Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 7., csütörtök Az első döntés Vállalati tanács alakult a Békéscsabai Állami Gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) olyan új üzemágak hono­sodtak meg Telekgerendá­son, mint a nagy- és kiske­reskedelem, a textilfeldolgo­zás, a vendéglátás, és még lehetne sorolni. Mindezeket a MÉM képviselője, Hecsei Jenő főosztályvezető-helyet­tes is megerősítette. Nem meglepő tehát a döntés, a szavazócédulákra csak egyet­len jelölt neve kerül, a je­lenlegi igazgatóé. — Előre lefutott tehát a meccs? — Szó sincs róla! Több helyütt előfordult — leg­utóbb Debrecenben és Haj­dúnánáson —, hogy a válla­lati tanács nem választotta meg a régi igazgatót, pedig ő volt az egyetlen jelölt. A kollektíva döntését minden­kinek el kell fogadnia, de azért elgondolkodtató, ho­gyan mérte fel a dolgozók körében uralkodó hangulatot a párt és a szakszervezet. Vagy ha tudták, hogy nem népszerű a régi igazgató, mi­ért őt jelölték? Ügy hiszem, ilyen esetben sok embernek kell magába nézni, és el­gondolkodni: tudja-e ponto­san mi játszódik le körülöt­te. — Mi lesz a meg nem vá­lasztott igazgató sorsa? — Az új rendelkezés er­ről nem intézkedik egyér­telműen. Mivel a vállalati tanács gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogkört, ha nem szavaznak bizalmat neki, ez egyenértékű egy lemondással. Remélem, nem lesz túl sok ilyen eset, de azt hiszem nyilvánvaló: az illetékes szervek nem hagy­ják sorsukra őket — mond­ja Hecsei Jenő. Megalakul a szavazatszedő bizottság, körbehordják az üres urnát, utána rákerül a lakat, a kulcs pedig a MÉM képviselőjének zsebébe ván­dorol. Megkezdődik az egyenkénti, titkos szavazás. Amíg ez zajlik, van idő ar­ra, hogy néhány szavas vé­leményt kérjünk Fodorné Birgés Katalintól, az SZMT vezető titkárától: — Szakszervezetünknek egységes az álláspontja: egy­értelműen helyeseljük a vál­lalati tanácsok létrehozását. Ezzel a tulajdonosi jogok közvetlenül a dolgozókhoz kerülnek, és a lényeges dön­tések is ott történnek majd. ahol ezek hatását a legjob­ban érzik. A kollektív és ■ egyéni vélemények így gya­korlatilag áttétel nélkül jut­nak el a vezetéshez. A vállalati tanácsok elő­készítésének eddigi tapasz­talatait jónak értékeljük. A munkahelyi tanácskozásokon élénk eszmecserék alakultak ki, és tényleg a legjobbak kerültek a tanácsokba. A jelöltek névsorát ismerve azt látjuk: mindenhol meg kí­vánják erősíteni a régi igaz­gatókat, és ennek azért örü­lünk, mert ez jelzi: már ré­gebben megfelelő emberek kerültek ezekre a posztokra. Eredményhirdetés. Nem született semmi szenzáció, a húsztagú vállalati tanács húsz szavazatot adott le Ba- csa Vendelre. Néhány rövid üdvözlő szó után terítékre kertül a másik téma: a vál­lalati tanács működési sza­bályzata. Egymás után je­lentkeznek a tanács tagjai véleményükkel. Legalább évente négyszer üljenek ösz- sze. A tervezett 50 milliós határ túl magas, már a 25 milliós beruházásnál isi a vállalati tanács hatásköre legyen a döntés. Sokallják a létszámmozgások határaként megjelölt százas számot is. Kerüljön a vállalati tanács elé minden olyan döntés, mely legalább ötven dolgo­zóval növeli, vagy csökkenti a létszámot. Röpke vita: követelményrendszert kell állítani az igazgató elé, de mi legyen az? Hamar meg­egyeznek ; ebben az évben 43 millió forintos nyereség el­érése a cél. Ezután már csak a szavazás van hátra. A ta­nács tagjai a módosítások­kal elfogadják a működési szabályzatot. — Mit várnak a munká­sok a vállalati tanácstól? — Nagyon sokat — mond­ja Viszkok Mátyásné tehe­nész, szocialista brigádveze­tő. — Nagyobb lesz így az informáltságunk, jobban lát­juk a dolgokat. Eddig a mi szűk területünkön kívül nem sokat tudtunk, nem is na­gyon érdekelt bennünket. Most más a helyzet. A lénye­ges kérdésekben együtt dön­tünk az igazgatóval, és ezért a döntésért nekünk is vál­lalnunk kell a felelősséget. Beszélgettem a többiekkel is a brigádban, és úgy gondol­juk: papíron eddig is a mi­énk volt a gazdaság, de most már ténylegesen is tulajdo­nosok lettünk. Lónyai László Kalevala-est Orosházán összhatásában volt szép a hétfői orosházi Kalevala- est. Néhány esztendeje a vá­rost mind több szál fűzi Finnországhoz, nemrég meg­alakult a magyar—finn ba­ráti kör is. A mostani alka­lomból a művelődési köz­pontban összegyűlt szép szá­mú közönség a Kalevala születésének évfordulójára emlékezett. Akik ismerik a Kalevala világát, azok számára olyan felidéző volt az est, arra kényszerített sokunkat, hogy hazatérve elővegyük és be­leolvasgassunk ebbe a cso­dálatos irodalmi alkotásba, amelyet a finnek az ősidők­ből megőriztek, talán a finn-ugor együttélésből. Az estet a művelődési központ, a 3-as számú ál­talános iskola és a városi könyvtár rendezte március 4-én. Az est fő gondolata a ragaszkodás a szülőföldhöz, az ősi hagyományok megőr­zéséhez, a múlt értékeinek megmutatása, s ehhez adott szép hangzást az énekkar in­dító és záróéneke, amely Soumiról szólt. E gondolatok szellemében a baráti szálak fonódásának felmutatásával, a finn és magyar kapcsola­tok felidézésével, a Kaleva­la földjével való találkozás élményét idézte meg Dancz Gyula, a 3-as számú általá­nos iskola igazgatója. Az is­kola kórusa, Dinnyés István karnagy vezényletével pedig mesteri módon idézte meg a Kalevala földjének vará­zsát. A közönség ráadást kö­vetelő tapsa siker, a szépség újbóli felmutatásának óhaja volt. A repertoárban az al­kalomhoz illő feldolgozások szerepeltek finn és magyar nyelven, magas szintű, igé­nyes tolmácsolásban, s mint­egy keretet adva a Kalevala bemutatásának. A Kalevala bemutatására Varga Zoltán, a könyvtár igazgatója vállalkozott. A mű születésére, az esemény­fonalra is kitért, de értéke­lést is adott. Mindezt gon­dolatébresztőén tette, amit kiegészített a Kalevala-sze- melvények bemutatása és egy kamaratárlat. A sze­melvényeket Józsa Mihály, a Jókai Színház tagjának tolmácsolásában hallottuk előbb patetikus hangvétel­ben, majd oldódva, s az előadás hangulatához iga­zodva, harmonizálásra tö­rekvőén. Az egynapos ka­maratárlaton Fülöp Ilona nyolc grafikáját láthatta a közönség első alkalommal. Ezek a művek erre az alka­lomra készültek, s egy maj­dani sorozat első darabjai, amelyekben a művész a Ka­levala mélyrétegeit igyek­szik feltárni. Izgalmas do­log lenne majd egy alkalom­mal szembesíteni a rajzoló­kat és a velük együtt élő Kalevala-szöveget. Fülöp Béla Illési tartott a KISZ Központi Bizottsága A Bemutató Klubmozi műsorán D. Makavejev: Montenegro (MOKEP — MTI-fotó) Hámori Csaba első titkár elnökletével tegnap ülést tar­tott a KISZ Központi Bizott­sága. Az ülésen részt vett és felszólalt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A Központi Bizottság Szandtner Iván titkár elő­terjesztése alapján állást fog­lalt az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról szóló miniszter- tanácsi előterjesztés terveze­téről. A testület időszerűnek tartja a törvény végrehajtá­sa tapasztalatainak összeg­zését. E munka alapját az MSZMP Központi Bizottsá­Tegnap, március 6-án, reg­gel 9 órai kezdettel tartotta ülését a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Békés megyei elnöksége Békéscsa­bán, a TIT értelmiségi klub­jában. Első napirendi pontként dr. Sonkoly Kálmán, a TIT megyei alelnöke tájékoztat­ta a résztvevőket a TIT Or­szágos Elnöksége február 27-i üléséről. Ezt követően dr. Tóth Lajos városi el­nök és Korim János városi titkár számolt be a TIT szarvasi városi szervezete értelmiségszervező munká­járól. Szarvason, ahol a megyei átlagnál is nagyobb arány­ban élnek és dolgoznak ér­telmiségiek, körültekintően kell foglalkozni a kérdéssel — szögezték le bevezetőjük­ben. Az értelmiségiek 20 százaléka TIT-tag. A DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán 1973-tól ren­deznek TIT-tanfolyamokat, eddig 248 TIT-tagot „nevel­tek”. E munkába az Óvónő­gának 1984 októberi ifjúság- politikai állásfoglalása