Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
NÉPÚJSÁG 1985. február 13., szerda A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót, tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1984-ben eredményes esztendőt zárt a magyar népgazdaság, nemzetközi fizetési pozíciói javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél nagyobb — 600 millió dolláros — kiviteli többletet sikerült elérni, ami azonban kisebb volt a tervezettnél. Az elmúlt két év során, illetve az idén a tervek szerint összesen egy- milliárd dollárral csökken az ország nettó adósságállománya. Az ország nemzetközi hitelkapcsolatai is előnyösen változtak. Magyarország 1982-ben csatlakozott az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményéhez, a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. A múlt esztendőben a valutaalaptól további 440 millió dollár hitelt vettünk igénybe. A Világbankkal is újabb 200 millió dolláros hitelmegállapodást kötöttünk. Emellett a Világbank által finanszírozott beruházásainkhoz — úgynevezett társfinanszírozásban megvalósuló — kereskedelmi banki hiteleket is igénybe vettünk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi adósságválság gazdaságunkat érintő kedvezőtlen hatásait csökkentettük. 1984-ben mérséklődtek a rövid lejáratú tartozások, s javult a külföldi hitelek lejárati feltétele. Az elmúlt két év alatt fokozatosan növekedtek a devizakészletek, így 1985-re nyugodtabb gazdálkodási feltételeket sikerült biztosítani. A népgazdasági terv fő célja az idén is a külső és belső egyensúlyi helyzet javítása ; nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében tovább akarjuk csökkenteni az adósság- állományt. Konvertibilis elszámolású forgalomban 1984- hez hasonló mértékű áruforgalmi aktívum elérésével számolunk. Rubelelszámolású viszonylatban az alapvető cél, hogy a forgalom mindkét irányban tovább nőjön, s javuljon az egyenleg. A beruházási hitelekről szólva elmondta, hogy a bank 1984-ben a 23 milliárd forint beruházási hitelnek 55 százalékát a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló anyag- és energiamegtakarítást eredményező fejlesztésekre fordította. A vállalatok exportbővítő, importmegtakarító fejlesztésére a múlt évben 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre. Az év első felében azonban a hitelkereslet még lanyha volt, és csak külön akciók hatására élénkült meg. A vállalatok több esetben különféle pénzügyi alapok által nyújtott kedvező finanszírozási lehetőségeket vettek igénybe. Emellett külföldi gépbérlet segítségével bővítették exportfejlesztő kapacitásaikat. Végül is ezekre a célokra a bank a tervezettnél egymilliárd forinttal kevesebb hitelt folyósított. Az energiaracionalizáló fejlesztésekre is a számított 3,3 milliárd forintnál kevesebbet vettek igénybe a vállalatok. Éppen ezért a bank tervezi, hogy az energiaracionalizálási beruházások pályázati rendszerét korszerűsíti. Ezután többek között arról szólt, hogy a bankrendszer továbbfejlesztésének célja a pénzintézetek üzleti vállalkozási jellegének erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szervezetét — a jegybanki és kereskedelmi funkciók szétválasztása érdekében — továbbfejlesztik. A jegybank növekvő szerepet vállal a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervezésben. A Magyar Nemzeti Bankon belül két hiteltagozat jött létre. Az egyik hiteltagozat az ipar, az építőipar, a közlekedés, a hírközlés és az ágazatok bel- és külkereskedelmi vállalatainak finanszírozását végzi, míg a másik az élelmiszergazdaságot és a hozzá kapcsolódó bel- és külkereskedelmet látja el hitellel. A hiteltagozatok önállóan alakítják üzletpolitikájukat. Az MNB budapesti intézetéből Budapesti Hitelbank néven országos hatáskörű leánybank jött létre, amely a budapesti helyiipari vállalatok és szövetkezetek hitel- és pénzforgalmi kapcsolataival foglalkozik. A Budapesti Hitelbank teljes körű üzleti banki felhatalmazást kapott. Kötvények és más értékpapírok kibocsátását, forgalmazását végezheti, betéteket gyűjthet, saját pénzalapjaival vállalkozásokat finanszírozhat, vagyonkezeléssel és lizing-üzletekkel foglalkozhat. Az MNB vállalkozási alapjából Általános Vállalkozási Bank Rt. néven alakult önálló leánybank, amely a jövedelmező és gyorsan megtérülő beruházások finanszírozásával, ezekben való részvétellel és más bankszolgáltatásokkal segíti elő a kezdeményező vállalatok jú ügyleteinek megvalósítását. Az MNB innovációs alapja Általános Innovációs Pénzintézet néven önállósult, amely a magyar szellemi termékek áruvá és szolgáltatásokká történő fejlesztését segíti elő pénzügyi eszközökkel. Csütörtökön délután városi gyermekrajz-kiállítás nyílt a gyulai művelődési központban. Az idei értékelésre 250 mű érkezett a város valamennyi általános iskolájából. A szabadon választott témák jól tükrözik ‘a gyerekek sokoldalú érdeklődését, a különféle technikák alkalmazása pedig a korosztály alkotókedvét. A megnyitón a legjobb munkák készítőit könyvvel és rajzeszközökkel jutalmazták , Szőke Margit Még mindig sok a viharkár-bejelentés Az Állami Biztosítóhoz még mindig folyamatosan érkeznek a bejelentések a február eleji, országszerte pusztító orkán okozta károkról. A vállalatok és a szövetkezetek eddig csaknem 1200 káresetet jelentettek be, s ez mintegy 10 ezer sérült létesítményt jelent. Egy-egy jelzés ugyanis — főleg a mezőgazdaság területén — olykor 60—80 épületkárra is vonatkozik. A károk zömét korábban főként Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyében jelentették be, a legújabb adatok szerint azonban Pest, Somogy és Zala megyében is sok létesítményt megrongált a vihar. A lakossági kárbejelentések száma jelenleg mintegy 31 ezer, s a vihar okozta kár meghaladja a 200 millió forintot. Ez az adat azonban még mindig nem végleges, mivel a nyaralókat, hétvégi házakat ért sérülésekről egyelőre kevés információja van a biztosítóknak. Békés megyében eddig mintegy 2 ezer 400 lakossági viharkár-bejelentés érkezett az Állami Biztosítóhoz. A legtöbb, a bejelentett kárnak mintegy negyedrésze Orosházáról és környékéről érkezett. Csaknem száz vállalatnál és szövetkezetnél okozott még komoly károkat a közelmúltban a vihar. A mező- gazdasági üzemek közül jelentős kárt szenvedett a dombira- tosi Béke és a dombegyházi Petőfi Tsz. Mindkét közös gazdaság épületeit tépázta meg a Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1985. FEBRUAR 12-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) Trabant Hyc. Combi (Bp.) Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Lim. (Győr) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Standart (Bp.) Wartburg St. (Győr) Wartburg Special (Bp.) Wartburg Sp. (Győr) Wartburg Sp. tolót. (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 S (Bp.) Skoda 105 S (Debrecen) Skoda 105 S (Győr) Skoda 120 L (Bp.) Skoda 120 L (Debrecen) 1307 198 31 069 22 293 29 970 9 194 4 442 14 186 7 790 20 624 11 093 4 418 7 574 3 424 8 669 6 749 6 849 17 353 10 068 Skoda 120 L (Győr) 12 283 Skoda 120 GLS (Bp.) 1 076 Lada 1200 (Bp.) 33 517 Lada 1200 (Debrecen) 20 796 Lada 1200 (Győr) 10 560 Lada 1300 S (Bp.) 12 524 Lada 1300 S (Debrecen) 9 525 Lada 1300 S (Győr) 4 480 Lada 1500 (Bp.) 12 402 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 900 Lada Combi (Debrecen) 3 296 Moszkvics (Bp.) 13 485 . Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 839 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 1500 4 908 Dacia (Bp.) 24 474 Dacia (Debrecen) 15 220 Zasztava (Bp.) 8 421 A tél tehet mindenről!? (Folytatás az 1. oldalról) mek került a kórházba, ez talán annak köszönhető, hogy még nemigen vették elő a szánkókat. A január eleji hideg időszakban ugyanis nagy számban történtek szánkós balesetek. Az osztály megtelt a megyeszékhelyen, csakúgy, mint Gyulán. Itt elmondották, hogy az elmúlt napokban kevesebb autós szenvedett balesetet, mint gyalogos, A gyerekek, úgy látszik, ügyesebben esnek, mint a felnőttek, mert közülük kevesen törték el végtagjaikat a csúszós járdákon. Figyelemre méltó, hogy a balesetek igen nagy hányada alkoholos állapotban következik be. Az orosházi kórházba tegnap •'két súlyos combtöréses beteget szállítottak be; «íind- kettőjük esetében műtétre került -sor. Mindez arra figyelmeztet : lassan, „óvato' san közlekedjünk, s nem árt felhúzni a nem éppen divatos, de kényelmes — s ami a fő — csúszásmentes csizmánkat. Csak só és más semmi... A helyzet természetesen a lakott területeken kívül sem jobb a fentebb leírtaknál. A hóval belepett jégpáncél rendkívüli módon lelassította a közlekedést, és hogy viszonylag kevés a baleset, az csak annak köszönhető, hogy kevés autós merészkedik a közútra. Persze, nyilván minden olvasóban feljnerül a kérdés; feltétlenül minden télen így kell ennek lennie? A kérdés költői, és választ majd ősszel kapunk rá, amikor az illetékesek ismételten bejelentik, hogy felkészültek a télre. De miből is áll ez a felkészülés? Többnyire abból, hogy nagy mennyiségű, importból származó sót szereznek be, és ezt szórják, gyakran akkor isi, ha nincs rá szükség. Köztudott pedig, hogy a só rendkívül környezetszennyező, rongálja az utat, korrodálja a gépkocsikat. Ráadásul ilyen hidegben, mint a mostani, nem is ér semmit. Könnyű erre azt mondani, hogy már régen feltalálták a homokot. Sajnos, az illetékeseknek a homokszórás ellen van két kitűnő érvük. Az egyik az, hogy nem érdemes használni, mert a teherautóit keltette szél úgyis lefújná az útról. Másrészt meg nincs is mivel kiszórni, mert nekik csak sószóróik vannak, az pedig nem alkalmas a nagy hidegben összefagyott homok terítésére. A kör tehát bezárult. Ha felmelegszik az idő, jöhet a só, ha marad a hideg, marad a csúszkálás is. Egyszóval, mint az elején is mondtuk: a tél tehet mindenről! Ezek után csak halkan merjük megkérdezni: mi lenne, ha az erre illetékesek „sóderolás” helyett az utakra szórnák ezt az érdesítő anyagot? G. K. — L. L. ■— Sz. A. — T. I. A kemény tél, a vastag hótakaró ellenére eddig jól telel a vadállomány az Alföldön. Nagy része van ebben az apró- és nemesvadakról való körültekintő gondoskodásnak. Ezen a télen már minden eddiginél több takarmányt, szemes terményt etettek fel a vadgazdák, s még mindig „teríteni” kell az etetőket. A Dél-alföldi Erdőgazdaság erdeiben az állatok számára csapást nyitottak a hóban az etetőkhöz Fotó: Fazekas László Koszorűzási ünnepség (Telefotó) Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kedden kegyelettel emlékeztek a budai önkéntes ezred katonáira, akik a szovjet hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában. A magyar antifasiszta katonai ellenállás legnagyobb alakulatának a Vérmezőn levő emlékművét megkoszorúzták a budapesti és a kerületi pártbizottság, a Fővárosi Tanács, a budapesti fegyveres erők és testületek, a társadalmi szervezetek képviselői. Koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden a Déli pályaudvarnál levő emléktáblánál is. * * * Rajnai Sándor kedden Moszkvában fogadást adott Budapest felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A fogadáson többek közt megjelent Ivan Poljakov és Nyikolaj Talizin. 40 éve szabadult fel Budapest Napjainkban sok helyütt látjuk — újságok, folyóiratok hasábjain, az ünnepre készülő ország és benne a főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a számjegy emlékeztet. Emlékeztet, bennünket a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító eseményekre. 1945. február 12-én este 9 órakor Moszkvában 324 lö- veg 24 össztüze köszöntötte a Vörös Hadsereg Budapestért vívott harcának győzelmes befejezését. A Szovjetunió rádióállomásai a nap folyamán közvetítették a szovjet legfelsőbb főparancsnok 277. számú külön hadparancsát, amely tudatta, hogy a második és Harmadik Ukrán Front csapatai több mint másfél hónapos, 51 napig tartó ostrom és a nagyvárosban nehéz körülmények között vívott kitartó és kemény harcok után február 13-án befejezték az ellenség Budapesten bekerített hadseregcsoportjának megsemmisítését. Ezzel teljesen elfoglalták Magyarország fővárosát, Budapestet, a németek hadá- szatilag fontos védelmi csomópontját a Bécs felé vezető úton. A harcok során az ellenség óriási, közel 190 ezer főnyi hadseregcsoportja teljes egészében felmorzsolódott, megsemmisült. A hitlerista ellenség a katonák és tisztek közül több mint 49 ezer halottat és 138 ezer foglyot veszített. Nagy mennyiségű fegyvert, hadfelszerelést vettek birtokba a szovjet csapatok. A Budapestért folytatott harcokban részt vett 349 ezer szovjet katonát és tisztet tüntettek ki a narancssárga-kék szalagon függő „Budapest bevételéért” bronzéremmel. A főváros felszabadítása három ütemben ment végbe. Január 1—10. között a peremkerületek (Újpest, Rákospalota, Kispest, Csepel, Kőbánya, Óbuda) szabadultak fel, január 11—18. között a pesti oldal belső kerületei, s ennek során a pesti gettó is. Ezt követően került sor a budai oldal teljes felszabadítására január 19. és február 13. között. 1944 karácsonyán bezárult a Vörös Hadsereg gyűrűje Budapest körül. December 29-én a szovjet hadvezetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztyapen- ko és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezdetét vette a fővárosért indított 51 napos kemény küzdelem. A felszabadító szovjet egységek súlyos véráldozatot hoztak azért, hogy Budapestet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcára, házról házra folyt a közelharc a nehéztüzérség bevetése nélkül azért, hogy az ország fővárosának közművei, műemlékei, csodaszép hidjai ne pusztuljanak el. Az esztelen fasiszta rombolás azonban a Dunába robbantotta teljesen értelmetlenül a hidakat, felrobbantotta a házak tucatjait, ártatlan emberek ezreit kergette a halálba. Az ostrom alatt mintegy 28 ezer lakos vesztette életét a harci cselekmények következtében. A német fasiszta csapatok és a nyilas csőcselék romhalmazzá változtatták á fővárost. Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos országokhoz hasonlóan nemzeti felkelésre, mégis sikerült a partizánharcot megindítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari centrumokban. Ezek jelentősége azonban elsősorban politikai és nem katonai. Nem feledkezhetünk meg a budapesti akciógárdákról, a Laci, a Marót, a Szír csoportról, az újpesti partizánok nagyszerű akcióiról, a kispest-kőbányai csoport tevékenységéről és a Budai önkéntes Ezrednek a nemzet becsületét a 24. órában mentő harcairól. 1945. február 13-án felszabadult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tornyosultak a szinte megoldhatatlannak látszó súlyos nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, temetetlen halottak; nem volt víz, villany, gáz. Járványveszéllyel kellett számolni. A felszabadított városban sem kenyér, sem élelmiszertartalék nem Volt. Éhínség fenyegette Budapest sok százezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss emléke. Ilyen körülmények között kellett megindítani az életet. A kommunisták kezdeményezésére, a szovjet városparancsnokság segítséget nyújtott ahhoz, hogy az éhezés megszűnjön, megkezdődhessen a romok eltakarítása, az új élet építése. Vida Sándor
