Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 16., szombat A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén 80 asszonyt, lányt tanítanak be két műszakos munkarendben a Felina-cég számára készülő, divatos fürdőruhák varrására. A hazai piacokon is kapható fürdőruhák ízléses formájuk, színük, és korszerű anyaguk révén bizonyára nagy népszerűségnek örvendenek majd a nyári strandszezonban Fotó: Fazekas László Várják a jelentkezőket Építőipari üzemmérnökképzés Békéscsabán így dőlt el az ezeréves per 0 Szabadon, de nem szén vedéi vmenlesen A Békés megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága négy évvel ezelőtti megalakulásakor az illetékes megyei párt és tanácsi szervek, valamint a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola vezetőinek egyetértésével és támogatásával — többek között — azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az adott lehetőségeken belül javítsa Békés megye felsőfokú építőipari szakember-ellátottságát. E feladat végrehajtásával a Békés megyei Építőipari Koordinációs Irodát (BÉKI) bízták meg. Az iroda első lépésként a várható igény megismerésére megkereste a megye összes építőipari szervezetét, az ilyen részleggel, üzemegységgel rendelkező ipari, mező- gazdasági, szakigazgatási szervezeteket, több mint 130 vállalatot, szövetkezetét. A beérkezett igények szerint 70 építőipari üzemmérnökre van a megyének szüksége. Ennek ismeretében 1981-ben felvételi előkészítő tanfolyam indult, 1982-ben pedig az országban elsőként megkezdődött az építőipari üzemmérnökképzés. A hallgatók nagy Száva Demeter a méhkeréki Egyetértés Szakszövetkezet tagja. Fólia alatt primőr paprikát, és kevés uborkát termeszt. A munka oroszlán- része rá és a feleségére hárul, de időnként a család minden tagja besegít. Néhány sertést is nevel, példamutató gondossággal. A portáján ragyogó a rend és a tisztaság. A kemény télnek itt már nyoma sincs, de ez, mint rövidesen kiderül, csak látszat. — A nagy hidegek miatt vagy másfél hónap a késés. Amikor vihar volt, jöttek a szomszédok, és mi is rohantunk hozzájuk, hogy mentsük, ami menthető. De így is ledőlt egy sátor, és elpusztult 1200 tő paprika — mondja bosszankodva Száva Demeter. — Mennyi fűtőolaj fogyott el eddig? — Csaknem kétszer annyi, mint az előző években. Rá- adsául az ára is emelkedett. Literje 4 forint 80 fillér helyett most 6 forint 20 fillér. — Mennyi olajra van még szükség? — Május derekáig 10—15 ezer literre. — Hány fóliasátra van? — Két nevelő és hét termő. — Látom, már szedik a hegyes (erős) paprikát... — Nemrég kezdtük. És most ültetjük a tölteni való fehér paprikát. — Kik segítenek a munkában? — Az apám, az anyám, része a Gazdasági Társaság tagszervezeteinek dolgozói, de képviselik magukat a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi szervezetek is. Jelenleg a második évfolyamon huszonhármán, az első évfolyamon tizenegyen tanultak, csaknem hatvanan járnak felvételi előkészítő tanfolyamra. A főiskolai hallgatók előadásait Békéscsabán tartják és csak vizsgázni járnak Debrecenbe, ugyancsak Békéscsabán tartják a felvételi előkészítő tanfolyam óráit is. Ismeretes, hogy az illetékes szervek meghosszabbították a felsőfokú tanintézményekre jelentkezők jelentkezési határidejét, vagyis még mindig van lehetőség további felvételi kérelmek benyújtására. Várják a jelentkezéseket a II. évfolyamra azoktól is, akik valamilyen oknál fogva — családi körülmények, katonai szolgálat, külföldi