Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 16., szombat A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén 80 asszonyt, lányt tanítanak be két mű­szakos munkarendben a Felina-cég számára készülő, divatos fürdőruhák varrására. A hazai piacokon is kapható fürdőruhák ízléses formájuk, színük, és korszerű anyaguk révén bizo­nyára nagy népszerűségnek örvendenek majd a nyári strandszezonban Fotó: Fazekas László Várják a jelentkezőket Építőipari üzemmérnökképzés Békéscsabán így dőlt el az ezeréves per 0 Szabadon, de nem szén vedéi vmenlesen A Békés megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Tár­sasága négy évvel ezelőtti megalakulásakor az illetékes megyei párt és tanácsi szer­vek, valamint a debreceni Ybl Miklós Építőipari Mű­szaki Főiskola vezetőinek egyetértésével és támogatá­sával — többek között — azt a feladatot tűzte ki cé­lul, hogy az adott lehetősé­geken belül javítsa Békés megye felsőfokú építőipari szakember-ellátottságát. E feladat végrehajtásával a Bé­kés megyei Építőipari Koor­dinációs Irodát (BÉKI) bíz­ták meg. Az iroda első lépésként a várható igény megismerésére megkereste a megye összes építőipari szervezetét, az ilyen részleggel, üzemegység­gel rendelkező ipari, mező- gazdasági, szakigazgatási szervezeteket, több mint 130 vállalatot, szövetkezetét. A beérkezett igények szerint 70 építőipari üzemmérnökre van a megyének szüksége. Ennek ismeretében 1981-ben felvé­teli előkészítő tanfolyam in­dult, 1982-ben pedig az or­szágban elsőként megkezdő­dött az építőipari üzemmér­nökképzés. A hallgatók nagy Száva Demeter a méhkeré­ki Egyetértés Szakszövetke­zet tagja. Fólia alatt primőr paprikát, és kevés uborkát termeszt. A munka oroszlán- része rá és a feleségére há­rul, de időnként a család minden tagja besegít. Néhány sertést is nevel, példamutató gondossággal. A portáján ragyogó a rend és a tisztaság. A kemény tél­nek itt már nyoma sincs, de ez, mint rövidesen kiderül, csak látszat. — A nagy hidegek miatt vagy másfél hónap a késés. Amikor vihar volt, jöttek a szomszédok, és mi is rohan­tunk hozzájuk, hogy ment­sük, ami menthető. De így is ledőlt egy sátor, és elpusztult 1200 tő paprika — mondja bosszankodva Száva Deme­ter. — Mennyi fűtőolaj fogyott el eddig? — Csaknem kétszer annyi, mint az előző években. Rá- adsául az ára is emelkedett. Literje 4 forint 80 fillér he­lyett most 6 forint 20 fillér. — Mennyi olajra van még szükség? — Május derekáig 10—15 ezer literre. — Hány fóliasátra van? — Két nevelő és hét ter­mő. — Látom, már szedik a hegyes (erős) paprikát... — Nemrég kezdtük. És most ültetjük a tölteni való fehér paprikát. — Kik segítenek a munká­ban? — Az apám, az anyám, része a Gazdasági Társaság tagszervezeteinek dolgozói, de képviselik magukat a me­zőgazdasági, ipari, kereske­delmi szervezetek is. Jelenleg a második évfo­lyamon huszonhármán, az első évfolyamon tizenegyen tanultak, csaknem hatvanan járnak felvételi előkészítő tanfolyamra. A főiskolai hallgatók előadásait Békés­csabán tartják és csak vizs­gázni járnak Debrecenbe, ugyancsak Békéscsabán tart­ják a felvételi előkészítő tanfolyam óráit is. Ismeretes, hogy az illeté­kes szervek meghosszabbítot­ták a felsőfokú tanintézmé­nyekre jelentkezők jelentke­zési határidejét, vagyis még mindig van lehetőség továb­bi felvételi kérelmek benyúj­tására. Várják a jelentkezé­seket a II. évfolyamra azok­tól is, akik valamilyen ok­nál fogva — családi körül­mények, katonai szolgálat, külföldi munkavállalás — miatt lemorzsolódtak. Lehe­tőség van arra, hogy bármi­lyen műszaki főiskolát vég­zettek — különbözeti vizs­gával — a II. évfolyamon folytassák a főiskolai tanul­mányt. minden hét végén, amikor hazajön, a gimnazista fiam, a gyógyszertárban dolgozó lányom a férjével, bár, ők is fóliáznak. Olyan családi vállalkozás ez, aminek a hasznából mindenki részesül. — Régebben a Balcescu Tsz-ben dolgozott. . . — A tsz-ben nagyon sze­rény volt a kereset. Most több van. De a kockázat is elég nagy. Egy ilyen ke­mény télre rá is lehet fizet­ni. A nagy hidegek idején bizony, sem nappalunk, sem éjszakánk nem volt. Ügyel­ni kellett, hogy mindig meg­legyen a kellő hőmérséklet és a páratartalom. — Mennyi volt a ráfordí­tás? — Sok tízezer forint. So­rolom: az olaj. a trágya, a műtrágya, a vegyszer, a fó­lia ára, a fuvar- és az áram­díj. — Ki veszi meg a primőr árut? — A TSZKER-rel 30 ezer paprika és 20 mázsa uborka átadására kötöttem szerző­dést. Napi árat fizet érte. — Hol értékesíti a feles­leget? — Az idén felesleg nem lesz. — Segíti a TSZKER a pri­mőrtermesztést? — Kedvezményes áron juttat minket fóliához. — Hogy szerzik be az ola­jat? — Telefonálunk Békés­csabára, az ÁFOR-nak, amely kiszállítja a kért mennyiséget. Ezzel rendben Az első évfolyamrajnind- azok a középiskolai végzett­séggel rendelkezők jelent­kezhetnek, akik ebben a szakmában dolgoznak, vagy erre a pályára kívánnak lépni. Ezt a lehetőséget ajánlatos kihasználni, ugyani is két-három éven belül újabb felvételi előkészítő tanfolyamot és osztályt nem indítanak Békéscsabán. Tár­sadalmi és egyéni érdek, hogy a lehetőséget kihasz­nálva minél többen jelent­kezzenek az Ybl Miklós Épí­tőipari Műszaki Főiskola Bé­késcsabai Konzultációs Köz­pontjában. Hiszen az építő­iparban foglalkoztatottak számát figyelembe véve Bé­kés megye az egyik szakem­berekben legrosszabbul ellá­tott területe az országnak. Az 1980-as népszámlálás ada­tai szerint mindössze huszon­hat építőipari üzemmérnök dolgozott megyénkben. A főiskolai jelentkezésről az érdekeltek felvilágosítást kérhetnek a BÉKI-től. Cím: Békés megyei Építő­ipari Koordinációs Iroda Bé­késcsaba, Kazinczy utca 4. Telefon: 24-366 32. is vagyunk. De talán jobb lenne a földgáz. Előfordul ugyanis, hogy egyesek, akik­nek szénfűtéses a kazánjuk, nem kaptak elég szenet. Ab­ba kellett hagyni a fóliázást. Bizonyos, hogy a gáz be­vezetése Méhkerékre rövid idő alatt visszatérülő beru­házás lenne. Részben azért, mert csak néhány kilométe­res vezetékről van szó, rész­ben pedig azért, mert a fó­liasátrakban felhasznált gáz igen nagy értékű termék elő­állítását segíti elő. Száva Demeter és a fele­sége attól tart, hogy a tél annyira megnövelte a ráfor­dítási költségeket, hogy vé­gül is nem sok haszna szár­mazik majd a primőrter­mesztésből. Most az a kér­dés: mennyi lesz a felvásár­lási ár. És az is kérdés,_hogy mennyi pénz vándorol majd a felvásárlási és a fogyasz­tói ár különbözeiéből azok­nak a zsebébe, akik közve­títik az árut, és csak akkor látnak paprikát és uborkát, amikor azt elébük teszik az asztalra. Igaz, Száváék, és a többi fóliások is már igen sok pénzt befektettek a primőr- termesztésbe. Tíz- és száz­ezer. forintokat. Ez a tény egyelőre arra kényszeríti őket, hogy folytassák a mun­kát. De azt legalább megér­demelnék, hogy a tél által okozott károk egy részét a közvetítők vállalják maguk­ra. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy jövőre, még azután, is szükség lesz primőr árura. Pásztor Béla A kisgazdapárti vezetők — jobb híján — nem a földreform szükségességéről, még csak nem is a megha­gyandó föld nagyságáról próbáltak vitatkozni, hanem annak időpontját igyekez­tek halogatni. 1945. február 28-án Tildy Zoltán cikket írt a földreformról. Elis­merte: még 1945. október 15-ig végrehajtható és vég­rehajtandó a föld felosztá­sa. Abban az ennél fonto­sabb ügyben azonban, hogy mikor kezdjék, már eltért az álláspontja a kommunis­tákétól és a parasztpártia­kétól. Mondván: „A kérdés nyugodt és szabad megvita­tása — írta Tildy — a ma­gyar demokrácia első nagy erőpróbája lesz. Szabad és szenvedélymentes tárgyalást kíván az a mérhetetlen fon­tosságú probléma.” Népgyüléseken választották A nemzetgyűlés összehí­vása az adott körülmények között hosszabb időt vett volna igénybe. Nem lehetett várni, a tavaszi munkák el­végzésétől függött az ország következő esztendei kenye­re. A néptömegek egyéb­ként is azonnal cselekvést követeltek. Nem várták meg. hogy megjelenjék a törvény vagy a rendelet, egyre-másra alakultak meg a földigénylő bizottságok. Tagjait általában a község­házák előtt megtartott nép­gyűléseken választották meg. A korabeli sajtó híradásai szerint kis, mozgékony bi­zottságokat alakítottak, 20— 25 igénylőre 1—1 taggal. A bizottságok mindjárt prog­ramot adtak, és hozzáfog­tak a munkához is. össze­írták az igényjogosultakat, és a földreform céljaira a község határában igénybe veendő vagy elkobzandó földeket. Sőt, amikor elké­szültek az összeírással, meg­csinálták a föld felosztásá­nak tervét is. Sok faluban azonos gya­korlat alakult ki az igény- jogosultak összeírásánál. Ezek szerint elsősorban igényjogosult az a cseléd, napszámos, törpebirtokos, de kisgazda is, aki vagy akinek a fia belépett az új magyar hadseregbe. Má­sodszor igényjogosult az a cseléd, napszámos, törpebir­tokos vagy kisgazda, aki a már megkezdett mezőgazda- sági munkák során példa­mutatóan jól dolgozott. Har­madsorba helyezték azokat a cselédeket, napszámosokat és törpebirtokosokat, kisgaz­dákat, akiknek háromnál több gyermekük volt. Csak ezután kerültek sorra azok, akiknek háromnál kevesebb gyermekük volt, vagy nő­sek, de gyermektelenek, és végül következtek a nőtlen, de családfenntartó cselédek, munkások, törpebirtokosok és kisgazdák. A falvak né­pének nemzetfenntartó vá­gya és ésszerű politikája ezekben a határozatokban is megnyilvánult. A jelent­kezők megrostálásánál a nemzet előtt álló feladato­kat sem tévesztették szem elől. Ilyen alapelvek mellett bonyolították le a földosz­tást azok a parasztemberek, akik az országban működő mintegy 3200 földosztó bi­zottságban végrehajtották az ítéletet az ezeréves perben. Parasztemberekből álltak ezek a népi szervek, akik minden ellenszolgáltatás nélkül végezték nehéz mun­kájukat. A rémhírek, a nagybirtokosok és szószóló­ik fenyegetései sem távolí­tották ej őkét. Még élénken éltek 1919 emlékei, amikor a visszatért urak véres bosszút álltak birtokaik ki­sajátítóin. A falvakban ki­ragasztott plakát igazat mondott: „Szegény paraszt-ember mukkanni ha mert, Igazsága helyett pofonra tett szert. De a kocka fordult, szabad a magyar Nem urak dolgáért van a hivatal! Minden parasztot, ki támasz nélkül állt Megvédi most a MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT." Egy miniszter ellenezte 1945. március 17-én az ideiglenes kormány minisz­tertanácsa ülést tartott. A két nappal azelőtti párközi érlekezlet határozata nyo­mán megvitatták és elfo­gadták az ideiglenes nem­zeti kormány 600 1945. Me. számú rendeletének terve­zetét. „A nagybirtokrend­szer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz jut­tatásáról!” A kormány döntésével egyetlen miniszter, gróf Te­leki Géza — maga is nagy- birtokos — helyezkedett szembe. A kultuszminiszter nem ment el a miniszterta­nács ülésére, de ráírta a minisztertanács jegyzőköny­vére: „A földreform szük­ségét és feltétlen érdekét magam is szükségesnek tar­tom, de nem alkotmányelle­nes formában, mint aho­gyan keresztül lett víve. Törvényjavaslatnak készült, és törvénybe iktatással kel­lett volna keresztülvinni. A nemzetgyűlés elé vinni, mert a kormánynyilatkozat nem jogforrás... A rende­letet rossznak és keresztül­vitelét törvényellenesnek tartom. Teleki.” A nép azonban, a volt gróffal ellentétben, jónak és törvényesnek tartotta a ren­deletet. amely március 18- án látott napvilágot. Április 1-ig — alig néhány nap alatt — háromszázhatvanhat községben már be is fejez­ték a földosztást. A kor­mány március 25-én Pusz­taszeren országos földosztó ünnepséget rendezett. Ahol Árpád vezéreivel vérszerző­dést kötött, onnan indulnak új honfoglalásra ezer év múltán a magyarok — fe­jezte ki ez a jelképes ün­nep. 650 ezer család kapott Az országban másutt is gondosan kiválasztották azt a környékbeli birtokot, ahol először verik le a paraszt­ság megváltozott életét bi­zonyító karókat. Biharban a geszti Tisza-birtok volt a jelképe a kizsákmányolás­nak, ez került elsőként a parasztok kezébe. A kastély falát a „Földet, kenyeret, szabadságot!” felirattal dí­szítették. A birtoklevelek kiosztását ünnepi ebéd kö­vette a kastély udvarán. Csanád megyében, a püs- ■. pöklellei egyházi birtokon kezdték a földosztást. Ezer- ötvenegy család jussolt a püspök urak 5018 katasztrá- lis holdjából. Április közepére a Tiszán­túlon és a Duna—Tisza kö­zén lényegében elvégezték a földosztást. Április 13-ig mintegy 1,7 millió kataszt- rális hold föld jutott 272 ezer igényjogosult tulajdo­nába. Április végéig — a Szabad Nép április 29-i hír­adása szerint — a kiosztott földek területe 2,7 millió katasztrális holdra nőtt, a földhöz juttatott parasztok száma már meghaladta a félmilliót. Végül is az 1945- ös földosztás során 650 ezer család kapott földet, hatmil­lió katasztrális holdat osz­tottak fel. Felszámolták az úri nagybirtokos Magyaror­szág gazdasági alapját­Szabolcsveresmartiban a földigénylő bizottság elnöke, egy egyszerű parasztember, könnyes szemmel ölelte át az első karót. — Legyen emlékezetes mindenki előtt — mondta —, hogy én, Csire Bertalan, tettem rá az első ölest erre a birtokra, mépedig azért, hogy kiosszuk a szegénypa­rasztok között. Ha valami­kor arra kerülne a sor, hogy felelni kellene ezért, hát felelek érte! És amikor teljesült az ezeréves álom, az újgazdák állatállomány és gépek hí­ján sajáf magukat fogták az ekék elé, vagy ha ekéjük sem volt. felásták a szán­tót. Egy korabeli röpcédula így fordult hozzájuk: „Pa­rasztok ! Földművesek! A föld azé lett, aki megműve­li! Műveljétek hát meg! Ne maradjon felszántatlan, be­vetetlen egy talpalatnyi föld sem! Vessétek be a földe­ket! Immár a magatokét ve­titek be! A haszon a tiétek lesz! Az fog aratni, aki ide­jében vetett! A nemzet föl­det adott — adjatok kenye­ret a nemzetnek! Az ipari munkásság támogatja a pa­rasztság harcát a földért — támogassátok az ipari mun­kásságot: adjatok neki ke­nyeret !” Akik földet kaptak, adtak kenyeret! Pintér István (■Végre) A következő lépés: a gépesítés (Fotó: ks> Rokszin Mihály Primőrtermesztő Méhkeréken

Next

/
Oldalképek
Tartalom