ad­ja. A Központi Bizottság vé­gül szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Nagy Sándort és Szabó Tibort ér­demeik elismerése mellett felmentette központi bizott­sági és intéző bizottsági tag­ságuk alól. A testület Arga- lász Kálmánt, a Honvédelmi Minisztérium Politikai Fő­csoport Főnöksége ifjúsági osztályának vezetőjét koop­tálta a KB tagjainak sorai­ba és megválasztotta az in­téző bizottság tagjává. képző Intézet is bekapcsoló­dott. Jelenleg a két felsőfokú oktatási intézményben 111 TIT-tag van. A beszámoló kitért a Tes- sedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetem és a Vajda Péter szabadegyetem tagoza­tainak ismertetésére is, me­lyek fontos szerepet töltenek be az ismeretterjesztő mun­kában. A TIT-előadók to­vábbképzését szolgálják az előadói konferenciák is. Az értelmiségiek körében folytatott ismeretterjesztés­ről elmondták, hogy az el­múlt évben 189 előadást tar­tottak számukra, 7334 hall­gatóval. A jövőben tovább erősítik ezt a munkát. Emel­lett feladatként jelölte meg többek között a beszámoló a nyári egyetem és a szabad- egyetem tagozatainak to- vábbszervezését. A résztvevők hozzászólá­sait dr. Kertész Márton me­gyei elnök összegezte. A me­gyei elnökségi ülés bejelen­tésekkel ért véget. Jelenet a színes svéd filmből „Ha valaki egyszer meg­ízlelte a szabadságot, élhet-e boldogan egy aranykalitká­ban?” — teszi fel a kérdést a hazánkban még ismeret­len nevű jugoszláv rendező, Dusán Makavejev a Monte­negro című színes svéd film­jében. A most 53 éves ren­dező 1981-ben forgatta ezt a szatirikus hangvételű. lát­ványos, és néha-néha si­kamlós témájú, a fantázia és a dokumentum keveréké­ből ügyesen összegyúrt film­jét. A történet indítása már- már banálisán köznapi: Ma­rilyn, egy dúsgazdag svéd üzletember még fiatalosnak ható felesége megunja a szá­mára gondtalan és fényűző életet biztosító stockholmi luxusvilla kényelmét, és egy egzotikusnak ígérkező ka­landba vág. Ugyanisi meg­ismerkedik egy, a svéd fő­városban dolgozgató jugo­szláv vendégmunkással, aki sorstársaival együtt a por­nóban, a szélsőségesen natu­rális szórakoztatásban vélik megtalálni anyagi boldogu­lásuk lehetőségét. A talmi, bár kielégülő vágy útja bi­zony rögös is, bonyolult is, s talán emiatt humoros, gro­teszk . . . A pszichoanalízist is ta­nult Makavejev a jóléti tár­sadalom paraboláját is meg­rajzolja ebben a vígjáték­ban. A mindvégig izgalmas és kacagtató svéd alkotás rendezője a neves skandi­náv kolléga, Bo Johnsson meghívására hagyja ott a Harvard Egyetem katedrá­ját, és 1978-ban Svédország­ban telepszik le. Ez az az időszak, amikor a szexuális felszabadulás önönmaga állí­totta csapdájába esik, de már a szexuális cselekvések tá- gabb jelentésvilág hordozói­vá, kifejezőivé is válnak ... Vagyis mód és lehetőség van a megmutatásra, a görbe tü­kör felmutatására. A színes és feliratos, csak 18 éven felüliek által meg­tekinthető svéd filmet — amelynek szereplői között vegyesen látunk svéd és ju­goszláv színészeket — a bé­késcsabai Bemutató Klub­moziban — az ifjúsági ház nagytermében — ma este láthatja először a közönség. Ezt követően megyénk többi városában is vetítik a kö­vetkező napokban. A film zenéjét a magyar származá­sú Kovács Kornél kompo­nálta. <N. L.) TIT megyei elnökségi ülés Békéscsabán látszani Is engedd, sőt... Játssz velük! Tudják önök, mekkora kincs egy kiürült samponos, vagy mosogatószeres flakon? Ezt eddig csak fiam révén sejtettem, aki néha közel­harcot vív velem azért, hogy a szeméthalomból megment­sen egy-egy hasznavehetet­lennek látszó dobozt. Gyer­meki fantáziájával bizonyá­ra sokkal többet lát benne, mint én, aki nem vagyok mentes a felnőttek gondol­kodásmódjának sablonjaitól. Kiürült, tehát szemétbe való! E vélt igazságba vetett hi­tem tegnap 'rendült meg a Megyei Művelődési Központ által szervezett módszertani sorozat első foglalkozásán, melyet Békéscsabán, a MÁV Művelődési Házában tartot­tak. Hogy mit hallhatott itt a csaknem 100 pedagógus és népművelő? A hat részből álló sorozat első, egész na­pos rendezvényén a gyer­mekfoglalkozások szervezé­séhez, lebonyolításához kap­tak segítséget. A szakmai irányító ezúttal Lenkeji Kon- rád volt, aki a bábkészítés technikájával ismertette meg a hallgatóságot. — A báboknak két fő cso­portja van — mondta elő­adásában. — Alsó és felső mozgatású bábuk, ezeket használják a világ minden táján. Az elnevezés abból ered, hogy a bábukat irá­nyítva, hol helyezkedik el az ember... Az ember, aki végtelen fantáziájával annyi módon képes felhasználni egy anya­got. Lakodalmi menetet kés­szít például fakanálból, némi színes papír, gomb és ra­gasztó segítségével. Tojás­tartókból ijesztően élethű krokodilt, műanyag dobozok­ból pettyes malacfalkát esz- kábál... A levetített diakockákból még számos, kis ügyesség­gel megvalósítható ötletet meríthettek a foglalkozás résztvevői. Sőt, délután ma­guk is próbálkozhattak ún. zacskós bábuk életre kelté­sével. A legtöbben följegyez­ték, mit miből és hogyan le­het elkészíteni, sőt, akadt, A kasírozás türelmet igényel aki le is rajzolt néhány fi­gurát. Fábián Ilona jegyzet- füzetében például a diaké- pfek legsikeresebb bábuit örökítette meg. Az ügyesen és gyorsan rajzoló fiatal hölgy Békésen óvónő. — Az az igazság, hogy ki­csit féltem a tanulástól, ezért először más pályára men­tem — mesélt szívesen hiva­tásáról. — De mindig von­zott valami a gyerekekhez, s ezért gondozónő lettem, majd elvégeztem az óvónőképzőt. Már hat éve foglalkozom a kicsikkel, s bizony, mindig ki kéll számukra találni va­lami újat. Hogy honnan ve­szem az ötleteket? Újságok­ból, kollégáktól és persze maguktól a gyerekektől. Né­zegetünk mondjuk egy fale­velet, és próbáljuk kitalálni: mihez hasonlít leginkább? Van az óvodában egy kin­csesdobozunk, abba gyűjtjük a kavicsokat, flakonokat, az­után figurákat készítünk be­lőlük. Ha már van házunk, kismalacunk, cicánk, akkor mesét kerekítünk hozzájuk. Fotó: Veress Erzsi Kisné Bor Emília, a nagy- szénási művelődési ház nép­művelője tiniklubot vezet. — Egy éve indult a klub, s a gyerekek — hetedik­nyolcadik osztályosok — öt­letei alapján állítottuk össze a programot. Az előadások, filmvetítések, vetélkedők mellé beiktattunk néhány játékos foglalkozást is, hisz erre még szüksége van en­nek a korosztálynak. A mód­szertani sorozattól sok-sok ötletet várok: hogyan, mivel lehet méginkább lekötni a figyelmüket? Bár eddig nem volt gond, hisz a klub tagsá­ga stabil, sőt, még új tagok is jelentkeztek. De az ötle­tekből mindenki kifogy egy­szer. — Próbálkoztunk a ját­szóházzal is, de nem sok si­kerrel. A szülők többsége, úgy látszik, szereti hét vé­gén otthon látni a csemeté­it. De nem adtuk fel a re­ményt, s próbálkozunk majd újra ilyen jellegű gyerekren­dezvénnyel. Ennek a szerve­zéséhez is várok módszerta­ni segítséget. Orosz Klára napközis ne­velő Békéscsabán, a kettes iskola 23 ötödikes gyereké­vel foglalkozik. Mint mon­dotta, máris sok hasznos is­meretre tett szert ezen a to­vábbképzésen. — Nemsokára készülünk az anyák napjára; itt hallot­tam sok-sok ajándékötletet. Ezek nem költségesek, de nagy örömmel készítik a gyerekek, és talán a szülők is nagyobb örömmel fogad­ják, mint valami drága, bol­ti ajándékot. Hisz a saját csemetéjük keze munkája ... * * * A Megyei Művelődési Köz­pont azzal a céllal indította első ilyen módszertani soro­zatát, hogy elméleti és gya­korlati segítséget adjon mindazoknak, akik gyermek­foglalkozást vezetnek. A le­hetőségekhez mérten megis­merkedhetnek majd új tech­nikai eljárásokkal, kapnak szakirodalmat — ezúttal pél­dául a Békési Műhely báb­készítéssel foglalkozó külön- számát. Az a tény, hogy a felhívásra mennyi intézmény elküldte szakemberét, bizo­nyítja: a legtöbb helyen ma már nem veszik játékszám­ba a gyermekfoglalkozáso­kat. Amelyek talán épp ezért nőnek ki lassan a gyermek­cipőből. — gubucz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom