Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat Sztanics Júlia — Román általános isko­lába jártam — mondja Sztanics Júlia, a híradótech­nikai vállalat battonyai üze­mének fiatal brigádvezetője, amikor tanulóéveiről kérde­zem. — Egyébként mind a négy testvérem is ott végzett. A 8. osztály befejezése után beiratkoztam a szabadkígyó- si szakmunkásképző intézet­be, ahol kertészetet tanul­tam és 1973-ban kaptam meg szakmunkás-bizonyítványo- mat. Jelenleg a marxizmus— leninizmus esti középiskola tanfolyamára járok. A he­lyi szakközépiskolában sze­retném elsajátítani a mű­szerészszakmát és leérettsé­gizni. A szakmunkásképző befe­jezését követő évek az út­keresés időszakát jelentették Sztanics Júlia részére. Egy évig növénytermesztőként dolgozott a Petőfi Tsz-ben. Ezután a Volán 8. számú Vállalatánál jegykezelő lett, s 1982 januárjában betanított munkásként a HTV-nél he­lyezkedett el. Néhány hónap múlva kinevezték a zömmel fiatalokból álló Március 15. brigád vezetőjének. — Miként szokta meg az új környezetet? — Ez nem jelentett nehéz­séget, mivel itt az üzemben jó a közösségi szellem. Kez­detben csatlakozókat gyár­tottunk és a betanulási idő­szak alatt 12,50 forint volt az órabérem. Azután nekem is hajtani. kellett, hogy a megfelelő százalékot teljesít­sem. Ugyanis valamennyi munkafolyamatnak meghatá­rozott ideje van, és a bért is ennek arányában számol­ják el. Most már könnyeb­ben boldogulok, mert nem­csak megszoktam, hanem meg is szerettem ezt a mun­kahelyet. — Hogyan alakult mozgal­mi tevékenysége? — Az általános iskolában úttörővezető voltam, a bat­tonyai területi KlSZ-alap­szervezetnél pedig bekerül­tem a vezetőségbe. Két év­vel ezelőtt lettem párttag és az idén az MSZMP nagyköz­ségi bizottságán vb-tag let­tem. A megyei pártértekezle­ten választottak meg kong­resszusi küldöttnek. — Mit vár ettől a részvé­teltől? — Az anyagot már meg­kaptam, de még nem tudtam végig elolvasni. Örömmel ké­szülök erre a tanácskozásra, amely bizonyára felejthetet­len élményt nyújt számom­ra. Életemben mindössze egyszer jártam Budapesten, és már ezért is fontosnak tartom, hogy most — és nem is akármilyen célból — a fővárost ismét felkeressem. Ha szót kapnék a kongresz- szuson, elsősorban üzemünk életével, tevékenységével, munkatársaim élet- és mun­kakörülményeivel kapcsolat­ban ismertetném mondani­valómat. Többek között be­szélnék arról is, milyen fel­adatokat látnak el a szocia­lista brigádok ebben az év­ben, s hogyan tesznek eleget önként vállalt kötelezettsé­geiknek. Megemlíteném az SOS gyermekfalu létesítésé­re vonatkozó teendőinket. Ott például a mi ifjúsági kollektívánk 40 óra társadal­mi munkát ajánlott fel eb­ben az évben. Kép, szöveg: B. I. Orvos Gyula A szakmunkásképző isko­la befejezését követően előbb a Debreceni Vízügyi Igazgatóság szivattyútelepén dolgozott, majd 1981 óta a bucsai Üj Barázda Termelő- szövetkezet tagja. Tíz éve él a községben. Ennyi idő bőven elég volt ahhoz, hogy megismerje, át- érezze a kisközségben élő fiatalok helyzetét, sajátos gondjait. Különösen igaz ez, ha valaki olyan érdeklődő, mint amilyen Orvos Gyula. Már Gyulán a szakmunkás- képzőben KISZ-vezetőségi tag, Ifjú Gárda századpa­rancsnok. Később a néphad­seregben és a termelőszö­vetkezetben KISZ-titkár, majd pártvezetőségi tag. — Három éve megkértek, vállaljam el a KlSZ-titkár- ságot, neked van itt a leg­több tapasztalatod — mond­ták. De már akkor, úgy érez­tem, nem elég, ha csak a szervezetet „rázzuk fel”. A községben hiányoztak a kul­turált szórakozás, a szabad idő eltöltésének feltételei — magyarázza. A tanács sietett a fiatalok segítségére. „Ott az egykori mozi épülete, csináljatok ab­ból ifjúsági klubot.” Így is lett. A tsz, a FONTEX he­lyi üzeme, az ÁFÉSZ a ta­nács anyagi támogatásával és a fiatalok társadalmi munkájával rövidesen ké­szen állt a klub. — Hogy már az első fog­lalkozásokon is többen vol­tunk, mint amennyien a tár­sadalmi munkában részt vettünk, azt nem tartottuk különösebb bajnak. Végül is örültünk, hogy munkánk nem veszett kárba. Az idén, év elején kérte, mentsék fel a KISZ-titkári teendők alól... — Egy pártvezetőségi tag­nak is akad elég munkája. Ügy érzem, jobb lesz, ha erőmet „csak” erre és a klub támogatására fordítom. Abban már eddigi mun­kájának elismerése tükröző­dik, hogy a pártalapszerve- zet taggyűlése a községi pártértekezletre küldött­nek választotta. A városi küldöttértekezleten meghí­vottként, a megyein már új­ra küldöttként vett részt. Ám Orvos Gyula nemcsak egyszerű hallgatója volt e tanácskozásoknak. Erről ta­núskodnak hozzászólásai. — Ügy gondoltam, beszél­ni kell a kisközségekben élő fiatalok életéről, lehetőségei­ről, az itteni élet gondjairól, a foglalkoztatás nehézségei­ről, a keresetek alakulásá­ról, a szórakozás feltételei­ről... Sok, hasonló korú KISZ-essel és KISZ-en kí­vülivel beszéltem, hogy mi­nél több fiatal véleményét tolmácsolhassam. A megyei pártértekezleten érte élete talán legnagyobb meglepetése. Amikor a kong­resszusi küldöttek jelölő listáján meglátta a nevét, egy pillanatra melege lett. — Ne pirulj! — szóltak rá tréfásan a többiek. Egy 27 éves fiatalember boldog pillanata volt ez. Azóta még nagyobb figye­lemmel hallgatja a rádiót, nézi a televízió politikai mű­sorait, olvassa az újságot, s gondolkodik: „Mit is monda­nék, ha az elhangzottakra nekem kellene válaszolni ?” Közben jegyzeteket készít, készül a kongresszusra ... K. J. j. Videoton márkaszerviz Békéscsabán Átadják-e április 15-én? Ha minden igaz, április I5-ig befejezik a belső szereléseket Fotó: Gál Edit A Videoton gyár huszonöt márkaszervizt üzemeltet. Je­lentősebb városaink közül csak Tatabányán és Békés­csabán nincs márkaszerviz. Igaz, Békéscsabán elvileg már üzemelnie kellene a márkaszerviznek — a Ta­nácsköztársaság útján, a Korzó étterem mellett —, ehelyett csak az átadási ha­táridő módosításokról lehet hallani. ^i * * * Szabadi Gyula, a Videoton belföldi vevőszolgálati osz­tályának vezetője a követke­zőket mondja: — Négy évvel ezelőtt dön­töttük el, hogy Békéscsabán is márkaszervizt nyitunk. Felvettük a kapcsolatot a városi tanáccsal és megálla­podtunk, hogy közösen biz­tosítjuk a pénzt — 1,2—1,2 millió forintot — a márka- szerviz építésére. Addig is a szegedi bázisszervizünkre támaszkodva egy kihelyezett Videoton-szervizt hoztunk létre, aminek a Vídia adott átmenetileg otthont. A már­kaszervizt eredetileg 1984. október 30-án kellett volna átadniuk az építőknek. Erre nem került sor. Legutóbb azt az információt kaptam, hogy csak 1985 őszén költöz­hetünk be. Az az érzésem, hogy a megyében nem támo­gatják megfelelően a már­kaszervizt. A lakosság sokat panaszkodik és joggal. Sze­retnének jobb szolgáltatást kapni, de a jelenlegi körül­ményeink ezt lehetetlenné teszik. Békéscsabán műszeres javítást most nem tudunk végezni, a szerelőknek Sze­gedre kelj utazniuk alkatré­szekért, mert nincs helyben raktárunk stb. Az épületnek, amelynek földszintjén kap helyet a szerviz, felette pedig laká­sok vannak, az OTP a beru­házója, a békéscsabai Vá­rosi Tanács a márkaszerviz társberuházója. Kollár Lászióné, a tanács terv- és munkaerő-gazdálkodási osz­tályának vezetője az átadás elhúzódásáról mondja: — Azért támogattuk a Vi- deoton-márkaszerviz építését és támogatjuk a mihamarab­bi átadását, mert a lakosság ellátását javítani kell. A márkaszerviz a Videoton-ké- szülékek garanciális javítá­sát az eddigieknél lényege­sen magasabb színvonalon végezheti el. A GELKA te­vékenysége sem mennyiség­ben, sem a határidők tartá­sában nem volt megnyugta­tó. Az építők kifogását, ne­vezetesen: a fűtés kivitelezé­sekor derült csak /ki, hogy nem jó a kiviteli terv, egy­szerűen nem fogadhatjuk el. Már azért sem, mert ezt nem az átadási határidő le­járta után kell jelenteni. Már1 bejelentettük a kötbérigé­nyünket. Az OTP megyei igazgatóságának osztályveze­tője, Vágner Sándor a kö­zelmúltban úgy tájékozta­tott, hogy a kivitelezők áp­rilis 15-ig befejezik a mun­kát. Remélem, ezúttal tart­ják szavukat. Az építés kivitelezője a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Az építésve­zető, Krausz József így in­dokolja a csúszás okait: — Munka közben, 1984 nyár végén, kora ősszel de­rült ki, hogy a fűtésrendszer terve nem jó. (A legkisebb radiátor sem fér el oda, aho­va tervezték.) Át kellett dol­gozni a tervet. Az is igaz, hogy késett az emeleti laká­sok átadása, ezért csak ké­sőbb kezdtük az üzlethelyi­ségek kialakítását. Január­ban és februárban, a nagy hideg miatt nem tudtunk dolgozni, mert nem volt fű­tés. Amióta jobb idő van, tel­jes erővel dolgozunk. A föld­szint három üzlethelyisége — az Univerzál, óra-ékszer, Videoton — közül az egyik fűtése már elkészült. Párhu­zamosan haladunk a kőmű­ves- és asztalosmunkákkal. Április 15-én átadjuk a te­repet. Szűcs István, a leendő bé­késcsabai bázisszerviz veze­tője decemberben költözött Békéscsabára ■ Székesfehér­várról. Az új, április 15-i ha­táridő hallatán mondja: — Ha egy hónap múlva dolgozni tudunk, az nagyon jó lesz! A határidő-módosí­tások sok kellemetlen hely­zetet okoztak nekünk. Ügy­feleink kiszolgálása nem ér­te el azt a színvonalat, amit szerettünk volna. Tegnap megnéztem az építkezést. Le­het, hogy nem volt szeren­csém, de egy embert se lát­tam ott. Számomra már csak ezért is hihetetlennek tűnik, hogy 15-én elkezdhetjük a költözést. Ügy láttam, hogy minden pontosan úgy van, ahogyan október előtt volt. Ha egy hónap alatt befejez­hetik a munkát, nem értem, miért nem fejezték be akkor már december elején .. . * * * Mi, kívülállók csak re­ménykedhetünk abban, hogy határidőre átadják a márka­szervizet. Ha ez megtörté­nik, akkor hat műszerész és egy adminisztrátor dolgozik majd itt. A Videoton osz­tályvezetőjétől megtudtuk, hogyha szükség van rá, to­vábbi szakembereket képez­nek ki. A márkaszerviz a garanciális javításokon kívül a kereskedelmi javításokat is vállalja. Ha a kapacitásuk megengedi, bevezetik a ga­ranciális időn túli átalány- díjas javítást. Ennek felté­teleit most dolgozzák ki. A márkaszerviz egymillió fo­rintot meghaladó raktárkész­letet tart majd fenn. Szak­embereiket évről évre to­vábbképezik. Áprilisban az új Videoton-képmagnó meg­ismerésére szerveznek tanfo­lyamot. Lovász Sándor Díszszemle április 4-én Nárai István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a díszszemle rendező parancsnokának nyilatkozata Budapesten fegyveres erőink díszszemlével kö­szöntik legnagyobb nemzeti ünnepünket. A felszabadu­lást követő 20. díszszemlén — a hagyományoknak meg­felelően — a néphadsereg, a határőrség, a munkásőrség kijelölt alakulatai vonulnak fel. A díszszemle kezdete előtt néhány perccel, a Szó­zat zenéjére, katonai tiszte­letadás mellett, díszszázad kíséretében a Dózsa György útra vonulnak és a dísztri­bün talpazatánál felsora­koznak ezeréves történel­münk dicső korszakainak zászlói. A 17 zászló előtt — mintegy tisztelegve történel­münk haladó emlékei előtt — vonulnak majd ej fegy­veres erőink díszalakulatai. — Pontosan 10 órakor a díszszemle vezénylő pa­rancsnoka jelentést tesz a honvédelmi miniszternek, aki azt követően köszönti a felsorakozott gyalogos és gé­pesített díszhadosztály tag­jait. Ezután — a hagyomá­nyokhoz híven — a honvé­delmi miniszter mond ün­nepi beszédet, majd felhang­zik a Himnusz, amelyet a Városligetben elhelyezett lö- vegek díszsortüze kísér. —■ A felvonulók sorát a gyalogos díszhadosztály pa­rancsnoksága nyitja meg, akiket a dobos díszszázad tagjai követnek. Utánuk a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia tiszti díszzászlóalja, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Ka­tonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola díszzászlóalja, valamint a tiszthelyettes­hallgatói díszzászlóalj vo­nul fel- Majd a rendészeti őrezred, a rajparancsnoki, a gépesített lövész, a határőr és munkásőr díszzászlóaljak következnek. A gyalog fel­vonulók sorát a hadihajós díszszázad zárja, akik ismét résztvevői lesznek a dísz­szemlének, hagyományos tengerészkék egyenruhájuk­ban. — A repülő díszezredben MI—8 típusú közepes és MI —24 típusú harci helikopte­rek, majd MÍG—21, MÍG— 23, valamint a nagyközön­ség előtt első alkalommal bemutatkozó SZU—22 típu­sú szuperszonikus repülőgé­pek vesznek részt. — A gépesített díszhadosz­tály parancsnokságát az ej­tőernyős díszzászlóalj köve­ti. Utánuk a gépesített lö­vész díszezred BMP és PSZH harcjárművei, majd a harckocsi-díszezred T—55 és T—72 típusú harckocsijai következnek. A vegyes pán- véltörő tüzér díszezred ha­gyományos és rakétaeszkö­zökkel — közöttük a közel­múltban rendszeresített 100 milliméteres páncéltörő ágyúkkal — vonul fel. A vegyes tábori tüzér díszez­red harmadik alegységében a nagyközönség első ízben láthatja díszszemlén a 152 milliméteres önjáró ágyúta­rackokat, amelyek után a vegyes rakéta tüzér díszez­red sorozatvetői, harcászati, hadműveleti-harcászati ra­kétái következnek. A honi légvédelmi rakéta díszezred két, a csapatlégvédelmi ra­kéta díszezred pedig három típussal vonul fel, az utób­biak közül az egyiket eddig még nem mutatták be dísz­szemlén. A díszszemle befe­jezéseként a 400 tagú egye­sített katonazenekar vonul fel, élén a főkarmesterrel és 9 karmesterrel. — A díszszemlén olyan alakulatok vesznek részt, amelyek az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el a kiképzésben, kö­zülük több kiérdemelte a kiváló vagy élenjáró egy­ség, sőt, magasabb egység kitüntető címet is. Sikere­sen vettek részt jelentősebb hazai és a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadsere­geivel együttműködésben nemzetközi gyakorlatokon. — A katonák, határőrök és munkásőrök közűi azokat érte a megtiszteltetés, a díszszemlén részvétel, akik a kiképzésben, fegyelemben, harckészültségi, határőrizeti és szolgálati feladatok so­rán, valamint a mozgalmi munkában és a népgazdasá­got segítő tevékenységben élen jártak. — A részt vevők felké­szülése helyőrségeikben he­tekkel ezelőtt megkezdődött, e héttől pedig már Buda­pesten gyakorolnak. A fel­készülés — bár az időjárás eddig jelentősen megnehe­zítette — a terveknek meg­felelően történik. — A díszelgők körében — a fegyveres erőknél is meg­hirdetett kongresszusi és felszabadulási versenymoz­galom részeként — széles körű versenymozgalom bon­takozott ki. A nemes ver­sengés értékelésére április 4-én kerül sor, a legjobbak akkor vehetik át a dísz­szemle kiváló alegysége és kiváló katonája címeket. — A felkészülés szabad idejében színházi előadások, vidám műsorok, filmvetíté­sek, együttesek bemutatói várják a díszelgőket, akik megismerkedhetnek a fővá­ros nevezetességeivel, és több sportrendezvényt is megtekinthetnek. Lakossági kötvényakció MIT, HOL, MIÉRT? MEGMONDJA MOST A PIÉRT! MIT? Jegyezzen ön is PIÉRT-kötvényt, 10 000 forintos címletekben, 7 évre, évenként 11 százalékos kamatot kap. HOL? A jegyzési lap, részletes tájékoztatóval, átvehető a Magyar Nemzeti Bank budapesti és vidéki igazgatóságainál. Jegyzés: március 25-e és 29-e között. MIÉRT? Hasznos pénzbefektetés, nagy kamat. ÖN JÖL JÁR!

Next

/
Oldalképek
Tartalom