Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. március 23., szombat IgNilUMTHSegítettek a katonák a téli gondok enyhítésében A magyar néphadsereg katonái ,az év elején jelentős segítséget nyújtottak a népgazdaság különböző ágazataiban a rendkívüli időjárás okozta gondok enyhítésében. A Honvédelmi Minisztériumban összegezték a január 1. és február 24. között végzett e tevékenységet. A kritikus időszakban mintegy 1200 katona 4128 napi munkát végzett. Segítették a tiszapalkonyai, s a visontai Gagarin Hőerőmű szénellátását: 1730 vagon befagyott szenet lazítottak meg és raktak ki. A Mecseki Szénbányák pécsi és komlói üzemeinél, a Borsodi Szénbányák kazincbarcikai szénosztályozójánál, valamint a Thorez bányánál több mint 1000 vagon szén lazításán és kirakásán dolgoztak. A magyar néphadsereg katonái részt vettek Szánk térségében a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat olajkútjai zárszerkezetének jégtelenítésében, több mint 500-an pedig a budapesti pályaudvarok, valamint a vidéki nagyobb vasúti csomópontok befagyott váltóinak jégteleníté- sét és tisztítását végezték. Dolgoztak a Nyugati pályaudvaron is, ahol a tűzesettel kapcsolatban 2500 láda anyagot mentettek meg, illetve raktak ki. A Tiszán Cigánd térségében több mint hét kilométer jégtorlaszt robbantottak fel. A kijelölt alakulatok katonái a számukra szokatlan, nehéz feladatokat fegyelmezetten, baleset nélkül hajtották végre, ezért elismerés és köszönet illeti őket — állapították meg a honvédelmi tárca illetékesei. Magyar vetőmag-termeltetés — Kubában Európa egyik jól ismert szakvállalata, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, amely külföldi cégek megbízására is előállíttat növényi szaporítóanyagot a mezőgazdasági üzemekkel. A külföldi partnerek kihasználják az itteni jó éghajlati és talajadottságokat, s azt, hogy a vetőmagtermesztést hazánkban jó] bevált komplex rendszer szolgálja. A vállalat újabban — részben hasonló meggondolásból — egy-egy, főleg kertészeti termék szaporítására külföldön keres vállalkozót. Az első nagyobb megrendelést — gondos szakmai egyeztetés után — kubai vállalatnak adták. Mivej hazánkban a paradicsom vetőmagjának a termesztése az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás miatt gyakran okoz gondot, a magyar szakemberek ezúttal a szigetországbeli klímát hívták „segítségül”. A termeltetési szerződés azonban csak úgy jöhetett létre, hogy a magyar vállalatnak a vetőmagelőállítás szakmai feltételeit is meg kellett teremtenie Kubában. Megfelelő technológiai eszközöket küldtek a szigetre, ahova magyar szakemberek is érkeztek a termelés irányítására. Az elmúlt évben — kölcsönös előnyökkel — három tonna kitűnő minőségű paradicsom-vetőmagot nyertek. A tétel értéke kereken egymillió dollár. A szaporítóanyag egy részét Kubában fölhasználják, másik része Magyarországra kerül, illetve a vállalat közvetítésével külföldi piacokon kel el. 1985-ben megkétszerezik a termőterületet; hozzávetőleg száz hektárra kerül az értékes paradicsom-vetőmag. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat másutt is keresi az export fokozásának lehetőségét. Egyiptomi vállalattal teljes vetőmagtermelési rendszer átadásáról tárgyalnak. Tervezik, hogy Közép-Amerikában. egyebek között Mexikóban honosítják meg a magyar vetőmag-termelési eljárásokat. Rekonstrukció az Oroszlányi Hőerőműben Megkezdték a 200 megawatt kapacitású oroszlányi hőerőmű felújítását. A több mint 3 milliárd forint beruházást igénylő nagyszabású munka idején az évi 1,4 —1,8 milliárd kilowattóra energiát termelő erőmű 4 blokkja közül három folyamatosan működik, s így zavartalanul ellátja a magyar —osztrák energiacsereegyezményből rá háruló feladatot is. A rekonstrukció után az oroszlányi erőmű teljesítménye 40 megawattal emelkedik, és így eléri a 240 megawattot. A békési Körös-Bcrettyói Vízgazdálkodási Társulat gépei február elejétől — kis kihagyással — dolgoznak a sarkad- keresztúri Egyetértés földjeinek meliorációs munkáin. A sietség oka, hogy szeretnék a jobbá tett földek egy részét kukoricavetés előtt átadni a szövetkezet dolgozóinak. Képünkön: mederkotró mélyíti a vízelvezető csatornát a szigeti határrészben Fotó: Veress Erzsi Igazolható-e a gyakorlatban? Egy vállalkozás története A berendezés, amely a Budapesti Műszaki Egyetem szabadalma Fotó: Veress Erzsi Véletlen, vagy szerencse? Aligha. És mégis egyszer megtörténhet, hogy a Vörös Csillag Tsz vezetőire azt mondják, szerencsések. Ám az is lehet, lesz, aki rosszat sejt, és végül a kezdeményező, vállalkozó emberek magyarázkodásra kényszerülnek. Mindez persze egyelőre távolról sem igaz, s hisszük, ha a szabadalmakból, a kísérleti eredmények alkalmazásából keletkező pénz segíti is majd a közös gazdagodását, mindenütt és mindenki akkor is csak a tapasztalatokat kutatja majd és nem valami mást. A kezdet egészen 1979-ig nyúlik vissza. A füzesgyarmati tsz vezetői ekkor hallottak először a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának Straub F. Brúnó vezette en- zimológiai intézete által végzett kísérletekről. Dr. Csonti Ferenc, a Vörös Csillag Tsz laboratóriumának vezetője, a későbbi helyi kísérletek szószólója hallotta azt az előadást, amelyben Straub F. Brúnó a mezőgazdaságban teljesen újnak számító módszerek alkalmazását ajánlotta. Többek közt a szójafehérje emészthetőségével ösz- szefüggő kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását javalta. Amit a szójáról tudni kell A szója a pillangósok családjába tartozó, sokoldalúan felhasználható növény. Magja körülbelül 35 százalék biológiailag teljes értékű, az állati fehérjéhez hasonló fehérjét és körülbelül 14—18 százalék olajat tartalmaz. Lisztjéből nagy tápértékű kenyeret és gyermektápszert készítenek, olaját étolajként és mesterséges hormonok előállítására használják. A szójafehérjéből műszálat is készítenek ... Ez utóbbi tulajdonságát kutatta, és ért el kutatásai során figyelemre méltó eredményeket az előbb már említett enzimológiai intézet egyik biokémikusa. Dr. Dévényi Tibor vizsgálatai során arra keresett választ, hogy milyen ph-érték mellett legkedvezőbb a szálhúzás. (A ph-érték alapján megkülönböztetünk semleges, lúgos és savas oldatot.) A kutatások azt bizonyították, hogy a szál, a fehérje savas közegben töredezik. A jobb megértés kedvéért tudnunk kell, hogy az emészthetőség és eltarthatóság érdekében a szóját iparilag feldolgozzák. Hőkezeléssel szétroncsolják az emészthetetlen fehérjét, az olaj kivonása pedig az ava- sodás megelőzésére szolgál. Az iparilag kezelt szója 44— 48 százalék nyers fehérjét tartalmaz, ennek a fehérjének a 86 százaléka 750 ezer gamma súlyú glóbusfehérje. Ha ezt a nagy molekulasúlyú fehérjét tovább bontjuk, ugrásszerűen javul az emészthetőség. A fehérje felbontása, roncsolása savas közegben a legeredményesebb. Ez a felfedezés dr. Dévényi Tibor kutatásainak tulajdonképpeni- mellékterméke. Kísérlet indul Az új eljárás jelentőségét ismerték fel a füzesgyarmati mezőgazdasági szakemberek, amikor elhatározták, vállalják a gyakorlati kísérletekkel járó kockázatot. De még mielőtt a helyi kísérletekről, átmeneti kudarcokról adnánk számot, nézzük meg, miért is javulhat a beavatkozást követően a fehérje emészthetősége. A nagy molekulasúlyú fehérje tömege a 'korábbi harmincad részére csökken, felülete ugyanakkor négyzetes arányban növekszik. A felbontott anyag így jóval nagyobb területen érintkezik az emésztőcsatorna nedveivel és éppen ez az oka annak, hogy tökéletesebbé válik az emésztés, a felszívódás. A közös gazdaságban tehát arra kellett választ adni, hogy amit az intézet kutatói laboratóriumi körülmények között bebizonyítottak, igazolható-e az a gyakorlatban. A laboratóriumban tapasztaltakat ugyanis erősíthetik, vagy gyengíthetik bizonyos előre nem látható körülmények. Az élő szervezeten kívüli vizsgálat, bármennyire is körültekintő, mégsem ugyanaz, mint az élő szervezeten belüli, ahol szinte megszámlálhatatlanul sok tényező juthat szerephez. A kísérletek során a savas eljárással feltárt szójával broi- ler-csirkét etettek .. . — Az első tapasztalatok ismeretében valamennyien lelkesedtünk. A gépi berendezés hiányában manufaktuá- lis módon kézzel kevert „új takarmányról” csak jót modhattunk. Akkor még nem sejthettük, milyen távol vagyunk a céltól — emlékszik az öt évvel ezelőtti eseményekre dr. Nagy Árpád, aki az üzemi kísérletek irányítója volt. Az első meglepetés A szakemberek már az elején sejtették, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztak, igaz, rövid időre úgy tűnt, erről megfeledkeztek. Az első, nem várt meglepetés akkor jött, amikor az iparszerű technológia kialakításán kezdtek dolgozni. Elkészült az épület, az első, azután a második berendezés, s mindkettőről kiderült, nem felel meg a célnak. A feladat tulajdonképpen az volt, hogy a sósav és a foszforsav adagolásával egy időben mechanikai behatásnak, zúzásnak vessék alá a szóját, s végül a savat takarmánymész hozzáadásával semlegesítsék. Kísérlet kísérletet követett, közben teltek a hetek, hónapok, évek és egyre nagyobb lett a kétkedők tábora. Látszólag egy helyben topogott a kísérletezés. Ám ezt csak a kívülállók hihették, hiszen időközben sok problémát sikerült megoldani. Egy időben például az új takarmánnyal etetett csirkék, miközben rendkívüli meny- nyiségű vizet fogyasztottak, egyszerre csak mintha kór pusztítana közöttük, legyengültek. Rövidesen rájöttek, hogy a takarmányból hiányzó anyagot a szervezet kísérelte meg pótolni. Amikor erre a gondra is gyógyírt leltek, a tárolhatóságra kellett megoldást találni... Különös természetrajzra az efféle kísérleteknek, hogy amikor már szinte mindenki azt gondolta, a lehető legtávolabb kerültek a sikertől, Bárányexport Megkezdődött a tavaszi forgalom a juhászatokban. A nagy juhtenyésztő gazdaságokból általában hetente indítanak egy-egy szállítmányt külföldre. Az ország egyik legnagyobb juhtenyésztő üzeme, a Lajta- Hansági Állami Tangazdaság az év elejétől eddig már csaknem 7000 pecsenyebárányt adott ei nyugat-európai és közel-keleti országokba. Jelenleg is 5000 bárány hízik a kisalföldi gazdaságban. Ezek május végéig kerülnek megrendelőikhez. Csongrád megyéből a következő napokban — hús- vétig mintegy 8000 tej esés pecsenyebárányt szállítanak Olaszországba. Egy-egy e célra kiképzett speciális pótkocsis kamionban egyszerre 1000 bárány utazik. Az élő állatok mellett jelentős mennyiségű bárányhúst is szállítanak Csong- rádból Olaszországba, Svájcba és Algériába. Tojások Kuvaitba A napokban útnak indul Kuvaitba az első kamion, amely tojást szállít hazánkból a távoli országba, s ezt további 89 követi még. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat egymillió-nyolcvanezer dollár értékű szerződést írt alá kuvaiti partnerével — tojás szállítására. A magyar vállalat francia, brazil, amerikai és szaúd-arábiai keresvalójában már csak néhány méter, egy utolsó erőfeszítés választotta el a kutatókat a céltól. Így volt ez most is. És rövidesen készen állt a berendezés, de mindez már a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek, a'kik a korábbi próbálkozások tapasztalatait is értékelték munkájuk során, érdeme- volt. Aki mer, az nyer? A kísérletezés négy évig tartott. A szervezésben, irányításban, dr. Nagy Árpád és dr. Csonti Ferenc mellett oroszlánrészt vállalt a baromfitenyésztési főágazat vezetője is. Hogy mekkora erőfeszítésekre volt szükség, azt az alábbiak is igazolják. Az etetési kísérletek céljára egy ezer négyzetméteres épületet jelöltek ki, amelyet hatvan felé osztottak, s az ezekben elhelyezett 18 ezer csirkét hatvanféle táppal etették. Nem egyszer előfordult, hogy darabonként mérték le az állatokat. Minek ez, mire jó ez — kérdezték nem egyszer a téesz-tagok és a válasz akkor is és a kísérletek befejeztével is ugyanaz volt. — Mindig kutatni, keresni kell. Nem ez az első és egyetlen kísérletünk, hiszen hasonlókba kezdtünk a zeo- littal, a gyógyszerekkel és a tartástechnológiával. Mi azt mondjuk, ha hat 'közül egy bejön, már nyert ügyünk van. Nekünk szerencsénk volt, az arány sokkal jobb. Persze, egyszer-egyszer mi is megbuktunk, de kockázat nélkül nincs siker — vélekedett a főágazatvezető. A helyi kutatásokhoz a pénz nagyobb részét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság adta, de az ágazatnak, a téesznek így is sok pénzébe került a vállalkozás, igaz, nem többe, mint, amennyi haszon időközben keletkezett. A jövő ugyanakkor biztató. A kutatóintézet, a műszaki egyetem és a téesz szabadalmából építkező eljárást, technológiát eddig 12 országban, többek közt Hollandiában, Brazíliában, Japánban és az Egyesült Államokban jegyezték be. Hogy mit remélhet a téesz a sikeres kísérletektől? A savas eljárással feldolgozott szójából évente 15—20 százalék megtakarítást érhet el a Vörös Csillag Tsz és minden gazdaság, ahol a füzesgyarmatiak takarmányával etetik az állatokat. A téesz új üzemében évente gyártott 10 ezer tonna takarmány nagyobb részét is értékesítik. További bevételhez juttathatja a szövetkezetét, hogy a kutatóintézettől és a műszaki egyetemtől megvásárolták a szabadalmak belföldi értékesítési jogát. Népgazdasági szempontból is figyelemre méltó megtakarítás érhető el. Az ország évente mintegy 200 millió dollár értékben importál szóját. A 15—20 százalékos megtakarítással 30—40 millió dollárral csökkenthető a behozatal. — Mi a népgazdasági megtakarítást tartjuk elsősorban jelentősnek, mert ha a szövetkezetünkben mindent egybe számolunk, sem fogunk ezen a vállalkozáson meggazdagodni. Ügy gondolom, mégis megérte és más területeken tovább folytatjuk kísérleteinket — fogalmaz dr. Nagy Árpád. Kepenyes János kedőket megelőzve nyerte el a rendelést, mert a kuvaiti megrendelő a magyar árut tartotta minőségileg leginkább megfelelőnek. A Hungarocoop évek óta szállít baromfit a kuvaiti partner megelégedésére, a mostani üzlet is ennek eredményeként jött létre. A magyar tojás ugyanis mindenben megfelel az igényeknek, mérete nagy és egyenletes, sárgája élénk, héja megfelelő szilárdságú.
