Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat o Megnyílt a Budapesti Tavaszi Fesztivál íznauktitá------------------­F elnőttoktatási tanácskozás flz MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek Andrikó Miklós belkeres­kedelmi államtitkár tegnap megnyitotta a kőbányai vá­sárvárosban az idei Buda­pesti Tavaszi Fesztivál és az Utazás ’85 idegenforgalmi ki­állítás eseménysorozatát. Megnyitó beszédében han­goztatta: az elmúlt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál életrehívása jó, ha­tárainkon túl is kedvező visszhangot kiváltó kezdemé­nyezés volt. Jelentősége nemcsak kultúraközvetítő szerepében rejlik, hanem ab­ban is, hogy egyre inkább részt vállal új kulturális ér­tékek létrehozásában. Az idei fesztivál programjában a Liszt-, Bartók-, Kodály-ha- gyományokra épülő magyar zene mellett tág teret kap a színház, a balett, a folklór, A Magyar Úttörők Szö­vetsége Békés megyei elnök­sége az idén először rendez­te meg Mezőberényben a művelődési házban a kisegítő iskolák megyei kulturális bemutatóját. Március 21-én délelőtt Tóth Csaba, nagy­községi úttörőelnök üdvö­zölte a csaknem kétszáz résztvevőt. A megye 11 is­kolájából érkezett verseny­zők kilenc kategóriában mérték össze tudásukat, ügyességüket. Többen verset mondtak, de sokan mutattak be színjátékot, illetve báb­játékot is. Arany oklevelet a békés­csabai kisegítő iskola érde­melt ki, hiszen ők népi já­ték, néptánc és ritmikus gimnasztika kategóriában lettek győztesek. Ezüst ok­levelet a tarhosi, bronz ok­levelet pedig a magyarbán- hegyesi gyerekek kaptak. Egy hét múlva, március 31-én, vasárnap kezdődik a nyári idő­számítás. Az órák mutatóit va­sárnap 2 órakor kell 3 órára igazítani. A nyári időszámítás szeptember 29-én 3 óráig tart, az órákat akkor 2 órára kell majd visszaigazítani. Az idén valamennyi szomszé­dos ország egyszerre tér át a nyári időszámításra. Ezúttal ugyanis a Szovjetunió az ország európai területén nem a hagyo­mányos időpontban, április 1-én, hanem velünk és szomszédaink­kal együtt március 31-én állít­ják át az órákat. A nyári idő­számítás egyidejű indítása te­hát megszünteti azokat az át­meneti gondokat is, amelyeket korábban az átállás néhány na­pos eltérése okozott a nemzet­közi vonat-, autóbusz- és légi­Aki még nem látott ilyet, annak aligha lehet leírni. Látni, tudni és átérezni kell azt a kitörő természetes örö­met, amellyel az élményt be­fogadni és így meghálálni képes a gyermekközönség. A folyamat startja ott van, amikor párosával, egymás kis kezét fogva belépnek a cso­dák színhelyének kapuján (itt és most a mezőberényi művelődési központ előcsar­nokába) és odáig tart, ami­kor egy újabb mese a kezde­tét veszi... Vagyis érdemes és ez érdemes igazán; ne­kik, a legkisebbeknek csi­nálni valami nagyszerűt. Szervezni is, de előadni is. önmagáért talán, a jövőért (a nevelésért?!) mindenkép­pen! * * * Másfél évvel ezelőtt ala­kult a szegedi Mini Színház. Néhány fiatal hivatásos elő­adóművész szövetkezett Te- száry Gábor vezetésével. El­sősorban a gyermekek szóra­koztatására. A kis települé­a film és a fotóművészet is. Az eseménysorozat fontos ré­sze az Utazás kiállítás, amely ma már Európa egyik legnagyobb kelet—nyugati börzéjének számít. Huszon­egy ország 110 kiállítója mu­tatja be idegenforgalmi kí­nálatát, minden eddiginél na­gyobb választási lehetőséget nyújtva az utazni vágyók­nak. Az utazási irodák és az idegenforgalmi hivatalok ar­ra törekednek, hogy minél több olcsó, vagyis sokak szá­mára elérhető programot ál­lítsanak össze. A kiállítás ebben az évben is bizonyság arra, hogy Magyarország idegenforgalmi kínálata nemcsak Budapestet, a Ba­latont, vagy a Dunakanyart jelenti, az országban még sok olyan város és táj van, amely gazdag kulturális és idegenforgalmi értékekben. A produkciókat Németh László vezető szakfelügyelő — a zsűri elnöke —, Szent- pétery Eszter, a Mezőberé­nyi 2. számú Általános Is­kola igazgatója és Nagy Gyu- láné gyógypedagógiai szak- felügyelő kísérte figyelem­mel. A bemutatókkal egy idő­ben a