Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
1985. február 1., péntek ŰH3ES Lakásvásárlás és -építés Több hitel, előnyösebb törlesztés Miután az állami lakásépítés az utóbbi időszakban jelentősen mérséklődött, az otthonra vágyók zöme arra kényszerül, hogy maga vállalkozzon az építkezésre. Az építkezéshez viszont első-, másod- és harmadsorban pénzre, sőt mind több pénzre van szükség. A kormány 1984. november eleji, lakáshelyzettel foglalkozó ülését követően január elsejétől új, a hitelfelvételt és a törlesztéseket szabályozó rendeletcsomag lépett érvénybe. A hitelek összegét, felső határát és a szociálpolitikai kedvezményt utoljára a két esztendővel ezelőtt hatályba lépett jogszabályokkal határozták meg. Tehát rövid idő telt el bevezetésük óta. Megváltoztatásukra azért volt szükség, mert a lakásárak a vártnál sokkal gyorsabban, évi 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A lakásár-emelkedés általános. Általánosnak kellene tehát lenniük az új — a korábbinál kedvezőbb — hitel- feltételeknek is. A népgazdaság pénzügyi helyzete azonban egyelőre csak részleges változtatásokra és kedvezményekre ad lehetőséget. A módosításokat részben a rászorultság, részben pedig a lakáspolitikai célok alapján fogalmazták meg. Az utóbbiak sorába tartozik az az intézkedés, amely növeli a megvásárolt állami bérlakásokhoz kért hitelek törlesztési idejét. Előnyös az is, hogy az ilyen lakás megvásárlását is támogathatja kölcsönnel vagy vissza nem térítendő összeggel a munkáltató. Az új szabályok szorgalmazzák a tetőtér-beépítéseket és az emeletráépítéseket azáltal, hogy a hitelkondíciók közelítik lakásépítés, -vásárlás általános feltételeit. A rendelkezés a hitel mértékét a költségek eddigi 50 százaléka helyett 60 százalékban állapítja meg. A beköltözők számától függően emelkednek az — állami bérlakást eredményező — kedvezményes hitelek felső határai is. További változás, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett összeghatár nélkül adható ilyen építkezésekhez bankkölcsön. A toldaléképítéshez nyújtható kölcsön felső ha-r tára 100 ezerről 150 ezer forintra emelkedik. Az állami építési telkek tartós használatba vételekor a kölcsön kamata az eddigi egységes 6 százalék helyett a kölcsön összegének függvényében változik. Hz OTP versenytársai Két esztendővel ezelőtt vezették be — az ugyancsak az OTP-től igényelhető, de a kedvezményes hitelnél jóval magasabb kamatozású — bankkölcsönt. Az építkezők kezdeti tartózkodását követően — a lakásár-emelkedések miatt — drágasága ellenére is olyannyira népszerűvé vált a forma, hogy az OTP adminisztratív eszközökkel korlátozta a bankkölcsönök nyújtását. Ezek helyett azonban célszerűbb azoknak a január elsejétől érvényes pénzpolitikai eszközöknek az alkalmazása, amelyek az igényelt kölcsön összegétől függően differenciálják a kamatokat. Hitelfelvétel szempontjából kedvezményezettnek számítanak, akik maguk is takarékoskodnak. Az ifjúsági betétek után nyújtható kölcsönök felső határát például 70 ezerről 120 ezer forintra emelték az új jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy aki például hét esztendőn keresztül havi ezer forinttal takarékoskodik, 84 ezer forint teljes befizetéssel 222 ezer forint „saját erőhöz” jut. Üj fejlemény (jóllehet a különböző korábbi közlemények már utaltak rá), hogy az együtt költöző harmadik gyermek után 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik a szociálpolitikai kedvezmény. További változás, hogy a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtható hitelpiacon eddig egyeduralkodó OTP versenytársakat kapott. A takarékszövetkezetek a felkészülést követően várhatóan a tavasz elejétől élhetnek azzal a felhatalmazással, amely lakásszövetkezetek esetében és családiház-épí- téshez, illetve -vásárláshoz, valamint a felújításhoz és korszerűsítéshez hitelt nyújthatnak. Segíthetnek a tanácsok Attól azonban egyelőre aligha kell tartanunk, hogy a hitelezők futnak a kölcsönfelvevők után. Hiszen a kibocsátható hitelek mértékét a betétek nagysága és a törlesztések visszaáramlása is korlátozza. Az utóbbi gyorsítását szorgalmazza az az új rendelet, amely január elsejétől a kedvezményes kamatozású kölcsönök határidő előtti visszafizetésére, vagy a rendkívüli törlesztésre 40 százalékos engedményt ad. A törlesztés előnyeit jelzi, hogy például tízezer forintos tartozás hatezer forinttal megváltható. Az említett kedvezmény bankkölcsönre és munkáltatói kölcsönre nem adható. Végezetül szólni kell arról a — remélhetőleg a legrá- szorultabbaknak kedvező — változásról, amely szerint a helyi tanácsok kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással javíthatják az otthonteremtők pénzügyi feltételeit. A források bővítése érdekében a tanácsok (a lakossági hitelkeret terhére) hitelt vehetnek fel. A rászoruló családoknak nyújtott kölcsön kamata 3 százalék, törlesztési ideje pedig — három évi türelmi idő után — 15 esztendő. Molnár Patrícia Az emeletráépítés és tetőtérbeépítés kedvezményes hí(amennyiben állami bérlakást eredményez) Beköltözők száma kedvezményes hitel (ezer forint) 1—2 fő esetén 160 3—4 fő esetén 220 5—6 fő esetén 280 6 fő felett 320 Az állami építési telkek tartós igénybe vett kölcsönök kamata használatba vételéhez Az igényelt kölcsön Évi kamat összege százalék 100 ezer forint alatt 6 100—200 ezer forint között 8 200—300 ezer forint között 11 300 ezer forintnál több 14 Bankkölcsönkamatok (az eddigi 8 és 10 százalék helyett) Az igényelt kölcsön összege Évi kamat, százalék 100 ezer forint alatt 8 100—200 ezer forint között 10 200—300 ezer forint között 12 300 ezer forint fölött 14 Forintért vett csend Más és más pápaszemen át nézve ugyanaz, örült az üdülőtelek tulajdonosa, mert birtokától nem messze közutat építettek, vége tehát a kocsit gyötrő bukdácsolásnak. Később azután férjhez ment az egyszem gyermek, vevőt várt a gonddal kezelt kert, a szerény hétvégi ház. A vevő jött és — fitymált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas, zajos ... ő csendet keres. Csend. Kezd értéke lenni. A legrégibb hazai „természetvédelmi törvény”, az 1504. évi XVIII. törvénycikk — mely a vadászatról rendelkezett — már bemerészkedett a hangok világába is; daloló barátainkat, a madarakat is meg- óvandónak tartja. Tíz esztendő alatt, 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruházások, a kiadott összeg döntő részét azonban „a vizek, tisztántartása” hivatalos elnevezésű teendőkor emésztette fel, a zajártalom elleni védekezésre a teljes ráfordításoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szükség. Repülőgépek sugárhajtóművének dübörgése, légkalapácsok vad bömbölése, feltorlódott gépkocsik motorjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink legjelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szakemberek különösen „a közúti, forgalmi eredetű zajterhelés gyors növekedéséről” beszélnek. Az országnak csupán a városaiban 15,5 ezer kilométer a belterületi utak hosszúsága. Ebből rendszeresen 50 millió négyzetméternyi útfelületet tisztítanak, ami eredmény. Az eredmény teremtette gond: az úttisztítás — mert már döntő részben gépek dolga ez — egyre nagyobb zajjal jár. A lakosság tiltakozik esti, éjszakai nyugalmának háborgatása miatt, javasolja, járjanak nappal ezek a szuszogó, harákoló, a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem végzik el, mint éjszaka, mert számukra akadály a forgalom, amint lassú mozgásukkal, nagy testükkel maguk számítanak elefántoknak a versenylovak menetébe keveredve. Hol, kinél az igazság, hogy most nappal vagy éjjel...?! Kicsiny, köznapian közönséges példája annak, mi minden keveredik — akárcsak sok másban — zajok és csendek birkózásában, s bár az utóbbi gyakrabban legyőzött, mint győztes, a közönség fokozatosan rájön, nem lehet puszta szemlélő. Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tartozik ! —, az ipari berendezések mind-mind zajforrások, amint — a szakma nyelvén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csendszennyezésnek is. A kedves szomszédnak, aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén szereli és túráztatja gépkocsija motorját, az ismeretlennek, aki szombaton reggel hatkor kezdi el a parkettacsiszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készülékeknek, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köztulajdon, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg közpréda lenne ... Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védekezésre is képessé tesszük magunkat. Adminisztratív eszközökkel például, így csendvédelmi övezetek kijelölésével, gyógyintézmények, iskolák környékén, üdülőhelyeken. Az új építkezéseknél védősávok kialakításával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, falak, épületek, földrézsük — alkalmazásával, továbbá településrendezési, forgalomszervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megterhelt népesség arányát. A védekezés tárházába tartozik az a zajvédedmi számítógépes adatbázis, amelynek létrehozásán most dolgozik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelete alatt működő Környezetvédelmi Intézet, amint ide sorolandók olyasmik is, mint az egyirányú útvonalak kijelölése, az átkelőhelyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata, a nyomvonalkorrekciók, a kényszerű megállások és indítások számának a csökkentése, a gépjárművek zaj- emissziójának (zajkibocsátásának) folyamatos ellenőrzése a szervizekben éppúgy, mint az országutakon ... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet, a csend társát, a nyugalmat, a nyugalom adta pihenést. Sok pénz kell tehát hozzá, ám a sok forintnál is több figyelem, tapintat, másik iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, azaz viselkedési kultúrá, s ráadásul mindez ingyen lenne. Ha lenne. Mészáros Ottó A dél-alföldi nagyváros Rókus városrészében elkészült a lakótelep vízellátási gondjait megoldó, hatvanhét méter magas víztorony. Az építmény kitűnően illeszkedik a városképbe (MTI-fotó — Tóth Béla felv.) Aki próbálta, tudja, igaz a cím. A Körösök mély nyugalommal folyó vizét, part menti romantikus, néhol vadregényes tájait, ritka madarait nem lehet elfelejteni. Olyan élményt nyújtanak akár a csónakban evezőnek, akár a napfényes vízben csendesen úszónak, hogy újra meg újra fel kell keresni völgyüket, partjukat. Most persze még didergünk a gondolatra, de a „Körös—Sárréti útikalauz” lapjait olvasgatva hamar megfeledkezünk a zord időről. A ritkaságszámba menő, színes képekkel illusztrált útikönyv feleleveníti emlékeinket, kedvet csinál (szinte kényszerít), hogy kiránduljunk, ismerkedjünk megyénk felfedezett és felfedezetlen szépségeivel. Nem is hinnénk, mily gazdag e vidék látnivalóban! Csak tudnunk kell, hol és mit nézzünk. A vizek, mezők élővilágát, ősi települések romjait, történelmi idők nevezetességeit. És ehhez mindennél jobb segítséget ad a Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság tavaly megjelent Körös—Sárréti útikalauza, tartalmazva mindazt, ami szükebb hazánkban, az Alföld e gyönyörű táján megismerésre érdemes. Itt vannak például vizeink. A Réz-hegység lábánál eredő Berety- tyó, mely a szabályozások előtt a Nagy-Sárrét mocsárvilágában terült szét, hogy áradásaikor a Hortobágyon pangó Tisza vizével egyesüljön. A Kis-Sárrét lapályába veszett hajdan a Körösfő közelében eredő, romantikus szurdokokat megjáró Sebes-Körös vizének kétharmada. A Fekete-Körös a Nagy-Bihar falként leszakadó lejtőinek vizét hozza, a Fehér-Körös pedig az Erdélyi-érc- hegység keskeny völgyéből fut hozzánk. A Maros, saját hordalékát kerülgetve mintegy 10 ezer évvel ezelőtt változtatott medret Aradnál. Addig legyezöszerűen terült el északnyugat felé, szeszélyesen cserélgetve ma már kiszáradt medreit, érintve Elek, Gyula, Mezöberény határát is. Immár szabályozott folyóink múltjára, szertelen kalandozásaira ma is számos jel utal. A Gyula környéki erdőkben, a remetei, mályvá- di részeken fellelhetők az egykoron itt csavargó Fekete-Körös elhagyott medrei, melyek igen jó feltételeket teremtenek sok ritka növény- és állatfajnak. Régen az erdők egy része grófi vadaskert volt, s többségük ma is kiváló vadászterület, ahol például hazánk dámvadállományának tekintélyes része él. Kirándulásainkkor erre is ügyelni kell, nehogy vadászerdőbe tévedjünk, mert az veszélyes lehet. Ez azonban azzal, aki az útikalauzt áttanulmányozta, nemigen fordulhat elő. Tíz túrakörzetre bontva a Körös—Sárrét világát mintegy kétszáz oldalon írja le a könyv, milyen túrákat tehetünk, s ehhez minden tudnivalót — a túra idejét; gyalog, kerékpárral, vagy vízen evezve; útvonalát, a látnivalókat, az élővilágot, a történelmi érdekességeket .stb. — megad. A túrák természetesen nem a közigazgatási határokhoz igazodnak, hanem a földrajzilag együvé tartozó területeket szelik keresztül-kasulf* A vízi túra például a Tiszáig tart, bármely szakaszáról indulva a Körösöknek. Jelez a leírás minden olyan helyet, ahol érdemes megállni, partra szállni. Mezöberény alatt ott, ahol egykoron, 1849. július 18-án Petőfi Sándor kelt át a Körösön, hogy Bem tábornok seregéhez csatlakozzon. Ekkor látta utoljára a magyar Alföldet. A Kettős-Körösön tovább haladva hamarosan elérjük az összefolyást, ahol a Sebes-Körös vize ömlik a folyóba. Itt veszi kezdetét a Körös-völgyi természetvédelmi terület. A Hármas-Körös legvadre- gényesebb tája S-kanyar néven ismert, különösen a horgászok körében. Az itteni igen mély meder ugyanis legendás horgászparadicsom, amit az országos rekordok listáján az első tíz között szereplő fogások is bizonyítanak. Ám ez csupán néhány érdekesség a könyv kínálatából, melynek készítőiről is illik néhány szót ejteni. A Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság egyelőre — profiljával — egyedülálló az országban. Nemes célja a tagüzemek, intézmények kezelésében levő természeti értékek óvása, megmentése a jövő számára, s egyben a megye idegenforgalmi ajánlatainak bővítése, bemutatva az eddig még „rejtőzködő” szép tájakat, különlegességeket. E szellemben készült népes-neves szerzői gárda közreműködésével a Körös—Sárréti útikalauz, mely a gazdasági társasághoz hasonlóan egy részterület érdekes, mélyreható bemutatásával szintén egyedülálló hazánkban. Természetszerető, szülőföldjét ismerni vágyó ember könyvespolcáról nem hiányozhat e kötet. Szatmári Ilona Táskák, bőráruk — exportra Már januárban útnak indult a Minőségi Bőrdíszműves Szövetkezet idei első exportszállítmánya az NSZK- ba, ahova ebben az évben mintegy 2 millió márka értékű női és szabadidő-táskát, fotós és aktatáskát, valamint sok egyéb apró árut,' pénztárcát, Sizemüvegtartót, irattartót szállítanak. Az évente 100 millió forint értékű bőrdíszműárut készítő szövetkezet termékeinek 35 százaléka jut el a tőkés országokba, s ez az arány folyamatosan növekszik. A szövetkezet a divatot követve új, várhatóan kelendő termékcsaládot dolgozott ki. A tervek szerint még ebben az évben megjelennek a piacon a nosztalgiabőrön- dök, a kézitáskák, a patkó- erszények, a cigarettatartók, a fotós táskák. Az új termékcsalád tagjai a ’20-as, ’30- as éveket idézik.