munkavállalás — miatt lemorzsolódtak. Lehetőség van arra, hogy bármilyen műszaki főiskolát végzettek — különbözeti vizsgával — a II. évfolyamon folytassák a főiskolai tanulmányt. minden hét végén, amikor hazajön, a gimnazista fiam, a gyógyszertárban dolgozó lányom a férjével, bár, ők is fóliáznak. Olyan családi vállalkozás ez, aminek a hasznából mindenki részesül. — Régebben a Balcescu Tsz-ben dolgozott. . . — A tsz-ben nagyon szerény volt a kereset. Most több van. De a kockázat is elég nagy. Egy ilyen kemény télre rá is lehet fizetni. A nagy hidegek idején bizony, sem nappalunk, sem éjszakánk nem volt. Ügyelni kellett, hogy mindig meglegyen a kellő hőmérséklet és a páratartalom. — Mennyi volt a ráfordítás? — Sok tízezer forint. Sorolom: az olaj. a trágya, a műtrágya, a vegyszer, a fólia ára, a fuvar- és az áramdíj. — Ki veszi meg a primőr árut? — A TSZKER-rel 30 ezer paprika és 20 mázsa uborka átadására kötöttem szerződést. Napi árat fizet érte. — Hol értékesíti a felesleget? — Az idén felesleg nem lesz. — Segíti a TSZKER a primőrtermesztést? — Kedvezményes áron juttat minket fóliához. — Hogy szerzik be az olajat? — Telefonálunk Békéscsabára, az ÁFOR-nak, amely kiszállítja a kért mennyiséget. Ezzel rendben Az első évfolyamrajnind- azok a középiskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek, akik ebben a szakmában dolgoznak, vagy erre a pályára kívánnak lépni. Ezt a lehetőséget ajánlatos kihasználni, ugyani is két-három éven belül újabb felvételi előkészítő tanfolyamot és osztályt nem indítanak Békéscsabán. Társadalmi és egyéni érdek, hogy a lehetőséget kihasználva minél többen jelentkezzenek az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Békéscsabai Konzultációs Központjában. Hiszen az építőiparban foglalkoztatottak számát figyelembe véve Békés megye az egyik szakemberekben legrosszabbul ellátott területe az országnak. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint mindössze huszonhat építőipari üzemmérnök dolgozott megyénkben. A főiskolai jelentkezésről az érdekeltek felvilágosítást kérhetnek a BÉKI-től. Cím: Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda Békéscsaba, Kazinczy utca 4. Telefon: 24-366 32. is vagyunk. De talán jobb lenne a földgáz. Előfordul ugyanis, hogy egyesek, akiknek szénfűtéses a kazánjuk, nem kaptak elég szenet. Abba kellett hagyni a fóliázást. Bizonyos, hogy a gáz bevezetése Méhkerékre rövid idő alatt visszatérülő beruházás lenne. Részben azért, mert csak néhány kilométeres vezetékről van szó, részben pedig azért, mert a fóliasátrakban felhasznált gáz igen nagy értékű termék előállítását segíti elő. Száva Demeter és a felesége attól tart, hogy a tél annyira megnövelte a ráfordítási költségeket, hogy végül is nem sok haszna származik majd a primőrtermesztésből. Most az a kérdés: mennyi lesz a felvásárlási ár. És az is kérdés,_hogy mennyi pénz vándorol majd a felvásárlási és a fogyasztói ár különbözeiéből azoknak a zsebébe, akik közvetítik az árut, és csak akkor látnak paprikát és uborkát, amikor azt elébük teszik az asztalra. Igaz, Száváék, és a többi fóliások is már igen sok pénzt befektettek a primőr- termesztésbe. Tíz- és százezer. forintokat. Ez a tény egyelőre arra kényszeríti őket, hogy folytassák a munkát. De azt legalább megérdemelnék, hogy a tél által okozott károk egy részét a közvetítők vállalják magukra. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy jövőre, még azután, is szükség lesz primőr árura. Pásztor Béla A kisgazdapárti vezetők — jobb híján — nem a földreform szükségességéről, még csak nem is a meghagyandó föld nagyságáról próbáltak vitatkozni, hanem annak időpontját igyekeztek halogatni. 1945. február 28-án Tildy Zoltán cikket írt a földreformról. Elismerte: még 1945. október 15-ig végrehajtható és végrehajtandó a föld felosztása. Abban az ennél fontosabb ügyben azonban, hogy mikor kezdjék, már eltért az álláspontja a kommunistákétól és a parasztpártiakétól. Mondván: „A kérdés nyugodt és szabad megvitatása — írta Tildy — a magyar demokrácia első nagy erőpróbája lesz. Szabad és szenvedélymentes tárgyalást kíván az a mérhetetlen fontosságú probléma.” Népgyüléseken választották A nemzetgyűlés összehívása az adott körülmények között hosszabb időt vett volna igénybe. Nem lehetett várni, a tavaszi munkák elvégzésétől függött az ország következő esztendei kenyere. A néptömegek egyébként is azonnal cselekvést követeltek. Nem várták meg. hogy megjelenjék a törvény vagy a rendelet, egyre-másra alakultak meg a földigénylő bizottságok. Tagjait általában a községházák előtt megtartott népgyűléseken választották meg. A korabeli sajtó híradásai szerint kis, mozgékony bizottságokat alakítottak, 20— 25 igénylőre 1—1 taggal. A bizottságok mindjárt programot adtak, és hozzáfogtak a munkához is. összeírták az igényjogosultakat, és a földreform céljaira a község határában igénybe veendő vagy elkobzandó földeket. Sőt, amikor elkészültek az összeírással, megcsinálták a föld felosztásának tervét is. Sok faluban azonos gyakorlat alakult ki az igény- jogosultak összeírásánál. Ezek szerint elsősorban igényjogosult az a cseléd, napszámos, törpebirtokos, de kisgazda is, aki vagy akinek a fia belépett az új magyar hadseregbe. Másodszor igényjogosult az a cseléd, napszámos, törpebirtokos vagy kisgazda, aki a már megkezdett mezőgazda- sági munkák során példamutatóan jól dolgozott. Harmadsorba helyezték azokat a cselédeket, napszámosokat és törpebirtokosokat, kisgazdákat, akiknek háromnál több gyermekük volt. Csak ezután kerültek sorra azok, akiknek háromnál kevesebb gyermekük volt, vagy nősek, de gyermektelenek, és végül következtek a nőtlen, de családfenntartó cselédek, munkások, törpebirtokosok és kisgazdák. A falvak népének nemzetfenntartó vágya és ésszerű politikája ezekben a határozatokban is megnyilvánult. A jelentkezők megrostálásánál a nemzet előtt álló feladatokat sem tévesztették szem elől. Ilyen alapelvek mellett bonyolították le a földosztást azok a parasztemberek, akik az országban működő mintegy 3200 földosztó bizottságban végrehajtották az ítéletet az ezeréves perben. Parasztemberekből álltak ezek a népi szervek, akik minden ellenszolgáltatás nélkül végezték nehéz munkájukat. A rémhírek, a nagybirtokosok és szószólóik fenyegetései sem távolították ej őkét. Még élénken éltek 1919 emlékei, amikor a visszatért urak véres bosszút álltak birtokaik kisajátítóin. A falvakban kiragasztott plakát igazat mondott: „Szegény paraszt-ember mukkanni ha mert, Igazsága helyett pofonra tett szert. De a kocka fordult, szabad a magyar Nem urak dolgáért van a hivatal! Minden parasztot, ki támasz nélkül állt Megvédi most a MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT." Egy miniszter ellenezte 1945. március 17-én az ideiglenes kormány minisztertanácsa ülést tartott. A két nappal azelőtti párközi érlekezlet határozata nyomán megvitatták és elfogadták az ideiglenes nemzeti kormány 600 1945. Me. számú rendeletének tervezetét. „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról!” A kormány döntésével egyetlen miniszter, gróf Teleki Géza — maga is nagy- birtokos — helyezkedett szembe. A kultuszminiszter nem ment el a minisztertanács ülésére, de ráírta a minisztertanács jegyzőkönyvére: „A földreform szükségét és feltétlen érdekét magam is szükségesnek tartom, de nem alkotmányellenes formában, mint ahogyan keresztül lett víve. Törvényjavaslatnak készült, és törvénybe iktatással kellett volna keresztülvinni. A nemzetgyűlés elé vinni, mert a kormánynyilatkozat nem jogforrás... A rendeletet rossznak és keresztülvitelét törvényellenesnek tartom. Teleki.” A nép azonban, a volt gróffal ellentétben, jónak és törvényesnek tartotta a rendeletet. amely március 18- án látott napvilágot. Április 1-ig — alig néhány nap alatt — háromszázhatvanhat községben már be is fejezték a földosztást. A kormány március 25-én Pusztaszeren országos földosztó ünnepséget rendezett. Ahol Árpád vezéreivel vérszerződést kötött, onnan indulnak új honfoglalásra ezer év múltán a magyarok — fejezte ki ez a jelképes ünnep. 650 ezer család kapott Az országban másutt is gondosan kiválasztották azt a környékbeli birtokot, ahol először verik le a parasztság megváltozott életét bizonyító karókat. Biharban a geszti Tisza-birtok volt a jelképe a kizsákmányolásnak, ez került elsőként a parasztok kezébe. A kastély falát a „Földet, kenyeret, szabadságot!” felirattal díszítették. A birtoklevelek kiosztását ünnepi ebéd követte a kastély udvarán. Csanád megyében, a püs- ■. pöklellei egyházi birtokon kezdték a földosztást. Ezer- ötvenegy család jussolt a püspök urak 5018 katasztrá- lis holdjából. Április közepére a Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén lényegében elvégezték a földosztást. Április 13-ig mintegy 1,7 millió kataszt- rális hold föld jutott 272 ezer igényjogosult tulajdonába. Április végéig — a Szabad Nép április 29-i híradása szerint — a kiosztott földek területe 2,7 millió katasztrális holdra nőtt, a földhöz juttatott parasztok száma már meghaladta a félmilliót. Végül is az 1945- ös földosztás során 650 ezer család kapott földet, hatmillió katasztrális holdat osztottak fel. Felszámolták az úri nagybirtokos Magyarország gazdasági alapjátSzabolcsveresmartiban a földigénylő bizottság elnöke, egy egyszerű parasztember, könnyes szemmel ölelte át az első karót. — Legyen emlékezetes mindenki előtt — mondta —, hogy én, Csire Bertalan, tettem rá az első ölest erre a birtokra, mépedig azért, hogy kiosszuk a szegényparasztok között. Ha valamikor arra kerülne a sor, hogy felelni kellene ezért, hát felelek érte! És amikor teljesült az ezeréves álom, az újgazdák állatállomány és gépek híján sajáf magukat fogták az ekék elé, vagy ha ekéjük sem volt. felásták a szántót. Egy korabeli röpcédula így fordult hozzájuk: „Parasztok ! Földművesek! A föld azé lett, aki megműveli! Műveljétek hát meg! Ne maradjon felszántatlan, bevetetlen egy talpalatnyi föld sem! Vessétek be a földeket! Immár a magatokét vetitek be! A haszon a tiétek lesz! Az fog aratni, aki idejében vetett! A nemzet földet adott — adjatok kenyeret a nemzetnek! Az ipari munkásság támogatja a parasztság harcát a földért — támogassátok az ipari munkásságot: adjatok neki kenyeret !” Akik földet kaptak, adtak kenyeret! Pintér István (■Végre) A következő lépés: a gépesítés (Fotó: ks> Rokszin Mihály Primőrtermesztő Méhkeréken
