábelhálózat kiépítésének költségei családi házas környezetben nagyon nagyok. Keressük egy olcsóbb kivitel lehetőségét, mellyel a költségek elviselhető szintre csökkenthetők és akkor a harmadik, illetve a további ütemekben a kertvárosi lakások is bekapcsolhatók lesznek. L. L.

Hallássérültek emléktűrája

Az emléktúra részvevői megkoszorúzták a békéscsabai Fel- szabadulási Emlékművet is Fotó: Fazekas László

A Hallássérültek Országos Szövetsége szombaton és vasárnap Békéscsabán rendezte meg a nyolcadik országos felszabadulási emléktúráját. Szombáton délután a részvevő negyvennégy fiatal a középiskolai fiú- és leánykollégiumban szóbeli és írásbeli vetélkedőn adott számot tudásáról. Tegnap, vasárnap délelőtt Pósteleken a Békés Megyei Természetbarátok Köre négy és fél .kilométeres akadályversenyén vettek részt a hallássérült fiatalok. A két nap során született eredmények összegzése után vasárnap délben hirdették ki az elért helyezéseket. Az összesített csapatversenyt a Pécsi Hallás- sérültek Szövetségének Ifjúsági Klubja nyerte meg, míg az egyéniben Szuper Tibor, pécsi versenyző bizonyult a legjobbnak.

p. f.

Hz Egészségügyi Minisztérium közleménye

Hazánkban tavaly az átlagosnál több volt a szalmonellás megbetegedés, ezért az Egészségügyi Minisztérium felhívta a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium figyelmét a különböző hús- készítmények fokozottabb ellenőrzésére. Az élelmiszeriparban szúrópróbaszerű mintavételezést rendeltek el, amelyet a Köjálok és az állategészségügyi állomások közösen folytattak. Hajdú-Bihar megyében egy raktárból vett, januári kiszerelésű borsminta — amelyet a Szolnok megyei Tiszaroffon csomagoltak — ezen a szűrőn akadt fenn. A minta szalmonellával fertőzött volt. Ezután a januári csomagolású bors zárolása azonnal megtörtént. A szalmonella kórokozója egyébként hőkezelésre — főzés vagy sütés közben — elpusztul.

A széleskörű országos vizsgálat megkezdődött. (MTI)

Találkozó a hűtőházban

Őrizni,

ápolni a hagyományokat

A Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyára 1963-ban kezdte meg különböző termékeinek gyártását. Akkor még nem volt megfelelően biztosítva a hűtőipari szakmunkások képzése, éppen ezért a gyár vezetői úgy határoztak, hogy saját maguk gondoskodnak a

szakmunkás-utánpótlásról.

A budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézettel vették fel a kapcsolatot, minek eredményeként már 1963-ban kihelyezett tagozatként megindult Békéscsabán a hűtőipari szakmunkások képzése. Érettségizettek jelentkezését fogadták csak el — az élelmiszeriparban először —, s két év alatt szerezhették meg a szakmunkás-bizonyítványt a tanulók. 1973-ig bezárólag öt évfolyamon összesen öt- venketten szerezték meg így Békéscsabán a szakmunkásbizonyítványt.

Éppen húsz éve fejezte be tanulmányait az első tanuló- csoport, s ez az évforduló adott alkalmat arra, hogy most mindenkit, akik itt tanultak, meghívjanak egy baráti találkozóra. Kevesen hiányoztak közülük a Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyára ebédlőjében, az elmúlt hét szombat délutánján rendezett találkozóról, ahol Baukó Mátyásné (az első évfolyam egyik volt hallgatója) köszöntötte a megjelenteket, majd Márton Pál, a gyár igazgatója szólt a volt diákokhoz. Először felolvasta azokat a táviratokat, üdvözleteket, melyeket azok küldtek, akik elfoglaltságaik miatt nem jöhettek el erre az eseményre, majd névsorolvasást tartott. Ezután a békéscsabai gyár történetéről beszélt. Büszkén említette többek között, hogy a békéscsabai gyár nemcsak az új technika, technológiák bevezetésében járt elöl, hanem a szakemberek nevelésében is.

'ÍV

Baukó Mátyásné az első évfolyamban végzett. Érettségi után, 1963 nyarán egykét hónapot akart csak a gyárban dolgozni:

— Gyógyszerész akartam lenni, s azon a nyáron csupán egy kis pénzt akartam keresni, azért jöttem ide. De

a vezetők sokat kapacitáltak, így lettem végül szeptembertől hűtőipari szakmunkástanuló. Levizsgáztam, azóta is itt vagyok, a technikusi vizsgát is letettem közben. Jelenleg szociálpolitikai előadó és szb-titkár vagyok a csabai gyárban. Ez az első munkahelyem, gyakorlatilag majdnem minden munkakörben dolgoztam, nem esnék kétségbe, ha a termelésbe kerülnék vissza. Talán csak lakatos nem tudnék lenni...

Cecei Tiborné sem hűtőipari dolgozónak készült eredetileg:

— Műszerész szerettem volna lenni, de amikor érettségiztem, utána nem volt lehetőségem rá. Ezt a szakmát ajánlották, mondták, hátha megszeretem. így történt. 1967-ben végeztem itt Csabán. Abban az évben kezdte meg működését a székesfehérvári hűtőház, öten mentünk el abból az évfolyamból oda. Azóta „végigskáláztam” nagyon sok beosztást, most technológus vagyok, a kooperációs gyártás tartozik hozzám. A kapcsolatot tartjuk a volt osztálytársakkal, s egyébként is sok alkalmunk van a találkozásra, hiszen szakmánk összeköt bennünket.

1973-ban, az utolsó évfolyamon végzett Susánszki Mihály, ő azóta Is a békéscsabai gyár dolgozója:

— 1971-ben hirdette az

újság, hogy van ilyen lehetőség, lehet jelentkezni erre a képzésre. Jó híre volt a gyárnak, akkor adták át az új, ezervagonos tárolót is. Jelentkeztem. Nem bántam meg, azóta itt dolgozom, közben technikusi képesítést is szereztem. Jelenlegi beosztásom: gyártási művezető.

Elégedett vagyok helyemmel, nem vágyom el innen. Megtaláltam számításomat, mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülnek.

■m

Szombaton a békéscsabai hűtőház ebédlőjében késő estig tartott a találkozó. Volt idő arra, hogy a jelen levők felelevenítsék a közös élményeket, azok is beszámoltak életútjukról, akik más tájakra kerültek. Az est végén megállapodtak abban: öt év múlva újból találkoznak.

P. F.

A Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult, azzal a céllal, hogy a tárgyformáló népművészeti szakkörök (hímzők, fafaragók, bőrösök, fazekasok stb.), s az egyénileg alkotók munkáját szakmailag támogassa, segítse. Az egyesület Békés, megyei területi csoportja 1982 májusában alakult meg ,akkor több mint százötvenen vettek részt a munkában. Az eltelt néhány év alatt kialakult a megyei szervezet munkastílusa,

módszere, különböző szekciókban tevékenykednek az egyes népművészeti ágakban dolgozók, rendszeresek a továbbképzések, kiállítások. Ettől függetlenül nem mentesek a gondoktól sem. Mindezekről szó esett az elmúlt hét szombat délelőttjén a Megyei Művelődési Központban, ahol ez évi közgyűlését tartotta meg a Nép- művészeti Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete.

Az elmúlt év munkájáról István Anna titkár számolt be. A jelenleg 106 tagú területi szervezet eredményesen dolgozott 1984-ben. A különböző népművészeti ágakban tevékenykedők közül harminchármán szereztek működési engedélyt a Megyei Művelődési Központtal közösen szervezett képzések, tanfolyamok sikeres elvégzése során. Több továbbképzési, szakmai napot is szerveztek, pályázatokat hirdettek meg, kiállításokat rendeztek. Az egyesületi tagok közül sokan részt vettek a Békéscsabán két ízben megrendezett népművészeti vásáron. Megalakult a gyermekfoglalkoztatók klubja, ahova több mint hetvenen — főleg pedagógusok — járnak, s az alkotók irányításával bővítik ismereteiket. A megyeszerte nagy népszerűségnek örvendő játszóházi programokon is rendszeresen lehet találkozni az egyesületi tagokkal. A Körös-menti Fafaragó Stúdió folytatta a gyulai vár melletti játszótér

Vasárnap országos táncversenyt rendeztek Miskolcon. A városi Művelődési Központ szervezésében telt ház előtt tartották meg a vetélkedőt. Budapesti, csorvási, debreceni, miskolci és nyíregyházi táncklubok több mint félszáz A és E kaépítését, s Békéscsabán is létesített egyet a gyerekeknek.

A legsúlyosabb gondokat évek óta a megfelelő helyiségek hiánya okozza. A különböző stúdiók szűkös, mostoha körülmények között kénytelenek dolgozni. Az anyagellátás sem könnyű, elsősorban a hímzők, szövők nem jutnak megfelelő fonalakhoz. Az egyesület egyik — nem fő — törekvése, hogy az elkészült munkák értékesítését megszervezze. Ebben van még tennivaló. A zsűrizést, zsüriztetést is körültekintőbben kell megszervezni. f

A beszámoló, s az azt követő kiegészítések után a közgyűlés új elnököt választott. A jelenlevők egyhangúlag Kovács Gézát, a Körös-menti Fafaragó Stúdió egyik vezetőjét választották meg. Megbízatása három évre szól.

Ezután azt a hét küldöttet választották meg, akik a Népművészeti Egyesület országos küldöttgyűlésén Budapesten képviselik április 27-én megyénket. Ezután összeült az új vezetőség, s a terveket beszélték meg.

A Népművészeti Egyesület Békés Megyei Területi Szervezete továbbra is azt tartja a legfontosabb feladatának, hogy őrizzék a megye népművészeti hagyományait, felkutassák, feltárják a még fellelhető értékeket. Igyekeznek mindenkit, akik érdekeltek, megnyerni az ügynek, s több tehetséges fiatalt is szeretnének bevonni a munkába. A tervek között szerepel a szakmai munka erősítése is, valamint az, hogy a szekciók között (s néhol azokon belül) alkalmanként meglevő ellentéteket feloldják, s a közösségi munkát tekintse mindenki elsődlegesnek. Több kiállítást kívánnak rendezni a közeljövőben, hogy minél többen ismerjék meg szűkebb hazánkban, s azon túl is megyénk alkotóinak tevékenységét.

P. F.

tegőriás versenyzője gyűjtötte a pontokat a magasabb oszályba jutásért a standard és latinamerikai táncokból. Versenyen kívül nagy közönségsikert arattak bemutatótáncaikkal a nemzetközi élmezőnyhöz tartozó legjobb hazai párosok is.

Országos táncverseny Miskolcon

vagy nyitottság jellemzi az embereket. Egyik típus nehezebben oldódik, kevésbé mutatja ki érzéseit. Attól még a közönség nagyon jól szórakozhat, és belegondolhat a dolgok mélységeibe, hogy azt nem mutatja ki.

Az előadás szempontjából természetesen szerencsésebb, ha a közönség nyitott, és reagál. Ez az oda- vissza játék rengeteget javít a színész intenzitásán, egyaránt feldobja a nézőket és a színészeket. Nagyszerű érzés fogékony közönségnek dolgozni, olyanoknak ,akik ennyire szeretik a színházat.

A Békés megyei Jókai Színház budapesti vendégszereplés-sorozatának keretében Eger után a régi nagy siker helyszínén, a Pesti Színházban mutatkozott be a Furcsa pár. A fővárosi közönség — ha lehet — még az egrinél is értőbb nevetéssel, erőteljesebb tapssal kísérte végig az előadást, hálásabban volt együtt a játékkal. Színházi szakemberek és neves színművészek szintén szeretettel és elismeréssel fogadták a produkciót, a Jókai Színház tagjait.

A Magyar Sajíó Házában, Budapesten Békés megye és a Jókai Színház vezetői ma délelőtt tartanak sajtótájékoztatót a színház tevékenységéről, sikereiről, gondjairól, terveiről.

N. K.

II Furcsa pár Egerben és Budapesten

Neil Simon sziporkázóan szellemes darabja, a Furcsa pár nagy siker Békéscsabán. Rendezője, Szikora János, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója kétnapos vendégszereplésre hívta meg a Jókai Színházat. És az előadást — a New York-i Broadway, a francia főváros, Bécs, Kanada, Budapest, Kecskemét és Békéscsaba után — Egerben is a poénokat remekül értő, érzékeny közönség fogadta hatalmas tapssal.

— Az első előadást Egerben komoly próba előzte meg. Talán másképp kell játszani a békéscsabai és az egri közönség előtt? Vagy változtak a rendező elvárásai — kérdezem Szikora Jánost.

— A Furcsa pár Magyar- országon igen sok híres előadást élt meg. A Pesti Színházra utalok. A komoly elődök magas mércét jelentenek számunkra. Ügy gondolom, ha egy darab ilyen múlttal rendelkezik, újabb bemutatása próbatétel. Meg kell kísérelni átugorni a mércét. Egyébként nem is érdemes megcsinálni. A színészek javára írom, hogy sikerült nagyon nívós előadást létrehozni. A békéscsabai közönség honorálta az erőfeszíFelix és Oscar: Tomanek Gábor és Várday Zoltán

Fotó: Gál Edit

tést. Ugyanezt tapasztaltam Egerben is. A két közönség reakcióját, a tapsot tekintve nem láttam különbséget. Olyan dolgokról szól a darab, ami minden közönséget egyformán érdekel. Különbséget inkább abban látok, hogy a táj formálja az ott lakókat. Egyfajta zártság,