Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

1985. február 28-, csütörtök fl közalkalmazott fiatalok Jielyzete Szakszervezeti feladatok Békés megyében a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­hez tartozó tagok mintegy negyedrésze a fiatal korosz­tályhoz tartozik. Ez a magas arány már önmagában is in­dokolná, hogy a Közalkalma­zottak Szakszervezete az át­lagosnál nagyobb figyelmet fordítson a fiatalok helyze­tére, sajátos' problémáira. Napjainkban különösen szükség van erre, hiszen az utóbbi évek kedvezőtlen ha­tásai az ifjúság — közöttük természetesen a közalkalma­zott fiatalok — helyzetét re­latíve hátrányosan módosí­tották. A megyebizottság ifjúság- politikai munkájának vezér­fonalát a párt ifjúságpoliti­kai határozata, a SZOT ál­lásfoglalása. a szakszerveze­tek XXIV. és a közalkalma­zottak IX. kongresszusán megfogalmazottak, a közpon­ti vezetőség munkaprogram­jából eredő teendők, illetve a fiatalok érdekvédelme, ne­velőmunkája és a gazdasági építőmunkába való mind ha­tékonyabb bevonása határoz­za meg. A Közalkalmazottak Szak- szervezetéhez tartozó fiata­lok általános helyzetének megítélésekor a megyebizott­ság többek között megállapí­totta: — A fiatalok tevékeny részesei Békés megye társa­dalmi-gazdasági eredményei­nek. A 'középtávú és az éves célkitűzések közreműködé­sükkel, aktív, társadalmi fej­lődésünket segítő tevékeny­ségükkel valósultak meg. A közalkalmazotti területen dolgozó fiatalok hátrányos helyzete az átlagosnál is job­ban érzékelhető. A bér- és jövedelmi viszonyaik kedve­zőtlenül alakultak, mert nemigen van lehetőségük jö­vedelmük kiegészítésére. (Például a tanácsi műszaki szákemberek magántervezé­sének korlátái.) A megyebizottság az alap­szervezeti ifjúsági felelősök­kel együtt értékelte az eddig végzett szakszervezeti mun­kát, és közösen határozták meg az ebből és a fentiek­ből adódó feladatokat. Prá­gai Mihály, a megyebizottság ifjúsági bizottságának veze­tője a következőket mondja erről: — Továbbra is alapvető követelménynek tartjuk, hogy szakszervezetünk ifjú­sági munkája folyamatos le­gyen. Célkitűzéseinket úgy kell megfogalmaznunk, hogy azok végrehajthatóak legye­nek, és 'konkrét eredménye­ket hozzanak. Energiáinkat az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is a fiatalok hely­zetét leginkább befolyásoló tényezőkre kell összpontosí­tani. Kiemelten fontosak: a lakáskérdések, az ezzel gyak­ran együttjáró családalapítá­si problémák s a pályakezdők segítése; munkakapcsolat a KISZ-szervezettel; az érdek- képviseleti tevékenység fej­lesztése; a bér- és jövedelmi viszonyok alakulása; a mun­kakörülmények, szociális el­látás; a fiatalok közéleti te­vékenységének további javí­tása; a képzés, továbbképzés segítése; a sportolási és kul­turális lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben megtar­tott ifjúsági parlamentek ta­pasztalatai megerősítik az előbbieket. A fiatalok által felvetettek szinte kivétel nél­kül ezekhez kapcsolódnak. A munkahelyi demokrácia eme sajátos fórumai azt is alátá­masztották, hogy mind na­gyobb szükség van az ifjú­sággal mint külön réteggel való kiemelt foglalkozásra. A parlamenti beszámolóból vi­szont az is kitűnt, hogy az ifjúsági törvény megvalósí­tásának folyamata az elmúlt években lelassult. Ilyen kö­rülmények között a szakszer­vezetnek, mint érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezet­nek, növekszik a felelőssége. Mokrán János, a megyebi­zottság titkára az eddig el­ért eredményeiket és lehető­ségeiket figyelembe véve mondja a következőket: — A fiatalok egy-egy cso­portjának helyzetét folya­matosan kell figyelemmel kísérni. Az ezzel kapcsolatos problémák már eddig is többször szerepeltek önálló­an, vagy más anyag része­ként, az alapszervezetek és a megyebizottság üléseinek napirendjén. Az arra alkal­mas fiatalok vezetővé neve­lését támogatni kell. Képes­ségeik kibontakozását segíti az Alkotó Ifjúság pályázat, ezért bővíteni szeretnénk a résztvevők körét. Szükség van az aktívahálózat szélesí­tésére, mert javíthatjuk ez­zel ifjúsági munkánk haté­konyságát. Gazdagodhatnak mindennapos kapcsolataink, bővülhetnek információink. A jelzett feszültségek csök­kentésére — az élet- és mun­kakörülmények, a szociális ellátás javítása — a munka­helyekkel és más társadalmi és tömegszervezetekkel közö­sen kell megoldásokat ke­resni. A legtöbb fiatal tenni- akarása, alkotó hozzáállása a munkájához, egy olyan bá­zis, olyan ösztönző erő, ami­re mi is tartósan építhetünk. Lovász Sándor Szeretünk panaszkod­ni. Hol okkal, hol ok nélkül. A bíróságon azonban a panasznak kü­lönleges súlya van. Akár a szavaknak. Ott min­den megmérettetik. Így nem is panaszkodás, ami ott elhangzik. Inkább ta­pogatózás a paragrafu­sok között. Egy hatalmas lélegzetvétel a per előtt. Békéscsabán, a munka­ügyi bíróságon szerdán tartják a panasznapot. Évek óta. hétről hétre. Fiatalasszony lép be a párnázott ajtón. Egy kicsit túl magas, egy kicsit túl sovány. Óvatosan húzza be maga mögött az ajtót. Óva­tosság árad minden mozdu­latából, még a hangjából is. Diszkréten tapogatózik, hogy mit tegyen. Közben annyira belegabalyodik mondandójá­ba, hogy a bírónő kénytelen közbeszólni. — Miről van szó? Kire féltékeny a főnök? — Főiskolát végeztem. Hosszú időn keresztül vol­tam beosztott. A főnököm­nek nem volt meg a beosz­táshoz szükséges iskolai végzettsége. A munkámmal kapcsolatban soha semmi ki­fogás nem merült fel. Ennek ellenére a főnököm mindig rossz szemmel nézett rám. — Miért? — Azt hiszem azért, mert féltékeny volt rám, hogy többet tudok nála, s esetleg a helyére kerülök. Pedig ilyesmi meg sem fordult a fejemben, csak bántott, hogy nem veszik figyelembe a végzettségemet. — Ez a gondja? — Most már nem. Csak azért mondtam el, hogy en­gem úgy kezeltek ... Szóval háttérbe szorítottak. Egy hó­napja magasabb beosztásba kerültem, de a helyzet nem változott. — Hogy érti? — Hát úgy, hogy ilyen magas beosztásban hatan va­gyunk, és egyiküknek sincs meg az az iskolai végzettsé­ge, ami nekem, mégis én kapok a legkevesebbet. Mit csináljak, hova forduljak? — Az ilyen jellegű ügyek valóban munkaügyi vitát ké­pezhetnek. Meg kell néznie a beosztásának megfelelő bérkategóriát. Ha a fizetése beleesik a beosztásának megfelelő bérkategóriába, akkor hiába tanácsolnám, hogy forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságá­hoz, úgyse lenne foganatja. — Értem1 — bólogat. — Én nem is azért jöttem, hogy ebből perpatvar legyen. De azért még választ vár arra a bizonyos „munkahe­lyi légkörre”. Gyanúját nem tudja konkrétan alátámasz­tani. A munkahelyi légkö­rön sem a döntőbizottság, sem a munkaügyi bíróság nem tud változtatni. Ügy tá­vozik, ahogy jött. Diszkré­ten, puha léptekkel. Lehan­goló, amit mondott. Rossz fényt vet a vállalatra. A pa­nasznap azonban egyoldalú Üj ezer négyzetméteres üzemcsarnokban kezdték meg a termelést a Tatai Cipő­gyárban. A korszerű létesít­ményt magyar és csehszlo­vák gyártmányú tűzőgépek­kel és futószalagokkal sze­relték fel. Ezzel megterem­tették a lehetőséget annak, hogy ugyanezeken a szala­gokon a kereskedelem igé­nyeihez igazodó más tech­nológiai eljárásokat is zök­kenőmentesen bevezessenek. az igazságosztogatásban. Az ellenérdekű fél itt nem jut szóhoz. A per során sok­szor az ellenkezője derül ki. Néha az, hogy a panaszos­ban van a hiba. Első nap második órája — Teljesen elvesztettem az önbizalmamat — állítja egv nyúlánk, hosszú hajú, 19 év körüli fiú. Az édesanyja középkorú asszony. Ö is elkísérte a bí­róságra, hogy nagyobb nyo- matékot adjon szavainak. — Nem is csoda, kedves bírónő. Borzasztóan csúnya az ujja. No, mutasd meg a bírónőnek! A fiú engedelmeskedik. Az ujján mély vágás. Szé­pen heged. Remélhető, ha­marosan teljesen begyógyul. Hiba lenne azonban elha­markodott véleményt nyil­vánítani. — Na, ugye csúnya — emeli fel a hangját az asz- szony. — Egyenesen ijesztő. Az ügy nem újkeletű. Több hónapja kezdődött. A fiút segédmunkásnak vették föl az egyik ipari szövetkezet­be. Az első nap második órájában balesetet szenve­dett. A szalagról ablakkere­tet kellett leemelnie. Eköz­ben a görgőhöz nyúlt, s megsérült az egyik ujja. Munkahelyet változtatott emiatt. Rakodó lett. Az uj­ja azonban lassan gyógyult. Fájt. Gátolta a munkában. Ezután kereste fel első íz­ben a munkaügyi bíróságot. A kapott útbaigazításnak megfelelően a döntőbizott­sághoz fordult. A döntőbi­zottság elutasította kártérí­tési kérelmét. Jóllehet, a baleset üzemi jellegét nem vitatta. Sőt azt sem, hogy a szövetkezet megszegte a munkavédelmi előírásokat, hiszen a szalag görgőinek a burkolása nem volt megfe­lelő. Fellebbezett a munka­ügyi bírósághoz. Az ügy még nem fejeződött be. Nem va­gyoni kár címén nyújtotta be a keresetet. A nem va­gyoni kár követelésének az a sajátos feltétele, hogy a társadalmi életben való részvétel tartósan és súlyo­san megnehezüljön. A mun­kaügyi döntőbizottság véle­ménye szerint ez a feltétel nem áll fenn. Kicsi a sérü­lés. Mi több, a balesetet szenvedett dolgozó olyan fia­tal, hogy más szakmát is kitanulhat, ahol a sérülés nem gátolja a munkában. Sőt valószínű, teljesen be­gyógyul. Ez már per a javából. Vé­lemények és bizonyítékok csapnak össze. — Annyira megviselt az eset, hogy rosszul lettem tőle — bizonygatja a fiú. Édesanyja is rátromfol. — Attól tartok, nem fog megházasodni. — Egy ujj miatt? — kér­di a bírónő. — Ha a lányok meglátják az ujjamat, megriadnak tő­lem. Amennyiben valóban így van, akkor a nem vagyoni kártérítés jogos. Most leg­alábbis úgy látszik. Az ügy tárgyaláson dől el. — A bíróság a munkaké­pesség csökkentésére orvos­szakértői bizonyítást fog le­folytatni. Ezenkívül pszicho­lógus szakértőt is kirendel, Tatán az idén 650 000 pár férfi- és gyermekcipőt gyár­tanak. A legnagyobb külföl­di vevőjük, a Szovjetunió, több mint 100 000 lábbelit rendelt. Üjdonság, hogy ebben az évben 30 000 pár gyermek­lábbelit hazai sertésbőrből készítenek. Az alapanyagot a Pécsi Bőrgyártól vásárol­ja a tatai üzem. A második félévben ugyancsak hazai alapanyagból 10 000 pár ser­hogy választ kapjon arra a kérdésre, hogy ennek az ujj- sérülésnek milyen hatása van a sérült dolgozó egyé­niségére. Csak ennek alap­ján tudjuk megállapítani a nem vagyoni kár összegét. Ha jönnek az ellenörök Óriási irhabunda. A bar­na hajú lány szinte eltűnik benne. Kissé túl hevesen gesztikulál. — Hát nem emlékszik az ügyemre? — Nagyon sok ügyünk van. Mikor küldte be a ke­resetlevelét ? — Januárban. — Nem néztem még meg. Miről is van szó? — Arról, kérem, hogy en­gem áttettek fizikai munká­ra. Mégpedig fegyelmivel. Üzletben dolgoztam. — Miért kapta a fegyel­mit? — Jöttek az ellenőrök. És ha jönnek az ellenőrök, min­dig találnak valamit. Erről én aztán tudnék mesélni. Most azt szeretném tudni, mire számíthatok a bíróság­nál. — Előre nem lehet megjó­solni. A munkáltatójának is megvannak a maga érvei. Azt is meg kell hallgatni. — Na, persze, hogy van­nak, hű, de még mennyire. Egyelőre a boltban dolgo­zom. — Helyes, hisz a munka­ügyi döntőbizottság határo­zata nem emelkedett jogerő­re. Addig az áthelyezés sem érvényes. Sőt a fizetését sem csökkenthetik. — Ámbár engem ez az egész hercehurca nem érde­kel. Nem megyek fizikai munkára. Idejövök dolgozni Békéscsabára. Ez mégiscsak egy város, itt nincs annyi pletyka. Már meg is van a helyem. Csak arra várok, hogy a bíróság hozzon vala­milyen döntést. Vagy ne vár­jak? Mi lenne, ha én mon­danék föl? — Felmondani felmond­hat, de a fegyelmi büntetést magával viszi az új munka­helyére. Két évig áll fegyel­mi büntetés alatt. Ami azt jelenti, hogy prémiumnál, fi­zetésemelésnél az új mun­kahelyen is figyelembe ve­szik a büntetését — világo­sítja fel a bírónő. Az előbb már-már feluj­jongott, de most elborul az arca. Herendiné dr. Ádám Kata­lin tanácsvezető bíró több éve dolgozik Békéscsabán, a munkaügyi bíróságon. Szer­dai napon évente mintegy 300—400 panaszos keresi fel. Többségük még a munkaügyi döntőbizottság eljárása előtt kér tanácsot. Ámbár azok­nak a száma sem kevés, akik a folyamatban levő ügyek iránt érdeklődnek, kérnek útbaigazítást. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy az ügyek 45—50 százalékában a bíróság részben vagy teljes mértékben helyt ad a dolgo­zók keresetének. A múlt év­ben különösen a fegyelmi el­bocsátások és a munkavi­szony felmondása átszerve­zéssel kapcsolatos panaszok száma emelkedett. tésvelúr gyermekcipő is az üzletekbe kerül. A korábbi években a kikészített hazai sertésbőr teljes mennyiségét exportálták. A most átadott új üzem­csarnok lényegesen megnö­velte a gyár kapacitását. A korszerű géppark segítségé­vel a különböző méretű gyermekcipőből gyakran elő­forduló hiányokat is csök­kenteni tudják. A kereske­dők utánrendeléseit a tatai üzem a korábbinál hama­rabb teljesíti. fl vizsgálat eredménye Lapunk 1984. január 22-én megjelent számában „A Bé­kés megyei Népújság újra Bucsán” című faluoldalban „A tsz nehéz helyzetben” al­cím alatt az Üj Barázda Tsz budapesti telephelyű építő­ipari főágazatáró] — a ter­melőszövetkezet elnökének tájékoztatója alapján — töb­bek között azt írtuk, hogy „ ... a főágazatnál súlyos visszaélésekre, mulasztások­ba derült fény,... és meg­kezdődött a főágazatnál a rendcsinálás.” A tsz elnökének feljelen­tése alapján az ágazat és ve­zetői tevékenységének tisz­tázására a Budapesti Rend­őr-főkapitányság nyomozást rendelt el, amelynek ered­ményéről a főágazatvezető- mellékelve az ügyben hozott határozatot, tájékoztatta la­punkat. A Budapesti Rend­őr-főkapitányság — 4751984. bü. számú határozatával — a vizsgálatot megszüntette, „ .. . mivel a nyomozás ada­tai alapján bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg..." Felhívás az egykori VIT-küldöttekhez A KISZ Békés megyei bi­zottsága 1985. május 12-én Szeghalmon rendezi meg Bé­kés megye egykori VIT-dele- gátusainak találkozóját. Ezért valamennyi volt VIT-küldöt- tet kérünk, jelezze pontos cí­mét és a találkozón való rész­vételi szándékát 1985. márci­us 10-ig a KISZ szeghalmi városi bizottságánál. A cím: 5520 Szeghalom, Béke utca 9. Telefon: Szeghalom 15 vagy 77. KISZ Békés megyei bizottsága, KISZ szeghalmi városi bizottsága fl gyermek­es ifjúságvédelemről tárgyaltak A nevelőotthonok és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek igazgatói kedden a gyula-remetei nevelőotthon­ban tartották meg értekezle­tüket, amelyen az 1982-ben megjelent: A gyermek- és if­júságvédelem továbbfejlesz­tésének programját vitatták meg. Az igazgatók beszámoltak az eddigi tapasztalatokról s arról a jelentős előrehala­dásról, amelyet e fejlesztési program szellemében már eddig tettek a megyében. Jól halad például a nevelő- otthonok szélesebb korhatá­rúvá fejlesztése: Fáspusztán alsó és felső osztályossá tet­ték a nevelőotthont, ha­sonlóképpen Dévaványán, Gyula-Remetén pedig óvo­dások, általános iskolások és szakmunkástanulók leltek otthonra, ahol a nevelőott­honból elkerültek a hétvége­ken is hazajárhatnak. Működnek már a speciális gondozásra szorulók hetedik, nyolcadik osztályai is, és to­vább folyik — a nevelőmun­ka javítása érdekében — a csoportok létszámának csök­kentése. A nevelőotthonok korsze­rűsítésekor pedig a tervezés során gondolnak az épüle­tek családiasabb szerkezeté­nek kialakítására. A tanácskozáson döntöttek az állami gondozottak nyári üdültetéséről iS‘ valamint megállapodtak abban, hogy a szavaló és kamaracsopor­tok bemutatójának idén a gyula-remetei nevelőotthon, a sportversenyeknek pedig Battonya ad otthont. A nevelőotthonok vezetői az értekezleten aggódásukat fejezték ki amiatt, hogy egy­re nehezebbé vált az állami gondozottak ellátásának szin­ten tartása. (bse) A személygépkocsik rendszámát a Mezőberényi Műszaki Szövetkezetben Várhegyi Józsefné készíti a Belügyminiszté­rium rendelésére. Itt már a JD-sorozatnál tartanak. A szö­vetkezet 1984. őszén 1,3 millió forint fejlesztéssel, féléves elő­készület után fejezte be a szükséges szerszámok készítését; a festés és a zománcégetés szervezését Fotó: Dupsi Károly Serédi János Gyermekcipők hazai sertésbőrből Panasznap a munkaügyi bíróságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom