Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
1985. február 28., csütörtök Napjaink Jkérdésej Mi a helyzet a hibridkukorica-termesztésben? Még mindig elevenen él bennem egy tavalyi kép. Az idős, bajuszos parasztember feltolta kalapját a homlokáról, és így fakadt ki: — Hát már a hibridben sem lehet bízni! Ebben sincs pénz... — Ne keseredjen el, Laci bácsi — győzködte az öreget fiatalabb beszélgető társa, majd így folytatta: — Maga is jól tudja, tíz esztendőből egy-két alkalommal előfordul, hogy nem jön be a hibrid kukorica. Már évszázadok óta ilyen a parasztember sorsa. Egyszer kiváló, máskor gyengébb termést takarít be. A fenti párbeszéd akár mottója is lehetne alábbi írásunknak, amelyben a hibridkukorica-termesztéssel foglalkozunk. Ismeretes, hogy az utóbbi két év rendkívül aszályos időjárása jelentős kiesést okozott az ágazatban. Nem sikerült előállítani itthon az idei vetőmagszükségletet. Az illetékesek azonnal határoztak. így nem maradnak a nagyüzemek jó minőségű alapanyag nélkül. Az Amerikából érkező szállítmány ezekben a napokban már útban van Európa felé. Kedvező termőhelyi adottságok Békés megyében nagy hagyománya van a hibridkukorica-termesztésnek. A térség ökológiai adottságai kiválóan alkalmasak a vetőmagvak előállítására. A megyében két vetőmag-feldolgozó üzem — a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és a Hidasháti Állami Gazdaság — működik. Mindemellett szállítanak a hódmezővásárhelyi és a törökszentmiklósi feldolgozóba is a békési gazdaságok. Megyénkben a szántóterület 9—10 százalékán, mintegy 40 ezer hektáron folytatható minőségi vető- mag-előállítás. Több év átlagában vizsgálV;, a hibrid kukorica vetésterülete ebből 8-9 ezer hektárt tesz ki. Mindez a hazai termőterület csaknem egyötödét jelenti. Az utóbbi évtizedben kialakult azoknak H gazdaságoknak a köre, amelyek kellő szakértelemmel, megfelelő műszaki háttérrel rendelkeznek, s szívesen foglalkoznak a hibrid kukoricával. A korábbi évek magas szintű termelése után a mélypontot egyértelműen a múlt esztendő jelentette. A kedvezőtlen időjárás miatt felborult a kukorica biológiája. A légköri aszály következtében rendkívül gyenge volt a megtermékenyülés. A hozam nem érte el az előző évek termésének felét. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a legnagyobb kár a nagy termőképességű hibrideket érte. Az utóbbi időben a terűiét jelentős részén a nagyüzemek irányításával a háztájiban termelték meg a hibridet. így a tavalyi eredménykiesés érzékenyen érintette a kistermelők pénztárcáját is. Előfordulhat, hogy az idén — elsősorban a háztájiban — csökken termelési kedv. A növénytermesztésben éppen azért, mivel nagy az időjárás befolyásoló hatása, egy-egy év eredményéből nem szabad messzemenő következtetést levonni. A hibridkukorica-előállítás — átlagos időjárást feltételezve — a jövedelmező ágazatok közé tartozik. Mivel jelentős a kézimunka-igénye — idegenelés- címerezés — így továbbra is kedvező a családi művelésben folytatott termelés. Nagy szakértelemmel, gondossággal Kerekes Pál, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet területi központjának vezetője tapasztalt szakember, a téma alapos ismerője. — Békés megyében az elmúlt időszakban egyre több helyen próbálkoztak meg — elsősorban a háztájiban — a hibrid kukoricával. A gazdaságok vezetői jól felkészültek, s irányításukkal a háztájiban biztonságosan állítható elő a vetőmag. S hogy mennyire jól elsajátították a szükséges ismereteket az emberek, jól bizonyítja: emberi okok miatt a megyében az országos átlagnál kevesebb kizárás történt tavaly. Elképzelhető, hogy ahol- az elmúlt két esztendőben nem jött be ez a növény, felhagynak a termesztésével. Várhatóan több üzemben ismét megpróbálkoznak a hibrid kukoricával. Egyébként tapasztalatok híján még inkább kockázatos a termelés. Természetesen tudomásul kell venni, hogy az eredményességet nagyban befolyásolja az adott év időjárása. Különösen két kritikus fázis van. A' vetéskori időjárás és a porzás időszakának időjárása döntően meghatározza a hozamot. Ügy vélem, a mezőgazdasági nagyüzemek jól felkészült szakemberei, dolgozói az érdekeltekkel együtt mindent megtesznek azért, hogy ebben az évben megteremjen a szükséges hibridkukorica-vetőmag. ‘ A hazai ellátáson túlmenően ugyanis egyik fontos exporttermékünk js- amely javítja népgazdaságunk fizetési mérlegét. fl termelő szemével Nézzük, hogyan vélekedik a termelő. A megyében az egyik legnagyobb területen a Békéscsabai Állami Gazdaság foglalkozik vetőmag-előállítással. A tapasztalatokról Kruzsicz Pál termelési igazgatóhelyettes így beszél: — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy a vetőmagtermesztési három év átlagában kel] vizsgálni. Ebben általában előfordul egy kiváló, egy közepes és egy gyengébb esztendő. Nálunk Telekgerendáson nagy hagyománya van a termesztésnek. A terület jelentős részét dolgozóink művelik meg az illetményföldeken. Gazdaságunkban ’83 kivételével minden évben termeltünk hibridet. A költségek évről évre emelkednek, a felvásárlási ár pedi^ nem követi a változást. Erre az évre 455 hektár hibrid kukorica előállítását tervezzük. Ebből 290 hektárt tesz ki az illetmény. Üj érdekeltségi rendszert vezetünk be.-Csak az kaphat -illetményt, aki vállal a nagyüzemi területből is. Csoportokat alakítottunk ki, amelyeknek tagjai felelősséggel tartoznak egymásnak a munkák teljesítéséért. Mi mindaddig folytatni kívánjuk j, termesztést, amíg az ágazat hozza a hektáronkénti 14-15 ezer forintos jövedelmet. Jó kapcsolatot alakítottunk ki .A mezőhegyesi hibridüzemmel. Gondot okoz, és ez a többi vetőmagra is érvényes, hogy gyakran két-három hónapos késéssel — a különböző laboratóriumi vizsgálatok befejezése után — fizetnek a hibridüzemek és a Vetőmag Vállalat. Problémát okoz az is. hogy nagyon elaprózódik a termesztés. Ma már szinte minden tsz megpróbálkozik e növénnyel 20—25 hektáros területen. Véleményem szerint, koncentrálni kellene az erőket. Egy 400—600 hektáros vetésterületnél jobban oda tudnak figyelni az ágazatra. * * * A hibridkukorica-termesztésben előre kell lépni. Ezt az érdekeltek is jó] látják. Ügy vélem, a háztájiban továbbra is ez a növény az. amely — egy átlagos időjárás esetén — jelentős jövedelmet ad. A más- vele versenyképes növényféleségeket — zöldségféléket, vetőmagvakat stb. — szerződéses termesztésben állítják elő. s az új termelőknek nagyon nehéz betörni ezekre a helyekre. Az elmúlt két esztendőhöz hasonló szélsőséges időjárás csak ritkán fordul elő Magyarországon. Mivel hazánk. ezen belül Békés megye adottságai kiválóak a termesztésre, nem mondhatunk le a hibrid kukoricáról. Nem lehet közömbös szá- munkr;, az sem, hogy a ha- zai'szükségleteken túli meny- nyiséget jó] tudjuk értékesíteni külföldön. A népgazdaság jelenlegi helyzetében pedig nem mondhat le erről a devizáról. Ügy vélem. így gondolkodik a kistermelők nagy "része is, amikor majd állást foglal abban, hogy mit válasszon termesztésre a háztájiban. Verasztó Lajos Fagyos napok Sarkadon Már a csomagolóban a cukor, vége az idei cukorrépafeldolgozási szezonnak. Ilyenkor a pasztőrözök, a főzök szerelőkké válnak, s mindazt, amit a répa, a cukor maga mögött hagyott, rendbe hozzák a Sarkadi Cukorgyárban is. A feladat óriási: a lerakodott lé- és cukormaradvány kitisztítása, a teljes feldolgozóvonal víztelenítése, a csövekben végbemenő erózió miatt a tönkrement részek cseréje vár most a karbantartókra. A hideg miatt a külső munkák állnak, s nem halad sem a felújítás, sem a több tízmilliós forint értékű beruházás, és az olajtüzelésű kazán beépítése sem. Majdnem 2 hetes a lemaradás, ami hovatovább behoz- hatatlanná válik. Mindennapi gond a munka szervezése, az emberek egy része fagyszabadságra menne, mert az üzemcsarnokban végezhető munkák kényszerből nem mindig a logikai sorban követik egymást. Megpróbálnak minden lehetőt. Fedett helyre, a csarnokba viszik, ami mozdítható. A helyzet belül sem sokkal jobb, mert a hőmérséklet ott is 0 fok alatt van. A főmérnökkel jártuk végig a cukorgyári szinteket, ahol csőbe fagyott iszapot csákánnyal kell kifejteni, ahol a fagy segíti le a tolózárakat a helyükről, ahol az emberi kéz a fagyos vashoz dermed, ahol előbb a jégtől kell megszabadítani a szerelvényeket javítás előtt. Az alagsorban korcsolyázni lehetne, a földszinten a kazánfűtők a légfúvó alatt, a szerelők a kokszkályhánál melegednek egy-egy újabb szerelvény kibontása előtt. Az emeleten, a fölső szinten lefagyott gépek állnak, várnak a jobb időre. _ Saáma<1- _ Az épület második emeletén a pára jégcsapokká fagyott A kazánházban készült ez a felvételünk. A kokszkályha melege kell ahhoz, hogy újra dolgozni tudjanak a csarnokban A szivattyúról előbb le kell verni kalapáccsal a jeget, hogy látni lehessen, milyen károkat okozott a mínusz 20 fokos fagy Több mint 20 tolózár fagyott szét, a fém sem birkózott meg a hideg okozta feszültséggel, szétpattant Fotó: Veress Erzsi