kisegítő iskolák szak­körei által készített mun­kákból rendeztek kiállítást. Legnagyobb sikere a békés­csabai gyerekek munkáinak volt, így az ő alkotásaik ke­rülnek majd bemutatásra a kisegítő iskolák országos komplex vetélkedőjén, Csil­lebércen. A mezőberényi rendezvény sikeresen zárult, ezért úgy döntöttek, hogy a jövőben kétévenként — más-más helyszínen — rendezik meg a kisegítő iskolák kulturális bemutatóját. járatok közlekedésében. A Ma­gyarországon áthaladó nemzet­közi vonatközlekedésben az óra- igazítás időpontja mindössze há­rom gyorsvonatot, a Szófiából Varsóba tartó Polónia, valamint a Belgrád és Moszkva között közlekedő Puskin express mind­két irányú járatát érinti, s bár az utazás ideje változatlan ma­rad, egyórás késéssel érkeznek meg rendeltetéti helyükre. A MÁV, a Volán és a MA­HART jelenleg érvényes menet­rendjén a nyári időszámítás miatt nincs szükség változtatás­ra, az óraigazitás után is az eredetileg feltüntetett időpontok szerint közlekednek a járatok. Az átállás a légiközlekedést sem érinti, hiszen a nyári időszámí­tással együtt, március 31-én lép életbe a MALÉV új menetredje. seken élő gyerekek örömére, akiknek lakóhelyén nincs annyi anyagi erő, hogy el­addig igazi színházat mu­tassanak be nekik. A „szoká­sos” gázsi harmadáért-ötödé- ért jönnek műsoraikkal. Egy- egy órás, szólóban vagy so­rozatban (bérletezve) meg­vásárolható előadások. Amit tegnap délelőtt a mezőberé­nyi és kora délután a béké­si apróságok láttak, az a Rémusz bácsi meséi című öt darabból állónak volt egy- egy része. A történet három szereplője a Róka, a Nyúl és a Teknős Apó. Állatmese, az ismert tanulsággal, történés­sel. Valamiben azonban több volt ez az előadás. A három fiatal előadó észrevétlenül fonta bele a történésbe a jó- ra-szépre nevelés erős szálát is. Hogy mit kell tenni, ha vendégségbe megyünk vagy vendég érkezik hozzánk, hogy úszni nemcsak nagy­szerű, de hasznos dolog is, hogy az illemszabályok be­tartása a másik megbecsü­ötnapos magyar—lengyel felnőttoktatási tanácskozást rendeznek Békéscsabán az is­kolacentrumban. Ma délelőtt 10-kor kezdődik a konferen­cia. A magyar és lengyel fel­nőttoktatási szakemberek, akik a megyei tanács meg­hívására érkeznek megye- székhelyünkre, délelőtt és délután több előadást hall­gathatnak meg. Délután fél 3-kor nyitják meg Pest, He­ves, Szolnok és Békés me­gye szakmunkások középis­koláinak tanulmányi verse­nyét, melyet négy tantárgy­ból rendeznek. A szóbelire, majd az eredményhirdetésre vasárnap délelőtt kerül sor. „40 alkotó év” címmel teg­nap a Műcsarnokban meg­nyílt a magyar képzőművé­szet négy évtizedes munká­ját bemutató jubileumi kiál­lítás. A reprezentatív tárla­tot Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A megnyitón átadták a ki­állítás díjait. A három fő­díjat — a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége által kiírtakat — Vasas Károly, Raszter Károly Munkácsy- díjas kiváló művész és Né­Kevés megye van, ahol olyan sok a kerékpáros, mint Békésben; nálunk ezer la­kosra több mint 600 kerék­pár jut, míg országosan kö­rülbelül 370. A kerékpár­utak építése különösen fon­tos tehát megyénkben, min­denekelőtt a balesetek meg­előzése végett. Míg tavaly­előtt 174, 1984-ben 164 ke­rékpáros baleset történt. A csökkenés nagyon szerény, de elgondolkoztató, hogy ahol épült kerékpárút, ott nem fordult elő kerékpáros bal­eset. A Közlekedési Miniszté­rium közúti közlekedési fő­osztályának felkérésére Bé­késben is alakult 1983-ban megyei kerékpáros bizottság, amely Sprőber József, a me­gyei tanács közlekedési osz­tályvezetője elnökletével március 22-én, tegnap Bé­késcsabán megbeszélést tar­tott. Arrój döntöttek, hogy hová és mekkora összeget fordítsanak abból a hat és fél millió forintból, amelyet a Közlekedési Minisztérium­lését jelenti. Észrevétlenül, körültekintő és értő pedagó­giai érzékkel. De hát nem is előadás volt ez valójában! Inkább közös játék, amely aligha lenne elképzelhető a sók száz 3-9 éves gyerek közbekiabálása, színpadi és nézőtéri mozgás sa, »igazi szereplése nélkül. Ettől vált teljessé, széppé és igazzá ez az egyórás mese. És ettől lett az élmény min­den atomjában a gyerekeké. * * * A szegedi Mini Színház ed­dig félezer előadást tartott hazánkban, elsősorban a kis­Vasárnap folytatódik a szakmai tanácskozás. Hétfőn Békéscsaba nevezetességei­vel ismerkednek meg a ven­dégek, s délelőtt fogadja őket dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Vámos László, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője. Délután a dolgozók középiskolájában órát látogatnak, beszélgetnek az itt tanító pedagógusokkal. Kedden délután a kereske­delmi és vendéglátóipari szakközépiskolába látogat­nak a tanácskozás résztve­vői, majd összegzéssel zár­ják a konferenciát. meth József Munkácsy-díjas érdemes művész kapta. Békés megyét Fülöp Ilona, Koszta Rozália, Lonovics László, Mladonyiczky Béla, Ruzicskay György, Schéner Mihály, Tóth Ernő és Var­ga Géza művei reprezentál­ják. Emellett több olyan mű­vész munkái is láthatók, akik korábban Békés megyé­ben éltek, így Ezüst György, Garabuczy Agnes, Kerti Ká­roly alkotásai, valamint olyanok művei is, akik cse­lekvőén részt vesznek me­gyénk képzőművésztáborai­nak munkájában, mint Ló­ránt János, Marosvári György és Szakáll Ágnes. V. T. tói kerékpárút építésére Bé­kés megye kapott, s amely- hez a településeken a helyi tanács vállalni tudja a költ­ségek felét. A bizottság rangsorolta a feladatokat, s a döntés sze­rint a szóban forgó támoga­tással épülhet egy kilométer hosszú kerékpárút Gyulán, az Újvári felé vezető szaka­szon, Békéscsabán a KISZ- vezetőképző központtól a Ve­szély csárdáig, végig az Élő­víz-csatorna partján 3,7 ki­lométer hosszan. Békésen az épülő hídtól a csomópontig, Kígyóson a volt kisvasút nyomvonalán, Szabadkígyós­ról indulva Újkígyósig 1,8 kilométer hosszan. Szeghal­mon a 47-es út mentén, Gyomaendrődön a két tele­pülésrész között folytatódnak a már megkezdett munkála­tok. Szintén folytatódhat a kerékpárút-építés Kunágo- tán, Köröstarcsán, s az idén látnak hozzá e munkához Kevermesen. településeken. Ebből me­gyénkben az arányosnál sok­kalta kevesebbet. Elgondol­koztató, hogy egyrészt a mű­velődési házak panaszkodnak a műsorok magas árára, költségvetésük beszűkülésé­re, másrészt pedig a kínál­kozó lehetőségre nem is rea­gálnak. Vagy az is lehet, hogy az igazi ok inkább más, személyesebb területen kere­sendő? Pedig a gyerekek mindent megérdemelnék. Vagyis jó lenne, ha erre tö­rekednénk .. . (nemesi) ■ (Folytatás az 1. oldalról) nálása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jöve­delem termelése és a belföl­di felhasználás között koráb­ban 'kialakult jelentős egyen­súlyhiány. Az ország eladó­sodása megállt, az adósság- állomány valamelyest csök­kent. A szocialista szervek beru­házásainak volumene 1984- ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fej­lesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — na­gyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezé­sére fordították. A gazdálko­dás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növeke­dése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi csereará­nyok 7,5 százalékkal romlot­tak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelé­sével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szö­vetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalé­kát a különféle újabban ala­kult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a me­zőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egyti- zedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági ter­melés számottevően emelke­dett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek át­lagát. A mezőgazdasági ter­mékek 65 százalékát nagy­üzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdasá­gokban állították elő. A me­zőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkeres­kedelmi forgalmunk na­gyobb hányadát, 53 százalé­kát szocialista országok­kal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meg­határozó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fej­lett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a . fejlődő or­szágokra 11-12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociál­politika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes fog­lalkoztatás — amely a lét- biztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, vala­mint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az el­múlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fo­gyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társada­lom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje kö­zeledett egymáshoz, a mun­kásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jöve­delme — az 1982. évi fel­mérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyor­sabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33-34 százalék volt. A nyugdíjasok és a járadé­kosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett ösz- szeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A leg­alacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyug­díjemelések és az áremelé­sekhez kapcsolódó intézke­dések hatására — emelke­dett, az átlagos és annál ma­gasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyug­díjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadal­mi juttatások szerepe a la­kosság jövedelmében vala­melyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalé­kuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 szá­zalékkal növekedett (a ha­todik ötéves terv a fogyasz­tás 7—9 százalékos emelke­désével számolt). A lakossá­gi vásárlóerő és a fogyasz­tói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a ne­hezebb külgazdasági felté­telek ellenére alapvetően si­került megőrizni, de a nö­vekvő fogyasztói igények és a differenciáródó kereslet kielégítése csak részben va­lósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határoza­tában és az ötéves népgaz­dasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egész­ségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezeté­ben a tudomány, az okta­tás, a közművelődés, a mű­vészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánk­ban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fő dol­gozott. A társadalom 1983- ban a kutatásra és fejlesz­tésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvo­dákat is beleértve — 1984- ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban je­lenleg 10 010 közművelődé­si könyvtár működik. A mű­velődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egye­sületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Ma­gyarországon kiadott köny­vek száma öt év alatt 8241- ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgal­ma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fej­lődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képzőművé­szet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fe­jezete — „Külpolitika, nem­zetközi kapcsolatok” cím­mel — ismertetést “ ad a Varsói Szerződés tagálla­mainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együtt- működés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink ala­kulásáról tájékoztatva egye­bek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az orszá­goknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcso­latot tart fenn, 126-ról 130- ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzet­közi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 or­szággal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más meg­állapodás alapján. A dokumentum befejezé­sül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a ma­gyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vet­tek. * * * Az Előzetes jelentés szö­vegét a Népszabadság már­cius 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közli. Kisegítő iskolások kulturális szemléje Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás t. i. Mini Színház: olcsón jót! Sok száz gyerek öröme jubileumi képzőművészeti kiállítás Kerékpárutak megyénkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom