Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
1985. február 28-, csütörtök fl közalkalmazott fiatalok Jielyzete Szakszervezeti feladatok Békés megyében a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó tagok mintegy negyedrésze a fiatal korosztályhoz tartozik. Ez a magas arány már önmagában is indokolná, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezete az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítson a fiatalok helyzetére, sajátos' problémáira. Napjainkban különösen szükség van erre, hiszen az utóbbi évek kedvezőtlen hatásai az ifjúság — közöttük természetesen a közalkalmazott fiatalok — helyzetét relatíve hátrányosan módosították. A megyebizottság ifjúság- politikai munkájának vezérfonalát a párt ifjúságpolitikai határozata, a SZOT állásfoglalása. a szakszervezetek XXIV. és a közalkalmazottak IX. kongresszusán megfogalmazottak, a központi vezetőség munkaprogramjából eredő teendők, illetve a fiatalok érdekvédelme, nevelőmunkája és a gazdasági építőmunkába való mind hatékonyabb bevonása határozza meg. A Közalkalmazottak Szak- szervezetéhez tartozó fiatalok általános helyzetének megítélésekor a megyebizottság többek között megállapította: — A fiatalok tevékeny részesei Békés megye társadalmi-gazdasági eredményeinek. A 'középtávú és az éves célkitűzések közreműködésükkel, aktív, társadalmi fejlődésünket segítő tevékenységükkel valósultak meg. A közalkalmazotti területen dolgozó fiatalok hátrányos helyzete az átlagosnál is jobban érzékelhető. A bér- és jövedelmi viszonyaik kedvezőtlenül alakultak, mert nemigen van lehetőségük jövedelmük kiegészítésére. (Például a tanácsi műszaki szákemberek magántervezésének korlátái.) A megyebizottság az alapszervezeti ifjúsági felelősökkel együtt értékelte az eddig végzett szakszervezeti munkát, és közösen határozták meg az ebből és a fentiekből adódó feladatokat. Prágai Mihály, a megyebizottság ifjúsági bizottságának vezetője a következőket mondja erről: — Továbbra is alapvető követelménynek tartjuk, hogy szakszervezetünk ifjúsági munkája folyamatos legyen. Célkitűzéseinket úgy kell megfogalmaznunk, hogy azok végrehajthatóak legyenek, és 'konkrét eredményeket hozzanak. Energiáinkat az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is a fiatalok helyzetét leginkább befolyásoló tényezőkre kell összpontosítani. Kiemelten fontosak: a lakáskérdések, az ezzel gyakran együttjáró családalapítási problémák s a pályakezdők segítése; munkakapcsolat a KISZ-szervezettel; az érdek- képviseleti tevékenység fejlesztése; a bér- és jövedelmi viszonyok alakulása; a munkakörülmények, szociális ellátás; a fiatalok közéleti tevékenységének további javítása; a képzés, továbbképzés segítése; a sportolási és kulturális lehetőségek bővítése. Az elmúlt évben megtartott ifjúsági parlamentek tapasztalatai megerősítik az előbbieket. A fiatalok által felvetettek szinte kivétel nélkül ezekhez kapcsolódnak. A munkahelyi demokrácia eme sajátos fórumai azt is alátámasztották, hogy mind nagyobb szükség van az ifjúsággal mint külön réteggel való kiemelt foglalkozásra. A parlamenti beszámolóból viszont az is kitűnt, hogy az ifjúsági törvény megvalósításának folyamata az elmúlt években lelassult. Ilyen körülmények között a szakszervezetnek, mint érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetnek, növekszik a felelőssége. Mokrán János, a megyebizottság titkára az eddig elért eredményeiket és lehetőségeiket figyelembe véve mondja a következőket: — A fiatalok egy-egy csoportjának helyzetét folyamatosan kell figyelemmel kísérni. Az ezzel kapcsolatos problémák már eddig is többször szerepeltek önállóan, vagy más anyag részeként, az alapszervezetek és a megyebizottság üléseinek napirendjén. Az arra alkalmas fiatalok vezetővé nevelését támogatni kell. Képességeik kibontakozását segíti az Alkotó Ifjúság pályázat, ezért bővíteni szeretnénk a résztvevők körét. Szükség van az aktívahálózat szélesítésére, mert javíthatjuk ezzel ifjúsági munkánk hatékonyságát. Gazdagodhatnak mindennapos kapcsolataink, bővülhetnek információink. A jelzett feszültségek csökkentésére — az élet- és munkakörülmények, a szociális ellátás javítása — a munkahelyekkel és más társadalmi és tömegszervezetekkel közösen kell megoldásokat keresni. A legtöbb fiatal tenni- akarása, alkotó hozzáállása a munkájához, egy olyan bázis, olyan ösztönző erő, amire mi is tartósan építhetünk. Lovász Sándor Szeretünk panaszkodni. Hol okkal, hol ok nélkül. A bíróságon azonban a panasznak különleges súlya van. Akár a szavaknak. Ott minden megmérettetik. Így nem is panaszkodás, ami ott elhangzik. Inkább tapogatózás a paragrafusok között. Egy hatalmas lélegzetvétel a per előtt. Békéscsabán, a munkaügyi bíróságon szerdán tartják a panasznapot. Évek óta. hétről hétre. Fiatalasszony lép be a párnázott ajtón. Egy kicsit túl magas, egy kicsit túl sovány. Óvatosan húzza be maga mögött az ajtót. Óvatosság árad minden mozdulatából, még a hangjából is. Diszkréten tapogatózik, hogy mit tegyen. Közben annyira belegabalyodik mondandójába, hogy a bírónő kénytelen közbeszólni. — Miről van szó? Kire féltékeny a főnök? — Főiskolát végeztem. Hosszú időn keresztül voltam beosztott. A főnökömnek nem volt meg a beosztáshoz szükséges iskolai végzettsége. A munkámmal kapcsolatban soha semmi kifogás nem merült fel. Ennek ellenére a főnököm mindig rossz szemmel nézett rám. — Miért? — Azt hiszem azért, mert féltékeny volt rám, hogy többet tudok nála, s esetleg a helyére kerülök. Pedig ilyesmi meg sem fordult a fejemben, csak bántott, hogy nem veszik figyelembe a végzettségemet. — Ez a gondja? — Most már nem. Csak azért mondtam el, hogy engem úgy kezeltek ... Szóval háttérbe szorítottak. Egy hónapja magasabb beosztásba kerültem, de a helyzet nem változott. — Hogy érti? — Hát úgy, hogy ilyen magas beosztásban hatan vagyunk, és egyiküknek sincs meg az az iskolai végzettsége, ami nekem, mégis én kapok a legkevesebbet. Mit csináljak, hova forduljak? — Az ilyen jellegű ügyek valóban munkaügyi vitát képezhetnek. Meg kell néznie a beosztásának megfelelő bérkategóriát. Ha a fizetése beleesik a beosztásának megfelelő bérkategóriába, akkor hiába tanácsolnám, hogy forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához, úgyse lenne foganatja. — Értem1 — bólogat. — Én nem is azért jöttem, hogy ebből perpatvar legyen. De azért még választ vár arra a bizonyos „munkahelyi légkörre”. Gyanúját nem tudja konkrétan alátámasztani. A munkahelyi légkörön sem a döntőbizottság, sem a munkaügyi bíróság nem tud változtatni. Ügy távozik, ahogy jött. Diszkréten, puha léptekkel. Lehangoló, amit mondott. Rossz fényt vet a vállalatra. A panasznap azonban egyoldalú Üj ezer négyzetméteres üzemcsarnokban kezdték meg a termelést a Tatai Cipőgyárban. A korszerű létesítményt magyar és csehszlovák gyártmányú tűzőgépekkel és futószalagokkal szerelték fel. Ezzel megteremtették a lehetőséget annak, hogy ugyanezeken a szalagokon a kereskedelem igényeihez igazodó más technológiai eljárásokat is zökkenőmentesen bevezessenek. az igazságosztogatásban. Az ellenérdekű fél itt nem jut szóhoz. A per során sokszor az ellenkezője derül ki. Néha az, hogy a panaszosban van a hiba. Első nap második órája — Teljesen elvesztettem az önbizalmamat — állítja egv nyúlánk, hosszú hajú, 19 év körüli fiú. Az édesanyja középkorú asszony. Ö is elkísérte a bíróságra, hogy nagyobb nyo- matékot adjon szavainak. — Nem is csoda, kedves bírónő. Borzasztóan csúnya az ujja. No, mutasd meg a bírónőnek! A fiú engedelmeskedik. Az ujján mély vágás. Szépen heged. Remélhető, hamarosan teljesen begyógyul. Hiba lenne azonban elhamarkodott véleményt nyilvánítani. — Na, ugye csúnya — emeli fel a hangját az asz- szony. — Egyenesen ijesztő. Az ügy nem újkeletű. Több hónapja kezdődött. A fiút segédmunkásnak vették föl az egyik ipari szövetkezetbe. Az első nap második órájában balesetet szenvedett. A szalagról ablakkeretet kellett leemelnie. Eközben a görgőhöz nyúlt, s megsérült az egyik ujja. Munkahelyet változtatott emiatt. Rakodó lett. Az ujja azonban lassan gyógyult. Fájt. Gátolta a munkában. Ezután kereste fel első ízben a munkaügyi bíróságot. A kapott útbaigazításnak megfelelően a döntőbizottsághoz fordult. A döntőbizottság elutasította kártérítési kérelmét. Jóllehet, a baleset üzemi jellegét nem vitatta. Sőt azt sem, hogy a szövetkezet megszegte a munkavédelmi előírásokat, hiszen a szalag görgőinek a burkolása nem volt megfelelő. Fellebbezett a munkaügyi bírósághoz. Az ügy még nem fejeződött be. Nem vagyoni kár címén nyújtotta be a keresetet. A nem vagyoni kár követelésének az a sajátos feltétele, hogy a társadalmi életben való részvétel tartósan és súlyosan megnehezüljön. A munkaügyi döntőbizottság véleménye szerint ez a feltétel nem áll fenn. Kicsi a sérülés. Mi több, a balesetet szenvedett dolgozó olyan fiatal, hogy más szakmát is kitanulhat, ahol a sérülés nem gátolja a munkában. Sőt valószínű, teljesen begyógyul. Ez már per a javából. Vélemények és bizonyítékok csapnak össze. — Annyira megviselt az eset, hogy rosszul lettem tőle — bizonygatja a fiú. Édesanyja is rátromfol. — Attól tartok, nem fog megházasodni. — Egy ujj miatt? — kérdi a bírónő. — Ha a lányok meglátják az ujjamat, megriadnak tőlem. Amennyiben valóban így van, akkor a nem vagyoni kártérítés jogos. Most legalábbis úgy látszik. Az ügy tárgyaláson dől el. — A bíróság a munkaképesség csökkentésére orvosszakértői bizonyítást fog lefolytatni. Ezenkívül pszichológus szakértőt is kirendel, Tatán az idén 650 000 pár férfi- és gyermekcipőt gyártanak. A legnagyobb külföldi vevőjük, a Szovjetunió, több mint 100 000 lábbelit rendelt. Üjdonság, hogy ebben az évben 30 000 pár gyermeklábbelit hazai sertésbőrből készítenek. Az alapanyagot a Pécsi Bőrgyártól vásárolja a tatai üzem. A második félévben ugyancsak hazai alapanyagból 10 000 pár serhogy választ kapjon arra a kérdésre, hogy ennek az ujj- sérülésnek milyen hatása van a sérült dolgozó egyéniségére. Csak ennek alapján tudjuk megállapítani a nem vagyoni kár összegét. Ha jönnek az ellenörök Óriási irhabunda. A barna hajú lány szinte eltűnik benne. Kissé túl hevesen gesztikulál. — Hát nem emlékszik az ügyemre? — Nagyon sok ügyünk van. Mikor küldte be a keresetlevelét ? — Januárban. — Nem néztem még meg. Miről is van szó? — Arról, kérem, hogy engem áttettek fizikai munkára. Mégpedig fegyelmivel. Üzletben dolgoztam. — Miért kapta a fegyelmit? — Jöttek az ellenőrök. És ha jönnek az ellenőrök, mindig találnak valamit. Erről én aztán tudnék mesélni. Most azt szeretném tudni, mire számíthatok a bíróságnál. — Előre nem lehet megjósolni. A munkáltatójának is megvannak a maga érvei. Azt is meg kell hallgatni. — Na, persze, hogy vannak, hű, de még mennyire. Egyelőre a boltban dolgozom. — Helyes, hisz a munkaügyi döntőbizottság határozata nem emelkedett jogerőre. Addig az áthelyezés sem érvényes. Sőt a fizetését sem csökkenthetik. — Ámbár engem ez az egész hercehurca nem érdekel. Nem megyek fizikai munkára. Idejövök dolgozni Békéscsabára. Ez mégiscsak egy város, itt nincs annyi pletyka. Már meg is van a helyem. Csak arra várok, hogy a bíróság hozzon valamilyen döntést. Vagy ne várjak? Mi lenne, ha én mondanék föl? — Felmondani felmondhat, de a fegyelmi büntetést magával viszi az új munkahelyére. Két évig áll fegyelmi büntetés alatt. Ami azt jelenti, hogy prémiumnál, fizetésemelésnél az új munkahelyen is figyelembe veszik a büntetését — világosítja fel a bírónő. Az előbb már-már felujjongott, de most elborul az arca. Herendiné dr. Ádám Katalin tanácsvezető bíró több éve dolgozik Békéscsabán, a munkaügyi bíróságon. Szerdai napon évente mintegy 300—400 panaszos keresi fel. Többségük még a munkaügyi döntőbizottság eljárása előtt kér tanácsot. Ámbár azoknak a száma sem kevés, akik a folyamatban levő ügyek iránt érdeklődnek, kérnek útbaigazítást. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy az ügyek 45—50 százalékában a bíróság részben vagy teljes mértékben helyt ad a dolgozók keresetének. A múlt évben különösen a fegyelmi elbocsátások és a munkaviszony felmondása átszervezéssel kapcsolatos panaszok száma emelkedett. tésvelúr gyermekcipő is az üzletekbe kerül. A korábbi években a kikészített hazai sertésbőr teljes mennyiségét exportálták. A most átadott új üzemcsarnok lényegesen megnövelte a gyár kapacitását. A korszerű géppark segítségével a különböző méretű gyermekcipőből gyakran előforduló hiányokat is csökkenteni tudják. A kereskedők utánrendeléseit a tatai üzem a korábbinál hamarabb teljesíti. fl vizsgálat eredménye Lapunk 1984. január 22-én megjelent számában „A Békés megyei Népújság újra Bucsán” című faluoldalban „A tsz nehéz helyzetben” alcím alatt az Üj Barázda Tsz budapesti telephelyű építőipari főágazatáró] — a termelőszövetkezet elnökének tájékoztatója alapján — többek között azt írtuk, hogy „ ... a főágazatnál súlyos visszaélésekre, mulasztásokba derült fény,... és megkezdődött a főágazatnál a rendcsinálás.” A tsz elnökének feljelentése alapján az ágazat és vezetői tevékenységének tisztázására a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el, amelynek eredményéről a főágazatvezető- mellékelve az ügyben hozott határozatot, tájékoztatta lapunkat. A Budapesti Rendőr-főkapitányság — 4751984. bü. számú határozatával — a vizsgálatot megszüntette, „ .. . mivel a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg..." Felhívás az egykori VIT-küldöttekhez A KISZ Békés megyei bizottsága 1985. május 12-én Szeghalmon rendezi meg Békés megye egykori VIT-dele- gátusainak találkozóját. Ezért valamennyi volt VIT-küldöt- tet kérünk, jelezze pontos címét és a találkozón való részvételi szándékát 1985. március 10-ig a KISZ szeghalmi városi bizottságánál. A cím: 5520 Szeghalom, Béke utca 9. Telefon: Szeghalom 15 vagy 77. KISZ Békés megyei bizottsága, KISZ szeghalmi városi bizottsága fl gyermekes ifjúságvédelemről tárgyaltak A nevelőotthonok és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek igazgatói kedden a gyula-remetei nevelőotthonban tartották meg értekezletüket, amelyen az 1982-ben megjelent: A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésének programját vitatták meg. Az igazgatók beszámoltak az eddigi tapasztalatokról s arról a jelentős előrehaladásról, amelyet e fejlesztési program szellemében már eddig tettek a megyében. Jól halad például a nevelő- otthonok szélesebb korhatárúvá fejlesztése: Fáspusztán alsó és felső osztályossá tették a nevelőotthont, hasonlóképpen Dévaványán, Gyula-Remetén pedig óvodások, általános iskolások és szakmunkástanulók leltek otthonra, ahol a nevelőotthonból elkerültek a hétvégeken is hazajárhatnak. Működnek már a speciális gondozásra szorulók hetedik, nyolcadik osztályai is, és tovább folyik — a nevelőmunka javítása érdekében — a csoportok létszámának csökkentése. A nevelőotthonok korszerűsítésekor pedig a tervezés során gondolnak az épületek családiasabb szerkezetének kialakítására. A tanácskozáson döntöttek az állami gondozottak nyári üdültetéséről iS‘ valamint megállapodtak abban, hogy a szavaló és kamaracsoportok bemutatójának idén a gyula-remetei nevelőotthon, a sportversenyeknek pedig Battonya ad otthont. A nevelőotthonok vezetői az értekezleten aggódásukat fejezték ki amiatt, hogy egyre nehezebbé vált az állami gondozottak ellátásának szinten tartása. (bse) A személygépkocsik rendszámát a Mezőberényi Műszaki Szövetkezetben Várhegyi Józsefné készíti a Belügyminisztérium rendelésére. Itt már a JD-sorozatnál tartanak. A szövetkezet 1984. őszén 1,3 millió forint fejlesztéssel, féléves előkészület után fejezte be a szükséges szerszámok készítését; a festés és a zománcégetés szervezését Fotó: Dupsi Károly Serédi János Gyermekcipők hazai sertésbőrből Panasznap a munkaügyi bíróságon
